Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-16 / 299. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLIV. évfolyam, 299. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 16., péntek Tanácskozott az MSZMP Központi Bizottsága Grósz Károly elnökletével csütörtökön összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozás kezdetén a párt főtitkára bejelentette: elhunyt Tömpe István, a Központi Bizottság tagja. Tevékenységét méltatva elmondotta: Tömpe István a magyar munkásmozgalom kiemelkedő egyé­nisége volt, a politikai közéletben 1945 óta mindig aktivan vett részt. A munkásmozgalomba jóval a felszabadulás előtt kapcso­lódott be, a spanyolországi szabadságharcban a spanyol for- ladalmi erők oldalán küzdött. A párt bármilyen beosztásra kéite fel, mindig tudásának maximumát nyújtva, fegyelmezet­ten, elkötelezetten dolgozott. Halála nagy veszteség a testüet számára is, hiszen a Központi Bizottságban is nyílt, szókimon­dó, konstruktív felszólalásokkal segítette a munkát. A Központi Bizottság tagjai egyperces néma felállással adóztak Tömpe István emlékének. A testület ezután - a Politikai Bizottság javaslata alapján - döntött a tanácskozás napirendjéről: 1. Időszerű politikai kérdések, előadó: Berecz János 2. Tájékoztató a terület- és településfejlesztés, valamint az épitési, közlekedési, postai és távközlési ágazat egységes kor­mányzati irányitásának kialakításáról, előadó: Németh Miklós 3. Személyi kérdések. Ezt követően IBerecz János tartotta meg előadói beszédét. Berecz János előadói beszéde Befejeződtek a magyar—nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások Hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Hans-Dietrich Genschert, az NSZK alkanccllárját, külügyminisztert decem­ber 15-én az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogtudomá­nyi karán tiszteletbeli doktorrá avatták. Képünkön: dr. Fü- löp I.ajos rektor átadja iHans-Dietrich Genschernek a dip­lomát. — A mostani napirend je­lentőségét az adja, hogy a Központi Bizottság döntése alapján áttekintsük, meny­nyire egyértelmű, követhető és orientáló jellegű állás­ponttal rendelkezünk a szé­lesebb közvéleményt is fog­lalkoztató néhány fontos, időszerű politikai kérdésben — kezdte beszédét. A pá'ntérteke/Jet, a Köz­ponti Bizottság, a Politikai Bizottság állásfoglalásai, az elhangzott előadói beszédek több kérdésben világosan rögzítik a párt felfogását. Nem állja meg a helyét az az általánosító vélemény, hogy lényeges ügyekben nincs képviselhető, érvényes álláspontunk. Kétségtelen azonban az is. hogy vannak fontos területek, amelyeken a magunk számára sem munkáltuk ki egyértelműen tisztázott részletekkel a hosszabb távon is képvisel­hető, a párttagságot, a po­litikai közvéleményt orien­táló nézeteinket. Kétségtelen, hogy kön.v- n.vehb lenne a helyzetünk, ha korábban a tudományos, az elméleti politikai munkát nem kötöttük volna meg azoknak a területeknek a kutatásában, amelyekre mű lépnünk kell. Máig ható kö­vetkezményei vannak, hogy a politikai vitákat nemcsak mellőztük, hanem még ak­kor is korlátoztuk, amikor az előttünk álló feladatok megoldásához nélkülözhetet­lenek lettek volna. — A demokratikus cent­ralizmus, a párton belüli demokratizmus értelmezésé­vel kapcsolatban visszaté­rően megerősítést nyertek a pártértekezleten megfogal­mazott szándékok, így az alulról történő építkezés szükségessége, a platform- szabadság igénylése, a pár­ton belüli választási rend­szer korszerűsítése, a párt- viták lehetőségeinek kiszé­lesítése. A párttal kapcsolatos va­lamennyi lényeges kérdés­ben folyamatosan, a fel- adattervnek megfelelően fo­lyik a döntéselőkészítő mun ­ka. Az elkövetkező időszak ebből a szempontból igen jelentős előrelépésre ad le­hetőséget. Több fontos té­mában a korábbi elképze­léseinknek megfelelően párt- viták megszervezését java­soljuk. Jelentős politikai veszte­ség1 számunkra és a kiszé­lesedő nyilvánossággal is ellentétben áll, hogy a párt saját előkészületeiről, szán­dékairól még mindig főleg csiak a KB- és PB-ülések- hez kapcsolódóan ad tájé­koztatást, az egyéb munká­latokról kevésbé. Nem tart­ható, hogy a közvéleményt, az ország sorsát érintő szá­mos fontos kérdésben az el­képzeléseinket csak e testü­leti döntések után hozzuk nyilvánosságra. Ezzel a gya­korlattal a kezdeményező szerepünket veszthetjük el. Ezért a pártélet fejlesztésé­vel kapcsolatos kérdéseket és más fontos politikai té­mákat érintő gondolatainkat már az előkészítő munka során is tegyük nyilvánossá. Üjabb témakörre áttérve a Központi Bizottság titká­ra emlékezhetett : a tulaj­donviszonyokról, a gazda­ságról szólva a pártértekez­let rögzíti, hogy a szocialis­ta gazdaság többszektorú, azaz a magántulajdon is tartós részét képezi. Hang­súlyozza az állásfoglalás a külföldi működőtőke hazai termelésbe történő bevoná­sának szükségességét is. A tulajdonviszonyokról való társadalmi felfogás ala­kításában pártunk végig ak­tív, kezdeményező szerepet játszott, ösztönözte a gon­dolati letisztulást elősegítő vitákat. A gazdaságpolitikai kér­désekben egyébként a fel­adattervnek megfelelően fo­lyik az elképzelések kiala­kítása. A foglalkoztatáspo­litikára vonatkozó javasla­tot a Politikai Bizottság megtárgyalta, és 1989 első félévében a gazdaságpoliti­ka stratégiai elemeivel ösz- szehangalva újból napirend­re kerül. Az elosztáspoliti­ka korszerűsítésére folynak az előkészítő munkák, a kérdést a Gazdaságpolitikai Bizottság megtárgyalta, 1989 első negyedévében a Politi­kai Bizottság elé kerül. A szociálpolitika és egész­ségügy fejlesztésére vonat­kozó elképzeléseket a Gaz­daságpolitikai Bizottság 1988 decemberében megtárgyalja, és a következő év első fél­évében a Központi Bizott­ság elé kerülhet a javaslat. Számos új fontos érték keletkezésének vagyunk al­kotó részesei, amelyek a politikai pluralizmus, a gaz- dsági előrehaladás, az em­beri lét minősége kérdéseivel összefüggésben kerülnek elő­térbe. Ilyenek például a jog- államiság és szocializmus viszonya, az emberi jogok érvényesülése, a polgári de­mokrácia bizonyos eredmé-i nyeinek a szocialista viszo­nyok közötti érvényesülé­se, a környezetbarát társa­dalmi értékek fontossága. Új elemiként jelent meg a de­mokratikus szocializmus ki­fejezés is. Ügy vélem, hogy mind­ezeket a kérdéseket nem lehet határozatokkal, dekla­rációkkal eUntézettnek. te­kinteni. Javasoljuk ezért a Központi Bizottságnak, bíz­za meg a most létrehozandó Társadalompolitikai Bizott­ságot, és a Tudománypoli­tikai Munkaközösséget, il­letve a Társadalomtudomá­nyi Intézetet, hogy a veze­tő társadalomtudományi szakemberek bekapcsolásá­val végezzen elméleti-tisz-tá- zó munkát e témakörökben. A Politikai Bizottság meg­vitatta és a KB tagjainak, illetve a megyei pártbizott­ságoknak megküldte, nyil­vánosan is ismertette azo­kat az elveket, amelyek a párttagoknak az alternatív csoportokhoz való viszonyá­ra vonatkoznak. Ebben tük­röződik az a szándék, mi­szerint a párt megfelelő el­vi alapon nyitott és diffe­renciált magatartást kíván tanúsítani e mozgalmakkal. Politikai hibát köpetnénk el, ha átmeneti helyzeteket, egy még kialakulatlan struk­túrát tartósnak tekintve sa­ját rugalmas jövőbeni ma­gatartásunk formálását és e kedvező társadalmi je­lenség kibontakozását aka­dályoznánk meg ennél me­revebb állásfoglalással. Nem lebecsülve az újon­nan alakult szerveződések jelentőségét, a Központi Bi­zottság ütésén is ki kell jelentenünk, hogy a társa­dalmi megújulásban alap­vető szerepük van a szak- szervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak, a KISZ-nek. Hangsúlyozni kívánom ama meggyőződésemet, hogy al­ternatívát a szocializmus korábbi gyakorlatának meg­haladásához e nagy megúju­ló szervezetek is képesek megfogalmazni, sőt nélkülük az meg sem valósítható. Ezért nagy jelentőséget tu­lajdonítunk annak, hogy a bennük tömörülő széles ré­tegek bizalmát megőrizzük, sőt erősítsük. Az új nemzeti összefogás, az új szövetségi politika megalapozásának igényét a Központi Bizottság már megfogalmazta. A testület a párton belül a politikai centrum tovább- erősödését szorgalmazva je­lölte meg, hogy a párt le­gyen képes a párbeszédre, alkotó együttműködésre más haladó szocialista, bal­oldali, demokratikus, népi­nemzeti indíttatású erőkkel és az egyházaikkal a kölcsö­nösen tiszteletben, tartott elvek alapján. Ezzel kíván­ja elősegíteni, hogy a nem­zeti felemelkedés programja a reformban érdekelitek ösz- szefogasával, a szocialista haladás köré tömörült erők koalíciójának létrehozásá­val valósuljon meg. Az új nemzeti összefogás keretében mindenekelőtt a magyar társadalom több milliós munikavállalói ré­tegével kell tartós és szer­ves kapcsolatokat kiépíteni. Ehhez szükségesek á meg­újuló, korszerűsödő, szer­vezeti-intézményi feltéte­lek. Ezek között a szakszer ­vezetek, a Népfront és a KISZ a legfontosabbak. E szervezetek m eg újul ö sa (■ i - dekében jelentős kezdemé­nyezéseket tett a Központi Bizottság, s a Politikai Bi­zottság is. Üdvözöljük a szakszerve­zetek, a KISZ megújulása irányába tett első határozott lépéseket, az országos érte­kezleteiken megerősített el­képzeléseiket. Ösztönözzük, hogy eltökélten, dinamiku­san haladjanak tovább, a párttagok aktív részvétel­lel segítsék a m'.íúja’.ási programjuk megvalósítását. Meghatározó jelentőségű annak a felismerése, hogy az új nemzeti összefogás az alternatív mozgalmak nél­kül sem jöhet létre. Az al­ternatív mozgalmakban rejlő sokszínűség és az el­térő kiútkeresés során, e szerveződések sajátos érde­keit megtartva kell megta­lálni azokat a pontokat, amelyek oly módon esnek egybe a közösen vállalható össznemzeti érdekkel, hogy abban a magyar politikai közélet valamennyi felelős tényező, irányzatai talál­kozzanak. Pártunk kinyilvánította és a gyakorlatban is érvénye­síteni kívánja, hogy a poli­tikai szerveződésekkel kész a kapcsolatépítés különböző szintjeinek kialakítására, beleértve a koalíciót is. Nyíltan vallja, hogy ezt a nemzet és egy megújuló szo­cialista társadalmi rendszer érdekében teszi. Eltökélt szándékunk, hogy a hatalmi pozíció helyett a bizalom hatalma legyen a politikai gyakorlatunk és helyünk meghatározója. A többpártrendszer kérdé­sében ellentmondásos hely­zet alakult ki . A pártérte­kezlet állásfoglalása szerint az MSZMP az egypártrend- szer keretei között tölti be a vezető szerepét. Ez a meg­fogalmazás önmagában jel­zés értékűnek minősíthető, amely lényegét tekintve a párt. felfogását tükrözi c témában. A pártértekezleten — in­nen visszanézve is megálla­pítható — radikális előre­lépés történt az egypárt- rendszer viszonyai között kiépíthető politikai plura­lizmus irányába. (Folytatás a 2. oldalon) Az NSZK abban érdekelt, hogy a magyar reformfo­lyamat a konszenzus jegyé­ben, a stabilitás megőrzése mellett, a pluralitás megte­remtése érdekében folyta­tódjék — hangoztatta csü­törtökön Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet alkancel- lár, külügyminiszter, más­fél napos hivatalos budapesti látogatásának befejeztével tartott nemzetközi sajtóér­tekezletén. Csütörtök reggel rnunika- reggelije volt Várkcmyi Pé­terrel, majd találkozott a Magyarországi Németek Szö­vetségének vezetőivel. Mint Hambuch Géza, a szövetség főititkára az MTI munkatár­sának elmondta, Genscher biztosította a magyarorszá­gi németek képviselőit: az NSZK továbbra is támogat­ja nemzeti azonosságuk megőrzése érdekében kifej­tett tevékenységüket. Csütörtök délelőtt az Eötvös Loránd Tudomány­Szovjet részről arra szá­mítanak, hogy 1989 első fe­lében Washingtonban sor kerülhet a következő szov­jet-amerikai csúcstalálko­zóra, jelentette csütörtökön vezető szovjet kormányfői’- rásra hivatkozva a The Wa­shington Post. A lap moszk­vai tudósítója úgy értesült, hogy szovjet részről igen elégedettek Mihail Gorba­csov Ronald Reagannal és egyetemen az egyetem tisz­teletbeli doktorává avatták Hans-Dietrich Genschert. Az ünnepségen földesi Ta­más, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dé­kánja kiemelte a1 politikus érdemeit a nemzetközi bé­kés együttműködésben, az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdításában. Genscher — az eredeti programon kívül — talál­kozott Barabás Miklóssal, az Országos Béketanács fő­titkárával is, aki vázolta előtte azt a tervet, hogy nemzetközi összefogással egy úgynevezett Európa-házal — a legkülönbözőbb ren­dezvényeknek otthont adó épületet — lehetne építeni Budapesten. A nyugatnémet diplomácia vezetője — az MTI munkatársának értesü­lése szerint — rokonszenv- vel fogadta az elgondolást. Hans-Dietrich Genscher és kísérete csütörtökön haza­utazott Budapestről. George Bush-sál megtartott New York-i találkozójával. Az SZKP KB főtitkára a jövő héten, pedagógusok előtt mondandó beszédében fog­lalkozik majd a találkozó­val. Miután a szovjet vezető ENSZ-látogatása alkalmá­ból tanácskoztak, a követ­kező hivatalos csúcstalálko­zó (Reagan tavalyi moszkvai látogatását követően) az Egyesült Államokban ese­dékes., mutatott rá a szov­jet fonás. A lap értesülése szerint egyébként Mihail Gorbacsov az örmény orszá­gi' földrengés miatt elhalasz­tott kubai, illetve nagy-bri- tanniai látogatását január­ban bonyolítja le. A DÍVSZ mogltség* A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség 200 ezer fo­rint értékben küld orvosi műszereket, egészségügyi fölszereléseket Örményor­szágba a f ö I d r e ng ésk á r oísu 1 - -tak megsegítésére. Valid Maszri, a DÍVSZ elnöke va­sárnap adja át Moszkvában a segélycsomagot és azt a készpénzadományt, ame­lyet a tagszervezetek köré­ben szervezett akció során gyűjtöttek össze. A Vas Megyei Építőipari Vállalat betongyárát 21 millió fo­rintos költséggel felújították és korszerűsítették. Az új gyárban jelenleg a próbaüzem folyik. A korszerű beton­keverő — ahol a számítógép vezérlésű gépekkel 40 féle különböző betonkeverék állítható elő — december elején kezdte meg a termelést. Szovjet vélemény az új csúcstalálkozóról

Next

/
Thumbnails
Contents