Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
1988. december 23., péntek \ 3 Somogyi Néplap I ! "■ » ....... ' ■■■■■ »I ...... 111 1» J anuárban folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) A másik indítvány arra vonatkozott, hogy növelt összegű illetéket állapítsanak meg cégbírósági eljárás kezdeményezése esetén. A bizottsági előadó — e két módosítás figyelembevételével — elfogadásra javasolta a kormány előterjesztéseit. Határozathozatal következett. A cégbírósági eljárás illetékére vonatkozó módosítást ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadták el. A háromhónapos ügyintézési idő előírását egyhangúlag jóváhagyták. Az Országgyűlés ezután a már megszavazott változtatásokkal együtt — ellen- szavazat nélkül, két tartózkodással — elfogadta az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosítását. Á társadalombiztosításról szóló törvényjavaslat A társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosítással foglalkozó 1975. évi II. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat tárgyalása következett. Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter expozéja bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy majdnem száz évvel ezelőtt terjesztette az Országgyűlés elé a magyar társadalombiztosítás átfogó rendszerét megalapozó törvényjavaslatot Baross Gábor miniszter. — A társadalombiztosítási célok változatlanok — folytatta a miniszterasszony. — Ma ás arra kell törekednünk, hogy a különböző bajók bekövetkezésekor, amelyék nem lettek kevésbé súlyosak, viszont a számuk, fajtájuk szaporodott, legyen a munkáltatók és a munkavállalók járulékaiból állami, törvényes garancia mellett értékálló, biztonságos szolgáltatás. Legyen ez a rendszer világos, érthető, kiszámítható, törvényes ! Működjön demokratiksabban, vezesse önkormányzat. Vezetése számoljon el nyilvánosan a járulékfizetők és a parlament előtt. Ellátásai járjanak és ne adományként jusson hozzá a bajba jutott ember. Ne teher legyen a gazdaságon. Annak működését, átalakítását ne nehezítse. A járulékok felhasználását a gazdálkodó is befolyásolhassa, ellenőrizhesse, legyen érdekelt a kockázatok csökkentésében, választhasson a különböző biztosítási formák között. A tőke és pénzpiacon töltsön be kiegyensúlyozó szerepet a tár sad a l omb! z t osítá s b an'k ja; legyen meggyőző szerepe a hosszú távú takarékosáéban. Ez a munka szorosan ösz- szefügg más jelentős lépésekkel, a költségvetés, a szo- ciál- és egészségpolitika és a bér reformjával, a politikai intézményrendszer átalakításával!. A javaslatokat több lépésben a jövő év folyamán kívánjuk az Ország- gyűlés elé terjeszteni. Az 1989. január 1-jén megtenni szándékozott lépés — a Társadalombiztosítási Alap megalkotása — a távlati szándékúik és az elvégzendő feladatok szempontjából egyaránt a minimálisan szükséges és az adott feltételek mellett maximálisan lehetséges megoldás. Ezzel már biztosítható, hogy megkezdődjék a társadalombiztosítás önálló gazdálkodása, hiszen az önálló működés alapfeltételei adottakká válnak. Már a jövő évben megkezdődik a tartalékalap feltöltése, így a tartalékalap — meghatározott kereteken belül — hasznosulhat — mondotta Csehák Judit. Az önálló alap megalkotásával biztos bázisa teremtődik azoknak a számításoknak, amelyeket elvégezve a következő év folyamán a szociá LpoLi tikai el látásoké t a biztosítási típusú kiadásoktól eil lehet választani, sőt a különböző biztosítási ágak — nyugdíj, rokkantbetegségi stb. — szétválasztására is mód nyílik. E munkákkal párhuzamosan 1989 első felében kerül májd sor a társadalombiztosítás intézményének helyét, szerepét, irányítását és felügyeletét meghatározó törvény megalkotására — mondotta. Végezetül a másik előterjesztését megindokolva elmondta: az 1975. évi II. törvény módosítását azért kérik, mert korlátozó paragrafusokat szeretnének törölni. A térítési díjrendszer változása miatt a családi pótlék kifizetésének korlátáit, az egységes járulékfizetés miatt pedig az egységes ellátást még bizonyos körben akadályozó bekezdéseket szükséges hatályon kívül helyezni. Dr. Mezey Károly, a téma bizottsági előadója felszólalásában kiemelte: a szociális és egészségügyi bizottság ülésén a testület elfogadta és támogatta a tervezetet. A 'továbbiakban részletesen szólt arról, hogy az 1975. évi II. törvény módosítására miért van szükség. Kifejtette: az egyik ilyen ok a gyermekintézmények térítésdíjrendszerének a jövő évtől történő 'megváltozása, a másik az egységes társadalom- biztosítási járulékfizetés bevezetése. Végezetül beszámolt arról: a testület egyetért a Szociális és Egészségügyi Minisztérium eredeti elképzelésével, mely szerint kívánatos, hogy a társadalombiztosítási rendszer forgóalapja 4,5 milliárd forint legyen a törvényjavaslatban szereplő 2 milliárd forint helyett. Dr. Kiss Péter (Fejér megye) kifejtette, hogy a jelenlegitől minőségileg eltérő önkormányzati és gazdasági alapon működő társadalom- biztosítási, nyugdíjbiztosítási rendszer legfontosabb elvei összhangban vannak a piac- gazdálkodással és ennek intézményeivel. Javasolta, hogy a program kidolgozásakor a munkaadók, érdek- képviseleti szervezetek, valamint a kormány képvissr lői egyeztessék az érdekeket. Koczmann Ferencné (Győr-Sopron megye hangsúlyozta: társadalmi igazságot szolgáltatunk, ha megnöveljük az alacsony nyugdíjban részesülők juttatását, s javasolta a létminimum alatt élők számára a nyugdíj megnövelését, legalább a minimálbér határáig. Azt is' ajánlotta, hogy a segélyeket kérés nélkül is utalják ki a rászorulóknak, s ugyanakkor hagyják el a (környezettanulmányt. Dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád megye) halaszthatatlan feladatnak minősítette a Társadalombiztosítási Alap létrehozását. Mivel ehhez a napirendi ponthoz hozzászólásra többen nem jelentkeztek, dr. Csehák Judit összegezte a vitában elhangzottakat. Mindenekelőtt megköszönte a hozzászólásokból is kicsendülő jobbító szándékot, s azt a segítséget is, amelyet a törvényjavaslat előkészítése során a Parlament szociális és egészségügyi bizottságától kaptak. Ugyancsak köszönetét mondott a vitában elhangzót, követelményeket megfogalmazó javaslatokért, amelyek markánsabbá tették a jövő társadalombiztosításáról felvázolt képet. Határozathozatal következett: az Országgyűlés először a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Majd ugyancsak egyhangúlag határozott az 1975. évi II. törvény módosításáról. A szakképzési alapról szóló törvényjavaslat Ezután következett a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czibere Tibor művelődési miniszter tartotta meg expozéját. Elöljáróban kifejtette: a gazdaság és a szakmai képzéssel foglalkozó iskolák kapcsolata arra a tényre épül, hogy az iskolák a gya-- korlati oktatással kapcsolatos feladataikat a gazdálkodó szervezetek nélkül nem tudják eredményesen ellátni. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek részvétele a gyakorlati oktatásban szak- emberutánpótlást teremtő beruházás. A gazdálkodó szervezetek a gyakorlati oktatást közvetlen részvétellel, illetve szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésével támogatják. A szakmunkásképzési alapba befolyt összegről kizárólag a szakmunkásképzéssel kapcsolatos kiadások egy részét lehet fedezni, illetőleg a szakmunkásképzés feljesztésére lehet fordítani. A gyakorlati oktatásban való közreműködés, illetőleg a szakmunkásképzési hozzájárulás fizetése egymástól független,. Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek viselik a gyakorlati oktatás költségeit, ezen felül kötelesek szakmunkásképzési hozzájárulást is fizetni. Azok a gazdálkodó szervezetek azonban, amelyek a gyakorlati oktatásban nem vesznek részt, a szakmunkásképzést hozzájárulás fizetésén kívül közvetlen ráfordítás nélkül jutnak szakképzett munkaerőhöz., A törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek számára előírja a gyakorlati oktatás költségeihez való hozzájárulás kötelezettségét. A hozzájárulás a szakmunkás- képzési alapba való kötelező befizetés 0,25—0,35 százalékos mértékénél magasabb. Ez azonban az esetek többségében nem jelent befizetési kötelezettség-növekedést. A javaslat ugyanis a hatályos rendelkezésektől eltérően teljesítésként fogadja el a gyakorlati oktatásban való részvételt. A művelődési miniszter hangsúlyozta, hogy a szakképzési alapba befolyt ősz- szegből az állami költségvetés nem részesedik, azt kizárólag az arányos költség- viselésre, a fennmaradó ösz- szeget pedig a gyakorlati oktatás feltételeinek javítására lehet fordítani. Horn Péter (Somogy megye), a kulturális bizottság elnöke a testület álláspontját tolmácsolva elmondta, hogy egyértelműen elfogadták a szakképzési alap létrehozásának szükségességét és mértékét. Brezniczky József képviselő két kiegészítő javaslatot tett, s ezzel a bizottság is egyetértett. Az egyik szerint kiegészítésként fűzzék az 5. paragrafushoz, hogy a költség viss za tér í t és i igények kielégítése után az alapozó gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtéséhez oktatási intézmény is pályázhasson a támogatás elnyerésére. A másik kiegészítés szerint a szakképzési alap felosztása az illetékes, minisztériumok között vagy a befizetés arányában történjen, vagy a tanulók számának arányéiban. két javasolt kiegészítéssel Horn Péter elfogadásra ajánlotta a törvénytervezetet. Hellner Károly (Budapest) a törvényjavaslat vitájának egyedüli hozzászólójaként kedvezményes elbírálást kért az élelmiszer-kiskereskedelem számára. Több hozzászóló nem lévén, Czibere Tibor válaszában reagált a kulturális bizottság és Hellner Károly képviselő javaslataira. Kifejtette: az alapképzés és a munkahelyi képzés megkülönböztetése csakis az Oktatás tartalma szerint lehetséges. Ezért a kulturális bizottság által javasolt kategorizálást a gyakorlati oktatás költségeinek finanszírozásában a miniszter véleménye szerint nem célszerű alkalmazni. A kulturális bizottság második javaslatával kapcsolatban Czibere Tibor kifejtette: ezt azért nem lenne célszerű elfogadni, mert ai javasolt elosztási rend konzerválná a jelenlegi szakmai szerkezetet, holott elő kellene segíteni a gazdaság szerkezetváltásához jobban igazodó, azt ösztönző és könnyítő képzést. Ezután szavazás következett. A képviselők többsége 74 ellenszavazattal és 23 tartózkodással elfogadta a miniszter által előterjesztett törvényjavaslat részleteit. Hellner Károly módosító javaslatáról is külön szavaztak. A szavazás eredményeként csupán 56-an értettek egyet a képviselői módosítással, így ezt 'elvetették, Végül az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot 8 ellenszavazattal és 23 tartózkodás mellett, részleteiben és általánosságban is elfogadta. Ezt követően dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő a külföldiek magyarországi befektetéseiről és a Polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatokat. Kifejtette: a szabályozás egészének törvényi szintre emelése fokozott biztonságot Is nyújt a külföldi beruházók és belföldi partnereik számára a jelenlegi, szétszórtan és alacsony szinten, nem kis részben utasításokban rögzített joganyaghoz képest. A törvény a külföldi befektetések védelmének és ösztönzésének minőségileg új eszköztárát hozza létre. Ezen fejlődést részben a magyar társasági jog újraszabályozása tette lehetővé, amely alapul szolgál a külföldiek Magyarországon történő tőke- befektetéseihez, megteremtve a külföldi működő tőke korszerű szervezeti kereteit. Nem mondhatunk le a külföldi betársulások támogatásáról: ezek nemcsák tőkéhez juttathatják az eszközbiányos vállalatainkat, de emellett fejlett technika, magasabb szintű vezetési és szervezési kultúra, szakértelem beáramlásával járnak. Eknodotta: a külföldi befektetők a társasági törvényben rögzített mind a fiat társasági formában részt vehetnek a jelenlegi három szervezeti formával szemben: ez módot ad kisebb, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások folytatására. A külföldiek már nem csak állami vállalatokkal és szövetkezetekkel társulhatnak, hanem belföldi természetes személyekkel, kisvállalkozókkal is. Tisztám külföldiekből álló társaság, illetőleg a 100 százalékban külföldi tulajdonú társaság létesítése is megengedett. Ha a külföldi részesedése nem éri el az 51 százalékot, úgy a társaság alapításához, illetőleg az szabályozásról van szó. A bizottság véleménye, hogy e kedvezményeket nem célszerű megvonni, sőt az újonnan alakuló ilyen társaságokra is érdemes kiterjeszteni. Ezt követően a törvény- tervezethez kisebb szöveg- módosításokat javasolt a bizottság nevében. Bánáti András (Pest megye) rámutatott: a gazdasági társaságokról szóló törvény határainkon belül megadta az új gazdálkodási formák lehetőségét, s határainkon kívül is osztatlan elismerést aratott, mivel megnyitotta a törvényi, garanciával védett, többszektorú gazdaság működésének lehetőségeit. Ha a társasági törvényben megadtuk a külföldi működőtőke bevonulásának lehetőségét valamennyi társasági formába, akkor most garantálnunk kell annak védelmét — mutatott rá a két törvény összetartozására. Az elnöklő Horváth Lajos szünetet rendelt el, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság állást foglalhasson Szabó Kálmán javaslata tárgyában. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter az elhangzottakra válaszolva elmondotta: egyetért azzal a javaslattal, amelyet Tallóssy Frigyes a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében előterjesztett, és azt elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek. Szabó Kálmán képviselő első indítványát a vagyonértékeléssel kapcsolatban formálisnak minősítette, és azt javasolta, hogy ne fogadja el az Országgyűlés. Azt ajánlotta ugyanakkor a törvényhozó testületnek, kérje föl a kormányt, hogy a társasági törvényt követő újonnan alkotandó és módosítandó jogszabályok sorába vegye föl a vagyonértékelés módszeréről szóló jogszabályt, és ezt terjessze az Országgyűlés elé. Dr. Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatóéi és igazságügyi bizottság nevében' foglalt állást Szabó Kálmán j avaslatai val kapcs ólatb an. Elmondta': a bizottság figyelemre méltónak ítélte az indítványokat, azonban az az álláispontja, hogy a vagyonértékelés témakörét külön törvényben kell meghatározni. Erre a feladatra a bizottság felkérte a Pénzügyminisztériumot. A képviselők először d-Sütöttek a külföldiek magyar- országi befektetéseiről szóló törvényjavaslathoz beterjesztett jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági módosító javaslatokról: 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással elfogadták. A honvédelemről szóló törvényjavaslat A csütörtöki munkanap végén a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításának javaslatát terjesztette a törvényhozó testület elé Kárpáti Fer'enc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a most benyújtott javaslat a kormányzati munka távlati megújulási törekvéseinek sorába illeszkedik. Emlékezteti arra, hogy korábban a Minisztertanács mellett számos bizottság működött a miniszterelnök-helyettesek vezetésével. Ezek közül egy volta honvédelmi bizottság, amely a honvédelemmel és a köz- biztonsággal kapcsolatos kérdéseket fogta össze. A bizottságok többsége időközben megszűnt, a honvédelmi bizottság elnöki tisztét pedig a múlt év derekától a kormányfő vette át. A kormányzati munka korszerűsítésének újabb lépéseként terjesztik most elő a módosítást, amely abból a meggondolásból indul ki, hogy a nemzetközi katona- politikai kérdésekkel, az ország védelmével, a közrenddel, a közbiztonsággal ne egy elkülönített bizottság foglalkozzon, hanem a Minisztertanács egész testületé. Ettől azt várják, hogy a kormány e nagy hordedejü kérdésekben megalapozottabban, szélesebb körű elemzések nyomán hozhassa meg döntéseit. Kárpáti Ferenc meggyőződését fejezte ki: a módosításokkal a kormamannak a várakozásnak is jobban eleget tud majd tenni, hogy az Országgyűlés e témákén is kapjon napra készebb, bővebb felvilágosítást. Az indítványt a törvényhozó testület egyhangúlag elfogadta. Az elnöklő Horváth Lajos ezzel befejezettnek nyilvánította az Országgyűlés decemberi ülészalkának harmadik munkanapját, s bejelentette, hogy a Parlament január 10-én délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. A törvényhozó testület akkor tűzi napirendjére az alkotmánymódosításról, a gyülekezési jogról és az egyesülési jogról szóló törvénytervezeteket, a Parlament ügyrendjének módosítását, végezetül Interpellációkat és kérdéseket tárgyal. Horváth Lajos kellemes 'karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánt az ülésszak minden résztvevőjének. ilyen társaságba való belépéshez semmilyen állam- igazgatási engedélyre, így devizahatósági engedélyre sincs szükség ; államigazgatási engedélyezési eljárás kizárólag akkor előzi meg a cégbírósági eljárást, ha a külföldi többségben van, avagy a gazdasági társaság teljesen külföldi tulajdonban áll. Ez esetben is az engedély kérdésében 90 napon belül. dönteni kell. Más szóval nem lesz mód az eljárás bürokratikus elhúzására. Külön hangsúlyozta a külföldi befektetések védelmét * kisajátítással és más hasonló intézkedésekkel szemben, továbbá a betétnek, illetve a nyereségnek a befektetés pénznemében való szabad transzferálására irányuló -garanciális rendelkezést. Megemlítette, hogy külföldi betársulásnál nemcsak a nyugati beruházókra kel; gondolni. Erőteljesen fejleszteni kívánják a KGST- onszágokkal való közvetlen vállalatközi kapcsolatokat, a gazdasági kooperációt, amelyek között jelentős szerepet kell kapniuk a multilaterális és bilaterális vegyes vállalatoknak. Végezetül hangsúlyozta: a gazdasági társaságokról szóló törvény — különösen &. részvénytársaságok megala - kulása — várhatóan elősegíti az értékpapírpiac fejlődését. Ez egyre erőteljesebben igényli egy értékpapírtörvény, pontosabban az értékpapírok forgalmát szabályozó törvény megalkotását. Az előterjesztésben említett két törvényjavaslat elfogadása csaik agy hosszú út első állomásait jelenti. A gazdasági társaságokról szóló törvény elfogadása a jogrendszer korszerűsítésére irányuló munkálatok következetes folytatását igényli. Ezek a munkálatok folyamatban vannak, ennek során elkészítik a társaságok átalakulására vonatkozó törvényjavaslatot, az állami vállalatokról, az egyes szövetkezetekről és a földről szóló törvények szükséges módosítását tartalmazó törvényjavaslatokat és még számos más fontos jogszabályt. Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest) hangsúlyozta : érdemes nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy a már ma is működő, külföldiekkel közösen alapított vegyes vállalatok tevékenységében, egyes alacsonyabbrendű jogforrások, utasítások elsősorban nem polgári jellegű kérdésekben kedvezményeket biztosítottak. A reprezentációs költségvetésről, gépkocsihasználatról, béi -
