Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-05 / 289. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 288. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 5., hétfő Véget ér* a szakszervezetek országos tanácskozása Szombaton folytatta és vasárnap, a délutáni órákban befejezte munkáját a szakszervezetek országos tanácskozása. A küldöttek a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújításának fő irányairól kialakított állásfoglalást három tartózkodással elfogadták. A szak- szervezeti érdekvédelem és érdekképviselet fő irányait meghatározó állásfoglalást légy ellenszavazattal és két tartózkodással ugyancsak elfogadták. Végül a magyar szakszervezetek országos szintű szövetsége alapokmányának lalapelveire, a kidolgozásával összefüggő teendőkre tett javaslatot egyhangúlag elfogadták. Grósz Károly felszólalása Hegyei pártértekezlet Szabolcs-Szatmár és Vas megyében A délutáni órákban — a szombati nap 30. hozzászólójaként — kért szót Grósz Károly. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszönetét mondott a meghívásért, s azért, hogy lehetőséget kapott a felszólalásra. — Kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy az írásos előterjesztés és a szóbeli kiegészítés szellemével, törekvéseivel egyetértek — mondta. — Ez a közel háromnapos tanácskozás jelentős állomása az egész társadalomban végbemenő politikai megújulásnak. Nagy a változtatni akarás az egész országban, és ez jó. Ennek eredménye ma még nehezen mérhető, mert benne élünk az első roham lendületében. Az azonban máris látszik, hogy jó irányba haladunk, sok új érték születik, de van nemkívánatos melléktermék is, ami megítélésem szerint természetes. Idő, kellő fegyelem, türelem, .naprakészség kell, mert csak így vagyunk képesek felismerni, hogy mi az az érték, amit támogatni akiarunk és mi az, ami káros, amitől el kell határolni magunkat. Ami ma itt, ebben a teremben történik, tehát a szakszervezeti mozgalom megújulása, az egyben a politikai pluralizmus magyar- országi kibontakozását jelenti. A pártértekezleten az a vélemény erősödött meg, hogy demokratikus továbbfejlődésünk fő iránya a meglevő politikai intézmények modernizálása. Ezzel nem az alternatív mozgalmak lét- jogosultságát kérdőjeleztük meg, csupán azt akartuk hangsúlyozni, hogy nem téveszthetünk arányokat, a szilárd, tömegbázissal rendelkező politikai intézmények működésén múlik az ország jövője. A Magyar.Szocialista Munkáspártnak érdeke, hogy a dolgozókat olyan szakszervezeti mozgalom szervezze egységbe, amelynek munkával szerzett tekintélye, tömegbázisa, önálló politikai arculata, érdekvédelmi koncepciója van. Van ereje a napi harchoz, álláspontja realitásokra épül és az alkotmányos rendet elfogadja, így képes csák a közösen kidolgozott politikát — nem megalkuvó módon, hanem kritikai szemlélettel, a kulturált politizáláshoz szükséges kellő önuralommal — támogatni. Grósz Károly azután gazdasági gondjainkról beszélt. — A magyar gazdaság igen alacsony hatékonysággal működik — mondotta — nemcsak a fejlettebb nemzetgazdaságokhoz viszonyítva, hanem önmaga lehetőségeihez mérve is. Okát én elsősorban elméleti tévedéseinkben látom. Kettőre akarok csak utalni. Az egyik : á szocializmus korszakát nem vegyes tulajdonú, hanem kizárólag társadalmi tulajdonú gazdaságnak fogtuk fel, miközben nem alakítottuk ki azokat az ösztönzőket és kényszerítőeszközöket, amelyekkel a társadalmi tulajdon nagyobb hatékonyságát tudtuk volna biztosítani. A másik ilyen téves felfogásunk megítélésem szerint az, hogy az állam olyan ellátási felelősséget vállalt a négy évtized alatt magára, amit nem tud és nem is tudhat a termelőerők mai színvonalán biztosítani. Ezen akarunk változtatni, ezt hirdettük meg, amit önmagában is nagyon nehéz lesz teljesíteni, elsősorban a szemléleti konzervativizmus miatt. De az okok között szerepel a fellazult munkafegyelem és munkamorál is. Meggyőződésem — bármennyire is háborognak emiatt egyesek —, hogy a demokráciát nem a termelés folyamatában kell gyakorolni. Tapasztalataim szerint a- termelés hatékonysága lényegében négy tényezőn múlik: a termelőberendezések korszerűségén, a termékek eladhatóságán, a munkás és a mérnök tudásán, és nem utolsósorban a 'termelésben levő renden és fegyelmen. A termelés szervezésében, az irányításban számon kérhető személyes felelősség nélkül nem lehet rendet teremteni. Értelmezési zavarokat látok a személyes felelősség és a munkahelyi demokrácia alkalmazása körül. Vallom, hogy a demokrácia érdemi fejlesztése nélkül nincs kibontakozás. De a demokráciát ott kell gyakorolni, ahol az egyén, a közösség, a társadalom érdekében szükség van rá, tehát ahol az emberek ezáltal bele tudnak szólni saját sorsuk és az ország jövőjének alakulásába. A tegnapi és a mai vitában is sok, a párt számára is hasznos, megszívlelendő tanács, javaslat hangzott el. Ezeket köszönöm^ munkánk során figyelembe vesszük. Több dologban, részkérdésben eltér a véleményem a felszólalókétól, de ezt természetesnek tartom, ugyanis más élmények alapján ítéljük meg a valóságban végbemenő folyamatokat. Ez a jövőben is bizonyára így lesz, tehát többet kell találkoznunk, beszélgetnünk, vitatkoznunk és eszmecserét folytatnunk — mondotta végezetül. A vita középpontjában a szakszervezeti mozgalom megújulása, az alulról jövő kezdeményezések felkarolása, a szövetséggé való átalakulás és a szakszervezeti törvény iránti igény állt. A szövetséggé való átalakulásról szinte minden felszólaló említést tett, Varga Gyuláné, a MÄV Nyugati Üzemfőnökség szb- titkára a folyamat megválói suliásót túl lassúnak ítélte meg. Szépe Lőrinc, a Pécsi Postaigazgatóság területi szb-titkára közmegegyezésen alapuló szövetségi irányítást sürgetett a központi vezetés helyett. Elkerülhetetlennek tartotta a mozgalom élén a generációváltást is, és rendkívül fontosnak mondotta, hogy a szakszervezeti munka súlypontja az alap- szenvezetekre helyeződjön. Baka András, a Tudomá- rnányos Dolgozók Szakszervezetének küldötte arról szólt, hogy amíg a régi beidegződések haitnak, aligha bontakozhat ki alulról építkezve, a szövetségi forma. Indítványozta, hogy a szak- szervezeti mozgalom parlamenti frakciót is működtessen, tartson rendkívüli kongresszust, és mielőbb legyen új tisztségviselő-vá- lasztés. Felszólalásában álra is kitért, hogy egy közös szakszervezeti politika kialakításába vonják be a SZOT-on belüli és kívüli szervezeteket egyaránt. Horváth Sándor, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnöke szenvedélyesen értékelte az elmúlt évtizedek során szerinte teljesen felszámolt erkölcsi értékrendet, éles szavakkal ítélte el a szellemi leépülést eredményező politikát, síkra szállt a szakszervezeti mozgalom szövetségi rendszerben való működése mellett, hangsúlyozva. hogy nem szabad megengedni a mozgalom szétzilálását. Vita alakult ki a szak- szervezeti mozgalom elnevezéséről is. Egyesek fontosnak ítélték, hogy a demokratikus szó helyet kapjon az új elnevezésiben, mások viszont ezzel nem értettek egyet, mondván, hogy ezt a törekvést mem szavakban kell deklarálni. Olyan jaSokan nem kaptak szót az országos szakszervezeti tanácskozás kétnapos vitájában. Először úgy volt, hogy mindenki elmondhatja a véleményét, szombaton délután azonban meg kellett változtatni ezt a döntést a jelentkezőik nagy száma miatt. Szőllőssi Istvánné, a pedagógus-szakszervezet kaposvári városi titkára a szerencsések közé tartozott: a somogyiak közüli egyedül ő kapott szót a vita végén. Tavali Bélával, a KPVDSZ megyei bizottságának titkárával tapasztalatairól beszélgettem. — Hogyan segítette e tanácskozás a mozgalom megújulását? — A mostani tanácskozás merőben különbözik azokvaslat is elhangzott, hogy a SZOT inkább a szakmai szakszervezetek országos szövetségévé alakuljon át, a demdkrácia érvényesülését pedig a íagság ellenőrizze. Mások a megyei SZMT-k mielőbbi átalakulását sürgették. A vitában sok kérdés szóba került. A munkaverseny- és a brigádmozgalomról szólva a küldöttek általában túlhaladottnak nevezték ezeket a versenyeztetési módszereket, sőt volt, aki egyfajta pótcselekvésnek ítélte azokat. Sajnos, új formákat, amelyek így ösz- szefognák a kollektívákat, még nem 'találtak — mondották a felszólalók. Kollár Andrásné, a Szegedi Ruhagyár műszakvezetője nehezményezte, hogy gazdasági életünkben, társadalmunkban csak azokra figyelnék fel, akik felfordulást, „cirkuszt” csinálnák, s. aki csendben dolgozik, azt mellőzik. Megengedhetetlennek tartotta, hogy mindinkább gazdag és szegény réteg alakul ki az országban. Gelencsér Mihály, a Pécsi Kesztyűgyár szabásza nyugtalanítónak nevezte a szak- szervezeteken belül megindult kampányokat, az alternatív szerveződések megjelenését'. Kertész László, a debreceni Bdogál Gyógyszergyár vszb-titkára pedig a tanácskozást rosszul sikerültnek nevezte, olyannak, ahol a szákmák képviselői saját panaszaikat mondták el. Megalázónak 'tartotta a délutáni órákban mind sűrűbbé vált letaipsolásoikat. (Folytatás a 2. oldalon.) tói, amelyeken korábban részt vettem; itt a demokrácia sóikkal jobban érezhető volt. Fontos a tartalmi és a szervezeti megújulás. Egyet emelek ki: az alapszervezetek önállósága, hatékony működésük minden feltétele biztosítva van a következő időszakban. Somogy mezőgazdasági - jellege miatt a Medosznak Van a legtöbb tagja a megyében: több minit 22 ezer. Dr. Gálabár Emil megyei titkár fontosnak tartja az ő érdekeik határozott országos képviseletét is. — Vitáik vannak az agrárpolitika alakításáról. A Medoszhoz tartozó valamennyi ágazat annak a kérdésnek a megválaszolását várja a párttól és a korPártértekezletet tartottak szombaton Szabolcs-Szatmár megyében. A nyíregyházi Bániki Donát Ipari Szakközépiskolában megrendezett konferencián a megye több mint 31 ezer kommunistát ja képviseletében megválasztott 323 küldöttből 319- en voltak jelen, Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A pártbizottság írásos dokumentumaihoz Varga Gyula első titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Utalt arra, hogy a megye közvéleményében mind erőteljesebben érzékelhető egy olyan politika iránti igény, amely az ország nyilvánossága előtt is határozottabban képviseli a térség gondjait, .s amely hatékonyabb lépésekre képes az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. A szóbeli kiegészítés elhangzása után megkezdődött a vita, amelyben felszólalt Berecz János. Ahhoz kapcsolódva, ami az előzőekben a megye érdekeinek következetesebb képviseletéről elhangzott, elmondta, hogy nem könnyű a helyzete annak, aki országos szinten valamilyen központi funkcióba megválasztva erre vállalkozik, mert nem lehet szüntelenül részérdekek szószólója. Ám erre a képviseletre mégis szükség van — hangsúlyozta. A Politikai Bizottság tagja végezetül arról szólt, hogy az értelmiség a megye fejlődésének egyik nagy tartaléka. Az értelmiséggel meg kell találni az együttműködés lehetőségét. A felszólalások és az első titkári válasz után a pártértekezlet úgy döntött, hogy a jelöléseket és a választásokat nem zárt, hanem nyílt ülésen bonyolítja le. A pártértekezlet a megyei pártbizottság első tikárává Gyuricsku Kálmánt, a korábbi gazdaságpolitikai titkárt választotta. A pártbizottság titkáraivá Gazda Lászlót, a pb osztályvezetőjét, Kiss Gábort, a Pártoktatási Igazgatóság eddigi vezetőjét és Szabó Istvánt, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesét választották. * * * Tizennyolc és fél ezer kommunista képviseletében 250 küldött részvételével szombaton tartották meg Szombathelyen a Vas megyei pártértekezletet. A tanácskozás munkájában részt vett Szabó István, az mányiéi, miképpen alakul ágazatuk helyzete. Sérelmezik, hogy az agrárolló — minden ígéret ellenére — tovább nyílt az elmúlt években. Ennek következményei kedvezőtlenek a dolgozókra jövedelmi viszonyaik, életföltételeik alakulásában. Az állami támogatásra ezután is szükség lesz, hogy ne kelljen mértéktelenül növelni a mezőgazdasági termékek árait. Hia ez nem valósul meg, életképtelenekké válnak az üzemek. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy tevékenységük alacsony színvonalú, hogy szervezetlenül, a piacot figyelmen kívül hagyva gazdálkodnak, hanem a köz- gazdasági feltételrendszer miatt kerülnek lehetetlen helyzetbe. Mi következik ebből? Az, hogy ha az ellentmondásokat megszüntetjük, az ágazatok helyzete elfogadható lesz, mozgásterük nő, s a mezőgazdaságMSZMP Politikai Bizottságának tagja, a TOT elnöke. Horváth Miklós első titkár fűzött szóbeli kiegészítést az állásfoglalás-tervezethez. Bevezetőben azokat a tényezőket és okokat elemezte, amelyek szerepet játszottak abban, hogy társadalmunknak ma szokatlan nehézségekkel kell szembenéznie. A jelenlegi helyzet közvetlen okai jórészt a XIII. kongresszus köré csoportosulnak — mondotta. A megyében a párttagság és a lakosság közhangulatára egészében az országosan érvényes kép jellemző, de vannak különbözőségek is. A komunisták ugyanolyan gondokkal küzdenek, mint a társadaiom más tagjai, ugyanakkor a közvélemény nyomása és kritikája alatt élnek — mondotta az első titkár. A vitában szót kért Szabó István is. Részletesen szólt arról, hogy politikai intézményrendszerünk átalakítása, a gazdaság megújítása milyen nemzetközi környezetben zajlik. A párton — a reformok kezdeményezőjén — nagyon nagy teher van, s most bizalomra és aktív támogatásra van szűk. sége ahhoz, hogy a meghirdetett programot végre tudjuk hajtani anélkül^ hogy az elviselhetetlen tarsadialmi feszültségeket váltana ki. A vitában elhangzottakat Horváth Miklós első titkár összegezte. Ezután kezdődtek meg a választások, az ügyrendnek megfelelően elsőiként az első titkár személyéről döntöttek titkos szavazással. A két jelölt az eddigi első titkár Horváth Miklós, valamint Takács László, a párt- bizottság gazdasági ügyekkel foglalkozó titkára volt. A szavazó 243 küldöttből 163-an voksoltak Takács Lászlóra, így többségi döntéssel ő lett a Vas Megyei Pártbizottság új első titkára. Várkonyi Péter Sanghajban Várkonyi Péter külügyminiszter, aki december 4. és 10. között hivatalps látogatást tesz a Kínai Népköz- társaságban, vasárnap délután Sanghajba, Kína legnagyobb ipari városába érkezett. A magyar külügyminiszter kétnapos sanghaji tartózkodásának fontos eseménye lesz a magyar főkonzulátus hétfői, hivatalos megnyitása. ban dolgozó emberek jövedelme, óletföltétele is iked-, vezőbben alakul. — Befolyásolja ez a falvak életét? — Mivel ágazataink tevékenysége jórészt a falus környezethez kapcsolódik az ott élő lakosság gondjí színién; üzemeinkre, vállalatainkra, szövetkezeteink re hárul, hiszen a falufejlesztéshez szükséges a közreműködésük. Az is gondo: okoz, hogy a jövőre felszabaduló munkaerő elsősorban a falvakban szeretne munkát találni. Ehhez ágazatainknak olyan lehetőségei kell kapniuk, hogy a'vállalatok, szövetkezetek munkahelyeket tudjanak teremteni. Azért tekinthető ez gazdaságos megoldásnak, mert ma nem tudok elképzelni olcsóbb munkahelyteremtést, mint a mezőgazdaságot. Ez az, amit a Medosz- nak most képviselnie kell. Lajos Géza Munkatársunk jelenti a szakszervezeti tanácskozásról Újabb munkahelyeket!
