Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
2 Somogyi Néplap 1988. december 23., péntek Januárban folytatódik az Országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) További probléma forrása, hogy egyik variáció sem tudja feloldani azokat a feszültségeket, amelyek a családok adózása körül alakultak ki. A7. egykeresős családok egy főre jutó jövedelmükkel gyakran a létminimumot sem érák el. Feltétlenül indokoltnak látszik ezért, hogy a központilag alakított bér- és szociálpolitika szorosabban tartson lépést az adórendszer hatá • saival. A gazdálkodók körében ellenérzést keltett a személyi jövedelemadó-rendszer bonyolult nyilvántartási rendszere is. Volt, aki olyan megoldást javasolt, hogy az állam rögzítse az elvonás mértékét, például határozza meg: 100 forintból mennyit kell az államkasszába befizetni. Balogh László (Békés megye) rámutatott: az adótáblázat készítőinek figyelembe kellett volna venniök, hogy 5000—5500 forintos keresetből — családok esetében ezt egy főre vissza vetít ve — nem lehet adózni, mert ez veszélyezteti a megélhetést. Javasolta, hogy módosítsák az adóelőleg-fizetés rendszerét és módszerét, mert elfogadhatatlan, hogy a dolgozók csak hónapok múlva kapják vissza a tőlük levont adóelőleget. Javasolta Kosztolánczi Jánosné (Somogy megye) elmondta: Nálunk manapság divatba jött a kapkodás, úgyszólván minden szinten. Vállalatoknál ez úgy jelentkezik, hogy az egyik kapun behozzák az anyagot, de a másiknál már ott áll a kamion, hogy vigye a készterméket. Egyre nehezebb a túlórák elrendelése is, mert a dolgozók egyre többen számolnak, mi az a teljesítményhatár, amellyel még megéri túlmunkát vállalni. Nehezen birkóznak meg vállalati szinten ezzel a problémával, számukra is szorító határidők vannak, viszont bérben nem tudják adni azt az összeget, ami az adózás mellett még megérné a túlmunka vállalását. Hosz- szú távon nem tartom eredményesnek vállalati és nép- gazdasági érdekre hivatkozva a túlmunka elrendelését, örülök az adósávok módosításának, de én az egyenletes teherviselést elsősorban nem ebben látom: az adókulcsok, erőteljesebb módosítását tartanám igazságosnak. Egyetértek viszont azzal, hogy a szociálpolitikában a rászorultság elvét a mostani adórendszeren kívül kell következetesen érvényesíteni. Nem értekegyet a három gyermeket nevelő és a két gyermeket egyedül nevelők adókedvezményével. Sok olyan családot ismerek, ahol gyermekeik száma nem éri el a hármat, mégis nehéz körülmények között élnek: nem mindig az határozza meg az anyagi helyzetet, hogy hány gyerek van a családban. Ezért az igazi, végső megoldást a családi jövedelemadó bevezetésétől várom. Végezetül a jelenlegi módosításnál a „B” változatot támogatta azzal a változtatással, hogy 17 százalék helyett 15 százalék legyen az Induló adókulcs. Morvay László (Budapest) hangsúlyozta, hogy választói a tervezett változtatásokat nem tartják lényegesnek. A 6 százalékos reálbércsökkentés ugyan követi a tervezet’, de teljesen figyelmen kívül hagyja a prognosztizált 14—16 százalékos inflációt. Így a 0 százalékos (adómentes) sáv devalválódik, holott e sáv érték- állóságát a kis jövedelműtovábbá, hogy a nyugdíj és egyéb jövedelmek együttes tömegének adómentes sáv-, ját 120 ezer forintnál állapítsák meg, s azt, hogy a legalsó sávban 60 ezer forintig ne legyen adó. Ez Ugyanis különösképpen a csialádalapító fiatalokat sújtja. Szatmári Lajos (Veszprém megye) elöljáróban elmondta, hogy az általa ismert iparágakban dolgozóik jövedelmének jélentös része pótlékokból származik. Ilyen például a földalatti pótlék, a melegüzemi pótlék. Nagyon sok túlmunkára is szükség van. A pótlékok, illetve a túlmunkáért járó díjazás jelentősen növelik (a.z adóalapot, s ennek következtében az adókulcs is növekszik. Javaslata szerint a pótlékokból származó jövedelem adózása ne ‘progrès szíven, hanem egységesen 20 százalékkal történjen. Kifogásolta azt is, hogy az újításért járó anyagi elismerés adóköteles. Az idén jelentősen csökkent az újítások száma, ezért javasolta: határozzanak meg egy értékhatárt, amely alatt nem kellene adót fizetni az újítási díjak után. Ugyancsak indítványozta, hogy az adótábla alsó határát 72 ezer forintban állapítsák meg. ékre gondolva feltétlenül garantálni kellene. A képviselő emlékeztetett rá, hogy októberben az 50 százalékos elvonást elutasította a parlament, novemberben a pénzügyi kormányzat által javasolt 55 százalék helyett elfogadták az 50 százalékot, decemberben az erre javasolt 6 százalékos pótadó helyett 4 százalékot fogadtak el. A kisiparosoknak ez év december 31-ig választaniuk kellene, hogy a jövő évtől személyi jövedelemadót vagy nyereségadót kívánnak-e fizetni, s ha eddig még az Országgyűlés sem döntötte el az adók mértékét, hogyan döntsenek néhány nap alatt a vállalkozók? Simon Béla (Borsod-Aba- új-Zemplén megye) rövid hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi személyi jövedelemadó-rendszer számottevően visszatartja a teljesítményeket, diszkriminatív, elsősorban a nagyüzemi munkásságot sújtja. A vállalatoknak, nagyüzemeiknek egyetlen lehetőségük van, hogy dolgozóik munkaerejét, szakképzettségét az eddigieknél jobban hasznosítsák. Ám ez aligha sikerülhet túlóra, többletfoglalkoz- tatás nélkül. Épp ezért azt javasolta, hagy a szakmai munkatöbbletek díjazását szolgáló. jövedelmeiket már jövőre egységes, 20 százalékos különadó terhelje. Gulyás Gyula (Szabolcs- Szatmár megye) elismerésre méltónak ítélte azt a kormányzati törekvést, hagy az adótörvényt több lépcsőben megvizsgálja és igyekszik az élethez igazítani. Azit kérte: a nyugdíj járulékot ne adóztassák. Rámutatott : a szociálpolitikában kizárólag a rászorultság elve érvényesüljön, kapcsolódjon hozzá a szigorú ellenőrzés és elszámoltatás. A különböző térítési díjak megállapítása a nettó jövedelmek alapján történjen. Gasparik János (Komárom megye) — választói nevében — sürgette a pénzügyi kormányzatot, hogy mielőbb dolgozza ki a családi jövedelemadó .rendszerét. A kormány álltai beterjesztett javaslatok közül a „B” változatot tartotta elfogadhatónak. Ö is szólt az adórendszer teljesítménv- vdsszatartó hatásáról. Javasolta, hogy a túlóradíj és bizonyos pótlékok egységesen és lineárisan 20 százalékkal adózzanak. Végül Király Zoltán képviselőtársának a bányászatról szóló megjegyzésére reagált. Kovács Lászlóné (Budapest) utalt az előző ülésszakon feltett kérdésére, amelyre a választ most várja: tervezi-e a kormány olyan alternatívák előterjesztését, amelyekből következne az összes eltartott gyermekre vonatkozó adóalap-csökkentési kedvezmény. Mivel ilyen jellegű javaslattal nem találkozott, ezért fenntartja módosít í javaslatát, amely a Kétgyermekesek gyermekenkénti ezerforintos adóalap- csökkentésére vonatkozott. Jelezte ugyanakkor, hogy eláll javaslatától, ha az 55 ezer forintos sávot mindenkire vonatkozóan 60 ezer forintra emelnék föl. Nagy Sándor (országos lista), a SZOT főtitkára a pénzügyminiszter szóbeli kiegészítésében szereplő javaslatoikhoz szólt ho/.zá. Mint mondotta, az előterjesztett tervezet nem ad pozitív választ a teljesítményvisszatartó hatásra, a családosok, az eltartottak problémájára. Kiemelte: nem tartja szerencsésnek a háromlépcsős megközelítést az adórendszer működési tapasztalatai nak f el ü 1 v izsgá tatánál. Rendkívül fontosnak mondotta a törvénynek azt a rendelkezését, hogy minden évben vissza kell térni az adótábla kiigazítására. A bemutatott két változat és a bizottsági javaslatok közül a „B” változatot ajánlotta elfogadható kompromisszumként az Országgyűlés figyelmébe. Nagy Sándor kifejtette: az adótábla módosításakor mindenképpen figyelembe kell venni, hogy ugyanazt a reálbérszintet csak alacsonyabb bruttó keresetek és alacsonyabb infláció mellett lehet elérni. Ezéirt is támogatta az alacsonyabb adóterhet tartalmazó „B" változatot. Javasolta, hogy a parlament egyértelműen foglaljon állást: 1989 közepéig részleteiben dolgozza ki a kormány a családi jövedelemadó-rendszert. Dönteni kell a követendő szociálpolitikai (koncepcióról is. Horváth Jenő (Budapest) hangsúlyozta : helytelen minden olyan mérlegelés, amely a nyugdíjasok és az aktív dolgozók közötti megkülönböztetésre épül. A nyugdíjasak adómentes jövedelmének felső határával kapcsolatos módosítási javaslatokat részletesen elemezve kifejtette: az adóhatár növelése mellett szól, hogy az ehhez a réteghez tartozók koruk és fizikai állapotuk miatt egyre kevésbé alkalmasak arra, hogy nyugdíjuk romló értékét kiegészítő jövedelemmel kompenzálják. A képviselő kiemelte: a kisebb -nyugdíjra jogosultak érdekeit kívánatos előtérbe helyezni, mert ezek az emberek valóban rákényszerülnek a kiegészítő jövedelem megszerzésére. A vita lezárását követően az elnöklő Stadinger István szomorú kötelességének eleget téve bejelentette: csütörtökön reggel elhunyt Boldizsár Ivám országos listán megválasztott képviselő, író, a Magyar Pen Club elnöke. Stadiingier István megemlékezett az elhunyt sok évtizedes közéleti tevékenységéről. A házi elnöke javasolta az Országgyűlésnek, hogy a jegyzőkönyvben örökítsék meg Boldizsár Iván emlékét. A képviselők néma felállással tisztelegtek. Stadinger István bejelentést tett a pápai üzenettel kapcsolatos szerdai ország- gyűlési állásfoglalással ösz- szefüggésben is. Elmondta: az állásfoglalást — a szerda esti szavazatszámlálás szerint — egy ellenszavazattal fogadták el a képviselők. Időközben azonban kiderült, hogy az egyik képviselő azért nyújtotta fel a kezét, mert ügyrendi kérdésben kért volna szót, s jelentkezését tévesen értelmezték ellenszavazatnak. Ennek figyelembevételével az elnök utólag megállapította: a pápai üzenettel kapcsolatos állásfoglalást az Országgyűés egyhangúlag fogadta el. Gágyor Pál, az adóügyi ad hoc bizottság előadója tájékoztatta ezután az Or- szággyűlést—a testületnek az ülés szünetében tartott tanácskozásáról, amelyen a vitában elhangzott módosító Ezután Villányi Miklós válaszolt az elhangzottakra. Elmondotta: többen javasolták, hogy az adótáblát ne a nomináljövedelmek, hanem az infláció alakulásához alakítsák. Ezzel nem értett egyet a pénzügyminiszter, mert az adórendszer a reáljövedelmek, s így az infláció alakításának az eszköze a kormány, illetve a parlament kezében. Jelenleg szükség van a reálbérek, a reáljövedelmek visszafogására az egyénsúi> i helyzet javítása miatt. Az inflációhoz igazított adótábla viszont éppen ennek a célnak az elérését tenné lehetetlenné. Ugyancsak nem értett egyet Villányi Miklós azzal a javaslattal, hogy a jelenlegi progresszív mértékeket tartalmazó adótáblát lineáris adó bevezetésével váltsák föl. Ez elvileg is hibás javaslatnak tekinthető. A piaci hatásokra épülő gazdaságirányítási rendszer biztosítja a vállalkozói szabadságot, a jövedelmi, vagyoni differenciálódás lehetőségét. A társadalmi béke fenntartása érdekében elengedhetelten az ónban a jövedelmi differenciálódás állami eszközökkel történő szabályozása. Ennek egyedüli eszköze — a bérreform megvalósítása után — a személyi jövedelemadó lesz. Villányi Miklós elmondotta, hogy a pénzügyi kormányzat az adórendszer jövő évi általános felülvizsgálata során tudja majd részletesen elemezni, hogy mennyiben fejt ki teljesítmény-visszatartó hatást a jelenleg alkalmazott rendszer. Mindezt kiegészítette azzal, hogy a jelenlegi adórendszertől csak egy ésszerűbb bérrendszerrel párosulva várható a kívánt hatás. Olyan fölvetés is elhangzott, hogy a kormány — bár megígérte — még mindig nem dolgozta ki a családi jövedelemadó modelljét. A pénzügyminiszter szerint a kormányzati ígéret csupán arra vonatkozott, hogy ez a modell a jövő év első felére készül el. Ezt az ígéretét a kormány tartja is. Villányi Miklós javasolta a képviselőknek az adóügyi ad hoc bizottság javaslatával összhangban a kormány által előterjesztett ,,B” variációnak az elfogadását, valamint bejelentette azt is, hogy egyetért a nyugdíjasok adómentes jövedelme értékhatárának 108 ezer forintra történő fölemelésével. Ezután határozathozatal következett. A képviselőik 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett a 'kormány által benyújtott, személyi jövedelemadó módosítására vonatkozó ' törvényjavaslatban szereplő „B” változatot ío indítványokról foglaltak állást. Eszerint a bizottság az adótáblákat illetően megerősítette a kormánynak a ,,B" variációra tett javaslatát. A kiegészítő munkát végző nyugdíjasok adómentes jövedelmének felső határával kapcsolatban a testület — 12 igenlő és egy ellenszavazattal, illetve egy tartózkodás mellett — úgy döntött, hogy a 108 ezer forintos küszöbértéket tá - mogatja. Az adómentes sáv 60 ezerről 72 ezer forintra való fölemelése, a lineáris adózás bevezetése, a kétgyermekes családok kedvezményezése ügyében a testület — az ezeket a javaslatokat előterjesztő képviselőkkel egyetértésben — úgy foglalt állást, hogy a jövő év első félévében, az adótörvények koncepcionális vitájakor célszerű ezeket a kérdéseket az Országgyűlés elé terjeszteni. A bizottság véleménye szerint most nem lehet érdemben dönteni a különböző pótlékok módosításával kapcsolatos indítványokról sem, ezért ezeket is az adótörvények koncepcionális vitája alkalmával lenne kívánatos megvizsgálni. gadták el. 77 ellenszavazattal, 14 tartózkodás mellett a nyugdíj és egyéb jövedelmek együttes összege adóA következő napirendi pontként Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette elő az illetékekről szóló 1986. évi 1. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Expozéjában mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a módosítás a versenysemlegesség és az értelmes vagyongyűjtésre ösztönzés jegyében született. A kormányzatnak ezzel költség- vetési elvonást növelő szándéka nincs; sőt a javaslat elfogadása esetén 1989-ben összességében némi illeték- kiesés is előfordulhat. Ezt azonban a tanácsok a hátralékok csökkentésével ellensúlyozni tudják. A cég- bejegyzési illeték növelése a cégbíróságok költségeinek részleges fedezetét szolgálja. A versenysemlegességet példákkal bizonyította a pénzügyminiszter. Rámutatott: a módosítási javaslat elfogadásával vagyonszerzésük után állami illetéket azoknak az állami vállalatoknak, szövetkezeteknek és ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásainak ,is fizetniük kell, amelyek eddig mentesültek ez alól. Ez azonban nem az elvonás növelését szolgálja, hiszen a vállalkozók legjellemzőbb vagyonszerzésénél, az ingatlan adásvételénél, a cserénél a forgalmi érték 8 százalékára mérséklik a költségként elszámolható illetéket a jelenlegi 15 százalék helyett. Ez az intézkedés egyúttal a lakosságnak is kedvező, mert a jelenleginél olcsóbbá válik például az üdülő-, a föld- és a telekvásárlás, illetve az üzlementes határaként a IC«’ ezer forintot fogadták ti Kovács Lás/.lóné fenntartotta azt a javaslatát, hogy már a kétgyermekes családóknak is biztosítsák a gyermekenkénti ezer forintos adóalap-csökkentést. Ezzel kapcsolatban Villányi Miklós elmondotta: a javaslat a kétgyerekesek számára ugyan többletjuttatást biztosi tana, ám más tekintetben ellentmondásos. A kedvezmény megadása ugyanis csak akkor lehetséges, hogyha az adómentes jövedelem határa továbbra is 48 ezer forint marad, 55 ezer forint helyett. Ebben az esetben pedig a létminimumhoz közel élők nem kis rétege adófizetővé válik, rosszabb helyzetbe kerül. A javaslatot a képviselők elvetették. Az Országgyűlés úgy határozott: arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a jövő évi nyári ülésszakon tei- jessze elő a személyi jövedelemadó-rendszer általános felülvizsgálatával kapcsolatos jelentését. Ezután az Országgyűlés magánszemélyek jövedelemadójára vonatkozó törvény módosítását — általánosságban és részleteiben, a már elfogadott módosításokkal együtt — 11 ellen- szavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. * * * Az Országgyűlés által elfogadott ,,B" variáció szerinti személyi jövedelemadótábla: tak és a műhelyek megszerzése. Azok a gazdálkodók, akik a beruházási célú beszerzést terhelő' általános forgalmi adót csak korlátozottan igényelhetik vissza, 1989-ben mentesülnek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. 1990-ben pedig a megszerzett vagyon után csak 5 százalékos illetéket fizetnek, elkerülendő a kettős adóztatást. Az állami költségvetési szervek, a társadalmi szervezetek, az egyesületek, az egyházi szervezetek, az alapítványok, a vízgazdálkodási társulatok 1989-ben még mentesek az illetékek alól. 1990-ben is csak akikor kell illetéket fizetniük, ha olyan gazdálodási tevékenységet végeznek, amely után vállalkozási nyereségadót kell fizetniük. Mivel a kötelező szervezeti átalakítással járó vagyonszerzést a gazdasági társaságokról szóló törvény mentesíti az illeték alól, a törvényjavaslat az önkéntes átalakulásra is illetékmentességet biztosít. Mészáros Győző, a terv- és költségvetési bizottság előadója két változtatást is javasolt a törvénymódosítási indítványhoz. Az egyik a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kezdeményezése, amelynek értelmében az illeték! ügyintézés idejét három hónapra kell csökkenteni. Ezt az indokolja, hogy az idő múlása következtében előálló vagyonérték- növekedés ne emelje a kivetendő illetéket. (Folytatás a 3. oldalon) Megfizethetetlen túlmunka A pénzügyminiszter válasza 0— 55.000 Ft 0 százalék 55.001— 70.000 Ft az 55.000 Ft-on felüli rész 17 százaléka 70.001— 100.000 Ft 2550 Ft és a 70.000 Ft-on felüli rész 23 százaléka 100.001— 150.000 Ft 9450 Ft és a 100.000 Ft-on felüli rész 29 százaléka 150.001— 240.000 Ft 23.950 Ft és a 150.000 Ft-on felüli rész 35 százaléka 240.001— 380.000 Ft 55.450 Ft és a 240.000 Ft-on felüli rész 42 százaléka 360.001— 600.000 Ft 105.850 Ft és a 360.000 Ft-on felüli rés* 49 százaléka 600.001— 223.450 Ft és a 600.000 Ft-on felüli rész 56 százaléka Javaslat az illetékről szóló törvény módosításáról
