Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-14 / 271. szám

2 Somogyi Néplap 1988. november 14., hétfc KÖZÖS KÖZLEMÉNY Alekszandr Jakovlev magyarországi látogatásáról Közép-Amerika és Bush tervei A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására november 9—12. között lá­togatást tett a Magyar Nép- köztársaságban, Alekszandr Jakovlev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz. ponti Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsá­nak elnöke és Kádár János. a Magyar Szocialista Mun­káspárt elnöke fogadta Alekszandr Jakovlevet. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón a szovjet politi­kus átadta Mihail Gorba- csovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnöké­nek a magyar vezetőkhöz, a magyar kommunistákhoz in. tézett üdvözletét és jókí­vánságait. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára megbeszéléseket folytatott Alekszandr Jakovlevvel. A látogatás során aláírták az MSZMP és az SZKP ideoló­giai együttműködése fejlesz­tésének átfogó programját. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjet­unió Kommunista Pártja képviselői megállapították, hogy a két párt célja a szo­cialista társadalom teljes megújítása és alkotó erejé­nek kibontakoztatása. Ennek érdekében átfogó és mélyre­ható reformok folynak, amelyek a korábbi politikai és gazdasági viszonyok gyö­keres átalakítását, a demok. rácia és a nyíltság, vala­mint a társadalmi igazsá­gosság és a humanizmus nagyléptékű fejlesztését cé­lozzák. A szocialista orszá­gokban már végrehajtott változtatások segítik a szo­cializmus társadalmi lehető­ségeinek teljesebb kibonta­koztatását és növelik nem­zetközi tekintélyét. A két párt képviselői kifejezték kölcsönös érdekeltségüket a Magyarországon és a Szov­jetunióban zajló sokoldalú szocialista átalakítás és megújulás sikeres folytatá­sában ­A felek hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP önállóan alakítja po­litikáját, tevékenységükért mindenekelőtt népüknek tartoznak felelősséggel. Egyetértettek ugyanakkor abban, hogy a világ fejlődé­se, a szocializmus építésé­nek új folyamatai egyaránt megkövetelik a^ egyes pár­tok alkotó erőfeszítéseit, va­lamint az elvtársi együttmű­ködés elmélyítését, a néze­tek egybevetését és a közös marxista-leninista helyzet- értékelést. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy az MSZMP és az SZKP együttműködé­se az önállóság, az egyenjo­gúság, az internacionalista szolidaritás és a közös fele­lősség alapján az elmúlt években minőségileg új szintre emelkedett, tartal­mában gazdagabbá vált. Hangsúlyozták, hogy kap­csolataikban, különösen a gazdaság területén még je­lentős tartalékojc vannak, amelyek teljesebb kihaszná­lása jól szolgálná az MSZMP országos értekezle­tén és az SZKP XIX. párt- konferenciáján meghatáro­zott társadalmi-politikai fel­adatok megoldását. Arra tö. rekednek, hogy hatékony és rendszeres tapasztalatcserét folytassanak a szocialista építőmunka legfontosabb kérdéseiről, a párt vez^ő szerepéről, a politika és a gazdaság kölcsönhatásáról, a megújuló szocialista társa­dalom tulajdonviszonyairól, A szakszervezetek a nők képviseletéért címmel országos ta­nácskozást tartottak a SZOT székházában. A vitaindító elő­adást Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára tartotta Munkásmegmozdulások Jugoszláviában Az újvidéki „Pobeda” fémipari kombinát 2500 dol­gozója nagygyűlésen tilta- kodott a jugoszláv kormány gazd aságpolitiká ja ellen. A szónokok követelitek, hogy a szövetségi parlamentben a vajdasági képviselők vessék fel a bizalmi kérdést a Mi- kuliics-'kormánnyal szemben. A gyűlésen Miié Savija, a nagyüzem vezérigazgatója is felszólalt. Kijelentette, hogy a kormány csak ígérge­ti a gazdaság tehermentesí­tését, valójában szinte sem­mit sem tesz ennek érdeké­ben. A „Pobeda” idei első háromnegyedévi tervét 18 szá za lé kka 1 tű Ítél j eskette. Termékeinek 32 százalékát exportálták. A dolgozók mégis csak havi 230 000 di­nárt kerestek. A vállalati tiszta jövedelem 61,8 száza­lékát különféle járulékokra kellett befizetni. A nyers- anyagárak az idén tizenegy­szer drágultak meg. Elvisel­hetetlen a kölcsönök után fizetendő 700 százalékos ka­mat. Az újratermelési költ­gégékre 2 milliárd, a kama­tokra 3,6 milliárd dinárt fordítottak. Követelték, hogy a havi átlagkereseteket leg­alább 600 OOO dinárra emel­jék fel. a szocialista jogállam meg­teremtéséről, az érdektagolt szocialista társadalom mű­ködéséről és mindezek ideo­lógiai megalapozásáról. Az MSZMP és az SZKP a lenini nemzetiségi politika elveiből kiindulva a jövő­ben is folytatja a kárpátal­jai magyar nemzetiségű szovjet állampolgárok hu­manitárius ügyeinek jóindu­latú kezelését, hogy előse­gítse nemzeti arculatuk és nyelvük megőrzését, kultú­rájuk fejlesztését, a kölcsö­nös rokonlátogatások, vala­mint a Magyarországra irá­nyuló csoportos és egyéni turista utazások kedvező feltételeinek megteremtését. Ez hasonló mértékben vo­natkozik a Szovjetunióból Magyarországra áttelepült személyekre is. Az MSZMP és az SZKP együttműködik a kor kapi­talizmusának fejlődésével összefüggő kérdések kutatá­sában, különös tekintettel a nyugat-európai integrációs folyamatokra és a világgaz­daság új feleményeire. Bő­vítik együttműködésüket a két világrendszer közötti kapcsolatok új jelenségeinek tanulmányozásában, az új külpolitikai gondolkodás to­vábbi komplex kimunkálá­sában. A nemzetközi kérdések megvitatása során kifejezés­re jutott a nézetek és állás­pontok egysége a világpoli­tika fő problémáiban. Az MSZMP és az SZKP az atomháború veszélyének el­hárítását, a béke megőrzé­sét, a nemzetközi biztonság megszilárdítását tekinti leg­fontosabb feladatának. Hangsúlyozták az új gon­dolkodásmód jelentőségét, amelynek középpontjában az egyetemes emberi értékek, az emberi létezés környeze­tének megóvása áll. A szo­cialista országoknak e kö­zös célhoz való összehan­golt, kezdeményező, egyéni és együttes hozzájárulása növeli a szocializmusnak a nemzetközi viszonyokra gya. korolt hatását, erősíti a kedvező folyamatokat, a nemzetközi biztonság egye­temes rendszerének megte­remtését és a kölcsönösen előnyös együttműködést. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a „közös európai otthon” megteremtésének, amihez elengedhetetlen az ENSZ Alapokmányában és a Hel­sinki Záróokmányban rögzí­tett elvek tiszteletben tar. tása és érvényesítése. E célt szolgálják a hagyományú* államközi együttműködést kiegészítő új, két- és sokol­dalú parlamenti, pártközi és társadalmi kapcsolatok. Mindezen kérdések kezelé­sében valamennyi érintett államnak jószándékú, rugal­mas magatartást, a közös fe. lelősségen nyugvó együttmű­ködési készséget kell tanú­sítania. Az MSZMP és az SZKP képviselői kifejezték meg­győződésüket, hogy az össz­európai folyamat szempont, jából különleges jelentőségű államközi együttműködés az emberi jogok és a humani­tárius kérdésekben csakis úgy lehetséges, ha ezt min­den egyes kormány és or­szág történelmi és nemzeti sajátosságokra épülő, körül­tekintő és konstruktív meg­közelítéssel kezeli. Nagy jelentőséget tulajdo­nítanak annak, hogy más [jártokkal szoros elvtársi együttműködésben elősegí­tik a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű elméleti és gyakor­lati kérdéseinek korszerű megválaszolását. A két párt a kapcsolatok továbbfejlesz. tésére törekszik a szocialista és a szociáldemokrata pár­tokkal és szervezetekkel, valamint minden, együtt­működni kész [járttal, moz­galommal, politikai szemé­lyiséggel. Alekszandr Jakovlev ma­gyarországi látogatása az elvtársi bizalom, az őszin­teség és a kölcsönös egyet­értés jegyében zajlott. Min­den megtárgyalt kérdésben a nézetek elvi egysége és a közös megközelítés nyilvá­nult meg. Akciónap Nyugat-Bcflinkan Román falurombolás Újabb két falut romboltak le Románia délkeleti részén, Olténiában, az úgynevezett területrendezési program keretében; Berbesti és Alu- nul háromezernél kevesebb lelket számláltak — közölte szombaton az AFP francia hírügynökség Becsből, ott élő románök elmondása alapján. Am Bukarestben egy ro­mán tisztségviselő, aki nem óhajtotta megnevezni ma­gát, cáfolta az AFP francia hírügynökségnek ezt a hírét. Elmondta: a két falu olyan területen fekszik, amelyen többnyire román nemzetisé­gűek laknak, szászok és ma­gyarok csak elenyésző ki­sebbségben. A román tiszt­ségviselő szerint Berbesti és Alunul „bővítését” tervezik, a környéken ugyanis szénle­lőhelyeik vannak és új bá­nyákat akarnak feltárni. A két településre érkezett bá­nyászok számára az utóbbi időben Berbestiben 1132, Alunulban pedig 164 lakást épitettek.­„Romániai akciónapot” rendeznek Nyugat-Berlin- ben november 15-ikén, amelyre a „Szabadságot a másiként gondolkodóknak” elnevezésű szervezet tagjai szólítják föl a város lakosa­it. A szervezet a tavaly no­vember 15-ikén kirobbant brassói megmozdulások év­fordulóján tüntetésekkel, tá­jékoztató rendezvényekkel, Európa országainak kormá­nyaihoz intézett felhívások­kal és a román külképvise­letekhez eljuttatott tiltako­zásokkal kívánja felhívni a közvélemény figyelmét a ro­mániai állapotokra. LENGYEL ÉVFORDULÓ Rendzavarások Miközben az elmúlt négy évtizedben eddig még soha nem tapasztalt külsőségek közepette, a legmagasabb szinten emlékeztek meg Lengyelország szerte a 20. századi lengyel állam 123 éves elnyomás utáni meg­születéséről, számos lengyel nagyvárosban túlnyomó- részt fiatalok részvételével rendszerellenes rendzavará­sokra került sor. Gdanskban és Varsóban is a hagyományoknak megfele­lően a szélsőséges ellenzéki­ek központjaként ismert templomok környékén szer­Gdanskban és veződött a rendzavarás, in­nen indultak a város köz­pontja felé a tüntetők, akik Gdanskban ismét kővel tá­madtak a rendőrökre, sze­méttartókat gyújtottak fe! a kormányt és a rendszert ócsárló jelszavakat skan­dáltak. A lengyel főváros ban a Győzelem terén, ahol az Ismeretlen Katona sírja található, a rendőrség a kör­nyező parkba szorította a tüntető fiatalokat. A november 11-iiki tünte­tések és rendzavarások már- már hagyománynak számí­tottak Lengyelországban, de Varsóban a mostani akciók tényleges indítéka, a tüntetők valódi szándéka legalább is kétsé­ges azok*után, hogy az idén először a hivatalos állami ünnepeknek kijáró külsősé­gek között, az 1918-as ese­mények valamennyi részt­vevőjének érdemei elismeré­sével emlékeztek meg az évfordulóról, azaz semmi alapja nem volt a korábbi­akhoz hasonló, az esemény jelentőségénék nem megfe­lelő megünneplésére hivat­kozó demonstrációk szerve­zésének. Az új amerikai elnök és Latin-Ameri ka átrendeződő viszonya lesz a fő témája annak az egyhetes tanácsko­zásnak, amelyet az Amerikai Államok Szervezet hétfőtől San Salvadorban rendez. Az AÁSZ közgyűlésének ülésszakán a fő téma: Kö- zép-Amerika. Maga a hely­szín is sokat sejtet. Salva­dorban ugyanis márciusban elnökválasztást tartanak, s különböző jelekből arra le­het következtetni, hogy be­folyásos belső és külső erők a jobboldali nacionalistákat szeretnék hatalomra juttat­ni a „gyenge kezűnek” ítélt Napoleon Duarte helyett. Bushhoz közelálló körök szerint Washington nem né­zi jó szemmel, hogy a sal- vadori kormánynak nem sikerült eredményt elérnie az ország területének jelen­tős részét ellenőrző felsza­badító erőkkel, a Farabundo Marti fronttal szemben. Bush a demokrácia megerő­sítésében érdekelt — mondták —, de ha a geril­lák az ország egészére kiter­jesztenék ellenőrzésüket, vagy ha baloldali kormány jutna hatalomra, akkor „nem nyugodnának bele Salvador elvesztésébe". A salvadori hadsereg új ve­zérkari főnöke, Emilio Ponce dandárparancsnok nemrég úgy nyilatkozott, hogy az országban „általá­nos lázadás” jelei körvona­lazódnak. Nem zárta ki a politikai rendezést, de kö­zölte, hogy előnyben részesí­ti a fegyveres megoldást, vállalva akár a háborút is a nyolc éve tartó belviszály rendezésére. Salvador mellett Nicara­gua is szerepel az AÁSZ na. pirendjén. George Bush nyomban megválasztását kö­vetően „messzemenően el­sőbbséget” élvező kérdésnek nevezte a kontráknak nyúj­tandó támogatás felújítását. (Ezt a támogatást az ameri­kai kongresszus határozata alapján február óta szüne­teltetik.)- Bush szerint KÖ- zép-Amerikában béke szük­séges ugyan, de nem min­den áron. Közölte, hogy nem akar olyan békét, amely puszta tűzszünetben merülne ki, ugyanakkor elő­segítené egy „szovjet hídfő­állás” kiépülését. További kérdés Panama. Washington abba a nehéz helyzetbe került, hogy a Szovjetunió hivatalosan csatlakozott a csatorna sem­legességét kinyilvánító 1977. évi washingtoni megállapo­dáshoz, és Dubinyin nagy­követ révén november 3-án letétbe helyezte az erről szóló okmányt az AÁSZ wa­shingtoni székhelyén. A Garter—Torrijos egyezmény, amely szerződésbe foglalja a Panama-csatorna vissza­adását Panamának, eddig még egyetlen republikánus kormány rokonszenvét sem vívta ki. Reagan nyomán várhatóan Bush is a „ke­mény kéz” politikájára haj­lik Noriegával és a mögötte álló szakszervezeti erőkkel szemben. Mindazonáltal Bush-t korlátozhatja cse­lekvési szabadságában a de­mokrata többségű amerikai kongresszus, továbbá a la­tin-amerikai államok több­sége, mely annak híve, hogy a csatorna Panama szuvere­nitása alá kerüljön. A latin-amerikai államfők legutóbbi csúcsértekezletén szorgalmazták, hogy a kö­zép-amerikai konfliktus rendezésében az ENSZ és az AÁSZ is kapjon szerepet. Bush véleménye szerint is nagyobb szerepet kell bizto­sítani az AÁSZ-nak a térség békéjének és biztonságának felkutatásában. Az AÁSZ san salvadori ülésszakán a latin-amerikai­ak ki akarják fejteni a Con- tadora és a támogató cso­port érveit, miszerint szük­ség van a békére irányuló erőfeszítések folytatására Egyúttal érzékeltetni, hogy demokráciáik szempontjából sem közömbös, ami ott tör­ténik. Nem sokkal az AÁSZ ülésszaka után újabb érte­kezlet helyszíne lesz San Salvador. Közép-amerikai elnöki tanácskozás kezdődik a második esquipulasi meg­állapodás végrehajtásának értékeléséről. A tanácskozá­son Costa Rica, Honduras, Guatemala, Nicaragua • és Salvador elnöke vesz részt. Simó Endre Harcok Afganisztánban Az elmúlt 24 órában az afgán hadsereg Paktia, Var- dak, Gerat és Kanagar tar­tományokban csapott össze a fegyveres ellenzék egysé­geivel. A harcokban az el­lenség 120 katonája esett el, 76 pedig megsebesült. A TASZSZ jelentéséből kitűnik, hogy a' fegyveres ellenzék alakulatai egészen Kandagar tartományi szék­hely elővárosáig nyomultak élőre, de a harcokban sike­rült visszaszorítani őket. Ugyancsak a TASZSZ je­lentette a Bahitar hivatalos hírügynökségre hivatkozva, hogy a Kabult és Dzsalálá- bádot öszekötő útvonal megtisztításáért vívott csa­tákban a fegyveres ellenzék mintegy ezer katonája esett el. A B'ahtar szerint az ot­tani csaták kimenetele „is­mét azt bizonyítja, hogy az afgán hadsereg képes az or­szág békéjének megóvásá­ra”. A fegyveres ellenzék hírügynöksége ugyanakkor vasárnap azt jelentette, hogy a kormányellenes erők az elmúlt 24 órában négy vadászgépet lőttek le és el­vágták a‘z Afganisztánt a Szovjetunióval összekötő, hadászati fontosságú Szalang útvonalat. Az AFP szerint ezen az útvonalon haladtak észak felé az. országból tá­vozásra kijelölt szovjet csa­pategység ék. Europa legrégibb egyetemén, a fennállásának 900. évforduló­ját ünneplő bolognai egyetemen a politikatudományok dísz­doktorává avatták Alexander Dubceket, aki a „prágai ta­vasz” idején a CSKP KB első titkára volt. Jobbján Fabio Roversi Monaco, az egyetem rektora

Next

/
Thumbnails
Contents