Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-15 / 272. szám

2 Somogyi Néplap 1988. november 15., kedd Tanácskozás kezdődött Orjolban az élelmiszer-ellátásról Az oroszországi föderációban levő Orjol városában iyet Mihail Gorbacsov pártfőtitkár, államfő nyitott meg. „Bushakis” elnök? Mi jön a választások után? Hétfőn az oroszországi fö­derációban lévő Orjol váro­sában tanácskozás kezdődött, amelynek középpontjában a lakosság élelmiszer-ellátá­sának javításáról a IS. or­szágos pártértekezleten ho­zott határozat megvaiósítá­Alexander Dubceknek alap­vető állampolgári joga, hogy hazatérhessen Csehszlová­kiába — jelentette ki hét­főn a csehszlovák szövetsé­gi kormány szóvivője azon a nemzetközi sajtókonferen­cián, amelyet a kormány programjáról tartottak a csehszlovák fővárosban. A tájékoztatón egyebek között beszámoltak azokról a konk­rét intézkedésekről, ame­lyekkel Csehszlovákiában meg akarják gyorsítani a reformokat, illetve elősegí­teni a szerkezetváltást és javítani kívánnak a belpiaci ellátáson. A nemzetközi sajtótájé­koztatón a csehszlovák szö­vetségi kormány szóvivője nyugati újságíró kérdésére válaszolva elmondotta: Ale­xander Dubceknek — aki az 1968-as események idején a CSKP KB első titkára volt — alapvető állampol­gári joga, hogy bolognai díszdoktorrá avatása után viszatérhessen hazájába. Tő­le függ, hogy él-e ezzel a jogával. (A prágai sajtó csak hétfőn adott hírt arról, hogy Dubceket bolognai díszdok­torrá avatták. A Rudé Prá- vo az AFP francia és a DPA nyugatnémet hírügynökségre hivatkozva említette meg a tényt külföldi sajtórovatá­ban. A lap „politikai hajó­töröttnek” nevezte a volt első titkárt, akit — mint fo­Tizennégv tagú amerikai kongresszusi küldöttség érke­zett hétfőn Moszkvába, hogy részt vegyen az első, parla­menti szintű szovjet—ame­rikai konzultáción, amelyen kizárólag az emberi jogok­ról lesz szó. A találkozót Mihail Gorbacsov javasolta a washingtoni csúcstalálko­zó idején. A küldöttséget vezető Steny Hoyer demokrata pár­ti képviselő úgy nyilatko­zott, hogy az Egyesült Ál­sának politikai vonzatai áll­nak. A tanácskozást, amelyet Mihail Gorbacsov pártfőtit­kár, államfő nyitott meg, párt- és állami vezetők, a köztársasági kommunista galmazott — 1968-as politikai tevékenységéért tüntették ki.) A sajtótájékoztatón min­denekelőtt azt hangsúlyoz­ták, hogy a kormány meg akarja gyorsítani a refor­mok bevezetését. Jövőre még a régi direktív irányí­tás és az új mechanizmus elemei együtt érvényesül­nek, 1990 januárjától azon­ban, a tervezettnél egy év­vel korábban teljes körben bevezetik a reformokat. Azt is elmondották, tízéves, hosszú távú programot dol­goznak ki a szerkezetváltás­ra. Mindenekelőtt a kohá­szat, a gép- és energetikai ipart szervezik át. Egyhetes látogatásra hét­főn Ausztráliába érkezett a kínai kormányfő. Li Peng — aki Bob Hawke miniszterel­nök 1986-os pekingi útját viszonozza — Csien Csi- csen külügyminiszter társa­ságában ellátogat Sydneybe, Canberrába és Melboume-be is. A kínai—ausztrál tárgya­lások során tervezik a kettős adóztatás kiküszöböléséről szóló megállapodás aláírá­sát, amelynek célja, hogy ösztönözze az ausztrál cégek kínai beruházásait. lamok tudatában van annak, milyen fontos az emberi jo­gok kérdése a két ország viszonyában. Hangsúlyozta : ha nem lennének problé­mák, nem kellene tárgyal­nunk. Vannak olyan kérdé­sek, amelyeket eltérően ér­telmezünk, ezért szüksége­sek az ilyen konzultációk. Az AP amerikai hírügy­nökség azt jelentette, hogy a washingtoni küldöttség a tervek szerint ellátogat egy szovjet munkatáborba, majd ellenzékiekkel is találkozik. tanácskozás kezdődött, ame pártok központi bizottságai­nak első titkárai, határterü­leti, területi pártbizottsági titkárok, minisztériumok és országos főhatóságok vezetői, valamint a központi tömeg­tájékoztatási eszközök veze­tői részvételével tartják. A román hatóságok az el­múlt héten újabb két fran­cia újságírót toloncoltak ki az országból. Pierre Blanchet, a Le Nou­vel Observateur című heti hírmagazin munkatársa és Gilles L uneau fotóriporter turistavízummal érkezett Romániába. Ott-tartózkodá- suk ötödik napján, novem­ber 8-án Kolozsvárott jár­tak és fel akarták keresni Doina Corne at, az egyetem volt francia oktatóját, akit 1983-ban elbocsátottak állá­sából. Ekkor léptek hozzá­juk az utcát szemmel tartó titkosrendőrök, a kapitány­ságra kísérték őket, ahol közölték a két franciával, hogy „törvénytelen és ro­mánellenes tevékenység” miatt kitoloncolják őket az Li Pwng miniszterelnök­ként most tesz első alkalom­mal külföldi körutat. Auszt­rália előtt Thaiföldön járt, vasárnap Üj-Zélandra utazik tovább. Ortega tárgyalásokat javasol Bushnak A nicaraguai ellenforra­dalmárokkal folyó háború befejezését célzó tárgyalá­sokra hívta fel Daniel Orte­ga nicaraguai államfő az Egyesült Államok nemrég megválasztott elnökét. Or­tega George Bushhoz inté­zett levelét a nicaraguai Barricada újság vasárnapi száma ismertette. Az Egyesült Államok és Nicaragua képviselői 1984 és 1985-ben többször is tár­gyaltak Mexikóban, de nem tudtak megállapodásra jut­ni. Az ellenforradalmárok ka­tonai támogatását február­ban a kongresszus többsé­gének követelésére felfüg­gesztették. Azóta a kontrák jórészt hondurasi táboraik­ban várják a segélyek meg­újítását, sőt arra számítanak, hogy az új amerikai elnök hivatali idejében fokozott támogatást kapnak az Egye­sült Államoktól. NATO—VSZ- tanácskozás Bécsben Bécsben hétfőn megtar­tották soros tanácskozásukat a Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak képvi­selői az európai fegyveres erőkről és a hagyományos fegyverzetről folytatandó tárgyalások mandátumának kidolgozásáról. országból. Két nappal előbb Franciaország bukaresti nagykövetét már bekérették a román külügyminiszté­riumba és közölték vele, hogy a két újságíró turista- vízumával visszaélve „ro­mánellenes újságíró-tevé­kenységet folytat” és hala­déktalanul meg kell szün­tetniük találkozásaikat „Ro­mánia iránt ellenséges sze­mélyekkel”. A Le Quotidien de Paris című lap értesülése szerint Cornea asszonyt tavaly le­tartóztatták, miután nyilat­kozott az Antenne—2 fran­cia televíziónak. Az idén augusztusban több más sze­méllyel együtt tiltakozó le­velet küldött Nicolae Ceau- sescu elnöknek a falurom­bolással járó területrendezé­si program miatt és kérte felfüggesztését. Szeptemberben Pierre Ro- cevet, a Le Figaro munka­társát toloncolták ki a ro­mán hatóságok azzal az in­dokkal, hogy újságíróví­zummal érkezett ugyan az országba, de eltért jóváha­gyott útitervétől és abban nem szereplő személyekkel is találkozott. George Bush, a republi­kánus jelölt viszonylag szi­lárd, nyolcszázalékos több­séggel nyerte az elnökvá­lasztást — ám épp ily szi­lárd maradt a törvényhozás demokrata párti többsége. E helyzetben emlegeti a sajtó félig tréfásan „Busha- kis”-ként az új elnököt, aki csak úgy érhet el sikert, ha legalábbis részben eleget tesz a másik párt igényei­nek is. Ezt megkönnyíti, hogy alapvető bel- és külpolitikai kérdésekben eleve nem volt különbség a két párt között. George Bush — Ronald Reagannal ellentétben — mindig is pragmatikus, ideo­lógiával nemigen törődő po­litikus volt. Elvi alapállásá­ban a fehér bőrű polgárság, a közép- és „felső” osztá­lyok szemléletét és érdekeit képviseli, de távolról sem áll tőle távol bizonyos fokú szociális érzékenység. Ezzel is magyarázható, hogy nem­csak számottevő munkásré­tegek szavaztak ismét a re­publikánusokra, de nem ke­vés színes bőrű is. A január végén -hivatalba lépő új kormány fő gondja a gazdaság lesz: Reagan el­nökségének nyolc éve alatt az ország ugyan tartós fel­lendülést ért meg, de a számlát végül is fizetni kell: az államadósság 2800 mil­liárd dollár, a költségvetés hiánya egyetlen évben 150 miliárd, súlyosan hiányos a külkereskedelmi mérleg is. Azaz : Amerika sok évre, sú­lyosan eladósodott, e ve­szély csökkentése immár to­vább nem halasztható, hi­szen a nyugati szövetsége­sek az amerikai helyzet lát­tán a nemzetközi pénzügyi rendszer újabb súlyos vál­ságától félnek. Bush feladata a kör négy­szögesítéséhez hasonlítható, hiszen kampányában elkö­telezte magát, hogy nem emeli az adókat — ám ■ deficitek csökkentése, a ka­tonai kiadásoknak akárcsak szinten tartása, a közokta­tás, a környezetvédelem, az egészségügy, a családi se­gély, a lakásépítés feladatai, a kábítószerezés elleni harc égető gondjainak megoldása másképpen elképzelhetetlen. Az új kormány így/ várha­tóan a költségvetési kiadá­sok befagyasztása, egyidejű­leg pedig a még népszerűt­lenebb adóemelés mellett kényszerül majd dönteni. A legtöbbet emlegetett válto­zat az áfa ... A gazdaság szakértői ugyanakkor attól félnek, hogy a negyedik éve tartó fellendülés végéhez ér, s a ciklikus visszaesés a jelenlegi 4 százalékosnál jó­val magasabb inflációt, s 4—5 százalékost jelentősen meghaladó munkanélkülisé­get hoz. A dollár árfolyamának to­vábbi csökkenése bizonyos­nak látszik — ez akár még 25 százalékos is lehet —, egyúttal persze újabb lehe­tőségeket nyújtva az ameri­kai kivitel növeléséhez. Míg a Bush-kormány te­vékenységének kezdetén a hazai kérdések állanak majd előterében, éppen e súlyos problémák miatt kívánatos­nak látják a mielőbbi kül­politikai sikereket. így szin­te bizonyosra veszik Wa­shingtonban, hogy már 1989 első felében sor kerül Geor­ge Bush és Mihail Gorba­csov első találkozójára, ame­lyen a kétoldalú kapcsola­tok vagy a világpolitika va­lamely kérdésében ered­ményt is mutathatnak fel. Bush személyesen is nagy érdeklődést mutat a külpo­litika iránt és első számú bizalmasát, James Bakert bízta meg a tárca vezetésé­vel. Baker, a nemzetközileg ismert és elismert. volt fe­hér házi törzsfőnök és pénz­ügyminiszter, elnök-barátjá­hoz hasonlóan nem a kon­zervatív ideológia, hanem a reális, gyakorlati megoldá­sok és a kompromisszumok embere. így á Bush—Baker kettőstől azt várják, hogy a kölcsönös engedmények alap­ján tovább tárgyal a Szov­jetunióval a hadászati fegy­verek csökkentéséről, taka­réklángra téve Reagannak a haladást gátló csillaghábo­rús terveit. A jelzett költ­ségvetési helyzetben ugyan­így amerikai érdek is a ha­gyományos haderők távlati csökkentése csakúgy, mint szót érteni a Szovjetunióval a regionális válságok lecsil­lapításában és elkerülésé­ben. Ebben meghaíarozó lesz, ha — amint remélhe­tő — február 15-re befeje­ződik a szovjet csapatok ki­vonása Afganisztánból. Kü­szöbön áll a megegyezés a namíbiai kérdésben, ami egyben a kubai csapatok Angolából való-fokozatos ki­vonását is jelenti. Mindezt megkönnyítheti, ha a Bush- kormány, amint hír szerint tervezi, egyfajta megállapo­dásra jut a nicaraguai kor­mánnyal és végképp felhagy az annak megdöntésére irá­nyuló kísérletekkel, a kont­rák támogatásával. Az új amerikai vezetés — a korábbihoz hasonlóan — azt az elvet vallja, hogy az európai szocialista országo­kat önállóan kezeli, velük olyan szoros politikai, gaz­dasági és egyéb kapcsola­tokra törekszik, amilyenek lehetségesek. Mércének te­kintik mindenesetre, hogy milyen az emberi, a politi­kai jogok helyzete az illető országban. E vonatkozásban hazánk egyfajta modellként szerepel az amerikai poli­tikai gondolkodásban — ami viszont nem jelenti, hogy a gyakorlati gazdasági és és egyéb együttműködésben, a kereskedelemben nem es­nénk ugyanolyan, sok tekin­tetben hátrányos elbírálás alá, mint az összes szocia­lista ország. A Bush-kormány program­ja, politikája csak 1989 ta­vaszára bontakozik majd ki. Befolyásolhatja a belső és a külső gazdasági helyzet csakúgy, mint a két irány­ból jövő belső hatás: a de­mokrata párti törvényhozási többség igényei az egyik, a republikánus szélsőjobb kö­vetelései a másik oldalon. A kettő között lavírozva le­het csak végül is sikeres „Bushakis” elnök, akinek külpolitikáját jelentős mér­tékben befolyásolja majd, milyen módon és ütemben halad tovább a Szovjetunió­nál és szövetségeseinél az átalakítás, a demokratizá­lás, a külvilág felé való nyi­tás, az emberi jogok kibon­takoztatásának folyamata. Heltai András Szovjet—amerikai szeminárium az emberi jogokról Kohamrcndurük sorfala mellett mintegy húszezer munkás vonul a dél-koreai parlament felé november 13-án, követelve a munkajogi törvény módosítását és a szakszerve­zeti jogok tiszteletben tartását A csehszlovák kormány programja r lljabb francia újságírók kitoloncolása Romániából Li Peng Ausztráliában Gyorsítani akarják a reformok bevezetését

Next

/
Thumbnails
Contents