Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-31 / 311. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 311. szám Ára: 2,20 Ft 1988. december 31., szombat AZ ŰJ ÉV FORDULÓJÁN Boldog új évet! — mondjuk, ám a-szinte rutinszerűen ismételt szavak nyomán valami meg- rezdül bennünk. Valamiféle szorongás szorítja marokra a lelkünket. Számíthatunk boldog új évre? Méltó olyat kívánni egymásnak, ami csaknem elérhetetlennek tűnik? Nehéz éveket, hónapokat, heteket élünk. Tele vagyunk aggodalommal, súlyos gondokat cipelünk, sok a bizonytalanság bennünk lés körülöttünk. „Csökkent”, „hanyatlott”, „visszaesett”, „elmaradt” — az átlagostól sokkal gyakrabban kényszerülünk ezeket <a szavakat használni akár a kereskedelmi forgalomról, a lakosság fogyasztásáról, akár a bérekről, a gazdálkodásról, vagy ennek eredményességéről, a nyereségről van szó. Ës a holnap ismeretében tudjuk már azt is, hogy nem csökkennek a terhek. Hogy az új évben tovább teke- redik az inflációs spirál, új nehézségekkel kerülnek szembe a gazdálkodók, új árcédulák kerülnek az árukra. Volt idő, hogy szűkebb hazánk, Somogy, az országos átlagnál többet tett az ország asztalára. Most fordult a helyzet; hátrányunkra, kárunkra, a hanyatlás irányába. Vonatkozik ez különösen a megye gazdaságát jelentős mértékben befolyásoló agrárágazatra. Talán még soha nem hallottam mezőgazdasági vezetőktől olyan lehangoló, féltő aggodalommal teli véleményeket, mint a közeli hetekben. „Az év végi várható mérlegek képe lesújtó! A szövetkezetek egy- harmadában kimutatott minimális nyereség inkább papírmunka semmint a gazdálkodás jobbításához szolgáló, biztos anyagi alap. Csak a túlélést lehet valahogyan megcélozni és nagy szerencse, ha talpon maradunk. De ha elbukunk?!... Egy tönkrement mezőgazdaságot nem lehet egy-két év alatt helyrehozni!” Lehet így igaz szívvel boldog új évet kívánni? Gyerekeink szülői támogatást, biztatást remélve bizonytalanul néznek a holnapba, apáink, nagyapáink hosszú életbölcse- letükből sem tudnak már meríteni ahhoz, hogy nyugdíjforintjaikból miként éljenek meg. Mi az, amiről még le lehet mondani az elfogadható létkörülmények megsértése nélkül. Valóban! Nehéz, súlyos időket élünk. De bármekkora gondterheket is cipelünk, tudjuk azt is, hogy a mai helyzetünket jellemző képnek ez csak az egyik oldala. A forrongó, változó, kételyeinkkel terhes mindennapjainkban más módon is jelen vagyunk, mi, emberek. Eredeti tulajdonságunkkal, emberi mivoltunk fő jellemzőjével: a tenniakarás- sal! A költői igazság időtálló: az embert megölni lehet: de legyőzni soha. Legyünk őszinték! Ki az, akit, ha valamilyen sorcsapás ér, második gondolatként nem azzal foglalkozik nyomban: miként lesz tovább, hogyan kerülünk ki a bajból? Ki az, aki nem ezért kezd el megsokszorozott erővel munkálkodni? Ki az, akit bajaink, gondjaink felsorolása után ma nem az tölt el legteljesebben: mit tudok tenni, mi az én dolgom? A helyzetek, az esetek, a példák százait idézhetném. A szövetkezeti vezetők előbb említett lehangoló megállapításai után nem pont volt, csak vesz- sző. A mondat folytatódott, mi minden feladat van és lehet, amely ott helyben, saját hatáskörben elvégezhető, és mi az, amihez külső, felettes intézkedés is kell a kiút megtalálásához. Politikusok és tudósok, külkereskedők és kétkezi munkások, művészek és üzemszervezők, az élet minden területén milliók munkálkodnak azon, hogy gondcsomagjaink súlyt enyhüljön. A mai képhez ez is hozzátartozik! Csak észre kell venni. Eőször észrevenni, hogy nemcsak a baj, a gond van jelen, hanem az ezek megszüntetéséért konokul, fáradhatatlanul fáradozó ember is. Másodszor aztán- és ez legalább olyan jól felfogott érdek — csatlakozni, melléállni, segíteni, támogatni kell mindazokat, akik szívükkel, lelkűkkel, eszükkel, erejükkel a gondok kárpitjait tépegetik. Persze, sok minden kell ehhez is. Több megértés, több őszinteség, nyíltság, jobb kapcsolat, kevesebb önző, és több közösségi érdek, egyenesebb szó és az adott szónak több becsülete, több tisztelet egymás iránt, megszerzett értékeink jobb megbecsülése... És sok minden, ami az őszintén jót akaró ember jellemzője. Ami mind megvan bennünk, mindannyiunkban. Csak talán egy kicsit tudatosabban kellene ügyelni rá, és talán ugyancsak tudatosabban, tettekben is mérhetően fejleszteni ezeket az emberi jellemzőket. Számíthatunk boldog új évre? Ha egy kicsit többet teszünk ezért a boldogabb évért — feltétlenül! Nem elérhetetlen, távoli cél ez. Mert feltétele bennünk van, elérése rajtunk áll. Ennek jegyében kívánunk békés, boldog új évet! Vörös Márta Derzsi András eskütétele Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter december 30-án letette a hivatali esküt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt. Az eskütételnél jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke ' ' — ...... —- ■ — .T-------------R övid az idő a befejezésig Magyar felszólalás a „huszonhármak" tanácskozásán Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület megtárgyalta az igazságügy-miniszter előterjesztését az 1988. évi 20. számú tvr. 2. paragrafus (2) bekezdése alapján felülvizsgált azon, személyek ügyére vonatkozóan, akikre a közkegyelem nem terjedt ki. Az Elnöki Tanács 174 személy ügyének felülvizsgálata után 120 elítélt cselekményeit találta olyannak, jamelye'k miatt a jelentős időmúlásra figyelemmel szükségtelen, hogy továbbra is viseljék a büntetett előélet hátrányait. A testület a továbbiakban személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott meg, s egyénileg előterjesztett kegyelmi kérelmek ügyében döntött. * + * A Népköztársaság I .löki Tanácsa dr. Kádár József építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkárt és dr. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól, érdemei elismerése mellett — 1988. december 31-i hatállyal — felmentette. Felmentés — kinevezés A Minisztertanács Németh Jenőt, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettesét — érdemei elismerése mellett — e beosztásából 1988. december 31-i hatállyal felmentette. A Minisztertanács Hivatalának elnöke Siklósi Norbertét, a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezér- igazgatóját saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett e funkciójából 1988. december 31-i hatállyal felmentette. A Minisztertanács Hivata- lá.nalk elnöke Németh Jenőt a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat vezérigazgatójává kinevezte. A Varsói Szerződés országainak nevében Magyar- ország képviselője felszólalt a huszonhárom NATO- és VSZ-tagállam bécsi konzultációinak pénteki ülésén. A „huszonhármak” a helsinki folyamat bécsi utótalálkozójával párhuzam mosan, 1987 eleje óta tanácskoznak az európai hagyományos fegyveres erőkről tartandó tárgyalások mandátumának kidolgozásáról. A magyar felszólaló átfogóan ismertette a VSZ-tag- országok elképzeléseit a dokumentum még nyitott kérdéseinek megoldásáról, illetve azokról a különféle eljárási és szervezési kérdésekről, amelyek tisztázására szükség van a tervezett VSZ—NATO tárgyalások kívánatos február végi megkezdéséhez. Jól értesült források szerint a magyar felszólalásra reagálva a NATO-orszá- gok küldöttsége kiemelte a bécsi utótalálkozó feltétele. zett január 17-ei befejezéséig hátralevő idő rövidségét és a konzultációkon még el nem döntött kérdések jelentőségét, de kifejezte a gyorsabb, gyakorlatiasabb munkára való készségét Is. Ennek megfelelően hozzájárultak ahhoz, hogy a következő konzultációra már január 2-án sor kerüljön. Megfigyelők rámutattak, hogy a „huszonhármak” tár. 11. János Pál pápa dr. Dé- kány Vilmost, az esztergomi Hittudományi Főiskola rektorát és dr. Várszegi Asztrik bencés főapátsági perjelt esztergomi segédpüspökké; dr. Takács Nándort, a győri Hittudományi Főiskola tanárát székesfehérvári segédpüspökké ; gyalási mandátumának még a 35 állam részvételével folyó bécsi utótalálkozó befejezése előtt el kellene készülnie. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a két katonai szövetség képviselői január első napjaiban komp r om i s s zurno t a l aki t a nők ki egész sor kérdésben, főként a jövőbeni NATO— VSZ tárgyalások területi hatályát illetően. Mayer Mihály Szekszárd- belvárosi plébánost pécsi segédpüspökké ; Acs István füzért plébánost egri segédpüspökké nevezte ki. A kinevezésekhez a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. számú tvr. alapján az előzetes hozzájárulást megadta. Római katolikus főpapokat neveztek ki Befejezés előtt a mélyszántás Befejezéséhez közeledik a mélyszántás a megyében. A gazdaságok kihasználták a fagymentes decembert és csaknem 137 ezer hektáron végezték el ezt a munkát. Ha a január is fagy nélkül érkezik, akkor az új év első munkanapjain mindenütt végeznek ezzel a munkával. 3>
