Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-20 / 302. szám
2 Somogyi Néplap 1988. december 20., kedd Á Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése Á választási törvény módosításáról A „HEGY” ELMENT MOHAMEDHEZ? A Hazafias Népfront Országos Tanácsának megítélése szerint az 1985-ös választások tapasztalatai alapján készült választójogi törvény- tervezet — az elmúlt két és fél évben végbement változások,.illetve az 1988 májusa óta kibontakozott és felerősödött reformfolyamatok következtében — jelenlegi formája már nem felel meg a társadalmi, politikai viszonyainknak. A testület ezért azt javasolja, hogy az Országgyűlés új választási törvényt alkosson. Egyebek között ezt tartalmazza az az állásfoglalás, amelyet hétfői ülésén fogadott el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a budapesti Újvárosházán A választási törvény módosításáról szóló törvénytervezet társadalmi vitáit Halász József, a J1NF közjogi bizottságának elnöke összegezte szóbeli kiegészítőjében. Rámutatott arra, hogy a vitában részt vevő állampolgárok erős kritikával illették a törvénytervezetet, különösen a választópolgárok jelöltállítási jogának szűkítését, valamint az országos listán szerezhető mandátumok számának növelését. Megítélésük szerint a törvénytervezet nincs összhangban a' társadalomban végbemenő folyamatokkal, azokkal a szerveződésekkel, amelyek az utóbbi fél évben a magyar társadalomban megjelentek. Emlékeztetett arra, hogy az 1983-as választójogi törvény más körülmények között született, akkor statikus, feszültségekkel terhes állapot inspirálta a társadalmi-politikai mozgásokat. A jelenlegi társadalmi folyamatok következtében irreális elképzelés ma megfogalmazni egy 1990-re szóló választási szisztémát. Az új választójogi törvény az új alkotmány elfogadását követően, illetve az 1990-ben kialakult társadalmi-politikai realitásnak megfelelően születhet meg. Az országos listával kapcsolatban többen kifejezték ellenérzésüket, ám az azt támadók „élményei” korábbról valók, amikor e lista még valóban országosan ismert személyiségek jelentkezési kerete volt. A vitáiban felszólalók többsége egyetértett az országos tanács állásfoglalás- tervezetével, ám kifogásolták, hogy szinte az utolsó pillanatban mondhattak véleményt a törvénytervezetről. Javasolták, hogy a függetlenített tanácselnököt és helyettesét is a lakosság válassza meg, s a helyi tanácselnök jelöléséről ne a népfront-bizottság, döntsön, aiz a jelölőbizottság feladata legyen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a vitát követően elfogadott állásfoglalásában rögzítette: a politikai, hatalmi viszonyok szempontjából rendkívül jelentős választási törvény megalkotásának feltétele az alkotmányos alapkérdések rendezése. A HNF OT az 1985-ben a jakosság bizalmából megválasztott Országgyűlést hivatottnak tartja a népszuverenitás megvalósítására, a politikai intézményrendszer átfogó re formfolyämata alkotmányos feladatainak elvégzésére. Az országos tanács javasolja, hogy ijnálló törvény szabályozza az országgyűlési képviselői választásokat, és külön törvény szóljon a tanácsi önkormányzatok tagjainak megválasztásáról. Javasolja azt is, hogy szülessék törvény a tanácstagi választásúik szabályozására és megszervezésére. Az országos tanács hétfői ülésén megvitatta a Hazafias Népfront megújulására és a feladataira vonatkozó állásfoglalás-tervezetet. Huszár István főtitkár fontosnak tartotta, hogy a mozgalom átgondolja a társadalom mai problémáit, a kibontakozás, illetve a feszült, ségek feloldásának lehetséges alternatíváit, s azt is, hogy a népfront miként változtathat munkastílusán, munkamódszerén, személyi összetételén. Ez annál is inkább fontos, mert a társadalmi fejlődést jelentős átrendezések, strukturális változások jellemzik. A szocializmus monolitikus szerkezete és eddig hagyományos gyakorlata átadja helyét egy új típusú, plurális szerveződésnek, amelyben a népfront vállalja a versenyhelyzetet, de szükségesnék tartja, hogy a társadalomban félreérthetetlen kép alakuljon ki a mozgalomról, szándékairól, a magyar nép szolgálatában vállalt feladatairól. A főtitkár szólt arról is, hogy a népfront a jövő év második felében — a tanácsi választásokat megelőzően — kívánja megtartani IX. kongresszusát. Az országos tanács elé kerüli programvázlatot megküldik a helyi népfront-bizottságoknak, s az ottani tapasztalatokat márciusban összegzi a testület. A vitában felszólalók közüli többen is elégedettségüknek adtak hangot, hogy a kultúra, a kulturális élet átfogó reformja jelentős helyet kapott a tervezetben. Kristó Nagy István a prog- ramvázilatból ugyanakkor hiányolta a külpolitikára való legcsekélyebb utalást, mondván: a népfront kimondhat olyan, dolgokat is, amelyet a hivatalos politika esetleg nem tehet meg. Példaként az 1968-as csehszlovákiai beavatkozást említette, amelynek helyességét, szükségességét felül kellene vizsgálni. Kifogásolta, hogy a többpártrendszerrel kapcsolatban a párt vezető tisztségviselői nem mindig beszélnek egy nyelven. Szerinte olyan pártra, amely ma is aktuális osztály- és rétegérdekeket képviselne — haladó történelmi hagyomáGandhi Kínában Li Peng kínai miniszter- elnök hétfőn délelőtt több mint kétórás tárgyalást folytatott Radzsiv Gandhi indiai kormányfővel, aki hétfőn reggel érkezett Peking- be ötnapos hivatalos látogatásra. Kölcsönösen egyetértettek abban, hogy a magas szintű személyi kapcsolatok újra-fel vétele Kína és India között fontos fejlemény a két ország viszonyában. Átszállították a börtönbe Palme feltételezett gyilkosát Rendkívül jól őrzött börtönbe szállították azt a férfit, akit Olof Palme egykori svéd miniszterelnök meggyilkolásával gy an ú s íta n ak — jelentette be hétfőn a svéd rendőrség szóvivője. A letartóztatott férfit eddig egy stockholmi fogházban őrizték, ahonnan most biztonsági okokból a svéd fővárostól 50 kilométerre északra, Norrtalje város közelében fekvő börtönbe szállították — egyes sajtóértesülések szerint azért, meri barátai kiszabadítását tervezik. ’ A 41 éves férfit, aki korábban gyilkosságért már ült börtönben, múlt szerdán vették őrizetbe, majd egy napra rá letartóztatták. nyai alapján — igenis szükség lenne. Az ilyen szerveződések népfronton belüli — akár parlamenti, akár kormányzati — megjelenítésre konstruktív együttműködést hozhatna. Jakab Sándor szerint a mozgalom ma már nem is népfrontként, hanem nemzeti frontként működik. Leven del László a legfontosabbnak a mozgalom múltjának feltárását tartotta, enélkül ugyanis nem újulhat meg a népfront. Huszár István a vitát ősz. szegezve, a programtervezetre utalva leszögezte: a Hazafias Népfront Magyar- ország pluralista politikai intézményeként kíván megújulni, társadalmi szövetséggé kíván válni a szocializmus demokratikus módsze. rekkel való felépítésére, összefogásra, közös munkára hív és vár minden magyar állampolgárt, alkotmányos alapon álló demokratikus társadalm szervezetet, egyesületet, közösséget. Támogat minden olyan kezdeményezést, amelynek célja a válság elkerülése, a társadalmi, politikai, gazdasági megújulás a szocializmust építő, jogállamként fejlődő Magyarországért — mondta végezetül. A „hegy” mégis elment Mohamedhez, az ENSZ közgyűlés ülésszaka, költséget és fáradságot nem kímélve néhány napra áttette színhelyét Genfbe, hogy meghallgathassa az Amerikából eltanácsolt Jasszer Arafatot. A szokatlan közjáték is igazolja, hogy a palesztin állam kikiáltása után új elemek jelentkeztek ' a közel- keleti válságban, felgyorsult az események menete. Az ülésszakon elhangzott felszólalások. a túlnyomó’ többséggel elfogadott határozatok megfeleltek a várakozásoknak. Megismételték új nyomatékkai a korábbi ENSZ-döntéseket, amelyek, nek végrehajtása természetesen várat magára; kompromisszumos formulával nem palesztin államot is-, merték el, hanem az állam kikiáltását; s az idevonatkozó világszervezeti dokumentumokba a PFSZ helyébe Palesztinát írnak majd. Az Egyesült, Államok és Izrael mindezek ellen voksolt, a nyugatiak az igen illetve a tartózkodás között alakították ki - álláspontjaikat, mindenki más határozottan egyetértett. A fordulatnak is beillő igazi történések azonban ezúttal nem a Nemzetek Palotájának üléstermében, hanem a tanácskozás kapcsán bontakoztak ki. A PFSZ vezetése. svéd közvetítéssel, kapcsolatokat keresett az amerikai kormánnyal s a korábbiak n ál határozottabban eleget tett a Washington támasztotta hármas követelményrendszernek. (Az Egyesült Államok kormánya azt kívánta a PFSZ-töl egy legalábbis tapogatózó eszmecsere megindításához s a közel-keleti békekonferenciára szóló belépőjegyül, hogy ismerje el Izraelt; fogadja el fenntartás nélkül a Biztonsági Tanács 242. és 338. számú döntéseit; mondjon le.a terrorizmus bármifajta alkalmazásáról.) Arafat személyesen is felkereste Stockholmot — a svéd szerepvállalás még Palme politikai örökségéhez tartozik — ahol amerikai zsidó szervezetek képviselőivel találkozott, s ezzel belpotiti- kailag megkönnyítette az amerikai kormány dolgát. Arafat tehát komolyan vette a genfi szószéken elmondott beszédét: „teremtsük meg a bátrak békéjét”, a legmesszebb elment a realitások tudomásul vételében, vállalva az esetleges összeütközést a szélsőséges palesztin szervezetekkel s egykét arab országgal, például Szíriával. Az első washingtoni reagálások áfáié kézlegyintésből álltak, rrlajd meglepetésre az Egyesült Államok hozzájárult: kezdődjenek Tuniszban előzetes megbeszélések • a PFSZ képviselőivel. Csak találgatni lehet, mi okozta a hirtelen amerikai váltást? Nyilván hozzájárult az Arafat utazását tiltó in-' tézkedés elleni nemzetközi felháborodás,' amelynek szövetségesei is részesei voltak; a közel-keleti pozíciók megerősítését szolgáló törekvések, amelyek lehetetlenek a palesztin probléma megkerülésével; egy ki nem mondott nyomás gyakorlása Izraelre. hogy valamiféle nemzeti egységkoalíciót hozzanak létre a túlzott jobbra, sőt szélsőjobbra tolódás helyett. Igaz, amerikai részről nem győzik hangoztatni Izrael támogatását, a stratégiai szövetség fontosságát — nem is akarnak, nem is tudnának mást mondani — viszont nehéz lenne egyetér- teniök a minden kibontakozási próbálkozást elvetőkkel. Az amerikai elhatározás időzítése már kevésbé talá-. nyos. A jelek szerint azt a lépést, amit el.őbb-utóbb mindenképpen meg kellett tenni, a távozó Reagan kormányzat átvállalta a következő republikánus adminisztrációtól. Vagyis Bush abban a kedvező helyzetben lehet, hogy nagyobb diplomáciai mozgástérrel rendelkezik a Közel-Keleten, de nem kell az ezzel kapcsolatos bírálatokat elkönyvelnie. Tuniszban bonyolult elő- párbeszéd várható, a válság azonban elmozdulhat a teljes holtpontról. Izrael lépéskényszerbe került s a Máariv találóan írta: „többé nemi számíthatunk a PFSZ hajthatatlanságára.” Bár Izrael hajthatatlanságára sem kellene számítani. .. Réti Ervin Nem közeledtek az álláspontok SEYÁRDNÁDZE JAPÁNBAN Nem hoztak érdemi közeledést az álláspontokban a hétfői japán—szovjet külügyminiszteri megbeszélések, amelyek napirendjén a területi kérdés szerepelt. Az Unó Szószuké és Eduard Se- vardnadze vezetésével megtartott háromórás eszmecsere során a szovjet diplomácia vezetője elutasította Japán követelését a Hokkai- dótól északkeletre fekvő négy szigetre, amelyek a második világháború után kerültek a Szovjetunióhoz. Sevardnadze kijelentette, hogy Moszkva álláspontja változatlan ebben a kérdésben és mindkét országnak tiszteletben kell tartania a háború- után kialakult helyzetet. A Kyodo. japán hír- ügynökség jelentése szerint azonban a szovjet külügyminiszter nem használta a korábban szokásos érvet, miszerint „területi vita nem létezik Moszkva és Tokió között” vagy „a kérdést Moszkva megoldottnak tekinti". Unó Szószuké történelmi és jogi érveket hozott fel a szigetek Japánhoz tartozása mellett, azonban mindössze abban sikerült megállapodniuk, hogy kedden miniszterhelyettesi szintű munkacsoport foglalkozik ezzel a kérdéssel és utána — harmadik tárgyalásukon — ismét visszatérnek rá. A tanácskozáson Unó Szószuké kérte; hogv a Szovjetunió tegye lehetővé az eredetileg az úgynevezett északi területeken élő japán lakosoknak, hogy nagyobb számban és gyakrabban látogathassák meg őseik sírjait. A japán miniszter szóba hozta azoknak a koreaiaknak az ügyét is, akiket a Koreai-félsziget Japán gyarmatosítása idején — 1910 és .1945 között —.kényszerítettek szülőföldjük elhagyására. A tárgyalásokat a szovjet vendég tiszteletére adott díszvacsorán mondott pohárköszöntőjében Unó őszin. tének minősítette, amelyek eredményeként „Japán és a Szovjetunió tovább mélyítette közelítését a háború óta megoldatlan problémákhoz”. - Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az álláspontok még mindig távoliak. ezért a nézetkülönbségek csökkentése érdekében a tárgyalások folytatására szólított fel. Sevardnadze válaszában célzott a területi vitára és kifejezte a Szovjetunió azon szándékát, hogy ,.a múltból örökölt nehézségeken” úrrá. legyenek. Rámutatott: a szovjet—japán kapcsolatokban benne rejlik a lehetőség. hogy a háború óta tapasztalható időszakos tündöklések és bukások helyett egyenletesen fejlődjenek es a haladást szolgálják. A gazdasági kérdéseket érintve kérte, hogy mielőbb hozzák létre a ’beruházásvédelmi megállapodást és felhívta a japán vállalatok figyelmét a szovjet partnereikkel létrehozható vegyes vállalatokban rejlő lehetőségekre.
