Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-31 / 311. szám
4 Somogyi Néplap 1988. december 31., szombat SZENNYVÍZTISZTÍTÓ A BALATON MELLETT Kicserélik a lámpákat... ? Olcsóbb lenne és fényesebb Korszerűbb közvilágítást szeretne működtetni a bog- lárlellei tanács, mely ráadásul kevesebb pénzbe is kerülne. Az elképzelés lényege: a jelenlegi sokat fogy asztó hi gan.v gőziám pákát n átriumi ám p á k r a cserél nék fel. Sós Zoltán, a boglárlel- lei tanács városgazdálkodási (megbízott) osztályvezetője a következőket mondta az emlíett dirrel kapcsölat- ban. — A város villanyszámlája évente 7 millió forint. Ennek felét a beépített lámpatestek teljesítménye alapján fizetjük (ha világítanak, ha nem), a többit az áramfogyasztásért. A jelenleg használt higanygőzlámpák nagyon sokat fogyasztanak, s nem adnak olyan erős fényt, mint a kevesebbet fogyasztó nátriumlámpák. Ráadásul az utóbbiak úgynevezett beépítési díja is csekélyebb. Hadd mondjak egy példát. Ha a 7-es ütőn kicserélnénk a 2x250 W-os higanygőzlámpákat egyszer százas, illetve 125-ös nátriumlámpákra, felére csökkenne a beépített teljesítmény szerint fizetendő összeg, s felére a fogyasztás is. Csak ez a beruházás — a 7-es úti — másfél év alatt megtérülne, s a nagyobb fényerő nagyobb biztonságot adna a közlekedők számára. A városban mintegy 1800 különböző teljesítményű lámpa van, s ha ezeket kicserélnénk, illetve a korszerűsítést mindenütt megvalósíthatnánk, Boglárlelle villanyszámlája 3 millió forintra csökkenne. — Mi az akadálya e nép- gazdasági szempontból is hasznosnak tetsző terv megvalósításának ? — Eddig az úgynevezett „műszaki háttér” elégtelensége is akadályozó tényező volt, hiszen nem lehetett nátriumlámpát kapni — mondta az osztályvezető. — Ma már Magyarországon is gyártják, ám az áramszolgáltató nem érdekelt a beruházásban, mert a megvalósítás után csökkenne a bevétele. Az áramszolgáltató vállalat 'hálózatát viszont csakis az áramszolgáltató vállalat építheti át — ez érthető. 1978—79-ben már megkísérelték a közvilágítás átépítését, ám akkor a terv meghiúsult, noha pénz is volt rá. Jelenleg pedig éppen a pénz hiányzik. Mégis szeretnénk e téren előrelépni. Többféle megoldás jutott eszünkbe. Talán, ha egy bank meghitelezné a beruházás költségét — gondoltuk —, s a tanács ennpk a pénzintézetnek fizetné 3—4 évig azt az összeget, amit áramfagyasztóként mindenképpen ki kell adnia... Mindenki jól járna. A bankok azonban egyelőre nemigen sietnek a tanácsokkal — e nem nyereséges intézményekkel — vállalkozásba kezdeni. — No, és ha mégis a Dé- dász végezné el a korszerűsítést? Ezt a lehetőséget végképp elvetették? — Természetesen nem vetettük el. Ha az áramszolgáltatóval sikerülne szót érteni, s a cég vállalná a munkát, az volna a legjobb megoldás. Ez esetben a tanács addig fizetné a 7 millió forintos áramdíjat, amíg a beruházás meg nem térülne. A program mintegy 2—3 év alatt megvalósítható, és mi mindent elkövetünk avégett, hogy meg is valósuljon. A lakást építő bankos Minden bizonnyal a megye egyik legnagyobb idei beruházása volt a ba laton- újlaiki szennyvíztisztító telep és a hozzá tartozó gerincvezeték, amely a fo- nyód—bélatelepi kempingből egészein Balatonmáriáig húzódik. A négyszázhetven- millió forintot érő beruházás fővállalkozója a Dél- dunántúli Vízügyi Építő Vállálat eddig négyszáztízmillió forintot használt fel a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumtól kapott pénzből. A csatornahálózat építése jövőre folytatódik és összesen több, mint tizenhárom kilométer gravitációs rendszerű csatornát fektetnek le, kilenc kilométer nyomóvezeték készül, a gerincvezetékhez kilenc átemelő szivattyúház is tartozik. A Balaton környezeti és vízvédelmi munkálatainak szempontjából a Fonyód— Bélatelep és a Balatonke- resztúr közötti területet a III. régióba sorolták. A szakemberek legfontosabb szempontként itt is azt szabták ■meg, hogy a Balatonba csak mérgező anyagoktól mentes, tisztított szennyvíz kerülhet. Ehhez legelőbb meg kellett építeni a terület főgyűjtő szennyvízcsatornáját és a ba laton újlaki tisztítótelepet. A gerincvezeték a hetes főútvonal és a Balaton-partja közötti üdülőkből meg a többi épületből, gyűjti majd a szennyvizet, de ehhez előbb itársulatcjknak kell alakulniuk. A beruházásra szánt pénzből ugyanis arra már nem futja, hogy a házakhoz külön-külön megépítsék a csatlakozásokat. háromszor ekkora teljesítményt is elérhetnek vele. A tisztított víz a Nyugati-Övcsatornába kerül és utána közvetlenül a Balatonba folyik. Éppen ezért a telepet háromfokozatú tisztításra tervezték és építették : a mechanikai és a biológiai tisztítás után egy harmadik medencében a folyadékból a foszforvegyületeket is kivonják. A biológiai tisztítóba ajek- torokon keresztül jut be az cxiigéndús víz, amely a biológiai folyamatokhoz nélkülözhetetlen. Az újszerű megoldásnál nincs forgó alkatrész a víz alatt, s így sokkal kisebb a meghibásodás veszélye. Ezenkívül lényegesen csökken a környezet cseppfertőzése és a zaj is. A balatanújlaki telepen vákuumos szűréssel sűrítik a szennyvíziszapot. A több miint ez ázmégyzetmé teres sziűrőház alját porózus, közvetlenül erre a célra tervezett téglákkal rakták ki. A víztelenített, negyedrésznyi szárazanyagot tartalmazó szennyvíziszapot kis rakodógéppel tolják majd ki a szűrőházból. A szennyvíztelep tetszetős kivitelű, a sátortetős kiszolgáló épületek megtörik a hatalmas tartályok szabályos rendjét. Az épültetek között sarjadni kezdett az ősszel elvetett fű is, így tavasszal rendezett körülmények között kezdheti meg a munkát az a harminc-negyven ember, aki a tisztítónál teljesít majd szolgálatot. A Délviép főmérnöke mondta el, hogy jövő őszig még két és fél kilométernyi gerincvezetéket fektetnek le és a társulások megbízása alapján további negyven,kilóméternyi bekötőcsövet építenek. Faragó László Nyugdíjba ment dr. Kör~ tési Endre, az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságának igazgatóhelyettese. 38 évig dolgozott egy munkahelyen, ebből 35 évet igazgatóhelyettesként. — A bankos szakmát is szeretni kell. Ennyi az egész, ez minden titok nyitja. — Hogyan lett bankos? — Véletlenül; jegy zás- gyakornok voltam Nagybajomban, de nem vettek föl a tanácsakadémiára. Ezért 1950 február 1-jén az akkori Beruházási Bank megyei fiókjához kerültem. A bankos pályát menet közben szerettem meg. — A Beruházási Banknál 1953-ban nevezték ki megyei , igazgatóhelyeittdsnek. — Arra vagyok a legbüszkébb, hogy a tervutasításos rendszerben is sikerült megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek a megye fejlődését szolgálták. Ma jó érzés végigmenni a városok utcáin: úgy érzem, ezeknek a településeknek arculatában egy kicsit az én munkám is benne van. Arra mindig nagyon ügyeltem, hogy a döntések törvényesek legyenek. Szerintem egy bankosnak létszükséglete, hogy tájékozott legyen a paragrafusok világában. Én ezért végeztem el a jogi egyetemet. 1971-ben — mivel a működési kiadásokkal már korábban is a Nemzeti Bank foglalkozott — a beruházások finanszírozását is átvette. Megszüntettek a Beruházási Bankot, s az OTP lett a tanácsok és a lakosság bankja. A takarékpénztárban ugyanúgy igazgatóhelyettes lettem, mint a jogelődnél voltam. A hossz lejáratú hitelek, a tanácsi pénzügyek, a takarékpénztári lakásépítés és a lakásértékesítés tartozott hozzám. A hetvenes években 2300 lakás épült évente a megyében. Akkoriban a fizetéshez viszonyítva is kevesebb készpénzzel lehetett egy lakást megszerezni. — A megyei igazgatóheA hatályos jogszabályok szerint a vállalkozók — kisiparosok, magáin kereskedők, szerződéses üzemeltetők, valamint a gazdasági munka- közösségek és a polgári jogi társaságqk tagjai — adózásuknál a vállalkozásba fektetett vagyonukból származó jövedelmet a takarékbetétek után fizetendő mindenkori legmagasabb kamat figyelembevételével számolhatják el. A Pénzügyminisztérium tájékoztatja az érintett vállalkozókat, hogy jelenleg a takarékbetétek — takarékbetétkönyv, takarékbélyeg, takaréklevél — közül a takaréklevél kamata a legmalyettep támaszkodott-e az OTP-re? — Miért ne? Arra azonban mindig kínosan ügyeltem, hogy a törvényes keretek között maradjak. — Nekem nagyon furcsa lenne, ha egyik pillanatról a másikra nem csinálnám tovább azt, amit eddig tettem. — A pénzintézeteknél szigorú a fegyelem. A fél óra ebédidőt be kell tartani és hatvanon felül jólesik már ebéd után egy kicsit ledőlni ... Később egy négyórás állást elvállalok még. gasabb: 12,5 százalék. A takaréklevél további hozama, a kamatprémium 4 százalék. Ennek megfelelően a vállalkozók a vállalkozásba fektetett vagyonuk után 16,5 százalékos jövedelmet számolhatnak el. Ez az összeg azonban a vállalkozás nyereségének 20 százalékát nem haladhatja meg. Mindezeket a rendelkezéseket a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény, illetve annak végrehajtására kiadott 38 1987. minisztertanácsi rendelet, a 16 1988. PM rendelet (a Magyar Közlöny 21. száma) tartalmazza. Balázs Andor Pénzügyminisztériumi tájékoztatás a vállalkozóknak PIACI KÖRKÉP Malacságok nélkül Az első társulat már két évvel ezelőtt megalakult, amikor hozzákezdtek a gerincvezeték és a tisztítómű építéséhez. A Délviép végzett a csőfektetésekkel az első társulat területén is, most már csak arra várinak, hogy az üdülőtulajdanosok beköttessék a vezetékeket. Énre most kivált szükség lenne, mert a decemberben átadott szennyvíztisztítót addig nem tudják gazdaságosain működtetni, amíg legalább napi ötszáz köbméter szennyvíz nem étkezik a vezetékeken. A néhány kilométerre lévő régi tisztítómű csupán százötven köbméter szennyvizet képes naponta feldolgozni, ha ettől nagyabb mennyiség érkezük, akkor szükség lesz az új tisztítómű beindítására. Vígh Sándor, a Délviép főmérnöke szerint legkorábban májusban kezdődhet el a szennyvíztisztító folyamatos üzeme. A batatonújtáki szennyvíztisztító naponta négyezer köbméter szennyvizet képes megtisztítani, ha bővítik a telepet a későbbiekben akár PIACI KÖRKÉP Az év utolsó kaposvári hetipiacának árusai is besegítettek a fogyasztás visz- szafogásába. Sajnos azonban a magasabb ár nem járt együtt a minőség javulásával. Az 50 forintos szőlő szólója nagyon is hamis volt, akárcsak a jobb napokat látott 30 forintos körte muzsikája. A csomónként 10—15 forintos aszalt szilva nem sokat ígért, ám azt beváltotta. A leggyümölcsszerűbb gyümölcs a 20 forintos alma volt. Aki beérte a vitaminnal, 5—8-ért is kapott alig felismerhetőt. Továbbra sem tört mag a 300 forint körüli dióár. A vegetáriánusoknak kevés öröme telt a zöldség- árakban. 50 forint volt a sóska és a spenót, 30 a kelbimbó. Jobbára mér csak csomónként 12-ért kínáltak vegyes zöldséget, ami nagyjából 25 forintos kilónkénti árnak felel meg. Fejes salátát 5—10 forintért szerezhettünk be, s darabonként 15-ért fordult elő primőr paprika. Jól tartja magát a 6 forintos fejes káposzta, melyből. 15-ért készítettek savanyítottat. 12-ért fogyott a burgonya, s 4—6 forinttal volt drágább a főzőhagyma. Kevés volt a fokhagyma, mégsem került többe 60 forintnál. A kétes állagú, 20- ra tartott kel kelendőségét csak a darabonként 6—8-ért tukmált karalábé múlta alul. Szemrevaló sampinyon- gombát 120-ért hoztak. Fele ennyiért mérték a száraz tarkabab kilóját. Sokan hiába keresték a szilveszteri malacságokhoz valót, a piacon csak a tálat díszítő citromot szerezhették be. Az állami gazdaságok mintaboltjában visíthattunk viszont örömünkben, mert kilónként 150-ért kaptunk bőrös pecsenyemalacot. Aki nem hitt a húsáremelési híreszteléseknek, beérte a szárnyasokkal is. 320-ért alkudoztak egy jól táplált élő kacsára, 240-ért egy valamirevaló csirkepárra. 200 forintot mondtak egv „fazékérett” pucolt tyúkért. Aki a vendéglátásban igazán ki akar tenni magáért, a 4 forintos tojásból rántottá t tálal. A Halért árudájában 95- ért volt ponty, ez mégsem volt igazi versenytársa a maszek halboltnak, ahol bár 5 forinttal drágább volt a ponty, viszont kaphattunk kárászt 50, pisztrángot 210, sőt halikrát is 80 forintért. A szálanként 25 forintért kapható szegfű volt ahhoz, hogy virágos hangulatban zárjuk az óévet. B. F
