Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-28 / 308. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 308. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 28., szerda SZÁLON CUKOR Szóvivői tájékoztató KÖZLEMÉNY a Politikai Bizottság üléséről Szín Dong Von hazánkba érkezett Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár meghívására december 21-én hazánkba érkezett Szín Dong Von, a Koreai Köztársaság külügyminiszterének első helyettese. A szöuli diplomácia magas rangú képviselőjét vendéglátója fogadta, majd a Külügyminisztériumban elkezdődtek a megbeszélések Még mindig ereszt a szigetelés ■ a Üresen áll a Kecel-negyi víztorony Kaposváron Páratlanul érdekes eszme- futtatást olvastam a Magyar Hírlap egyik, ünnep előtti számában. Az újság országos hírű jogásza, Strasser Tibor dr. foglalt állást egy. manapság sokunkat érdeklő és zsebünket érintő kérdésben, a napilapok árának 150 százalékot meghaladó emelésében. „Önökön, újságírókon a sor — így a jogász —, hogy olyan írásokat tegyenek közzé lapjaikban, amelyek miatt mint a cukrot, úgy viszik az újságokat.” Elolvastam az interjúnak ezt a részét egyszer, kétszer, sokszor, mintha valamilyen szankszkrit nyelven írták volna és én meg teszem azt, csak rokon nyelvet beszélnék. Mit értsek belőle? Azt, hogy az áremelésen már hiába vitatkozunk, nosza rajta újságírók, rajtatok áll vagy bukik, marad-e a példányszám. Toliunk vonása a függvénye annak, hogy mit hoz a következő év, hogy miként döntött az olvasó. A felelősség — legalábbis az ebbéli — oda vagyon letéve a mi kezünkbe, ettől kezdve beindulnak nálunk is a sokat óhajtott piaci mechanizmusok. Tehát ha érdekes, friss, jól szerkesztett a Lap, akkor nem veszítheti el az olvasóit. A szép, új világ, Huxley- val szólva, íme eljött. Valóban? Azt nem tanácsolja a híres jogász, hogy milyen is legyen ez a cukor, amiért úgy kapkodnak majd az emberek. Egyszerű bolti áru-e vagy szalonokban látható finomság? Melyik ízlésgörbének engedjünk megint? Végignéztem az újságosstandokon, mert nekem is kell a modell, nem tagadom, s különös véleményt kellett farigcsálnom a látottakból. Majd egy tucat lapot láttam különféle meztelen nőkkel a címlapon. Ezek a lapok már „megújultak”, mert régebben is figyelve őket, vasöntő munkásokkal, társadalmi munkát ábrázoló fotókkal, tanácsülések és véradások képeivel, sportillusztrációkkal hívták föl magukra eddig a figyelmet. Most sláger a búja nő, és fütyülik a dallamot. Valószínűsítem: nem kérünk ebből, másrészt nem így! Olvasom a napilapokat is, ki hol vett sundám-bun- dám tanácsi lakást^ hol osztottak milliós prémiumot, ki vitte el a bölcsődéből a csempét, s mitől jókedvű ma is egy orvvadász. Szen- záiószagú dolgok ezek kérem, nekünk, akik mentesítve voltunk valamilyen ok miatt az érdekességhajhá- szástól. Az irány egyébként tetszik, mert nincs kimondhatatlan, s nem lehet kortünet a beszabályozottan kimondható. Hogyan turmixoljunk hát, mi legyen a kellő arány? Értem én az ön elképzelését, de tán nemcsak nekünk kellene megszívlelnünk a dolgot kedves ügyvéd úr. A társadalom új nyiladékain át oly sokszínűség látszik, hogy ennek a vizualí- tásnak a megérthetősége régi eszünkkel nem egyszerű. Így aztán inkább azt tartom jónak, hogy sokkalta inkább az egészre mutatás a dolgunk, mint a szeletre, legyen bár az éppen most finomnak látszó tortadarab, vagy mai életünket cseppet sem édesítő cukor. Békés József Kedden ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága. A testület megvitatta a politikai nyilvánosságról, a tájékoztatás megújításáról és a párt sajtótevékenységéről folytatott pártviták tapasztalatait. Megállapította, hogy az eszmecsere átfogó belpolitikai vitává szélesedett. A vitában sokan hangsúlyozták, hogy a politikai nyilvánosság megteremtésének legfőbb forrása a párton belüli nyilvánosság és nyíltság. Olyan belső mozgalmi nyilvánosságot igényeltek — elismerve — az utóbbi hónapokban e területen is bekövetkezett jelentős változásokat— amely nem egyszerűen „beavatja” a tagságot a politikába, hanem lehetővé teszi, hogy a kommunisták tevékenyen vegyenek részt a politika alakításában, a döntések előkészítésében, meghozatalában és ezek végrehajtásában. A vitában felhívták a figyelmet a nyilvánosság jogi, politikai rendezésének hiányából adódó veszélyekre és szóvá tették a szélsőséges megnyilvánulásokat is. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a politikai nyilvánosság mai szintje és működési módja — a kedvező tendenciák ellenére — jelentősen elmarad a demokratikus politizálás által támasztott követelményektől. A társadalom pluralista szerveződésének természetes következménye a különböző színezetű lapok megjelenése, valamint az, hogy — az alkotmányos rend alapján — az új szervezetek is teret kaphatnak az országos orgánumok hasábjain, műsoraiban. A párt arra törekszik, hogy képviselői az új sajtótermékekben is fejtsék ki nézeteiket, és szánjanak vitába a nemzet érdekeit sértő felfogásokkal. Az ilyen jellegű vitát a pártsajtónak is vállalnia kell. A testület beszámolót hallgatott meg a nem szocialista országokban működő pártokkal folyatatott együttműködésről. Megállapította, hogy az idén folyamatosak, jók voltak kapcsolataink a tőkés és fejlődő országokban működő testvérpártok túlnyomó többségével. Szinte kivétel nélkül nagy érdeklődést tanúsítanak gazdasági és politikai reformjaink iránt. Ez évben érzékelhető előrelépés következett be a szocialista, szoeiál demokrata pártokkal fennálló kapcsolatainkban. Érdemi párbeszéd bontakozott ki velük több fontos kérdésben. A Politikai Bizottság — a bevált kedvező tapasztalatokra építve — szükségesnek tartja az együttműködés továbbfejlesztését a kommunista és munkáspártokkal. Az MSZMP a kapcsolatok fejlesztésére törekszik a szocialista, a szociáldemokrata, a polgári, a centrista és a keresztény demokrata pártákkal is. Szolidaritásunk a fejlődő országok testvér- pártjaival, nemzeti felszabadító mozgalmaival változatlanul kapcsolatrendszerünk szerves része — állapította meg a Politikai Bizottság. A Politikai Bizottság a továbbiakban egyéb, hatáskörébe tartozó kérdésekről döntött és foglalt állást. Idei utolsó ülését tartotta kedden az MSZMP Politikai Bizottsága. A testület tanácskozásán szereplő két napirendi pontról, a sajtónyilvánosság kérdéseiről, illetve az MSZMP-nek a szocialista és szociáldemokrata pártokkal kialakított kapcsolatairól Major László szóvivő és Csikós József, a KB Agitációs és Propagandaosztályának alosztályvezetője tájékoztatta az újságírókat a Központi Bizottság székházában. A sajtónyilvánosság kérdéseit elemezve Csikós. József utalt arra, hogy a Politikai Bizottság július 12-én tárgyalta meg azt az előterjesztést, amely a politikai nyilvánossággal, a tájékoztatás megújításával, illetve a párt ezzel kapcsolatos szerepével foglalkozott. Az állásfogalás-tervezetet széles körű vitára bocsátották, amelyben a szerkesztőségek pártalapszervezetei mellett más pártszervezetek tagjai is elmondhatták véleményüket e kérdésekről. (Folytatás a 2. oldalon) Legutóbb november közepén szerette volna készre jelenteni a Kaposváron épült Kecel-hegvi víztornyot a kivitelező, de a tározó a mai napig üresen áll. Használhatatlan. Jelenlegi állapotában talán csak arra alkalmas, hogy hirdetéseket fessenek az oldalára. Vizet nem tölthet bele a DRV. Lassan egy éve húzódik az átadás. A Caola vállalat fővállalkozási irodájának — mint kivitelezőnek — még a tavasszal a város rendelkezésére kellett volna bocsátania az építményt. de ez ideig sem végeztek a munkáival. Kívülről minden a legnagyobb rendben van. Hónapok óta áll a vasbeton szerkezet; attól sem kell félnünk, hogy Összedől. Csak a belső szigetelés lyukad ki minduntaran. Schmidt Zoltán, a Caola munkatársa néhány nappal ezelőtt elmondta, hogy eredménytelenek voltak az eddigi próbálkozások. A másfél milliméter vastag, különleges fólia hegesztéseinél van a hiba, ezért szivárog a víz a toronyból. A nyár végén egy átadási próba után azt mondták, hogy naponta aikár száz liter víz is összegyűlik a torony aljában; most a Caola munkatársának adatai szerint — naponta csupán néhány liter vizet kellene kiszivaty- tyúzni a torony tövéből. De bármekkora is a szivárgás, a tározót addig nem használhatják, amíg a szigetelés nem tökéletes. A novemberi próbák idején hallottuk Schmidt Zoltántól. hogy a Kecel-hegy: torony szigetelési technológiája sok helyütt alkalmatlan minősítést kapott. A Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat — most Pan- nonplast — már nem is gyártja a" speciális, vastag szigetelőanyagot. Igaz, raktáron még van belőle. Ebből az anyagból építettek be a kaposvári toronyba is, de a szakemberek szerint az alvállalkozók kontármunkát végeztek. Először a budapesti Épí- tőipari és Vegyesipari Szövetkezet munkatársai szigeteltek, s a fólia a hegvarnaüj gyártósor Megkezdte a folyamatos termelést hazánk első vékonynemeskőlap- gyártósora Siklóson. A húszmillió forint értékű olasz gépsoron az_ értékes márványból, nemes kőből több és fajlagosan olcsóbb burkolólapot lehet nyerni, mint a hagyományos módon. Egy köbméternyi siklósi márványból a korábbi felületnek a kétszeresét lehet elkészíteni. A vékony kőlapok nemcsak padlózatként, hanem falburkoló nemes csempeként is használhatók. toknál eresztett. Hosszas keresgélés után novemberben a Caola a Texo géemkát bízta meg a szigeteléssel. Vele már csak úgy sikerült szerződést kötni, hogy ha az első próba nem sikerül, később meg sem. kísérlik kijavítani a hibákat. Vagyis a Texo semmilyen garanciát nem vállalt a munkáért. A toronyból továbbra is szivárog a víz. A november közepén kezdett próba már csak azért is veszélyes volt, mert az átnedvesedett betonban esetleg kárt tehet a fagy. Bár a Caola munkatársa kizártnak tartja, hogy ilyesmi előfordul, de azért erre is kellene figyelni. A sikertelen kísérletek után a fővállalkozási iroda meglepő ajánlattal rukkplt ki: így, ahogy van, a szivárgással együtt is használja ideiglenesen a tornyot a DRV (a város) és a kivitelező a tavasszal a tornyot újraszigeteli. Ehhez még azt kérték a DRV-től, hogy a több mint két és fél millió forintra duzzadt kötbér egy részét engedje el. A dolog azért meglepő, mert néhány héttel korábban éppen a Caola munkatársai rázták leginkább a fejüket, amikor arról érdeklődtünk, hogy nem vol- na-e más szigetelési megoldás, ha már ezzel csődöt mondtak. Most meg tőlük halljuk, hogy a vasbeton vázat mégis át lehet formálni az újfajta szigetelés fogadására. Bóta László, a DRV megyei igazgatója elmondta, hogy a Caola ajánlatát nem fogadták el : a kötbérből egy fillért sem engednek el, hiszen lassan egy éve már működnie kellene a tározónak. A fővállalkozási iroda a Pannonplasthoz fordult . segítségért, a műanyagipari vállalat szakembereit kérte föl a szigetelésre. Legutolsó információnk szerint már megvan a szóbeli megállapodás, s talán nemsokára a „harmadik felvonás” is elkezdődik a Kecel-hegyi víztorony szigetelésében. Azt még csak találgathatjuk, meddig tart ez a huzavona.
