Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-15 / 272. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3Á XLIV. évfolyam, 272. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 15., kedd Samir kapott kormányalakítási megbízatást Hájim Herzog izraeli államfő hétfőn délután a Likud elnökét, a 73 éves Ji- ehak Samirt bízta meg az új izraeli kormány megalakításával. Az elmúlt napok nemhí- vatalos alkudozásai során Samirnak sikerült a Likud mögé felsorakoztatnia a szélsőjobboldali nacionalista pártokon kívül a három nagy ortodox vallási szervezetet is. így a 120 tagú kne- szetben elvben 63 képviselő szavazatára számíthat majd. Jichaik Samirnak most 21 napos periódus áll rendelkezésére az új kormánykoalíció felállítására. Ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága A Magyar Szocialista Mnkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága november 14-én ülést tartott. A testület megvitatta és elfogadta a megbízott munkábizottság- nak a KEB működési elveire, munkamódszerére és munkarendjére előterjesztett javaslatát, amely a pártértekezlet állásfoglalásának szellemében készült. A Központi Ellenőrző Bizottság azt tartja a legfontosabbnak, hogy a pártértekezlét állás- foglalása a párt egészét áthassa, teremtse meg a feltételeket a szocialista reform- politika széles körű kibontakoztatásához, adjon lehetőséget a párt és a társadalom megújításához. A KEB támogatja és sür-. geti a kibontakozásra és a párt megújulására tett erőfeszítéseket. A testület politikai tevékenységével ezt kívánja elősegíteni. A KEB számol a nézetek és az érdekek sokféleségével, újabb ellentmondások és konfliktusok létrejöttével a párton belül is. Fontosnak tartja, hogy az alapkérdésekben: a párt politikájának elfogadásában, képviseletében és védelmében legyen egyetértés, s az jusson kifejezésre az egyirányú cselekvésben. A demokratikus centralizmust sajátosságainkhoz igazítva alkalmazzuk, amely által a pártban is létező érdekkülönbségek és törekvések politikai akarattá alakulnak. A KEB a pártérte1- kéziét állásfoglalásával azonosulva a párton belüli demokrácia érvényesítését hangsúlyozza, ugyanakkor rámutat arra, hogy a demokrácia nem létezhet fegyelem nélkül. A közösen átgondolt és elfogadott feladatok végrehajtásához az önként vállalt fegyelem érvényesítésére most leginkább a pártban van szükség. A KEB a párt tagjaitól politikai kiállást, élő, tartalmas politizálást és személyes felelősséget igényel. A KEB személyi kérdésekkel foglalkozó napirendje keretében pártbüntetések elleni fellebbezéseket bírált el, több pártbüntetést megerősített, illetve eltörölt. Egy esetben hatálytalanította a pártbüntetést, s az érintett párttagot csupán figyelmeztette, mert a pártbUntetés indokait nem látta kellőképp bizonyítottnak. Döntéseiről az érdekelteket, illetve a pártszerveket, szervezeteket közvetlenül tájékoztatja. A Központi Ellenőrző Bizottság jóváhagyta az MSZMP Heves Megyei Bizottsága a pártból való kizárásra hozott határozatát dr. Győry Sándor, a Mátraaljai Szénbányák volt vezérigazgatója ügyében. Igen sajnálatos, hogy bár hosszú ideig jó munkát végzett, az általa vezetett vállalat eredményeket ért el, de ugyanakkor beosztásával visszaélve jogtalan előnyöket szerzett maga és családja részére, s ezzel anyagi, erkölcsi és politikai kárt okozott. Tatai Ilona Ferencvárosban Az általános nyereségadó törvénytervezetét vitatták meg Ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága Budapestre érkezett Hoses Teitelbaum Budapestre érkezett Moses Teitelbaum főrabbi, az‘Egyesült Államok és Kanada ortodox kongresszusának elnöke. A magas rangú zsidó vallási vezetőt november 14-én a Parlamentben fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Hétfőn Budapestre érkezett Moses Teitelbaum főrabbi, az Egyesült Államok és Kanada ortodox rabbi- kongresszusámak elnöke. A megérkezést követően magyarországi programjáról elmondta: tervei szerint felkeresi a budapesti ortodox zsinagógát és megtekint néhány vidéki zsidótemetőt. Látogatása várhatóan lehetőséget ad arra, hogy együttműködést alakítson ki a magyar hatóságokkal az ortodox zsidó temetők jó állapotának megtartása érdekében. A magas rangú zsidó vallási vezetővel hazánkba érkezett fia, Lipa Teitelbaum elismeréssel szólt a magyar hatóságok és a magyarországi zsidóközösség jó kapcsolatairól. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke délután a Parlamentben fogadta a főrabbit. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója hétfőn látogatást tett a főváros IX. kerületében. A kerületi párt- bizottság székházában Csd- nyi Klára első titkár tájékoztatta a vendéget a Ferencváros életéről, a párt- szervezetek munkájáról. Beszámolójában a kerület helyzetéről, a megvalósításra váró célokról és feladatokról is szólt. A program a Fegyverés Gázkészülékgyárban folytatódott. Tatai Ilona megismerkedett a gyár korszerű termékeivel. Az üzemlátogatás után a kerületi vállalatok vezetőivel találkozott. A beszélgetés központjában időszerű gazdaságpolitikai kérdések és a vállalati gazdálkodás feltételrendszerével kapcsolatos témák szerepeltek. Tatai Ilc|na délután a Budapesti Vegyiműveknél kibővített pártbizottsági ülésen vett.részt. Itt Szabó János, a Budapesti Vegyiművek pártbizottságának titkára előadásában a munkahelyi pártszervezetek gazdaságpolitikai tevékenységéről, majd a pártmunka to- vábbféjlesztésének helyi módszereiről beszélt. Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága hétfőn — Nyers Rezső elnökletével — ülést tartott. A testület megvitatta az általános nyereségadóról szóló törvénytervezetet, tájékoztatót hallgatott meg a stabilizációs program első évében várható gazdasági fejlődésről, valamint a társasági törvény elfogadása következtében szükségessé vált törvénymódosítási javaslatokról. A vállalkozási nyereségadóval kapcsolatos vitában Polgárdi József Pest megyei képviselő azt javasolta: ne csak a nyereségadóval foglalkozzanak, hanem a vállalatokat érintő más elvonások alakulásával is. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár elmondotta, hogy az általános nyereségadó bevezetése következtében több korábbi adó megszűnik. Ez 14—20 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételét. Ugyanakkor az idén a vállalati nyereségek várhatóan lényegesen meghaladják a tervezettet. A belkereskedelemben 25 milliárd forint helyett az idei nyereség eléri a 36 milliárd forintot. A külkereskedelemben 10 helyett 13 milliárd forint lesz, s az iparban is több lesz a tervezettnél, valószínűleg 30 milliárd forint körül fog alakulni. Viszont a pénzügyi egyensúly fenntartása továbbra is alapvető célkitűzés. A jelenlegi számítások szerint, ha a pénzügyi kormányzat nem csökkenti a tervezettnél nagyobb mértékben a vállalati jövedelmeket, jövőre a költségvetési hiány elérheti a 60—65 milliárd forintot. Ezért kerül sor a lakásalap létrehozására, amelyre a vállalatok mintegy 30-32 milliárd forintot fizetnek be. A szakmunkásképzési alaphoz a vállalatok bérköltségük másfél százalékának arányában járulnak hozzá. Változik a központi műszaki fejlesztési alap' képzésének rendszere is. Ebbe a központi alapba a vállalatok adózatlan nyereségük négy és fél százalékát fogják befizetni. Jövőre 20-25 milliárd forinttal csökkennek a vállalatokat érintő állami támogatások. Emellett szükség van a vállalati nyereség további központosítására. A kormányzat azt javasolja, hogy jövőre a vállalkozási nyereségadó mértéke 50 százalék legyen. Ezt egészítené ki az állami tulajdont terhelő vagyonrészesedés, osztalékfizetési kötelezettség. Ha azonban a képviselők nem helyeslik az osztalékfizetés rendszerének kialakítását, akkor a nyereségadót 55 százalékra kell emelni, lgv is csak az 1988-as szintet, a 60 százalékot fogja elérni a vállalati jövedelmek centralizációja. 1987-ben ez a szint még 70 százalék volt. Hellner Károly, a bizottság titkára arról kérdezte az előadót, hogy az osztalékfizetés bevezetése miként érinti a gazdálkodókat. Madarasi Attila elmondotta : amennyiben erre a megoldásra adják szavazatukat a képviselők, ez elsősorban az állami vállalatok terheit növeli meg, míg a szövetkezetek, a magánszféra terhei változatlanok maradnak. Az adóemelés viszont egyformán növelné a terheket. Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkár- helyettese elmondotta, hogy a vállalatok érdekvédelmi szervezete, a Kamara csak az osztalékfizetés mértékének ismeretében tud állást foglalni e kérdésben. Véleményük szerint nem indokolt a nyereségadó mértékének további növelése. Ez az ellenérdekeltség erősödéséhez vezetne. A Kamara egyébként 35—45 százalékos nyereségadó-mértéket tartana kívánatosnak. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ főtitkárhelyettese szintén az osztalék bevezetése mellett foglalt állást. Dunai Imre kereskedelmi miniszterhelyettes a nyereségadó emelését támogatta. Elmondotta, hogy az osztalékfizetés bevezetése éppen annak a vállalati körnek a terheit növeltlé meg számottevően, amelynek alapvető feladata a konvertibilis kivitel gyors bővítése. Tóth Attiláné (Budapest) azt javasolta, hogy a döntés meghozatala előtt a jövő évi népgazdasági terv főbb célkitűzéseivel is ismerkedjenek meg. Virág István, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke elmondotta, hogy jövőre a lakosság terheit tovább már nem szabad növelni, így a vállalatoknak kell többet vállalniuk. S az import- és a bérszabályozás-liberalizálás révén a gazdálkodási feltételek így is javulni fognak. Nyers Rezső foglalta össze a vitát, majd szavazásra került sor. Ennek alapján a bizottság úgy foglalt állást, hogy a pénzmegtakarítás növelésére elsősorban a vállalatoknál, illetve a költségvetésnél van szükség. Ameny- nyiben sikerül a költségvetésnél — például a védelmi költségek felülvizsgálatával — nagyobb megtakarításokat elérni, úgy a vállalatok gazdálkodási feltételei nagyobb mértékbeli javíthatók. Ennek lehetőségeit a bizottság meg kívánja vizsgálni. Szavaztak arról, hogy támogassák-e a vagyonarányos osztalékfizetés bevezetését 50 százalékos nyereségadó mellett: a képviselők emellett foglaltak állást. Stadinger István, az Országgyűlés elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta a Manuela Aguiar alelnök vezette portugál parlamenti delegációt. A kötetlen megbeszélésen a többi között a két törvényhozás előtt álló feladatokról volt szó. Megállapították, hogy mindkét országban több hasonló problémát kell megoldania a következő időszakban az Országgyűlésnek. Ilyenek például a parlamenti demokrácia fejlődése, az új alkotmány kidolgozása és elfogadása. Megállapították: Magyarországon és Portugáliában is nagy erőfeszítéseket tesznek a gazdasági gondok enyhítésére. Grósz Károly Spanyolországba és Franciaországba látogat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke november 15-én és 16-án Spanyolországban, 17-től 19-ig pedig Franciaországban tesz hivatalos látogatást Felipe Gonzalez spamyol miniszterelnök, illetve Francois Mitterrand francia köz- társasági elnök meghívására. Kihelyezik a hófogó rácsokat Megyeszerte megkezdték a közutak mentén a hófogó rácsok kihelyezését. A hófúvás által veszélyeztetett szakaszokra hagyományos fa és korszerű műanyag rácsok kerülnek. Képünkön a Pécsi Közúti Igazgatóság marcali üzemmérnökségének dolgozói Bu- zsák határában dolgoznak. Az Országgyűlés elnöke portugál törvényhozókat fogadott
