Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-15 / 298. szám

Somogyi Néplap 1988. december 15., csütörtök Mi várható jövőre a gazdaságba TÉLIESÍTETT MUNKATBRÜLET Az 1989-es gazdasági év várhatóan a liberalizálás je­gyében kezdődik, s ezzel kapcsolatban különféle ag­gályokat fogalmaznak meg egyes közgazdászok. A talá­lékony szleng máris elke­resztelte „Libero-program- nak” az intézkedéscsomagot; hogy ez az elnevezés milyen képzettársításokra épít, talán nem kell különösebben rész­letezni ... A Pénzügykutató Részvénytársaság egyik ve­zető munkatársát, Petsch- nig Mária Zitát arra kértük, mondja el, ő miként látja az idei gazdasági évet és az 1989-es, liberalizációs prog­ram esélyeit. — A magyar gazdaság a sztálini modell logikájából következően a tőkék és jö. vedelmek központilag irá­nyított újraelosztása sze­rint működik. Napjainkra ez a gazdaság kifulladt és egy­idejűleg igen jelentős külső és belső adósságállomány­nyal kell szembenéznie. E vészhelyzetben született a kormány stabilizációs és ki­bontakozási programja, amely kétfrontos harcot vál­lalt fel : a gazdaság struktú­rájának átalakítását, és a külső eladósodás megállítá­sát. A program első évének végéhez közeledve egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kormány elképzelései nem tarthatók, a munkaprogra. mot meg kell változtatni. Nincs egyetértés az idei eredmények megítélésében. Magam azokkal értek egyet, akik szerint az egyetlen po­zitív teljesítmény, a külke­reskedelmi áruforgalom ter­vezett aktívumának teljesü­lése nem a magyar gazda­ság megtáltosodásának, ha­nem a kedvező külső kon­junktúrának és a csereará­nyok javulásának a követ­kezménye. Ugyanakkor a kormány- program egyik prioritását sem sikerült teljesíteni, el­adósodásunk növekedési üteme nem csökken, és nincs érdemleges változás a gaz­dasági struktúrában sem. Ezek után megkockáztatha­tó az az állítás, hogy a la­kossági fogyasztás idei kor­látozása nem hozta meg a tőle várt közgazdasági ha­tást. Nyilvánvaló, hogy a meg­változott körülmények kö­zött változtatni kell a kor­mány stabilizációs és kibon­takozási programján, ezért készült az úgynevezett libe­ralizációs program, amely az A-variáns néven közis­mert. A program szerintem alapvétőéin jó elgondolás : célul tűzi ki, hogy meg kell szüntetni a gazdálkodást gúzsbakötő adminisztratív korlátokat, (ár~bé!r-import_ szabályozás) ezáltal nagyobb mozgástere nyílik a vállal­kozásnak, amit ezután csak egyetlen dolog, a pénz hiá. nya vagy megléte szabá­lyozna. Ez az elméletileg tet­szetős megoldás azonban jó- néhány illuzórikus elemet tartalmaz, s így a megvaló­síthatósága számomra kér­déses. Az elmúlt negyven év gyakorlatának ismereté­ben illúzió az a feltételezés, hogy a gazdaságba kiáramló pénz mennyiségének sza­bályozása — s ezen keresz­tül a keresletszabályozás — vagyis egy olyan pénzügyi eszköz, amely igaziból so­sem funkcionált, most egy­szerre képes lesz az egész gazdaságot kézben tartani. Annál inkább kétséges en­nék realitása, mert a gazda­ságba kiáramló pénznek csaík mintegy harminc százaléka megy át a kereskedelmi ban­kokon, a hetven százalék a költségvetés, illetve a nagv- b er ű há zá sok f inán szí r ozásá t szolgálja, s itt a sok évtize. des tapasztalatok szerint a Komái János által leírt pu­ha pénzügyi korlát ma is fennáll. Azaz törvényszerű, s egyelőre elkerülhetetlen a túlköltekezés. A jövőre tervezett libera­lizálás veszélye szerintem abban áll, hogy a valós ma­gyar viszonyok között nem AKI ITTAS: SZÁNDÉKOSAN VESZÉLYEZTET Vita a balesetek alakulásáról Az emberi felelőtlenség hajmeresztő példáit sorolta Rorbola Mihály rendőr al­ezredes, a megyei közleke­désbiztonsági tanács elnök­ségének tegnapi ülésén. Egy- és többgyermekes szülők vesztik életüket a közuta­kon a figyelmetlen jármű- vezetés következtében, itta­san vezető és kivilágítatlan kerékpárosok veszélyeztetik önmaguk és mások testi ép­ségét. Sokan nem gondolnak arra — tűnt ki az MKBT tit­kárának szavaiból —, hogy nemcsak önmagukért, máso­kért' is felelősséggel tartoz­nak. A Minisztertanács 1985- ben határozatban állapította meg, hogy nem javul kellő­képpen a közlekedés bizton­sága és a közlekedési fegye­lem, továbbá, hogy a moto­rizáció jelenlegi szintje és további fejlődése minőségi­leg is új követelményeket támaszt a közúti közlekedés ellenőrzésében és a közleke­dők magatartásának formá­lásában. — A határozat megjelené­se óta eltelt években sem tapasztalható lényeges javu­lás — mondta Sinkovics Fe­renc főhadnagy, a megyei rendőr-főkapitányság közle­kedési alosztályának vezető­je. — Évente átlagosan 562 olyan baleset történik a me­gye közútjain, amely szemé­lyi sérüléssel jár. A balese­tek okai közt mindössze annyi eltérés van, hogy meg­változott a sorrend : azelőtt az első helyen a gyorshajtás szerepelt, az idén viszont a figyelmetlen, gondatlan ve­zetés okozza a legtöbb bal­esetet. Második helyen van az elsőbbségi jog meg nem adása, a harmadik helyen pedig a gyorshajtás. A balesetek 50,48 százalé­kát a személygépkocsíi-veze- tők, 25,7 százalékát a moto­rok, kerékpárok vezetői, s 11 százalékát a gyalogosok idézik elő. A rendőrség elsősorban a balesetveszélyes csomópon­tok és útszakaszok folyama­tos ellenőrzésére törekedett. Munkájukat korszerű tech­nikai eszközök munkába ál­lítása is segítette. A balesetek mintegy 17 százalékában az ittasságnak is szerepe volt- Ezért is hall­gatta figyelemmel az MKBT elnöksége dr. Mózes Gábor­nak, a megyei bíróság elnök­helyettesének a tájékoztató­ját arról, miképpen járulnak hozzá ítéleteikkel a bírósá­gok e magas arány leszorí­tásához. A megye bíróságain született ítéletek 18—20 szá­zaléka az ittas vezetőkre vo­natkozik. Az ítélkezési gya­korlatban lényeges támpont, hogy az ittasságot szándéko­san elkövetett közúti vétség­nek, súlyosabb esetben bűn­tettnek minősítik, s ezért nem ritka az sem, hogy sza­badságvesztéssel büntetik. Különösen feltűnő, hogy a cserbenhagyásos gázolások hátterében szinte mindig az ittasság van. Az ülés további részében az MKBT mellett működő szakbizottságok számoltak be az idei tevékenységükről. K. Gy. lesz teljesíthető és csak i nagyobb munkanélküliséget, a felpörgött inflációt, a nö vekvő társadalmi feszültsé­geket hagyja rán*. Ügy vé lem, az A változathoz sin­csenek meg azok a közgaz­dasági eszközök, amelyek hiánya miatt nem teljesült a VII. ötéves terv, és a sta­bilizációs program. Nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy mindenekelőtt a tülajdonre. formot kell megvalósítani, azaz olyan rendszert kell ki­alakítani, amelyben a hosz- szú távú vagyonérdekettség alapján álló, működőképes gazdálkodó szervezetek lép­nek egymással kapcsolatba. Ennek feltételei; a földre­form, a magántulajdon er kölcsi, politikai és anyagi tá­mogatása, a működőtőke-be. hozatal ösztönzése, és nem utolsó sorban — Liska Ti- • bor szavaival — a „mam- rr.utcjk elásása”, vagyis a nagyvállalatok gyökeres át alakítása, működőképessé tétele. P. É. Tavasszal újabb ­családok költözhetnek Tájékoztató a szakmunkásképzésről A múlt gépein gyakorolnak a jövő szakemberei A megyei szakmunkáskép­zés helyzetéről és föltételei­ről tanácskozott tegnap a Szakszervezetek Somogy Me­gyei Tanácsa. A szakmunkásképzés hely­zetéről jól összefogott írásos anyagot kaptak a résztve­vők, amelyet dr. Sótonyi Sándor, a megyei tanács művelődési osztályának ve­zetője állított össze. Ezt az osztályvezető szóbeli kiegé­szítéssel is kibővítette. El­hangzott, az általános isko­lából kilépő gyerekeknek még mindig több mint öit- ven százaléka tanul tovább szakmunkásképző intézetek­ben, ahol nagyon különbö­zőek a tárgyi és személyi föltételek. Vannak korsze­rűen fölszerelt intézetek — ilyen például a csurgói —, ahol a napjaink igényeihez és a lehetőségekhez jól al­kalmazkodó „gazdálkodó tí­pusú” iskola működik Sok helyütt azonban még mindig inkább a gondok köszönnek vissza. így pél­dául az, hogy alacsony az intézetben tanító pedagógu­sok képzettsége, s korsze­rűtlen a szakmai képzés és a technika. Az általános gondok számbavétele mellett, pon­tos információkat kaphat­tunk arról, hogy a VII. öt­éves terv időszakában mi­ként javultak a képzési fel­tételek. Szó volt az oktatási törvény bevezetése óta el­telt időszak eredményeiről és gondjairól is. Az okta­tásügy ma nincs könnyű helyzetben. Hiábavaló lenne elvárni annak fölemelkedé­sét akkor, amikor a kor­mányzat által megszavazott összeg reálértéke fokozato­san csökken. A beszámolót vita követ­te, ahol a szakmunkáskép­zés legkényesebb kérdései kerültek szóba. így például az, hogy a jövő korszerű gazdasága alapozódhat-e er­re a mai képzésre? Megfontolandó tapasztala­tokat hallottunk Tóth Tiha- mértól, a csurgói szakmun­kásképző és szakközépisko­la igazgatójától. Szerinte a sz'akmunkásképzők még min­dig sok fölöttes szervhez tartoznak. E „kötélhúzás” oda vezet, hogy a sok bába közt elvész a gyerek. Vitat­ta azt is, hogy hatékony lé­péseket tettek volna bér­kérdésekben, valamint a szakmunkásképzők és a munkahelyek közti együtt­működésben. Sok javaslat hangzott el, kapcsolódva az SZMT állásfoglalásához, amely sokrétűen támogatja a szakmunkásképzés helyze­tének javítását. Állást fog­laltak abban, hogy az ál­talános iskolát végző gyer­mekeknek biztosítsák a to­vábbtanulás, a szakmát szer­zetteknek pedig az első munkahelyhez jutás lehető­ségét. A MÁV Pécsi Igazgatósá­gának területén legalább ezer bérlakást tartanak nyil­ván. Nagy részük évtize­dekkel ezelőtt épült, így egyik-másikra már igen­csak ráfér a felújítás. A bérlakások mellett termé­szetesen szolgálati lakásai is vanak a MÁV-nak: ezer­kétszáz ilyen otthonban él­nek vasutasok ezen a terü­leten. A szolgálati épülete­ket az állomások közelében építették, s a pályamester, az állomásfőnök vagy éppen más beosztású vasutas ka­pott ott helyet családjával. Ezeket az épületeket az ál­lomásokkal együtt újítják fel. A bérlakásokat viszont egy külön program szerint hozzák rendbe. Kaposváron, a József At­tila utcában épült a MAV- lakótelep — újabban már csak így hívják a Rippl-Ró- nai utcával szemközti töm­böt. A felújítási munkák itt. is hónapok óta folynak, de nemrégiben már három csa­lád költözhetett vissza a ré­gi, megszépített otthonába. Évekkel ezelőtt ezekben a lakásokban a komfortot mindössze a vízvezeték je­lentette, még fürdőszoba sem volt. A tehetősebb la­kók ugyan kialakítottak fürdőhelyiséget, de minden­ki egyedi kivitelezésben, le­hetőségei szerint épített. Az átalakítást úgy tervezték meg, hogy minden otthont komfortossá tesznek, a szo­bák felújításán túl fürdő­szobára is futja a huszonöt’ millióra tervezett költségve­tésből. Ez a pénz az elkép­zelések szerint mind a hat lépcsőház rendbetételéhez elég lesz. Szeptemberben már átad­ták az első lépcsőház három lakását: a földszinten és az emeleteken gázzal fűthetnek majd a lakók, de a tetőtér­be központi fűtést tervez­tek a szakemberek. A MAV-bérlakások több­sége évekkel ezelőtt sátor­tetővel készült, így a felújí­tásnál adódott, hogy a tető­teret is ki kellene használ­ni. Kaposváron már tavaly két tetőtér-beépítéses lakás készült, de a József Attila utcai házak felújításánál a tető utcai homlokzat felé eső részét megint csak la­kásokká alakítják. Ezekbe az otthonokba csak új lakó­kat jelölnek ki, a korábban is MÁV-lakás't bérlők eze­ket nem kaphatják meg. A kitétel azért lényeges, mert a MÁV bérlakásaiban jó néhány vasutasözvegy él egyedül vagy éppen azok a volt vasutasok, akik már nem dolgoznak a MÁV-mál. de eddig még nem költöztek el a szolgálatuk fejében ka­pott otthonból. Weisz Jó­zsef, a Pécsi Vasútigazgató- ság igazgatóhelyettese mond­ta el, hogy a bérlakások la­kóinak csupán a negyede jár nap nap után a szolgá­latra a vasúthoz. Éppen ezért az újonnan kötött la­káskiutalási szerződésekben az a kitétel, hogy ha vala­ki megválik a vasút kötelé­kéből, akkor a MÁV-tól bé­relt lakást is vissza kell ad­nia. A kaposvári átalakítást felújítási költségként keze­lik a vasútnál, ettől függet­lenül ebben az évben még egy harmincmillió forintos lakásalapból is támogatják — kivált — a fiatalokat. Vélhetően ifjú házasok köl­tözhetnek majd a József At­tila utcai új otthonokba is; Bosznai István, az épület- és hídfenntartó főnökség fő- építésvezetője szerint már­cius végére teljesen elké­szül az első lépcsőház. Ad­dig is tizenöt-húsz ember serénykedik az építkezésen • a téliesített munkaterületen festenek, és a szerelvénye­ket építik a helvükre. F. L. Cspadékvíz-elvezető csatornát épít Csurgón az Iharosi úton a Rinyamenti Víztársulat brigádja. A mezőgazdasági szak- középiskola és szakmunkásképző intézet és a kenyérgyár előtti szakaszon így parkosítható terület szabadul fel, ezt a munkát az iskola diákjai végzik majd el Ünnepi aktuális akció felirattal ünnepi ajándékait vásárolja Ka-Li Tourist konvertibilis valutáért értékesítő boltjainkban! KAPOSVÁRON 334. sz. bolt Május 1. u. 7. SIÓFOKON 441. sz. bolt Fő u. 47—53. ARANYVASÁRNAP 8—13 óráig 20" „ árengedménnyel kínál egyes termé­keket! Széles áruválasztékkal és kedvező árakkal várjuk kedves vásárlóinkat! (104216)

Next

/
Thumbnails
Contents