Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
4 Somogyi Néplap 1988. december 22., csütörtök FÜSTÖLGÉS ZAKUSZKA EXPORTRA — ATÁDRÓL Befejezték az idei zakuszkagyártást a Nagyatádi Konzervgyárban. 5800 tonnányit készítettek ebből, a Szovjetunióban közkedvelt csemegéből. Január elseje után újabb háromezer tonnányit töltenek majd üvegekbe. Az idei gyártás érdekessége, hogy először használták azt a zöldségelőkészítő gépsort, amit a kecskeméti Mezőgép gyártott az atádiaknak négymillió forintért. Hasonló berendezés másutt nem működik az országban. E gépsor előnye, hogy termelékenyebben, jobb minőséget biztosítva, kevesebb veszteséggel lehet dolgozni Felemás verseny A tejipar fölkészül rá KIJAVÍTJA A TSZ AZ UTAT Nídcs pénz a buszmegállóra Válaszok a rádiófórum kérdéseire Mind több tejtermelő nagyüzemben lehet hallani, hogy készülnek a tejfeldolgozás korszerűsítésére, megteremtésére, s ha még konkrét terveik nincsenek is, 'mindenképpen erősen gondoskodnak róla : valószínűleg több nyereséghez jutnának, ha feldolgozva értékesítenék a tejet. Készül-e a versenyhelyzetre az állami tejipar? Vannak-e adui a „partiban” a Kaposvári Tejipari Vállalatnak? Horváth László igazgatót kérdeztem errőL — Verseny lesz, erre számítunk — mondta. — Habár a jelenlegi rendben nekünk eléggé nagy kolonco- kat is cipelnünk kell. Jó lenne, ha a majdani vetélkedés az esélyegyenlőség megteremtése után kezdődne meg. — Mi húzza vissza önöket? — Az állami tejiparnak felvásárlási kötelezettsége van. Minden elfogadható minőségű tejet meg kell »vennünk, ha felkínálják nekünk. Ebből adódóan ellátási kötelezettséget is vállalunk, a tej alapvető népélelmezési cikk. A felvásárlási és az eladási árak kötöttek. A kötelezettség és a kötöttség viszont nem kedvez nekünk, ha versenyezni kell, hiszen ilyen terheik az állami gazdaságoknak és a téeszeknek nincsenek. Azaz: előnnyel rajtolhatnak. — Akkor "hát vállalják-e à vetélkedést vagy sem? — Nincs más választásunk, mint hogy vállaljuk. Azt tartom, hogy ez ösztönöz bennünket. Nem szabad elkeserednünk, hanem tartalékainkat feltárva mind jobb minőségű, mind szebb csomagolású termékekkel kell megjelennünk a piacon." Az sem igaz, amivel néha vádolnak minket: hogy az állami tejipar ellustult. Mi 32 féle tejterméket gyártunk, valamint 170 félét nagykereskedőként forgal- -mazunk. Az egész magyar tejipar több mint 200 féle gyártmányt visz a piacra. Az viszont igaz, hogy az üzletekben ez a választék szinte sehol sem jelenik meg. — Sőt. Inkább jellemző, hogy egyféle tej, egyféle vaj és két-három féle sajt kapható csupán. Ez nem ösztönzi a fogyasztást. — Nem. A jobb piaci tevékenységet, az igazi marketingmunkát még csak tanulja az állami tejipar, ez igaz. A kereskedelem érdekeltségi rendszere sem kedvez a tejtermékeknek. Mi igyekszünk. Termékbemutatók, kóstolók sorát szervezzük, de önkritikusan meg kell állapítanom, hogy kampányok helyett a folyamatos munka többre juttatna bennünket. — Vajon egv-egy hazai üzletben elérhető lesz-e az a tejtermék-kaval kád, amelyet a turista péLdául Ausztriában lát? — Egyelőre nem. De közelítenünk kell hozzá. Nemcsak az ottani változatossá- giat kell nézni, hanem az áraikat is! Ott a piaci viszonyok érvényesülnek. Először ezeket kell Magyarországon megteremteni. Remélem, hogy eljutunk idáig. En nem félek tőle, hogy csorbát szenvedne a népélelmezés, ha oldódna a mostani merev tejügyi rend. Az a furcsa helyzet, hogy a tejipar ma kínálati pozícióban van. Elég., sőt néha sok is a tej, a tejtermék. Az üzletekben mégis úgy tetszik, hogy hiánygazdálkodás érvényesül e téren is. Ilyen paradoxonokat okoz a jelenlegi szabályozórendszer. — Akkor hát áremelésnek kell következnie? — Nem okvetlenül, és nem nyakló nélkül. De valamiképpen változtatni kell a struktúrát — vette át a szót Nagy László, a vállalat főmérnöke. — Azt hiszem, hogy szükség lenne egy továbbra is mérsékelt árú terméksorra, egy tejféleség, egy vaj, egy sajt, egy túró... Es így tovább. Ennyit a népélelmezésről és a szociálpolitikáról. A többi termé« árát pedig ítélje meg a piaj szabadon. Ez is csak átmeneti* állapot lehetne. Végül is mindenképpen olyan jövedelmi és árviszonyokat kell teremteni ebben az országban, hogy megérje a tejtermelőnek, a tejiparnak is, és a polgárnak se okozzon gondot a vásárlás. A folyamat végén mindenféle dotációs torzítást meg kell szüntetni. — Addig még sok tej lefolyik a torkunkon. — Addig lassúbb is lesz a fejlődés. Jövőre is magijelenünk több új termékkel, több tetszetős csomagolással. Fejlesztjük a piaci munkánkat. De a nagy áttörés még nem várható. Jellemző adat, hogy saját forrásból évente hat-hétszázezer forintot tudunk reklámra fordítani. Jövőre sem l,esz több. Pedig milliók kellenének, hogy a tejtermékek sokaságát jobban megismertessük és elterjesszük. A szegénység ez esetben is csak szegénységet szül. Hiszen nincs igazi reklámhadjárat, nem „fut föl” a termék, nem jön a haszon... De úgy gondolom, hogy ezek nemcsak tejipari problémák. Még sokan küszKödnek ' hasonlókkal. — Visszatérve a kiindulóponthoz: lesz-e akkor verseny vagy nem lesz? — Lesz, de amolyan furcsa verseny, egyelőre. Inkább színlelt, mint valódi. Ha nagyon triviális akarok lenni, úgy fordítom ie a főmérnök szavait: zsák- banfutás lesz ez. Az is verseny. Csak hát az ember szívesebben nézi a szabadon rohanó atlétákat. Luthár Péter Befejezzük a válaszadást a Guruló rádió elnevezésű műsor kaposvári fórumán föltett kérdésekre. Kérdés Szabadiban, a Kossuth Lajos utcában a téesz gépei tönkreteszik az utat.. Kérik, hogy jobban vigyázzanak, s ha lehet, akkor építsenek egy sárrázót. A nagyberki téesz válasza A Varga Jenőné és Nagy Istvánné ingatlanával határos földutat valóban használják a termelőszövetkezet gépei, enélkül ugyanis a környező földek megművelése, a termés betakarítása lehetetlen volna. Csapadékos időjárás esetén előfordul, hogy a gépek a sáros utakat nehezen járhatóvá teszik. Ez elkerülhetetlen, s az ilyen „útrongálások” a mezőgazdasági termeléssel együttjárnak. Termelőszövetkezetünk vezetői a földutak állapotát figyelemmel kísérik és gondoskodnak a rongálódások rendszeres helyreállításáról. A területünkön levő földutak állapota, gondozottsága átlagon felüli. A kérdést Kitevők kérték sárrázó építését is. A tsz- nek erről nincs módja nyilatkozói, a kifogásolt útszakasz ugyanis állami tulajdonban és tanácsi kezelésben van. Kérdés Sokat késik reggelente Kaposváron a 22-es busz; a 20-as járatok egy része — főleg pénteken — kimarad Az 1-es és 1 F-es járatta' ugyanez a helyzet. Amíg a 12-es busz 5—10 percenként közlekedik, addig a 10-es. ll-es, 11 A és 11, Y jelzésű ritkán. A Kapos Volán válasza A helyi járatok kimaradása esetenként valóban előfordul. Ezeket a zavarokait műszaki meghibásodás, forgalmi akadály és egyéb köz. lekedési nehézségek idézik elő. A vállalat megtette az intézkedéseket a céljáratok közlekedésének javítása érdekében. A 10-es, ll-es 11, A és a 11 Y-os jelzésű autóbuszok naponta 227 járattal csaknem annyi utast tudnak elvinni, mint a 12-es a napi 232 járattal. Megítélésünk szerint a legnagyobb feszültséget a Kőszeg utcai végállomás okozza, ez ugyanis viszonylag távol van a lakótelepektől. A Búzavirág utca környékén tervezett fordulóhely kiépítéséig nincs más megoldás, ugyanis a területen levő út műszaki szempontból nem alkalmas tömegközlekedésre. Kérdés Mikor lesz buszmegálló a vasházak és a kertbarát felső között a 14-es járat útvonalán Kaposváron? A Kapos Volán válasza A városi tanács műszaki osztálya már több alkalommal helyszíni bejárást hívott össze a vasházak és a kertbarát felső közötti új megállóhely kiépítése ügyében. Ennek az az indoka, hogy a két megálló között ezernégyszáz méter a távolság. Sajnos, az új megálló kiépítésének jelenleg nincs meg a pénzügyi fedezete. A hatósági előírásoknak megfelelő megállóhelyek elkészülte után a 14-es jelzésű autóbuszok megállnak a kertbarátok érdekében az említett helyen. Kérdés Kaposváron a belvárosban zsúfoltak az óvodák; ugyanakkor számos óvodában tízes létszámúak a csoportok vagy nem is indítanak csoportot, mivel a szülők a bel. városba hordják a gyermekeiket. Hol az egészséges határ az óvodai létszámban? A városi tanács válasza A belvárosban jelenleg két óvoda működik: a Bajcsy- Zsiliniszky és az Irányi Dániel utcai. Az óvodai csoportok elérik vagy meg js haladják a 30-as létszámot. Az elmúlt években körzetmódosítással megpróbáltuk az igénybevételt csökkenteni, de ez nem vezetett ered. ményre. Tapasztalatunk szerint a szülök a jó közlekedés ellenére sem viszik szívesen gyermekeiket a város távolabbi pontján levő. egyébként kevésbé zsúfolt óvodákba. Az énintett óvodák vezetői, a városi tanács művelődési osztálya kiemelt figyelmet fordít az átlagosnál nagyobb csoportlészám miatt arra, hogy a pedagógiai munka a követelményeknek megfelelő legyen. Kérdés A kaposvári Arizona presszó Május 1. utcára nyíló szellőzőjének zaja, a távozó vendégek hangoskodása, a taxik és gépkocsik ajtajának csapkodása, a motor- túráztatás zavayja a lakókat. Nem lehetne-e már este tízkor vagy legkésőbb éj-félkd* bezárni az Arizonát? A városi tanács válasza Jogszabály határozza meg a vendéglátóhelyek nyitva tartási idejét korlátozó feltételeket. Ezek nem állnak fent az Arizona működésével kapcsolatban. Kérdés Több olyan étterem bezárt, illetve bezárni készül Kaposváron, amely részt vállal a munkahelyi étkeztetésből. Mi lesz után à? A városi tanács válasza A Somogy Megyei Vendéglátó Vállalat úgy tájékoztatta a tanácsot, hogy munkahelyi étkeztetést az Ipar, a Kapos és a Park étteremben tud vállalni. Ezenkívül készételek szállítását is vállalja. Eldugott helyen jeleni meg egv közlemény a Somogyi Néplapban. A kórház-rendelőintézet szűkszavúan arról értesítette a lakosságot, hogy december 15- től lezárják a Bajcsy-Zsi- linszky utca kórház előtti szakaszát. A felületes olvasó bizonyára az autós forgalom elterelésére gondolt, pedig az elzárás a gyalogos közlekedőkre is vonatkozik. Emiatt aztán joggal hábo- rognaik mindazok, akik naponta többször is kerülőutakra kényszerülnek. Legrosszabbul természetesen azok jártaik, akik a város egykor legszebb utcájának keleti végén laknak. Az emberek — ha munkahelyükre, a postára, a diákok az iskolába vagy netán a hozzátartozók éppen a kórházba igyekeznek — megkerülhe. tik a városrészt. A közlemény nem érte váratlanul a lakókat. Csaknem egy éve tudunk az utca lezárásának tervéről, fellebbeztünk is ellene — teljesen eredménytelenül. Mire fellebbezésünk eljutott az illetékesekhez, addigra már Budapesten a Béke Szállodában tegnap Marjai József elnökletével ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Tanács. A testület értékelte az esztendő idegenforgalmának főbb tapasztalatait, megtárgyalta az idegenforgalmi fejlesztési alap felhasználását, a balatoni üdülőkörzet idegenforgalmának helyzetét, az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás előkészítésének helyzetét, végül pedig javaslatot tett a Pro Turismo idegenforgalmi kitüntetés létesítésére. Az idegenforgalom az előző évekhez képest 1988-ban jelentősen változott ; volumene, összetétele és az idegenforgalmi egyenleg is módosult. Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnökhelyettese elmondotta: a forgalom alakulásában nagy szerepe volt a központi intézkedéseknek, a gazdasági életben bekövetkezett változásoknak. A legjelentősebb módosulást az új útlevéltörvény hozta, amelynek következtében csaknem négyszeresére nőtt a tőkés országokba utazók száma. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy az új adórendszer bevezetése, főképpen pedig a turistaforgalmat lebonyolító vállalatok érdekeltségének csökkenése a szervezett turizmus visszaesését, ugyanakkor az egyéni turizmus növekedését hozta magival. Különösen a KGST-országokból érkező csoportok száma csökkent. Az idegenforgalmi ágazat évi konvertibilis elszámolású bevétele egyébként várhatóan eléri a 650 millió dollárt. Ez azt jelenti, hogy a devizabevétel a tavalyinál mintegy 15—20 százalékkal több. A tőkés országokból ^érkezettek száma megközelítette a 6,5 milliót, éz 20 százalékkal több mint 1987-ben. Kedvezőtlen viszont, hogy a tőkés idegen- forgalmi aktívumunk az 1987-es 370 millió dollárról 100—150 millió dollárra csökkent, mivel- a devizakiadások majdnem háromszorosára növekedtek. A rubelelszámolású forgalom bevétele 380 millió transzferábilis rubel, 15 százaléka „legfőbb szinten jóváhagyták az elképzelést. Mondhatná bárki: csupán néhány száz embert érint ez az elhamarkodott intézkedés. Meglehet, bár meggyőződésem: sok ezren kifogásolják majd, ha észreveszik, hogy mi lett ebből az egykor csodaszép utcából. A Németh István ugyancsax városfejlesztő polgármester, forgolódhatna a sírjában . S akkor még nem is beszéltem a példamutató gyo rsasággal épülő, komor-szürke, gyárépülethez hasonlító kórházi mosodáról, amely itt terjeszkedik majd a sokmilliós értékű, kifogástalan állapotú, lebontott családi házak helyén ... Nemde a város szélén lenne a helye a mos odónak... ? A döntés felháborító még akikor is, ha a közlemény szerkesztői a lakosság megértését kérték, és „a kórház területének egységesítésére, a gyógyítómunka jobb ellátására” hivatkoztak. Szerintem egyik sem elfogadható érv! Dr. Zsigmond Kázmérné Bajcsy-Zsilinszky u. 64. ka kisebb az előző évinél. A tanács tagjainak véleménye szerint 1989-re a legfontosabb, hogy az idegen- forgalom járuljon hozzá az ország gazdasági céljainak eléréséhez. A konvertibilis elszámolású viszonylatban a devizabevételek 8—10 százalékos növelését, az idegenforgalmi aktívum csökkenésének megállítását tűzték ki célul. Az idegenforgalmi alap ez évi felhasználásáról elhangzott tájékoztató szerint 1 milliárd 82 millió forintot költöttek a tájegységi intézőbizottságok és a tanácsi - idegenforgalmi bizottságok munkájának támogatására, továbbá a pályázati rendszerben megvalósuló kereskedelmi szolgáltatások fejlesztésére, szállodai beruházások támogatására, valamint a nemzetközi és belföldi propagandamunka előmozdítására. Az idegenforgalmi alapot egyébként még 3—4-szer több tanácsi és vállalati pénz is kiegészíti. A testület tagjainak véleménye szerint az alapot a jövőben jobban a gazdaságos devizabevételek elősegítését célzó fejlesztések támogatására és a propagandamunka javítására fordítani. A balatoni üdülőkörzet idegenforgalmának tapasztalatairól Rosta Sándor, a Balatoni Intéző Bizottság főtitkára elmondotta: 1988- ban a tó üdülőterületén mintegy 130—150 millió dolláros bevétel várható. Az áruellátás javult, elsősorban az idén befejeződött kereskedelemfejlesztési program révén. Az eredmények ellenére javítani kell a körzet vendégfogadásának színvonalát, folytatni az infrastruktúra kiépítését. A testület tájékoztatót hallgatott meg a Budapest és Bécs által közösen rendezendő világkiállítás előkészítésének helyzetéről. Az idegenforgami tanács végül elfogadta a Pro Turismo kitüntetés alapításáról szóló előterjesztést. Ezzel azoknak a belföldi és külföldi szakembereknek a munkáját ismerik el, akik a legtöbbet tették az idegenforgalomért. Először szeptember 27-én adják át. (A szerkesztő még élénken emlékezik rá: a hatvanas években egyszer már megvívták ezt a csatát. Ügy látszik, csakugyan nincs új a nap alatt. Akkor a környék tanácstagja gyűjtötte az aláírások sokaságát — tiltakozva a kórház- épületek keleti és nyugati oldalán fölépített sorompók ellen. Igaz, kis híján a fejét vették a szerkesztőnek, mert azt találta írni, hogy még egy megyei tanács-vb is visszavonhatja a döntését, ha az megalapozatlan, s ütközik a lakosság érdekeivel. Akkor — némi harc után — néhány nap múlva fölszedték a sorompókat...) Dollárban 650 millió Számvetés az idegenforgalomról
