Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-03 / 288. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 288. szám Ára: 2,20 Ft 1988. december 3., szombat Megkezdődött a szakszervezetek | Ülést tartott országos tanácskozása az Elnöki Tanács Pénteken Budapesten, az építők székházában megkezdődött a szakszervezetek országos tanácskozása. A 4 millió 200 ezer szakszervezeti tag képviseletében 1014 szavazati jogú küldött vesz jrészt a várhatóan háromnapos programon. A tanácskozás első napján jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Részt ,vett az állami, a politikai és a társadalmi szervezetek számos képviselője is. A tanácskozást Kovács lászló, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg, majd a küldöttek megválasztották a tanácskozás munkabizottságait. Elfogadták a tanácskozás ügyrendjét és javasolt napirendjét: a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújulásának fő irányairól, valamint az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység továbbfejlesztéséről, illetve a magyar szakszervezetek új alapokmányának alapelveiről szóló dokumentumok megvitatását. A tanácskozás résztvevőihez Írásban eljuttatott előterjesztésekhez Nagy Sándor, a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Nagy Sándor szóbeli kiegészítése Elöljáróban leszögezte: az országos tanácskozásnak a társadalomiban felgyülemlett feszültségek, a szakszervezeti tagság által régóta igényelt változásök ismeretében, a legutóbbi időben lezajlott széles körű vita tapasztalatainak birtokában kell meghatároznia az átalakulás, a változás fő irányait, az ehhez kapcsolódó politikái, szervezeti és egyéb feltételéket, az érdekvédelmi, érdekképviseleti munka legalapvetőbb kérdéseit. — A szakszervezeti mozgalom megújulása, útkeresése kapcsolódik a hazánkban ez év májusában megindult politikai változásokhoz. Azokhoz. a változásokhoz, amelyeket mind külföldön, mind itthon azóta is sökan, sokféléképpen minősítettek — hangot adva a szimpátiának, az egyetértésnek, a támogatásinak csakúgy, mint a kétkedésnek és az aggodalomnak, helyenként néhá- nyan az ellenérzésüknek -is. Természetesen a .szakszervezeteknek is megvannak minderről a saját tapasztalatai Azt látják, hogy néhány hónap alatt több dolog történt ebben az országban, mint korábban hosszú évéken .keresztül. Azt is látják, hogy a politikai vezetés elkötelezett a gyökeres változásök, változtatások mellett, hogy dinamikusan próbál hozzányúlni a felgyülemlett társadalmi, gazdasági, politikai problémák megoldásához. Az országos tanácskozásnak vitára és elfogadásra javasolt dokumentumok ösz- szeállításakor több fontos kiindulópontot igyekeztünk szem előtt tartani : — az egyik az volt, hogy milyen tanulságokkal szolgálnak számunkra a magyar szakszervezeti mozgalom elmúlt évtizedei, múltbeli tapasztalatai ; —* a másik szempont arra ' a kérdésre adandó válaszunk, hogy milyen problémákkal, kihívásokkal kell szembenéznie ma a .szak- szervezeti mozgalomnak ; — a harmadik pedig az, hogy hogyan körvonalazható, hogyan valószínűsíthető a szakszervezeti mozgalom jövőbeli társadalmi szerepe hazánkban. Ami az első kérdést illeti, nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen alapos, körül- tekintő elemzésekkel, kutatómunkán alapuló megállapításokkal nem rendelkezünk a szakszervezeti mozgatom felszabadulás utáni történelméről. Ezt a munkát természetesen el kell végeznünk a következő kongresszusig. Mai helyzetünk, mai körülményeink még egyértelműbben rmu'taitják — és ez a második szempont —, hogy számos nehézség, feszültség, konfliktus közepette a szak- szervezetek csak akkor töltheti be hivatásukat, ha teljes energiájukat a dolgozók érdekeinek képviseletére, védelmére fordítják. Hasonlóképpen kell gondolkodnunk jövőnk felől is. amelyben egy vegyes tulaj • donú gazdaság talaján létrejövő és működő plurális politikai intézményrendszer körülményei között -kell megtalálni a szakszervezetek helyét, szerepét, alapvető feladatait. Mindezeket a szempontokat osaik vázlatosan érintve, de ezeket súllyal figyelembe véve úgy gondolom, a legfontosabb annak leszöge- zése, hogy a magyar szak- szervezetek jelenleg és a jövőben is alapvető feladatuknak, egész tevékenységüket átható fő törekvésüknek a dolgozók érdekeinek felelős és hatékony képviseletét, védelmét tekintik. Első helyen szeretném megemlíteni, mint alapvető jelentőségű kérdést: a Magyar Szocialista Munkáspárthoz fűződő viszonyunk alakulását. A szakszervezetek céljai egybeesnek a pánt által vállalt történelmi hivatással, ezért olyan társadalomban kívánnak munkálkodni, amelyben e párt társadalmi vezető szerepe érvényesül. Maguk is egy alulról építkező, demokratikus szocializmus megvalósításán munkálkodnak, támogatják a párt erre irányuló törekvéseit. Ugyanakkor mindezt úgy értelmezik, hogy a párt és a szakszervezetek viszonya partneri viszonyt jelent, ahol nem az alá- és fölérendeltség, hanem a társadalmi-politikai egymásrautaltság a fő rendező elv. Ilyen módon minden kétséget kizáróan le lehet szögeznünk: a magyar szak- szervezetek teljes önállóságot élvezve, véleménynyilvánítási és cselekvési szabadságuk birtokában fejtik ki tevékenységüket, azaz más szervezetektől függetlenül látják el feladataikat. Nehezen kerülhető meg az a kérdés is, hogy hogyan vélekedünk politikai intézményrendszerünk jövőjét illetően. Az új alkotmány kidolgozására, a gyülekezési és egyesülési jog szabályozására, az új választási törvény megalkotására, a sztrájkjog törvényi feltételeinek kialakítására, a szakszervezetek törtvényes jogállásának meghatározására irányuló munkálatokat — hogy csalk a legfo n tosa bb akat említsem — tagjaink érdeklődéssel kísérik, egyebek mellett ezektől is egy demokratikusan működő társadalmi-politikai modell kialakulását várják. Lényegesen bonyolultabb kérdés az egypártrendszer- többpártrendszer problémája, amely ma számos helyen és formában felmerül. A magyar szakszervezeti mozgalomnak, az általa képviselt dolgozóknak nem áll érdekében, hogy a szakszervezetek kisebb-nagyobb politikai csoportosulások harcainak színterévé váljanak. A magyar szakszervezeteknek a jövőben is meg kell kísérelniük különböző érdekékkel, ideológiai felfogással, politikái nézetekkel rendelkező tagjai összefogását megvalósítani, mert ez teremt esélyt érdekérvényesítési lehetőségeik javításához, a társadalom előtt álló bonyolult feladatok megoldásában objektíve rájuk háruló teendők ellátásához. Ez más oldalról azt is jelenti, hogy a szakszervezeti mozgalomban nem a monolitikus szervezeti-politikai egységre, hanem az alapvető érdekek azonosságán nyugvó, az ország, a társadalom legalapvetőbb érdekeit szem előtt tartó összefogásra kell tennünk a hangsúlyt. (Folytatás a 2. oldalon) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület az Országgyűlés következő ülésszakát december 20-án, kedden 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Ország- gyűlés tűzze napirendjére: — a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítására, — a Magyar Népköztársaság 1989. évi költségvetésére, — a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására, — az illetéktörvény módosítására, — a Társadalombiztosítási Alapra, — a szakképzési hozzájárulásra és a Szákiképzési Alapra, — a Polgári Törvénykönyv módosítására, — a külföldiek magyar- országi befektetésére, — az alkotmány módosítására, — az egyesülési jogra, valamint a gyülekezési jogra vonatkozó törvényjavaslatok megtárgyalását. Az Elnöki Tanács hatályon kívül helyezte a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló 1988. évi 23. törvény- erejű rendeletet. — E kérdésről az Országgyűlés fog törvényt alkotni. Az 1989. január 1-jén hatályba lépő, a gazdasági társaságokról szóló törvény törvényerejű módosításokat tett szükségessé. Az Elnöki Tanács ennek megfelelően módosította a felszámolási eljárásra vonatkozó, valamint a bírósági cégnyilvántartásról szóló korábban hozott törvényerejű rendeleteket. A felszámolási eljárás hatékonyabbá válik és egyszerűsödik. A jövő évtől a gazdasági társaság bejegyNémeth Miklós, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Pertti Sorsát, a finn pénzügyminisztérium főigazgatóját és az általa vezetett gazdasági szakértői csoportot. A szívélyes légkörű megbeszélésen áttekintették a zése cégjegyzékben kötele zővé válik, módosul a törvényességi felügyelet formája, amelyet már nem a minisztériumok, illetve a tanácsi szakigazgatási szervek, hanem a cégbíróságok fognak ellátni a módosításra került törvényerejű rendeletben foglaltak szerint. Az Elnöki .Tanács a továbbiakban a kincstárjegyről szóló törvényerejű rendeletet is módosította annak érdekében, hogy a kincstár- jegy a jövőben újabb, korszerűbb formában is megjelenhessen. A testület személyi kérdésekben határozott, bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. m m m A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé megválasztotta dr. Petrik Ferencet, aki Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt á hivatali esküt letette. Az eskütételen jelen volt Varga Péter, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter, dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1988. december 31-i hatállyal Jörök István kereskedelmi minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Krasznai Lajos alezredest vezérőrnaggyá kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Kun Lászlót, a büntetésvégrehajtás országos parancsnokát vezérőrnaggyá kinevezte. két ország hagyományosan jó együttműködése bővítésének lehetőségeit. A találkozón jelen volt Hargita Árpád, hazánk helsinki és Arto Mansala, Finnország budapesti nagyköve- te. Németh Miklót fogadta Pertti Sorsát Munkatársunk jelenti a szakszervezeti tanácskozásról H atá rozotta bb érd e k vedel met vá r a ta g sá g Már teljes üzemben működik Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat új hidrogén-floridos alkilező üzeme. így befejeződtek a két évig épült technológiai lánc munkálatai, amelyek számítógép vezérlésűek s magas oktánszámú, speciális benzin előállítására alkalmasak. Segítségükkel a vállalat évente 70 ezer tonnával növelheti az exportpiacon keresett ólommentes benzin termelését Minden állampolgár életére kihat mindaz, amit a tegnap délután megkezdődött országos szakszervezeti tanácskozás tárgyal és majd eldönt. Éppen ezért bocsátották útnak a 18 somogyi küldöttet azzal á határozott kéréssel: mindent tegyenek meg azért, hogy a társadalmi vitában elhangzottaknak érvényt szerezzenek. Dr. Nagy Sándornak, a SZOT főtitkárának szóbeli kiegészítője általában mindenkinek tetszett s az első szünetben ez volt a beszédtéma. Persze szakmánként eltért, hogy ki mire összpontosított. Németh Györgyöt, a Kaposvári Húskombinát szb- titkárát elsősorban az foglalkoztatja, hogyan foglal állást az országos tanácskozás az előzetesen vitára bocsátott anyagokról. — Itt van például a Munka Törvénykönyvének a módosítása, aztán a szak- szervezeti tisztségviselők jogvédelme. Ez mind nagyon fontos a tevékenységünk szempontjából. Folytathatom a sort a majdani sztrájktörvény megalkotásával. Úgy gondolom, hogy veszélyes és meggondolandó a sztrájk lehetősége, éppen ezért nem mindegy, hogy mit fogunk kimondani. — Mi foglalkoztatja a húsipariakat ? — A megújulás most csak aluliról építkezve képzelhető el. Az Édosz háromnapos értekezletén a hús- és a gabonaipariak belelentették, hogy szövetségi rendszerben kívánnak dolgozni, továbbra is az Édosz keretem belül. Sajnálom, hogy az országos tanácskozás elé terjesztett anyagok csak utalnak a szövetségi rendszerre. Ebben a témában sokkal többre vagyok kíváncsi, éppen ezért nagy várakozással tekintek a további tanácskozás elé. Dr. Exner Zoltántól, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkárától azt kérdeztem, mennyire tükröződnek a somogyi szak- szervezeti tagok javaslatai a dokumentumokban. — A tagság egyetért a magyar szakszervezetek tevékenységének megújulási elveivel. Úgy fogalmaztak, hogy szükséges újraértékelni, újrafogalmazni, milyen legyen a szakszervezetek, politikai arculata, mindenekelőtt a párthoz való viszonya. Ez rendkívül izgalmas kérdés. Garanciákat várnak az állami szervekkel való partneri viszony kialakításához. Azt szeretnék, hogy érvényesüljön az ellenőrzés. Egyetértek azzal, hogy rendezni kell mindazokat a jogokat, eszközrendszereket, feltételeket, amelyek a munkavállalói oldalon hiányoznak vagy megvannak ugyan, de nincsenek garanciái. Elemi erővel tört fel a tagsági vitákon, hogy ezeket alapvetően rendezni kell. — Ez összefügg az érdek védelemmel. — Valóban így van. S a dokumentumokban kifejező' dik a tagság összesített vé leménye, hogy határozottabb érdekvédelmet kívánnak, mindenek előtt a bérezésben, az életszínvonalban, a létkérdésekben és a foglalkoztatáspolitikában. Nagyon megváltoztak a szakszervezetek feladatai s ez — úgy érzem — visszatükröződik a dokumentumokban. — Mit tart még fontos nak? — A szakszervezetek alapszabályát nagyító alá kell venni, és mindazt alkotmányosan megfogalmazni, ami a munkavállalói érdekek garanciáját segíteni tudia, egy esetleges jogsértés esetén. Ez a dokumentum fogja szorgalmazná egy szak- szervezeti törvény minél előbbi kidolgozását is. — Sok szó esett a bérreformról a vitákban. — E dokumentumokban szintén megtalálhatóak a béreforromal kapcsolatos gondok, problémák — mondta dr. Exner Zoltán. — Ügy érzem, hogy ezeket megfelelően összesítették. A tagság a nehezedő viszonyokat figyelembe veszi, ennek ellenére két dói,got alapvetően elvár: ez pedig a reálbér csökkenésének a megállítása, valamint az infláció mérséklése. Ezután következhsl a bérarányok rendezése, a bérmechanizmus megváltoztatása, majd a bérreform bevezetése. Lajos Géza
