Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-31 / 311. szám

2 Somogyi Néplap 1988. december 31., szombat Á BBC rádió telefonszavazása GORBACSOV „AZ ÉV EMBERE” HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: Hivatalos látogatásának befejeztével hazautazott a KNDK-bál Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter. - Közös közlemény kiadása nélkül ért véget a román-jugoszláv csúcstalálkozó. - Elizabeth Dole-t, a Reagan-kormány korábbi tagját jelölte munkaügyi miniszternek George Bush megválasztott elnök. - A kanadai képviselöház jóváhagyta az Egyesült Álla­mokkal kötött szabadkereskedelmi egyezményt. - Ju- lij Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes Rómá­ban az 1973-ban megbuktatott Mohamed Zahir sah, volt afgán uralkodóval tárgyalt. - Ülést tartott a szov­jet minisztertanács. Vasárnap: A Szovjetunióban földkörüli pályára bocsátották a Progressz-39 automata teherszállító űrhajót. - Elő­ször tartott ülést az új izraeli kormány. - Tanácsko­zást kezdett Bagdadban a PFSZ végrehajtó bizottsága. HÉTFŐ: A PFSZ VB adatai szerint már 90 ország ismerte el az Algírban kikiáltott független palesztin államot. - Mihail Gorbacsov Herbert Mies-szel, a Német KP el­nökével tanácskozott Moszkvában. - A felső-egyipto­mi Aszjut egyetemén egy tüntetés után 55 szélsőséges vallásos diákot letartóztattak. KEDD: Környezetvédelmi szövetség alakult a Szovjetunió­ban. - Lusakában a délnyugat-afrikai helyzetről ta­nácskoztak a frontországok képviselői. - Amnesztiát fürdetett az angolai parlament. SZERDA: Londonban és Washingtonban megerősítették: a nyomozás kideritette, hogy bombamerénylet okozta a PanAm gépének előző heti tragédiáját. - Reagan el­nök újabb hat hónappal meghosszabitotta a Libia el­len 1986 januárjában hozott amerikai gazdasági szankciókat. CSÜTÖRTÖK: Félbeszakadt a korea-közi parlamenti érte­kezlet Panmindzsonban. — Iszlámábádban megkezdő­dött a délkelet-ázsiai regionális együttműködési szer­vezet (SAARC) negyedik csúcstalálkozója. - Példátlan arányú nyomozás kezdődött a PanAm gépe elleni me­rénylet elkövetőinek kézrekerítésére. — Az Abu Nidal csoport elengedte több mint egyéves fogságából a két francia kislányt. - A szovjet vezetés döntése ér­telmében visszakapják eredeti nevüket a Brezsnyevről és Csernyenkóról elnevezett intézmények. PÉNTEK: Branko Mikulics, a jugoszláv szövetségi kormány miniszterelnöke benyújtotta a belgrádi kabinet lemon­dását. - Lemondott a mindössze kedden kinevezett új japán igazságügy-miniszter. - Hazaérkezett a Nidol- csoport által szabadon bocsátott két túsz, a két fran­cia kislány. A hét kérdése Az Abu Nidal-csoport által elrabolt és több, mint 2 évig fogva tartott két francia kislány, Marie-Laure és Virginie édesapjuk, Pascal Betille társaságában egy gépkocsiban, út­ban kivizsgálásra az istresi légibázisról a marseillei Szent Margit Kórházba Mihail Gorbacsovot vá­lasztották „az év emberé­nek” pénteken telefon­szavazással a BBC rádió reggeli krónikájának brit hallgatói. Nagy-Britannia leghallgatottabb rádiómű- scrárjak hagyományos év végi telefonszavazásán most először lett szovjet vezető a nemzetközi népszerűségi verseny első helyezettje az államférfiak kategóriájá­ban. A rádiószavazáson máso­dik lett az angol királyi csa­lád legnépszerűbb tagja Ká­roly walesi helyceg, a brit korona várományosa. A har­madik helyezett Ronald Reagan, az Egyesült Álla­mok elnöke. A nők népsze­rűségi versenyében csütör­tökön megejtett szavazáson ismét Margaret Thatcher kormányfőt választották meg „az év asszonyának”. A péntek reggeli szavazás után a BBC rádió műsorve­zetője telefonon tájékoztatta az eredményről Gennagyij Geraszimovot, a szovjet kül­ügyminisztérium szóvivőjét és megkérdezte, vajon Mi­hail Gorbacsov ez alkalom­ból emel-e egy pohárka pezsgőt a BBC hallgatóinak egészségére? — Miért is ne, hiszen, bizonyosan jó érzés­sel nyugtázza majd, hogy a brit közvélemény bizalmát fejezi ki politikája, a pe­resztrojka iránt — válaszol­ta a szovjet szóvivő. A BBC műsorvezetője megkérdezte, vajon a szov­Péntek reggel benyújtotta kormánya lemondását Bran­ko Mikulics, a joszláv szö­vetségi kormány elnöke. A Reuter brit hírügynök­ség szerint a döntést a jövő évi költségvetési és gazda- ságireform-terv parlamenti elutasítása váltotta ki. A Az Elnöki Tanács pénte­ki ülésén — egyebek között — kegyelmi ügyekben dön­tött, s többeket mentesített az 1956-os eseményekkel kapcsolatos cselekményü­kért kiszabott büntetés hát­rányai alól. Kik részesülhettek most kegyelemben? — kérdezte dr. Gáspár Katalintól, az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi osztályának veze­tőjétől az MTI munkatársa. — A közkegyelemről szó­ló, 1988. évi 20. számú tör­vényerejű rendeletben ka­pott felhatalmazás szerint az Igazságügyi Minisztéri­um — hivatalból •— érdem­ben felülvizsgálta azoknak az ügyét, akik e jogszabály alapján nem részesültek közikegyelemben. Az e kör­be tartozó 174 elítélt közül 120 bizonyult olyannak, aki­nek 1956-os cselekménye miatt — tekintettel az az­óta eltelt hosszú időre is — szükségtelen tovább is visel, nie a büntetett előélethez fűződő hátrányokat. — Az igazságügy-miniszter nem javasolta az Elnöki Ta­nácsnak azok kegyelmi mentesítését, akik az ember­ölést nem harc köziben kö­vették el, hanem — külö­nösen kegyetlen módon, ál­dozatukat emberi mivol­tukban is megalázva — se­besültek életét oltották ki. Ilyenek például a Köztársa­ság téri, a miskolci és a mo­sonmagyaróvári vérengzé­jet rádióhallgatók szavazá­sán is az „év emberének” választanák-e Mihail Gor­bacsovot, minthogy a pe­resztrojka még nem töltötte meg az üzletek polcait? — Az üzletekben bizony még mindig vannak üres polcok, de azért nem Gorbacsovot hibáztatják. Tudjuk, hogy ez mindannyiunk felelőssége, és az is, hogy hosszabb idő­be telik, amíg a peresztroj­ka meghozza eredményeit — válaszolta Geraszimov. Arra a kérdésre, hogy mi várható a világpolitika új esztendejében, a szóvivő ki­fejtette: — A nemzetközi életben a peresztrojka már érezteti hatását. Arra számítunk, hogy az új esztendőben foly­tatódni fog a szovjet—ame­rikai párbeszéd és a szov­jet—brit párbeszéd is. Bí­zunk abban, hogy tovább ja­vulnak a Szovjetunió kap­csolatai Nyugat-Európával, s hogy ehhez hozzájárul majd az a jó személyes kapcso­lat is, amely a Szovjetunió és Nagy-Britannia vezetői között kialakult az utóbbi években. A balti és a kaukázusi köztársaságokban mutat­kozó problémákra utaló kérdésre válaszolva Geraszi­mov hangsúlyozta: — Társadalmunkban nagy változások mennek végbe. A tavasszal sorra kerülő or­szágos választás történel­münk kiemelkedően fontos eseménye lesz. jugoszláv hírszolgálati iro­da úgy tudja, hogy a jelen­legi kabinet az új kormány megalakításáig továbbra is ellátja feladatait. Jugoszlá­via háború utáni történeté­ben még nem volt példa ha­sonló eseményre — hangsú­lyozza a Tanjug. sek résztvevői. Nem java­solta továbbá azok mentesí­tését, akik — a közbiztonság fellazulását kihasználva — saját hasznukra fosztogat­tak, például házkutatások ürügyén fegyveresen külön­böző értéktárgyakat tudaj- donítottak el, vagy üzlete­ket raboltak ki. Ugyancsak nem terjesztette az igazság­ügy-miniszter az Elnöki Ta­nács elé azoknak az ügyét, akiknek cselekményét — el­sősorban a sértett politikai meggyőződése, vagy funk­ciója miatt — a bosszú mo­tiválta, és céljuk emberi élet kioltása volt, vagy ahhoz vezetett. — Százhuszan voltak te­hát, akiket mentesített most az Elnöki Tanács az 1956- os cselekményük miatti joghátrányok alól. Akiket más bűncselekmény miatt később is elítélt a bíróság, a büntetés hátrányait to­vábbra is viselik. — Azok a személyek, akik most nem kaptak kegyel­met, kérelmet nyújthatnak be az Igazságügyi Miniszté­riumhoz, ahol ismét meg­vizsgálják ügyüket, s dön­tésre az Elnöki Tanács elé terjesztik. — Az 1956-os események miatt elítéltek közül többen külföldön élnek, s tartózko­dási helyük ismeretlen. Az ő ügyükkel érdemben most nem foglalkoztak, mert ők perújítási, vagy kegyelmi kérelmet terjeszthetnek elő. Milyen hangulatban búcsúz­tatja a világ az óévet, mit vár az új esztendőtől? Az idén az év utolsó he­te különösen nyugodalmas volt a nemzetközi életben. Kevés volt az újdonság a lapok külpolitikai rovatai­ban, a rádiók, tévék híradá­saiban. Annál több átfogó értékelés hangzott el az ó- évben történtekről és persze 1989 várható esélyeiről. Ez utóbbiak egészen kellemes­nek tűnnek mostanában, hi­szen nincs is szükség rózsa­szín szemüvegre, ezúttal nem kell kincstári optimiz­mus ahhoz a megállapítás­hoz, hogy a kilátások bizta­tóak. Az örvendetes folya­matok nyilvánvaló folyta­tódására az 1988-as évben az egyes térségekben vég­bement változásokból is le­het következtetni. Neves közéleti személyisé­gek — Keleten és Nyugaton — első helyen említik a vi­Észak-Korea számos béke­kezdeményezésére Szöul tár­gyalási készséget mutat, amelynek első eredménye a december 29-én Panmind­zsonban megkezdett parla­menti küldöttségek megbe­szélése. Balról az észak-ko­reai küldöttség lág dolgait befolyásoló té­nyezők között a Szovjet­unióban végbemenő váltó, zásokat. Az idei esztendő a szovjet belpolitikában igen mozgalmas volt: az élet majd minden területén meg­mozdult a korábbi állóvíz. S bár a nemzetiségi zavar­gások, a gazdaság nem meg­felelő fejlődése, s még jó néhány esemény jelzi, hogy nem lebecsülendők a prob­lémák, a legfontosabb: a Mihail Gorbacsov nevével fémjelzett átalakítás politi­kája folytatódik. Ez utóbbi körülmény érez­teti hatását a nemzetközi kapcsolatok minden vonat­kozásában. 1988 a szovjet— amerikai kapcsolatok nagy éve volt: a csúcstalálkozók puszta ténye már nem ak­kora szenzáció, ismerkedés­re már alig kell időt és energiát fordítani; annál több lehetőség maradt hát az érdemi munkára. Lesze­relési, biztonsági, fegyver­zetellenőrzési megállapodá­sok születtek, s egyértel­műen bebizonyosodott a két fél készsége e folyama­tok fenntartására. Ezt szol­gálta a decemberi — az ör­ményországi katasztrófa miatt a tervezettnél rövi- debbre sikeredett — „hár­mas csúcs”: Amerika janu­árban hivatalba lépő új el­nöke percnyi kihagyás nél­kül veheti át a kétoldalú viszony alakításának stafé­tabotját is. A gorbacsovi politika szellemében alakult a vi­szony a szocialista országok között is: ez az országcso­port ma már nem olyan egyszínű, mint korábban tűnt. A szovjet példa tet­szés szerint követhető — ám ez nem kötelezettség. Azoknak az országoknak, amelyeknek korábban is volt hajlandóságuk a refor­mokra, a példa újabb lendü­letet adott. A nyíltság, a nyitottság jó értelemben vett divatja egész sor vál­toztatásit tett lehetővé a nem­zetközi kapcsolatrendszer­ben, tabuk váltak semmivé, falak, korlátok dőltek le — hogy ne menjünk messzebb­re, hazánk és korábban na- gyonis idegen országok kö­zött. A kapcsolatfelvétel Dél- Koreával, az első lépések a normalizálás felé Izraellel — ezek a legkézenfekvőbb példák, amelyek hazánkon kívül más szocialista orszá­gokra is jellemzőek voltak. Éppúgy, mint ahogyan a „kínai kapcsolat” újjáélesz­tése nemcsak Magyarország számára volt 1988 nevezetes fejleménye: az év szovjet— kínai találkozói minden bi­zonnyal a jövő esztendőben csúcstalálkozót eredmé­nyeznek. 1988 a bizalom erősödé­sét hozta a nagyhatalmak között éppúgy, mint Európa nyugati és keleti fele kö­zött; s aligha választható el ettől, hogy folytatódott a biztató leszerelési kezde­ményezések sora. Már nem­csak atomtöltetek és raké­táik eltávolításáról van szó, hanem előremozdult a ha­gyományos fegyverzetek csökkentésének ügye is. Igaz, Bécsben még mindig nem sikerült a találkozót befejezni, de januárra ígé­rik a sikeres zárást. Ha így lesz, annak feltételeit ugyancsak 1988 teremtette meg. Aligha választható el mindaz attól, ami az oly sok éven át tűzfészekként is­mert régiókban történt. Év­tizedes huzavona után meg­oldódik Namíbia problémá­ja; kivonják az idegen csa­patokat, csakúgy, mint egy másik sok harcot látott or­szágból — egy máisik föld­részen — Afganisztánból. Ha a megoldás áthúzódik is a következő évre, épp a szov­jet—kínai viszony norma­lizálása nyomán van most remény a Kambodzsa kö­rüli helyzet tisztázására. 1988 végre pontot tett egy nyolcéves értelmetlen hábo­rúra is: Irak és Irán nem utolsósorban az ENSZ köz­vetítésének eredményeként beszüntette a fegyveres konfliktust. A PanAm repülőgép elleni merénylet egyik feltételezett tettese: 1988 decemberében készült felvétel Ahmed Dzsibrilról, a Népi Front Főparancsnokság nevű Ara- fat-ellenes szervezet vezető­jéről, akinek feltételezhetően — az angol Daily Telegraph című újság üzerint — köze van a PanAm légitársaság Frankfurt—London—N ew York járata elleni pokolgé­pes merénylethez Igazán nem nevezhető utolsónak a sorban, bár ép­pen az év utolsó heteiben történt a Közel-Keleten : több évtizedes egyhelyben topogás után felgyorsultak az események, és úgy tűnik megkezdődhetnek a tárgya­lások a békés rendezésről Eddig nem volt kivel leülni a tárgyalóasztalhoz, hiszen az érintettek kölcsönösen nem álltak szóba egymással Hogy mindenki igazán akar­ta-e ezt a mostani fejle­ményt — az év kérdése i: lehetne. Ám annyi tény hogy a palesztin készség amellyel a — mellesleg ön­álló állam alapítását i' bejelentő — mozgalom elfő gadta a térség másik álla mának, Izraelnek a létezés hez való jogát, az ENS2 határozatait, már nem sö pörhető le az asztalról. Wa­shington kénytelen-kellet len elismerte: feltételeit tel­jesítették, s így megkezdőd hét a közvetlen kapcsolat felvétel. A jövő kérdése ma rád persze, kiik és hogyai próbálják e fejlemény megakadályozni. A naptári év a héten vé get ér. Éles határvonal ; külpolitikában mégsem húz ható: sok minden, ami ta valy kezdődött, nem fejező diik be itt és most. Folyt köv. - jövőre. Szász. JÚUa Lemondott a jugoszláv kormány Kik részesültek kegyelemben ?

Next

/
Thumbnails
Contents