Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
Somogyi Néplap 1988. december 23., péntek k hazai részvénytőzsde Január 1-jétőL magánszemélyek is vásárolhatnak részvény t. De hol ? Mert arra a kérdésre, hogy van-e Magyarországon részvény- tőzsde, szerény felitételezésem szerint száz megkérdezett közül legalább kilencvenkilenc nemmel felelne. Bizonyára azért, mert a tőzsdét jobbára egy teremnek képzelik el, ahol a részvények eladói és vevői találkoznak, ‘ alkudoznak. Ilyen terem valóban nincs, vannak viszont a hét minden keddjén tőzsdenapok, ahol — a budapesti Trade Centerben — bankok közvetítésével folyik az adásvétel. Hogyne, hiszen már több miint hatvan vialós — tehát nemcsak nevében az — részvénytársaság működik, s 70 milliárd forintnyi forgalomképes részvényt tartanak nyilván. Ám annak megítélésében, hogy a tőzsdenapok betöltik-e a tőzsde szerepét, pénzügyi körökben is eltérnek a vélemények. Az igazi piac még nem alakult ki. A keddi tőzsdenapokon szinte kizárólag az újonnan kibocsátott részvényéket forgalmazzák, hiszen egyelőre ritka esetnek számít, ha valamelyik részvénytulajdonos meg akar válni papírjától. Amíg bőséges a kínálat új papírokból, addig az úgynevezett másodlagos forgalom nemigen alakul ki. Az új papírok kínálata egyelőre bőséges, hiszen a réfczvéíiiytársasági formában működő bankok rendre bővítik — méghozzá súlyos milliárd okikai — alaptőkéjűiket, s az állami, a szövetkezeti vállalatokból alakult új részvénytársaságok szintén vevőt keresnek értékpapírjaiknak. A hazai pénztulajdonosok egyelőre rövid távlatokban gondolkodnak: a gyorsan megszerezhető oszt alléikra és nem a később nyerhető ho- zadékra figyelnek. Ezzel szemben a fejlett piacgazdaságokban nem elsősorban azért vesznek részvényt, hogy egy év múltán vagy egy éven beliül biztosan fölvehessenek némi osztalékot, hanem inkább azért fektetnek be egy-egy vállalkozásba, mert úgy vélik, hogy az sikeres lesz, és annak részvényeit később a névérték tízszereséért vagy akár százszorosáért is eladhatják. Mivel a hosszú távú gondolkodás — a hosszú távú va- gyonérdekeltség hiányában — a magyar gazdálkodókra nem jellemző, mast a részvénytársaságok szinte kirabolják önmagukat. Aligha módosít sokat az értékpapírpiac mai állapotán a magánszemélyek megjelenése. Nemigen lehet arra számítani, hogy megjelenésükkel élénkül a «forgalom. Nem lenne tehát gyakorlati jelentősége annak, hogy januártól magánszemélyek is vásárolhatnak részvényt? Ha azonnal nem is, a későbbiek folyamán minden bizonnyal lesz. Nagy ugyanis a valószínűsége, hogy előbb-utóbb létrejönnék az úgynevezett befektetési alapok, amelyek soksok kis befektető pénzét összegyűjtik, s úgy helyezik különféle értékpapírokba — részvénybe, kötvénybe, kincstárjegybe, letéti jegybe —, hogy a.z átlagos hozam jó legyen. Ha a befektetési alapok jól, ésszerűen választják meg a papírok összetételét, akkor a befektetők pénze biztonságban van. Már csak azért is, mert a befektetési alapok olyan szervezetek, amelyek képesek összegyűjteni a szükséges információkat, hogy a befektetéseket sikeresen forgathassák. Ha mindennek még csuprán a csírái, vannak is jelen, létrejött és működik az Értékpapír-kereskedelmi Titkárság, amely igyeksziK gondozni, összefogni az alakuló piacot. A titkárság a jövő év első felében szervezetileg is létre kívánja hozni az értéktőzsdét. Hogy az milyen leg}’en a magyar viszonyok között, ennek kidolgozására elméleti pénzügyi szakértők egy csoportját kérte föl. A piacról az a véleményük, hogy némi segítséggel bár, de lényegében önmagától kell kialakulnia. A mai állapotokról pedig az mondható el, hogy van is piac, meg nincs is, van is tőzsde, meg nincs is ... S azért fontos, hogy legyen, mert az értéktőzsde önműködő mechanizmusa az, ami hozzásegíthet a .részvényesek hosszú távú érdekeltségének kialakulásához. Gál Zsuzsa JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA MIT VIHETÜNK — KIFELÉ? Az utazókat, turistákat bizonyára nemcsak az érdekli, hogy mit s milyen feltételek mellett hozhatnák be az országba, hanem az is. hogy induláskor mit tehetnek úti poggyászukba ; mennyi forintot, élelmet, ajándékot vihetnek magukkal. Bécs egyes üzleteiben forintért is lehet vásárolni, így sokan kockáztatják, hogy forintból többet vigyenek magukkal. A megengedett mennyiség belföldieknek személyenként 400 forint, legföljebb százforintos címletekben. Ez az összeg első sorban arra szolgál, hogy a hazaérkezéskor fedezze az utas legszükségesebb kiadásait, például a benzinköltségét, étkezését, legyen forintja egy kávéra stb. Ha valaki előre tudja, hogy számára ez nem lesz elég, vigyen magával forin- csekket, amelyet hazaérkezéskor beválthat az OTP- nél, az Ibusz-irodában, szállodában, esetleg a benzinKÖZVETLEN KAPCSOLAT AZ ÜZEMEK KÖZÖTT Együttműködés a kalinyini fiatalokkal Tagnap fejeződött be a szovjet testvérmegye háromtagú Komszomol-kül- dötőségének somogyi látogatása; a kalinyini vendégek ma utaznak el hazánkból. Alekszand Jurcsenko, a Komszomol Kalinyin területi bizottságának első titkára a megyében töltött négy nlap tapasztalatairól mondta: — Rövid időt töltöttünk Kaposváron és a megyében, mégis sokat láttunk. A program igen feszes, ugyanakkor. érdekes volt: megismerkedtünk különféle közösségeikkel. Azt tapasztaltuk, hogy beszélgetőtársaink nagyon érdeklődőek voltak, így például a Pamutfonó- ipíari Vállaiat Kaposvári Gyáraiban, s Böhönyei Állami Gazdaságban, a Nagyatádi Konzervgyárban, a két csurgói iskolában és máshol. Sok érdekeset láttunk, s én a küldöttség másik két tagjával együtt sok kérdést tettem föl mindenhol. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan él az ifjúság. A véleménycserék alapján azt mondhatom, hogy problémáink, sőt céljaink is közösek: azt szeretnénk mindkét országban, hogy jobban éljenek. Ezért keresni kell a problémák — ebből nem kevés van — megoldásának legeredményesebb útját- módját. — Mi az, ami tetszett? * — A csurgói ipari és mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet országosan is elismert kezdeményezése, erről otthon is beszámolunk. Az is tetszett, ahogyan a csurgói gimnázium tanárai és diákjai őrzik a hagyományokat. Nagyon meg voltak elégedve a nyáron itt dolgozó kalinyini fiatalok munkájával a konzervgyárban; ezt a köszönetét továbbítjuk nekik. — Bűvül-e az együttműködés a KISZ-esekkel? — Aláírtuk az együttműködési szerződést 1989-re és 1990-re a megyei KISZ-bi- zottság első titkárával. Véleményünk szerint ez nagyon bő lehetőséget kínál a kapcsolatok kiszélesítésére és megfelel a két ifjúsági szervezet igényeinek, kívánságainak. Folytatjuk a küldöttségcseréket, s kiterjesztjük a pionírok és az úttörők kapcsolatára is. A mi gyerekeink ide jönnének pihenni, tanulni, ismerkedni a fonyódligeti úttörőtáborba. Mi szintén fölkészülünk a somogyi gyerekek fogadására a Kalinyin területen. Támogatjuk a vállalatok és az ottani ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatokat, ahogy erről a Kaposgépnél beszélgettünk: ilyenek már vannak. csak jobbá, tartalmasabbá kell tennünk. L. G. Kolbásztöltés, húsfüstölés Megnőtt a hibalehetőség A tét a disznóvágás, a kolbásztölté-s és a húsfüstölés évszaka. Ámbár manapság e folyamatból az elsőhöz mind többször nem kötődik közvetlenül a másik kettő, hiszen a város1 ember nem öl disznót, hanem a boltban veszi meg a húst, azután otthon készít kolbászt, szalámit, hurkát, disznósajtot. Majd viszi a füstölőhöz. S mert a folyamat egyes .részei némiképpen elidegenedtek egymástól,_ valamint • hiányzik a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó szakértelem, megnövekedett a hibaletőség is. Hiszen a hús és minden hús- készítmény kényes, romlandó. Tudni kell, hogyan bánjunk vele. A megyei állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomáson dr. Kondor Gert- rúdot kértem meg: vázolja föl, hogy milyen e téren a helyzet. — Általában jó, de nem árt fölhívni a figyelmet a veszélyekre. A bajok már a hús megvásárlásakor jelentkezhetnék, mert míg a regi disznóvágás a szabadban, a hidegben zajlott le és ez éleve adott bizonyos védelmet, manapság sokan a meleg konyhában p>ep>ecselnek, esetleg el is halasztják a feldolgozást, mert kevés az idejük, olcsó császárvégrő! lassacskán farigcsálják le a húst, közben a többi áll... Hozzáértő ember kezébe sok szór csak akkor It írül a kolbász és a többi, amikor a füstölőhöz viszik. — És a füstölők mind profik? — Kaposváron négy működik, a vidékiek számát még nem ismerjük pontosan, és természetesen azt sem tudjuk, hogy hányán füstölnek engedély nélkül, zugban. — Miért e bizonytalanság? — Nemrég változott meg az élelmiszertörvény, amely a füstölés engedélyezését a tanácsok kezéből átadta a mi hatáskörünkbe. Az átmenet néhány gonddal is jár. Az előírások egy része szigorúbb lett, más részük enyhült. A célunk az, hogy segítsük e tevékenységet és őrködjünk annak érdekében, hogy tiszta1, rendes körülményeket biztosítson mindenki, ajki füstölést vállal. Saját magárnak bárki füstölhet bármit, de amint valaki ezt iparosként teszi, már a mi hatáskörünkbe tartozik. S újra csak azt mondhatom: a helyzet általaiban jó. Ellenőrzéseink során többnyire rencM találunk. Egy-két helyen mindig. Ahol pedig .lazítást, rendetlenséget találunk, ott hamar megkapják a figyelmeztetést: a dolognak a füstölő bezárása lesz a vége. Kérlelhetetlennek kell lennünk. A hús nem játék Egy gyors rutinvizsgálat erejéig Virág Mihály kaposvári füstölőt látogattuk meg. Minden bizonnyal ő a somogyi korelnök, hiszen 83 éves. Az udvara is patikatisztaságú, úgyhogy a vizsgalat avagy az ellenőrzés szó az ő'esetében nem is egészen helyénvaló. Rögtön látszik, hogy oda csupán látogatni kell, a többi fölösleges. Az idős mester mosolyogva és nagy kedvvel magyarázta a füstölés csínját- bínját : — Az az első, hagy megnézem az árut, amit hoznak. A legtöbb városi ember is szépián megcsinálja. De ami nem jó, azt nem fogadom el. Ezen persze megsértődnek. Akkor elmondom, hogy laza, levegős a kolbász, nincs rendesen megfőzve a disznósajt... A füstölés nem gépies munika. Mindig rá kell nézni. Olyik árut hamarabb le lehet venni, a másikat egy-két nappal „o- vább kell a füstön hagyni. Az időjárást is mindig fi gyelni kell. Csak fűrészpor- ral és csakis szárazzal füstölök. A nedves nem tartósít, hanem, megfőzi a kolbászt, a dairtalb fa pedig éget. Kizárólag keményfa — például gyertyán és bükk — fűrészport használok. Esetleg berekfát, az szépen sárgítja a kolbászt. Koromsötétben, tapintásból is tudom, hogy melyik holmi kész, melyik van jól megfüstölve. Épp ötven éve csinálom ezt. — Magának is tölt kolbászt? — Töltök, persze. Régebben az erősebbet szerettem. Ma már nem bírom a vad ízeket, most gyengébben fűszerezek. Erre nincs igazi recept. Ahány ember, any- n.yiféleképpen szereti. Luth ár Péter kútnál. A ki nem vihető, de a vámvizsgálat során önként bejelentett 4(H) forinton felüli összeget a vámhivatal letétbe veszi. Az összegről a pénzügyőr nyugtát ad. Csak röviden jegyezzük meg, hogy a négyezer forint értéket meg nem haladó valuta engedély nélkül vihető ki. Mennyi úti élelmet szabad engedély nélkül kivinni? A kiutazó magyar állampolgárok 5 kilogramm élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut vihetnek magukkal személyenként. Ebbe a két kg húsáruba bele kell számítaná a húskonzervet, de a nyershúst nem. Kávé, kakaó még úti holmiként sem vihető küllőidre. Ki lehet vinni 200 darab cigarettát vagy 50 szivart, vagy 200 gramm dohányt. Ezek közül választani lehet, mert nem együttesen vihetők át a határon. Két liter bor és egy liter égetett szeszes ital csomagolható a pakkba. Ez a mennyiség is személyenként értendő. Dohányárunál és szeszes italnál csak a 16. életévüket betöltötték vehetők számításba. A legújabb rendelkezések értelmében utasforgalomban ajándékként háromezer forint belföldi értéket meg nem haladó összértékű aján- ' dék tárgy at vihet magával minden kiutazó. Az említett értékkereten belül 200 forint értékben vihető ajándékozás céljára élelmiszer is, beleszámítva a bort, a szeszes italt. Az. ajándékozásra szánt ételek között nem lehet kávé, tea, kakaó, déligyümölcs, táblacsokoládé, importból származó ital és fűszer, nyers és füstölt hús, libamáj, szalámi és kolbászáru, füstölt szalonna. húskonzerv, zsír, zsírszalonna, mués természetes bél, étolaj, margarin,, cukor, liszt, rizs. tejtermék. Nem vihető ajándék címén külföldre arany, platina. ezüst, valamint ezekből készült tárgyak, továbbá muzeális tárgyak, bélyegek, s a Magyar Nemzeti Bank közleményében felsorolt alábbi áruféleségek: gyógyszer, mosó- és mosogatószer, babaápolási termékek, legó, papírzsebkendő. egészség- ügyi papír, kötött alsó ruházati cikkek, gyermektréning, gyerme'klábbeli, harisnya, zokni, harisnyanadrág, függöny, szőnyeg, csecsemőruházati cikk (ide ért ve a pelenkát is), fényképezőgép, filmfelvevő és vetítőgép, barkácsgép. rozsda- mentes evőeszközüzemanyagot csak járművek erre a célra szolgáló tartályában lehet külföldre kivinni, póttartályban (kannában) üzemanyagot kivinni tilos. Dr. Kertész Éva ÜNNEPI ÜGYELET Orvosi ügyeletek Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel.: 11-005. Kaposvár, So- mogyaszaló, Zimány és társközségeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete is. Mernye (rendelő). Tel.: 1. Nagybajom (eü. központ). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel.: 19. Mosdós (kórház). Tel.: 77- 055 (Nagyberki, Baté). Tab (egészségház). Kossuth u. 60. Tel.: 20-620. Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel.: 14-024 (atöbbi településnek). Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel.: 10- 150. Fogorvos: 7—13-ig. Balaton} öldvár (rendelő). Tel.: 40-113. Balatonszárszó (rendelő). Tel. : 40-276. Boglárlelle (rendelő), Vi- kár Béla u. 4. Tel.: 51-419. Fogorvosi ügyelet : ugyanott. Fonyód (rendelő). Tel.: 60- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 54. Fogászat a kórházban : 8—12-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rende- Hő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rendelő), Baksay u. 7. Tel.: 135. Barcs (rendelő), Bajcsy- Zsilinszky u. 72. Tel.: 178. Fogászait: 8—12-ig.. Andocs (rendelő), Ady u. 50. Tel.: 7. Igái (rendelő). Tel.: 72-053. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11-222, nyitva 8-tól 20 óráig, szombaton 8-tól 14 óráig, vasárnap 8-tól 14 óráiig. Kaposvár, szolgáltató- ház, tel.: 13-440, nyitva: 8— 20-ig, szombaton 8—14 óráig. Boglárlelle, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8—20- ig, szombaton 8—13 óráig. Balatonföldvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14-ig. Barcs, Lenin u. 21—23. Tel.: 56, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Csurgó, Csokonai u. 4. Tel.: 17, nyitva 7.30—19.30 óráig, szombaton 7.30— 13.30-ig. Fonyód, Szent István u. 24. Tel.: 61-322. nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Marcali, Rákóczi u. 12. Tel.: 45, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30—13.30-ig. Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11-004, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasárnap 8— 14-ig. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasárnap 8—14 óráig. Tab, Kossuth u. 65. Tel.: 20-042, nyitva 8—20 óráig, szombaton 8—14 óráig. A városi és nagyközségi gyógyszertárak a nyitva tartási időn túl ügyeleti szolgálatot is ellátnak, kivéve a kaposvári 67-es (szolgáütató- ház) gyógyszertárat. Állatorvosi ügyelet Barcsi kerület: dr. Vár- falvay Csaba, Babócsa (tel.: 9), dr. Kővári Imre, Barcs, Barátság u. 30. (tel.: 300), dr. Visnyei Sándor, Homok- szentgyörgy (tel.: 20). Kaposvári kerület: dr. Kovács József, Nagybajom (tel.: 54), dr. Visnyei Lajos, Mernye, dr. Papp Mária, So- mogyjád (tel.: 27), dr. Szekeres Gyula, Kaposvár, Pázmány P. u. 36/a (tel.: 12- 698), dr. Balázs Péter, Rák- si, dr. Kelemen Kálmán, Kaposvár, Kodály Z. u. 18. Marcali kerület: dr. Szekér József, Balatonszent- györgy (tel.: 77-089), dr. Vízi Jenő, Tapsony (tel.: 26), dr. G Nagy Dezső, öreglak, dr. Héher István, Marcali, Petőfi u. 25. (tel.: 123). Nagyatádi kerület: dr. Lajos Balázs, Nagybárapáti (tel.: Nagyatád, posta), dr. Fülöp Endre, Kutas (tel.: Segesd 3), dr. Kondor János, Iharosberény (tel.: 16). Siófoki kerület: dr. Hol- lósy Vince, Siófok, Sorház u. 35. (tel.: 11-558), dr. Gaál Antal, Látrány (tel.: 29), dr. Bogdán Tibor, Török- koppány, dr. Weisz Béla, Bedegkér (tel.: 2), dr. Ruff Flórián, Bábonymegyer (tel.: 20-848), dr. Halmos Béla. Som (tel.: 33-211). Az ügyeleti szolgálat december 24-én reggel 8 órától 27-én reggel 8 óráig 'tart. A kaposvári állatkór- ház 24 órás ügyeletet tart.
