Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-31 / 311. szám
1988. december 31., szombat Somogyi Néplap 3 SS0"1 EGYÜTT KELL HALADNUNK Interjú a megyei pártbizottság új titkárával — Bevezetőként rövid bemutatkozást kérek. — 1943-ban születtem Barcson. Budapesten, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem bölcsészkarán szereztem diplomát magyar és történelem szakon, majd visszatértem Barcsra. Járási könyvtárigazgató voltam, 1972-től községi párttitkár, és azóta pártmunkás. 1976-ig községi titkár voltam, utána elvégeztem a moszkvai pártfőiskolát. Visszatérve városi .titkár Barcson, 1983-ban pedig kaposvári járási első titkár lettem. A járási pártbizottság megszűnése után. 1984- től a megyei pártbizottság osztályvezetője voltam, és most, december 16-tól megyei titkár. — Kiváncsi vagyok az indíttatásra is: honnan, milyen környezetből jött, s ez hogyan hat pártmunkájára? — Somogyi tüke vagyok. Anyám kálmáncsai parasztlány, apám egy sokgyerekes vasutascsaládiból származik. Egyszerű környezetben nőttem föl, indíttatásom onnan való, s a környezet kötelez. Olyan szokásokat hoztam magammal, amilyeneket a családban tapasztaltam: egyszerűséget, s hogy a munkát csak becsületesen lehet végezni. Azt, hogy minden olyan embert tisztelni kell, aki munkájával kiérdemli. Jelenleg is ott vannak a barátaim Barcson. Sokat jelent számomra ez a kisváros. Ha őszinte szót akarok hallani, akkor visz- szatérek, mert tudom, hogy mindenre őszinte választ kapok. — Mit jelent egy ilyen fontos megbízatás olyan időszakban, amikor a pártnak rendkívüli erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy visszanyerje a tömegek bizalmát? — Nehezebb időkben — úgy érzem — az emberek annak szavaznak csak bizalmát, akiről tudják, hogy megérdemli. Rendkívül nagy felelősséget érzek, hiszen átmeneti időszakot élünk, amikor sok régi tapasztalat már nem használható. Ugyanakkor még nem Vagyunk birtokában az új módszereknek. Ilyen körülmények között ezt a megbízatást csak felelősséggel szabad végezni. — Nem zavarta, hogy húsz ellenszavazatot is kapott a választóktól? — Nem. Egyáltalán nem zavart. Ha a másik oldalról, onnan nézem, hogy hány szavazatot kaptam, akkor ez jó kétharmados arány. Sokan. nem is ismertek; s az átmeneti időszakban ez az arány jónak mondható. Egyébként ma már természetesnek kell vennie az eltérő véleményeket, s küzdeni azért, hogy ez a kétharmad gyarapodjon. Ha pedig nem nő, akkor le kell vonnom belőle a következtetést . . . — Számos elvi kérdésben foglalt állást október 7-én a megyei pártbizottság. Ezek közül önmaga számára mit tart a legfontosabbnak? — Mint a párt belső életével foglalkozó titkár, az alapszónvezetek önállóságának növelését, önálló arculatuk kialakítását, öntevékenységük kibontakozását, s ezek megyei eszközökkel váló elősegítését tartom a legfontosabbnak. Nem azért, mert ez a divatos, hanem azért, mert végtére is az a 1 apszervezetekben és nem az irányító pártszer- véknél működik a párt. Ha nem tudjuk megoldani, hogy a pártszervezetek válóban aktív, politizáló kommunista közösségek legyenek és önállóan találják meg megújulást segítő módszereiket, akkor hozhatunk bármilyen határozatot, a párt megújulását nem tudjuk elérni. Voltam alapszervezeti pártcsoportvezető, vezetőségi tag, hosszú ideig községi, városi titkár; ezek alapján remélem: át tudom érezni, mit jelent egy-egy határozat a kommunista közösségek számára. Munkámban szeretnék mindig figyelemmel lenni arra, hogy döntéseink mit jelentenek az alapszervezetek számára. Ez olyan kötelezettséggel is jár, hogy az úgynevezett nagy, néha érthetetlen általánosságokban mozgó programok helyett minél egyszerűbb, közérthetőbb, az alapszervezetek tagjai számára is érthető állásfoglalást adjunk közre, amelyhez föl tudnak sorakozni. — A másik - gondolom - a kádermunka ... — A következő időszakban csakugyan rendkívül fontos feladat a kádermunka. Gyökeres változást kell elérnünk. A gondolat nem új, hiszen, már az 1986-os káderhatározat is utalt rá, hogy ne elsősorban kiválasztás legyen — tehát a felsőbb irányító pártszenv vegye észre a megfelelő embereket —, persze ez is feladat. A gyökeres fordulatnak abban kell bekövetkeznie, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a kiválasztódás. A közösségek magukból „termeljék ki” azokat a kádereket, akik iránt bizalmuk van, akik bizonyítani tudnak. — Ez a módszer kizárja majd a kontraszelekciót, vagy legalábbis igyekszik csökkenteni? — Elősegítheti, hogy csökkenjen vagy megszűnjön a kontraszelékció. — Azt hiszem, ezután ritkábban lehet majd Íróasztal mellett találni a megyei titkárt. Arra gondolok, hogy az apparátus . munkamódszerének átalakításán kívül személyes munkájában is intenzívebb kapcsolatot tart fontosnak a megye kommunistáival. — Lehetetlen, hogy a megye több mint 900 alapszervezetével állandó, közvetlen kapcsolatom legyen. Persze törekszem arra, hogy eljussak minél több alapszerve- zethez, és .közvetlenül is megismerjem a munkájukat. Eddig is így tettem, tehát ebben nem kell változtatni munkamódszeremen. Szívesen mentem minden olyan rendezvényre, ahol beszélgetni lehetett. Titkári tanfolyamokon tartottam tájékoztatókat, az oktatási igazgatóságon találkoztam különböző csoportokkal. Bárhova hívtak, mindig elmentem, beszélgettem, tájékoztattam. Ezért nem érzem, hogy alapvetően meg kellene változtatnom munka- módszeremet. De hogy sűríteni kell e tailáHkozéisokat, az bizonyos. Segít ebben az, hogy csaknem öt évet töltöttem el a .megyei osztály élén. Nem kell új ismerősöket szereznem. Minél több olyan találkozásra van szükség, amely nem tömegméretű; ahol igazi eszmecsere bontakozhat ki. Ezt tartom a munkamódszerbeli változás legfontosabb részének. Nem feltétlenül előadásokra van szükség, hanem arra, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzunk, amelyek à legjobban érdeklik őket.- A jó módszer továbbfejlesztéséhez a feltételeket is meg kell teremteni. Ahhoz, hogy a megyei titkár kevesebb időt töltsön az íróasztalnál, a pártbürokráciát is meg kellene szüntetni, vagy legalábbis csökkenteni... — Látok lehetőséget rá, és szükségesnek is tartom, hiszen enélkül elképzelhetetlen a párt megújulása. A párt működése eddig kevéssé tette lehetővé a radikális változást. Az előterjesztésekre továbbra is szükség lesz, hiszen működőképes testületeket kell kiszolgálnunk. Az eddiginél azonban sokkal rövidebb, világosabb helyzetelemzéssel és néhány, a legfontosabb feladatokra utaló állásponttal, javaslattal kell előállnunik. Ez tökéletesen elég a pártmunka továbbviteléhez.- Hozzájárulhatnak ehhez a különböző munkabizottságok és a szakértői bizottság is ... — Igen, ez is számottevő, bár önmagában nem csökkenti a papírmunkát. Szakítanunk kell azzal a gyakorlattal, miszerint minden jelentést, kérést papíron továbbítunk. Ha igazán pártmozgalom akarunk lenni, akikor vissza kell szerezni az élő szó becsületét. Eddig nagyon sok papír amiatt született, hogy általa „fedezze magát” az apparátus. Pedig élő szóval is sok mindent meg tudnánk oldani. Főként az alapszervezetekben kell csökkenteni az írásos jelentések, információk és emlékeztetők számát. A megújuláshoz, a párt- munka stílusának változásához hozzátartozik, hogy a párt ezután elvi, politikai eszközökkel irányít. A politikának mindenképpen érvényt kell szerezni, erről nem mondhatunk le, de azt közvetett módon, nem a hatalom és az erő oldaláról, hanem érvek alapján, meggyőzés útján akarjuk elérni. Ez az alapállás a megyei pártbizottságtól a városi pártbizottságokig, az alapszervezetekig mindenkire érvényes.- Hogyan vehetnek részt a kommunisták a döntésekben jobban, mint eddig? — Régi elv, hogy a párttag részt vesz a politika alakításában. Ezt azonban csak deklaráltuk, a gyakorlatban nem valósult meg. A párt stílusának és módszerének magújulása azon áll, hogy mennyire tudjuk megvalósítani: a kommunista ne csak a szervezeti szabályzat szövege szerint, hanem a gyakorlatban is részese legyen a politika alakításának. Ehhez több pártvítára van szükség; arra, hogy" magukénak érezhessék a politikát. Tudniuk kell, hogy részt vettek a döntésben. S ha a pártvita során még nem született központi döntés, de menet közbem is jó módszerék alakultak ki, akkor azt központi döntés nélkül is bevezethessék saját al apsz erveze tűkben.- Ez hozzájárul az önállóság fejlesztéséhez is ... — Feltétlenül. Ha érzik, hogy vita után nem kell megvárni a Központi Bizottság döntését, hanem bevezethetik elképzeléseiket, akkor máris érzik, hogy a politika alakításának részesei. Sokszínűségre kell törekedni a párton belül. Elvi, politikai egységre okvetlenül szükség van, ugyanakkor a sokszínűség nélkülözhetetlen. Fontosnak tartom, hogy a munka tervezésekor is kérjük ki az alapszervezetek véleményét arról, hogy milyen témákkal foglalkozzanak az irányító pártezervek. Kell, hogy a felsőbb szervek elképzelései találkozzanak a párttagság véleményével. Ha úgy gondolja az alapszervezetek egy nagyabb csoportja, hogy egy témát napirendre kell tűznie a felsőbb pártszervnek, akkor ez ne lehessen meggondolás tárgya, hanem kötelező érvényű. így lehet elérni — és persze sok más módszerrel —, hogy a párttagság érezze: nemcsak végrehajtója, hanem alakítója is a politikának.- Nemcsak a párton belül, hanem a politikai életben is sokszínűség tapasztalható. Köztudomású, hogy ezt is a párt kezdeményezte. A különböző alternativ csoportokra gondolok. Mi a véleménye ezekről; a megyei pártbizottság hogyan viszonyul hozzájuk? — Az a véleményem, hogy nem szabad fenntartással közeledni hozzájuk. Nem tűrni kell őket, hanem természetesnek tartani létezésüket, hiszen egy valóságos társadalmi igényt fejeznék ki. Ha hosszú távon akarunk politizálni — márpedig úgy akarunk —, akkor ezeket a szervezeteket a társadalom szerves részének kell tekinteni. A párt keresi az együttműködés lehetőségét. De azért van egy kis megszorítás. A pártnak azokkal a szervezetekkel kell keresni az együttműködést, amelyek vállalják a felelősséget is. Tehát gondjaink közül nemcsak kiragadják azokat, amelyek számukra kedvezlek a társadalmi valóság bírálatára, hanem javaslatókat is tesznek, olyanokat, amelyek segíthetik a kibontakozást, az ország, a megye fejlődését. Ebben kell megtalálnunk az együttműködés lehetőségét. A pártszervezeteknek azt kell megérteniük és elfogadniuk, hogy a társadalmi megújulás elképzelhetetlen a közmegegyezés, az újonnan kialakult szervezetek nélkül. Együtt kell haladnunk velük, de csak azokkal a szervezetekkel, amelyek a szocialista utat akarják, legfeljebb másképp képzelik el a cél elérését.- Végül: személyes és családi életében milyen változást jelent ez a minden eddiginél felelősségteljesebb megbízatás? — A családom úgy fogadta a hírt, mint minden eddigi megbízatásomét. Segítenek, biztosítják munkámhoz a megfelelő hátteret. Környezetemben volt, aki megkérdezte: meggondoltad, hogy ilyen körülmények között vállaltad ezt a munkát? Az ilyen megnyilvánulásokban is féltést éreztem; iazt, hogy féltenek, ml lesz velem később. Ügy vagyok ezzel, hogy ezt a munkát valakinek minden körülmények között vállalnia kell'. Hogy jól vágy nolsszul csinálom', azt majd-eldöntik az erre hivatottak. Arra vállalkoztam, hogy eleget tegyek megbízatásomnak. J. B. Év végi tupasitalut _________________ M ennyi táperő jut majd a főidbe Szeptemberben jelentősen megemelkedett a műtrágyák termelői és fogyasztói ára. Emiatt több gazdaságban úgy határoztak, hogy csökkentik a felhasznált mennyiséget. A műtrágyával való túlzott takarékoskodás káros folyamatokat indíthat meg a talajban. Hogyan lehetne megfékezni ezt a folyamatot, s egyáltalán, fel lehet-e mérni, mekkora lesz a csökkenés mértéke? Somogy megye legnagyobb műtrágya-forgalmazója az Agroker Vállalat. — 1988-ban hetven— nyolcvanezer tonna hatóanyagot forgalmaztunk — mondta Somogyvári László osztályvezető. Ez a mennyiség jövőre is ugyanennyi lesz. Fél évvel előre le kell adni az üzemeknek a megrendeléseiket, s mi továbbítjuk a gyárakhoz azért, hogy határidőre biztosan megérkezzen a raktáraink-' ba. Júniusban, amikor megkezdtük a következő évre a felméréseinket, még senki sem tudta biztosan, hogy áremelés lesz, mindenki szükségletei szerint igényelt, s mi is ezek alapján továbbítottuk a megrendelésünket. Jött a szeptember és az áremelés, készítettünk egy gyorsított felmérést, s ekkor már azt tapasztaltuk, hogy 15—20 százalékkal csökkentek az igények. — Ez a mennyiség hiányozni fog a földből. Mit tesz az Agroker, hogy megtartsa vásárlóit? — Szakmai szempontból valóban tápanyaghiány keletkezik a földben. Ha túlságosan „kizsigerelik” a termőtalajt, akkor ez később nem pótolható. Hogyan lehetne ezt megállítani? Árengedményt adni nem tudunk, mert-amúgy is kevés a haszon a műtrágya forgalmazásán. A propagandamunkát erősítjük, előadásokat, tájékoztatókat szervezünk. Nagy felelősség hárul a termelési rendszerekre is, hiszen az ő érdekük az is, hogy a tápanyagot pótolják a talajban. Sok helyről hallani olyan megoldásokat, hogy nem az egy hektárra eső tápanyag mennyiségét csökkentik, hanem a gyengébb minőségű szántóterületeket uga- roltatják. Nem vetnek semmit, így műtrágyáira sem lesz szükségük. Tulajdonképpen a gazdaságosság követeli ezt. Ez ellen nem tudunk védekezni, ez is csökkenti majd a forgalmunkat. Sokáig azonban nem lehet gondolkodni. A hazai gyáraik exportérdekeltek, számítani lehet arra, hogy tavasszal ismét nitrogénbiány lesz, mert a péti gyár is nyugatra termel. Időben be kell szerezni a nitrogéntartalmú műtrágyákat, s a többivel sem érdemes várni. Adjuk meg a földnek, amire szüksége van. V. O. Szakmai elhivatottságból Pályamunkák hasznosulása A műszaki fejlődés érdekében hosszú idő óta, hagyományosan pályázatot ír ki az MTESZ megyei szervezete. A pályamunkák közül az utóbbi nyolc évben hatvanhét nyert el különböző fokozatú díjat, melyet minden évben, a műszaki hónap zárásakor adtak át. A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége nem csupán a díjkiosztás ünnepélyes pillanatáig törődik a pályamunkák sorsával, figyelemmel kíséri és időnként áttekinti azok hasznosítását, a jó elgondolások „utóéletének” tapasztalatait. A legutóbbi nyolc év értékelése szerint a pályázattok témája sokoldalúan szolgálja a műszaki haladást. Többek között szervezési, energiagazdálkodási, környezetvédelmi, gazdaságossági feladatok elvégzését célozzák. A díjazott munkák nagy hányada — negyven százaléka — valamilyen konkrét gyártmányt, eszközt, eljárást, vagy ' módszert ismertet. Viszonylag magas, a dolgozatok mintegy harmincnégy százaléka üzemgazdasággal, a számítástechnika alkalmazásával foglalkozik. Sok pályamunkában kapott szerepet korunk két jelentős problémája, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás. A szakmákat tekintve az elmúlt nyolc év díjazott pályamunkádnak döntő többsége az agrárágazatból, a gépipar, a textilipar és a villamos ipar területéről került ki. Figyelemre méltó tapasztalat, hogy az élelmiszeripar, a híradástechnika, a közlekedés területéről alig-alig érkezett pályázat. A hatvanhét díjazott pályamunkából 1980-tól ez év végéig negyvenhárom hasznosult a gyakorlatban, méghozzá úgy, hogy közülük többet időközben átdolgozták, korszerűsítettek, to- vábbfejilesztette|k. Mindösz- sze hat olya’n pályamunka volt, amely csak papíron maradt meg, ám ennek pénzügyi, piacpolitikai és gyárthatósági okai voltak. Ez a kedvező arány azt támasztja alá, hogy az MTESZ ilyen irányú kezdeményezése hasznos, folytatásra érdemes. Már csak azért is, mert a tapasztalatok szerint az alkotókat szakmai érdeklődésük, munkaköri feladataik ösztönzik a folyamatos műszaki megújulásra, a pályázati rendszer pedig módot ad a jó elgondolások népszerűsítésére és nem utolsósorban szakmai megbecsülést jelent alkotójának. Napi száznyolcvan tonna cukrot csomagolnak a Kaposvári Cukorgyárban, a raktárba érkező mennyiség majdnem felé*
