Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-05 / 289. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 288. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 5., hétfő Véget ér* a szakszervezetek országos tanácskozása Szombaton folytatta és vasárnap, a délutáni órák­ban befejezte munkáját a szakszervezetek országos ta­nácskozása. A küldöttek a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújításának fő irányairól kialakított ál­lásfoglalást három tartózkodással elfogadták. A szak- szervezeti érdekvédelem és érdekképviselet fő irányait meghatározó állásfoglalást légy ellenszavazattal és két tartózkodással ugyancsak elfogadták. Végül a magyar szakszervezetek országos szintű szövetsége alapokmá­nyának lalapelveire, a kidolgozásával összefüggő teen­dőkre tett javaslatot egyhangúlag elfogadták. Grósz Károly felszólalása Hegyei pártértekezlet Szabolcs-Szatmár és Vas megyében A délutáni órákban — a szombati nap 30. hozzászó­lójaként — kért szót Grósz Károly. Az MSZMP Közpon­ti Bizottsága nevében kö­szönetét mondott a meghí­vásért, s azért, hogy lehe­tőséget kapott a felszólalás­ra. — Kötelességemnek tar­tom kijelenteni, hogy az írásos előterjesztés és a szóbeli kiegészítés szellemé­vel, törekvéseivel egyetér­tek — mondta. — Ez a kö­zel háromnapos tanácsko­zás jelentős állomása az egész társadalomban végbe­menő politikai megújulás­nak. Nagy a változtatni aka­rás az egész országban, és ez jó. Ennek eredménye ma még nehezen mérhető, mert benne élünk az első roham lendületében. Az azonban máris látszik, hogy jó irány­ba haladunk, sok új érték születik, de van nemkívána­tos melléktermék is, ami megítélésem szerint termé­szetes. Idő, kellő fegyelem, türelem, .naprakészség kell, mert csak így vagyunk ké­pesek felismerni, hogy mi az az érték, amit támogatni akiarunk és mi az, ami ká­ros, amitől el kell határolni magunkat. Ami ma itt, ebben a te­remben történik, tehát a szakszervezeti mozgalom megújulása, az egyben a po­litikai pluralizmus magyar- országi kibontakozását je­lenti. A pártértekezleten az a vélemény erősödött meg, hogy demokratikus tovább­fejlődésünk fő iránya a meg­levő politikai intézmények modernizálása. Ezzel nem az alternatív mozgalmak lét- jogosultságát kérdőjeleztük meg, csupán azt akartuk hangsúlyozni, hogy nem té­veszthetünk arányokat, a szilárd, tömegbázissal ren­delkező politikai intézmé­nyek működésén múlik az ország jövője. A Magyar.Szocialista Mun­káspártnak érdeke, hogy a dolgozókat olyan szakszer­vezeti mozgalom szervezze egységbe, amelynek munká­val szerzett tekintélye, tö­megbázisa, önálló politikai arculata, érdekvédelmi kon­cepciója van. Van ereje a napi harchoz, álláspontja realitásokra épül és az al­kotmányos rendet elfogadja, így képes csák a közösen kidolgozott politikát — nem megalkuvó módon, hanem kritikai szemlélettel, a kul­turált politizáláshoz szüksé­ges kellő önuralommal — támogatni. Grósz Károly azután gaz­dasági gondjainkról beszélt. — A magyar gazdaság igen alacsony hatékonyság­gal működik — mondotta — nemcsak a fejlettebb nemzetgazdaságokhoz vi­szonyítva, hanem önmaga lehetőségeihez mérve is. Okát én elsősorban elméleti tévedéseinkben látom. Ket­tőre akarok csak utalni. Az egyik : á szocializmus kor­szakát nem vegyes tulajdo­nú, hanem kizárólag társa­dalmi tulajdonú gazdaság­nak fogtuk fel, miközben nem alakítottuk ki azokat az ösztönzőket és kényszerí­tőeszközöket, amelyekkel a társadalmi tulajdon nagyobb hatékonyságát tudtuk volna biztosítani. A másik ilyen téves felfogásunk megítélé­sem szerint az, hogy az ál­lam olyan ellátási felelőssé­get vállalt a négy évtized alatt magára, amit nem tud és nem is tudhat a terme­lőerők mai színvonalán biz­tosítani. Ezen akarunk vál­toztatni, ezt hirdettük meg, amit önmagában is nagyon nehéz lesz teljesíteni, első­sorban a szemléleti konzer­vativizmus miatt. De az okok között szere­pel a fellazult munkafegye­lem és munkamorál is. Meg­győződésem — bármennyire is háborognak emiatt egye­sek —, hogy a demokráciát nem a termelés folyamatá­ban kell gyakorolni. Tapasz­talataim szerint a- termelés hatékonysága lényegében négy tényezőn múlik: a ter­melőberendezések korsze­rűségén, a termékek elad­hatóságán, a munkás és a mérnök tudásán, és nem utolsósorban a 'termelésben levő renden és fegyelmen. A termelés szervezésében, az irányításban számon kér­hető személyes felelősség nélkül nem lehet rendet teremteni. Értelmezési zava­rokat látok a személyes fe­lelősség és a munkahelyi demokrácia alkalmazása körül. Vallom, hogy a de­mokrácia érdemi fejlesztése nélkül nincs kibontakozás. De a demokráciát ott kell gyakorolni, ahol az egyén, a közösség, a társadalom ér­dekében szükség van rá, te­hát ahol az emberek ezál­tal bele tudnak szólni saját sorsuk és az ország jövőjé­nek alakulásába. A tegnapi és a mai vitá­ban is sok, a párt számára is hasznos, megszívlelendő tanács, javaslat hangzott el. Ezeket köszönöm^ munkánk során figyelembe vesszük. Több dologban, részkérdés­ben eltér a véleményem a felszólalókétól, de ezt ter­mészetesnek tartom, ugyan­is más élmények alapján ítéljük meg a valóságban végbemenő folyamatokat. Ez a jövőben is bizonyára így lesz, tehát többet kell találkoznunk, beszélget­nünk, vitatkoznunk és esz­mecserét folytatnunk — mondotta végezetül. A vita középpontjában a szakszervezeti mozgalom megújulása, az alulról jö­vő kezdeményezések fel­karolása, a szövetséggé való átalakulás és a szakszerve­zeti törvény iránti igény állt. A szövetséggé való átala­kulásról szinte minden fel­szólaló említést tett, Varga Gyuláné, a MÄV Nyugati Üzemfőnökség szb- titkára a folyamat megválói suliásót túl lassúnak ítélte meg. Szépe Lőrinc, a Pécsi Postaigazgatóság területi szb-titkára közmegegyezésen alapuló szövetségi irányí­tást sürgetett a központi ve­zetés helyett. Elkerülhetet­lennek tartotta a mozgalom élén a generációváltást is, és rendkívül fontosnak mon­dotta, hogy a szakszervezeti munka súlypontja az alap- szenvezetekre helyeződjön. Baka András, a Tudomá- rnányos Dolgozók Szakszer­vezetének küldötte arról szólt, hogy amíg a régi be­idegződések haitnak, aligha bontakozhat ki alulról épít­kezve, a szövetségi forma. Indítványozta, hogy a szak- szervezeti mozgalom parla­menti frakciót is működ­tessen, tartson rendkívüli kongresszust, és mielőbb le­gyen új tisztségviselő-vá- lasztés. Felszólalásában ál­ra is kitért, hogy egy kö­zös szakszervezeti politika kialakításába vonják be a SZOT-on belüli és kívüli szervezeteket egyaránt. Horváth Sándor, a Szín­házi Dolgozók Szakszerveze­tének elnöke szenvedélye­sen értékelte az elmúlt év­tizedek során szerinte telje­sen felszámolt erkölcsi ér­tékrendet, éles szavakkal ítélte el a szellemi leépülést eredményező politikát, sík­ra szállt a szakszervezeti mozgalom szövetségi rend­szerben való működése mel­lett, hangsúlyozva. hogy nem szabad megengedni a mozgalom szétzilálását. Vita alakult ki a szak- szervezeti mozgalom elneve­zéséről is. Egyesek fontos­nak ítélték, hogy a demok­ratikus szó helyet kapjon az új elnevezésiben, mások vi­szont ezzel nem értettek egyet, mondván, hogy ezt a törekvést mem szavakban kell deklarálni. Olyan ja­Sokan nem kaptak szót az országos szakszervezeti ta­nácskozás kétnapos vitájá­ban. Először úgy volt, hogy mindenki elmondhatja a vé­leményét, szombaton dél­után azonban meg kellett változtatni ezt a döntést a jelentkezőik nagy száma miatt. Szőllőssi Istvánné, a pedagógus-szakszervezet ka­posvári városi titkára a sze­rencsések közé tartozott: a somogyiak közüli egyedül ő kapott szót a vita végén. Tavali Bélával, a KPVDSZ megyei bizottságának titká­rával tapasztalatairól be­szélgettem. — Hogyan segítette e ta­nácskozás a mozgalom meg­újulását? — A mostani tanácskozás merőben különbözik azok­vaslat is elhangzott, hogy a SZOT inkább a szakmai szakszervezetek országos szövetségévé alakuljon át, a demdkrácia érvényesülését pedig a íagság ellenőrizze. Mások a megyei SZMT-k mielőbbi átalakulását sür­gették. A vitában sok kérdés szóba került. A munkaver­seny- és a brigádmozga­lomról szólva a küldöttek általában túlhaladottnak ne­vezték ezeket a versenyez­tetési módszereket, sőt volt, aki egyfajta pótcselekvés­nek ítélte azokat. Sajnos, új formákat, amelyek így ösz- szefognák a kollektívákat, még nem 'találtak — mon­dották a felszólalók. Kollár Andrásné, a Sze­gedi Ruhagyár műszakve­zetője nehezményezte, hogy gazdasági életünkben, tár­sadalmunkban csak azokra figyelnék fel, akik felfordu­lást, „cirkuszt” csinálnák, s. aki csendben dolgozik, azt mellőzik. Megengedhetet­lennek tartotta, hogy mind­inkább gazdag és szegény réteg alakul ki az ország­ban. Gelencsér Mihály, a Pécsi Kesztyűgyár szabásza nyug­talanítónak nevezte a szak- szervezeteken belül megin­dult kampányokat, az al­ternatív szerveződések meg­jelenését'. Kertész László, a debre­ceni Bdogál Gyógyszergyár vszb-titkára pedig a ta­nácskozást rosszul sikerült­nek nevezte, olyannak, ahol a szákmák képviselői saját panaszaikat mondták el. Megalázónak 'tartotta a dél­utáni órákban mind sűrűb­bé vált letaipsolásoikat. (Folytatás a 2. oldalon.) tói, amelyeken korábban részt vettem; itt a demokrá­cia sóikkal jobban érezhető volt. Fontos a tartalmi és a szervezeti megújulás. Egyet emelek ki: az alapszerveze­tek önállósága, hatékony működésük minden feltéte­le biztosítva van a követke­ző időszakban. Somogy mezőgazdasági - jellege miatt a Medosznak Van a legtöbb tagja a me­gyében: több minit 22 ezer. Dr. Gálabár Emil megyei titkár fontosnak tartja az ő érdekeik határozott orszá­gos képviseletét is. — Vitáik vannak az ag­rárpolitika alakításáról. A Medoszhoz tartozó vala­mennyi ágazat annak a kér­désnek a megválaszolását várja a párttól és a kor­Pártértekezletet tartottak szombaton Szabolcs-Szatmár megyében. A nyíregyházi Bániki Donát Ipari Szakkö­zépiskolában megrendezett konferencián a megye több mint 31 ezer kommunistát ja képviseletében megvá­lasztott 323 küldöttből 319- en voltak jelen, Részt vett és felszólalt a tanácskozá­son Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. A pártbizottság írásos do­kumentumaihoz Varga Gyu­la első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Utalt arra, hogy a megye közvéleményében mind erőteljesebben érzé­kelhető egy olyan politika iránti igény, amely az or­szág nyilvánossága előtt is határozottabban képviseli a térség gondjait, .s amely ha­tékonyabb lépésekre képes az esélyegyenlőség megte­remtése érdekében. A szóbeli kiegészítés el­hangzása után megkezdődött a vita, amelyben felszólalt Berecz János. Ahhoz kap­csolódva, ami az előzőekben a megye érdekeinek követ­kezetesebb képviseletéről elhangzott, elmondta, hogy nem könnyű a helyzete an­nak, aki országos szinten va­lamilyen központi funkció­ba megválasztva erre vál­lalkozik, mert nem lehet szüntelenül részérdekek szó­szólója. Ám erre a képvise­letre mégis szükség van — hangsúlyozta. A Politikai Bizottság tag­ja végezetül arról szólt, hogy az értelmiség a megye fej­lődésének egyik nagy tarta­léka. Az értelmiséggel meg kell találni az együttműkö­dés lehetőségét. A felszólalások és az első titkári válasz után a párt­értekezlet úgy döntött, hogy a jelöléseket és a választá­sokat nem zárt, hanem nyílt ülésen bonyolítja le. A pártértekezlet a megyei pártbizottság első tikárává Gyuricsku Kálmánt, a ko­rábbi gazdaságpolitikai tit­kárt választotta. A pártbi­zottság titkáraivá Gazda Lászlót, a pb osztályvezető­jét, Kiss Gábort, a Pártok­tatási Igazgatóság eddigi ve­zetőjét és Szabó Istvánt, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettesét vá­lasztották. * * * Tizennyolc és fél ezer kommunista képviseletében 250 küldött részvételével szombaton tartották meg Szombathelyen a Vas me­gyei pártértekezletet. A ta­nácskozás munkájában részt vett Szabó István, az mányiéi, miképpen alakul ágazatuk helyzete. Sérel­mezik, hogy az agrárolló — minden ígéret ellenére — tovább nyílt az elmúlt évek­ben. Ennek következményei kedvezőtlenek a dolgozók­ra jövedelmi viszonyaik, életföltételeik alakulásá­ban. Az állami támogatásra ezután is szükség lesz, hogy ne kelljen mértéktelenül növelni a mezőgazdasági termékek árait. Hia ez nem valósul meg, életképtelenek­ké válnak az üzemek. Ugyanakkor ez nem azt je­lenti, hogy tevékenységük alacsony színvonalú, hogy szervezetlenül, a piacot fi­gyelmen kívül hagyva gaz­dálkodnak, hanem a köz- gazdasági feltételrendszer miatt kerülnek lehetetlen helyzetbe. Mi következik ebből? Az, hogy ha az el­lentmondásokat megszün­tetjük, az ágazatok helyze­te elfogadható lesz, mozgás­terük nő, s a mezőgazdaság­MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a TOT elnöke. Horváth Miklós első tit­kár fűzött szóbeli kiegészí­tést az állásfoglalás-terve­zethez. Bevezetőben azokat a tényezőket és okokat ele­mezte, amelyek szerepet ját­szottak abban, hogy társa­dalmunknak ma szokatlan nehézségekkel kell szembe­néznie. A jelenlegi helyzet közvetlen okai jórészt a XIII. kongresszus köré cso­portosulnak — mondotta. A megyében a párttagság és a lakosság közhangulatára egészében az országosan ér­vényes kép jellemző, de vannak különbözőségek is. A komunisták ugyanolyan gondokkal küzdenek, mint a társadaiom más tagjai, ugyanakkor a közvélemény nyomása és kritikája alatt élnek — mondotta az első titkár. A vitában szót kért Szabó István is. Részletesen szólt arról, hogy politikai intéz­ményrendszerünk átalakí­tása, a gazdaság megújí­tása milyen nemzetközi kör­nyezetben zajlik. A párton — a reformok kezdeménye­zőjén — nagyon nagy teher van, s most bizalomra és aktív támogatásra van szűk. sége ahhoz, hogy a meghir­detett programot végre tud­juk hajtani anélkül^ hogy az elviselhetetlen tarsadialmi feszültségeket váltana ki. A vitában elhangzottakat Horváth Miklós első titkár összegezte. Ezután kezdődtek meg a választások, az ügyrendnek megfelelően elsőiként az el­ső titkár személyéről dön­töttek titkos szavazással. A két jelölt az eddigi első tit­kár Horváth Miklós, vala­mint Takács László, a párt- bizottság gazdasági ügyek­kel foglalkozó titkára volt. A szavazó 243 küldöttből 163-an voksoltak Takács Lászlóra, így többségi dön­téssel ő lett a Vas Megyei Pártbizottság új első titkára. Várkonyi Péter Sanghajban Várkonyi Péter külügymi­niszter, aki december 4. és 10. között hivatalps látoga­tást tesz a Kínai Népköz- társaságban, vasárnap dél­után Sanghajba, Kína legna­gyobb ipari városába érke­zett. A magyar külügymi­niszter kétnapos sanghaji tartózkodásának fontos ese­ménye lesz a magyar főkon­zulátus hétfői, hivatalos megnyitása. ban dolgozó emberek jöve­delme, óletföltétele is iked-, vezőbben alakul. — Befolyásolja ez a fal­vak életét? — Mivel ágazataink tevé­kenysége jórészt a falus környezethez kapcsolódik az ott élő lakosság gondjí színién; üzemeinkre, válla­latainkra, szövetkezeteink ­re hárul, hiszen a falufej­lesztéshez szükséges a köz­reműködésük. Az is gondo: okoz, hogy a jövőre felsza­baduló munkaerő elsősorban a falvakban szeretne mun­kát találni. Ehhez ágaza­tainknak olyan lehetőségei kell kapniuk, hogy a'válla­latok, szövetkezetek mun­kahelyeket tudjanak terem­teni. Azért tekinthető ez gaz­daságos megoldásnak, mert ma nem tudok elképzelni olcsóbb munkahelyterem­tést, mint a mezőgazdasá­got. Ez az, amit a Medosz- nak most képviselnie kell. Lajos Géza Munkatársunk jelenti a szakszervezeti tanácskozásról Újabb munkahelyeket!

Next

/
Thumbnails
Contents