Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-14 / 271. szám
1988. november 14., hétfő Somogyi Néplap 3 Tetteket sürgetve Találkozás — útkeresés közben Három buszvárót és egy esőbeállót (képünkön) helyezett el Ádándon a siófoki November 7. Tsz ádándi faipari üzeme és a községi tanács. A termelőszövetkezet 158 ezer forint kedvezményt nyújtott a Balaton típusú buszvárók megvásárlásához, dolgozói pedig társadalmi munkával segítették felállításukat. Önállóan — szakmák szerint Szövetséggé alakul át a nyomdászszakszervezet A múlt hét végén dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára és a testület három tagja :dr.Ex- ner Zoltán, Csiga Zoltánná és Ress János egynapos látogatást tett a boglárlellei városi pártbizottsághoz tartozó térségben. A tennivalók megsokasodtak, igyekszik mindenki minél többet elvégezni belőlük — hangzott el. Feszes volt a program. Sarudi Csaba és a pártbizottság tagjai találkozni akartak a munkapadok mellett dolgozókkal, a boglárlellei Híradástechnikai Szövetkezetben, az öreglaki Állami Gazdaság ipari ágazatában, de legalább ilyen fontosnak tartották, hogy véleményt cseréljenek azokról a törekvésekről, gondokról, amelyek a munkapadok mellett foglalkoztatják a dolgozókat. Miután Büki János, a városi pártbizottság első titkára a térség általános helyzetéről beszélgetett a vendégekkel, délelőtt az ipari szövetkezet, a kisszövetkezetek, délután pedig a mezőgazdaság párt- és gazdasági vezetőivel folytattak eszmecserét a megyei pártbizottság tagjai. Az ütemes munka feltétele az alapanyagellátás. A hiányosságokról már a munkapad mellett a Híradástechnikai Szövetkezet boglárlellei üzemében is szó volt. Beszélt erről többek között Balogh László, a Balaton Ipari Szövetkezet elnöke is, méghozzá olyan megközelítésben, hogy lenne munkájuk nemcsak belföldre, hanem külföldi piacokra is, de rendkívül bizonytalan és akadozó az alapanyagellátás, az ő esetükben a fenyőfűrészáru és a poliészter. Balogh László mondta: — A napjainkra jellemző nehéz körülményektől nern félünk, csak legyen anyag amiből termelni tudunk! A gazdálkodó szervezetek egy másik gondjáról: — Van munkánk, szükség lenne a teljesítmények növelésére, de a személyi jövedelemadózás rendszere miatt nem tudunk erre ösztönözni — mondta Balogh László. — Eddig nem, de az idén nyáron már mutatkoztak nehézségek a szállításnál — mondta Szabó Péter, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat boglárlellei igazgatója. — A gépkocsivezetők azt mondják: miért dolgozzam a kötelező száznyolcvankettő helyett háromszáz órát a csúcsidőben, ha a többlet- munka eredményét elviszi az adó. — A legnagyobb gond az — fejtette ki Böröndi Sándor, a lengyeltóti tsz elnöke —, hogy az adórendszer nem a gyenge teljesítményű embereket sújtja, hanem a gazdaság számára fontos, törekvő, jó képességű embereket. Szavakkal ma már nem lehet ösztönözni a teljesítmények fokozására. Pedig a nagyobb teljesítménynek megvan a lehetősége. Ezért is fontos — adott hangot ennek Sarudi Csaba is —, hogy a tapasztalati tényeket figyelembe véve módosítsák az adózás rendszerét. Mint mondta, a Központi Bizottság legutóbbi ülésén is kifejezték azt a politikai szándékot, hogy ez az akadály elháruljon a gazdaságok elől. Lehetetlen felsorolni, hogy hány kérdés került szóba a társadalmi, politikai, gazdasági életet foglalkoztató feszültségek közül, a közgazdasági szabályozók módosulásától a szakmai képzés ellentmondásain keresztül a „fogyókúrát” gyakorló mezőgazdaság gondjaiig. Ez utóbbiról Császár József, az öreglaki Állami Gazdaság igazgatója szólt. Azt mondta: a mostani körülmények nem ösztönzik a mezőgazdaságot, a túlélés taktikája, viszont egyenlő a hanyatlással ... A mindennapok gondjairól volt szó elsősorban, de a körülményeket nem a tehetetlen ember szemszögéből vizsgálták. Ahogy Sarudi Csaba mondta: a politikai, gazdasági vezetők véleménynyilvánításából az az eltökélt akarat csendült ki, hogy feladataikat szeretnék másképp, jobban ellátni szőkébb és tágabb környezetük érdekében. Számos, ezt segítő folyamat indult meg — utalt erre többször is a megyei pártbizottság titkára — és hangsúlyozta: az alulról építkezés folyamatában a pártszervezetek önállósága nem egyenlő a magáramara- dottsággal. A közvetlen találkozás az életközeli tapasztalat semmivel sem pótolható. A látogatás nemcsak egy térség helyzetéről, gondjairól, törekvéseiről adott keresztmetszete:, hanem benne volt az egész ország. Nemcsak a boglárlellei városkörnyékre vonatkozik, amit a megyei pártbizottság titkára mondott: — Mindannyiunk on áll, hogyan tudunk kijutni a nehéz helyzetből. Ehhez mindenekelőtt tettekre van szükség. ' A térségben élők mindennapjainak megismerésével az értékes eszmecseréktől gazdag látogatás Somogyvá- ron ért véget. Dr. Sarudi Csaiba részt vett a községi pártalapszervezet ünnepi tagkönyvkiosztó taggyűlésén. A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete szombaton Budapesten a Gutenberg Művelődési Házban folytatta országos értekezletét. A küldöttek a nyomdászszakszervezet tevékenységének tartalmi, szervezeti megújulásával kapcsolatos feladatokat vitatták meg, s ajánlásokat dolgozták ki a magyar szakszervezeték országos értekezletére. A szombati vitában szinte valamennyi hozzászóló kifogásolta a bizalmiak jogkörének csorbítására irányuló törekvéseket, és kérte, hogy a kollektív szerződés megkötése továbbra is legyen kötelező, ha az egyik fél igényli. Folytatódott a nyomdászszakszervezet szervezeti korszerűsítésének vitája is. A tanácskozás szünetében a központi vezetőség rendkívüli ülést tartott. Cs. Nagy Lajos, a szakszervezet főtitkára vitaösszefoglalójában először a rendkívüli központi vezetőségi ülésről számolt be. Ennek alapján javasolta az országos értekezletnek, hogy fogadja el a központi vezetőség állásfoglalását, miszerint a Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szak- szervezete négy szakmai szakszervezetté alakuljon át. A központi vezetőség és az elnökség ezzel egyidejűleg megszűnik, a szakszervezet ideiglenesen Gutenberg Szakszervezeti Szövetség néven tevékenykedik. Az operatív testület szerepét ügyvezető titkárság veszi át, a központi vezetőség helyett a négy szakmai szakszervezet szb-titkáraiból álló titkárok tanácsa működik. A javaslatot az országos értekezlet egyhangúlag elfogadta, akár csak azt, hogy a Gutenberg Szakszervezeti Szövetség a jövő év őszére, de mindenképpen a magyar szakszervezetek kongresszusa előtti időpontra hozza előre kongresszusát. Ezután Cs. Nagy Lajos összegezte az elmúlt másfél nap élénk, szenvedélyes, szélsőségektől sem mentes vitáját. Elmondta: a legfontosabb feladat, hogy a szak- szervezet visszanyerje tekintélyét, s ezt csák eredményes tartalmi munkával képes elérni. A szervezeti változások a tagság körében várhatóan kedvező visszhangra találnak, de csak akkor érik el céljukat, ha a szakszervezetben az eddigieknél erőteljesebben érvényesül a dolgozók érdekvédelme és érdekképviselete. Az országos értekezlet elfogadta a főtitkár válaszát, valamint az érdekvédelem céljairól készített dokumentumot és a magyar szakszer vezetek országos értekezletére készült ajánlást. Ezután megválasztotta az ügyvezető titkárságot. Az országos értekezlet ezután három küldöttet választott a magyar szakszervezetek országos értekezletére, további hat küldöttet pedig a négy szakmai szakszervezet vezető testületé, a titkárok tanácsa delegált. SOMOGY A SZAMOK TÜKRÉBEN Hihetetlen mennyiségű információt sűrít össze az 1987-es somogyi statisztikai évkönyv, amely nemrég került ki a nyomdából. Az óriási „hírtömeg” persze minden ilyen jellegű kiadvány sajátja, az ember mégis évente egyszer elcsodálkozik, hogy mi mindenről beszél a KSH Somogy Megyei Igazgatósága a számok nyelvén. A statisztika természetesen komoly tudomány, a benne járatlannak — e sorok írója is az — óvatosan kell forgatnia az évkönyveket, s ha netán következtetéseket szeretne levonni az adathalmazból, csak sokszoros önellenőrzéssel tçheti. Nem is vállalkozom ilyesmire, csupán egy rövid tallózásra. Minden választásom önkényes, azt szemezgettem föl a számsorokból, ami az írás pillanataiban épp érdekelt. Remélem, hogy az ide összesöpört szám-morzsák kis kupaca másokat is érdekel. Ha netán valakit untatnék, neki azt tanácsolhatom: forgassa maga a könyvet, nem lesz érdektelen időtöltés. Háromszáznegyvenkilenc- ezer-négyszázan voltunk 1987 végén Somogybán. Tíz éve tizenkétezer-hatszázzal voltunk többen^ de két évvel ezelőtt is még kétezerrel. Tavaly 3962-szer fogadták el a megyében a családok a gyermekáldást, egy évtizeddel korábban 5652- szer, 1986-ban 4150-szer. A tizenkét évre visszatekintő adatsorban a házasságkötések görbéje alig hullámzóan lefelé mutat, a válásoké néhány kisebb fodrot vetve fölfelé kúszik. A lakásépítés adatait 1980-tól hozza a fölépíted üdülők nélkül az évkönyv. Akkor 2860 lakás épült. 1987-ben 1646. A teljes lakásállomány 1980-ban 118 588 voit, tavaly 10 204- gyel többet számláltak. Tíz éve tízezer lakosra 18 dolgozó orvos jutott. Ma ugyanennyi embert átlagosan 23 orvos lát el. 166 körzeti orvos munkálkodott megyénkben 1977-ben, tavaly huszoneggyel többen látták el e hivatás napszámosmunkáját — ezt már csak én teszem hozzá: legtöbben szinte éjjel-nappali készenlétben. Különös adatsor árulkodik az iskolaorvosi vizsgálatokról. Tavaly 4794 elsős kisdiákot nézett meg a feje búbjától a lábujja hegyéig az iskolaorvos. Á hetedikesek közül 4968 került így orvos elé. A gimnáziumokból a harmadik osztályból 2047, a szakmunkásképzők hasonló évfolyamáról 2088 dl-/ ák járult részletes vizsgálatra a rendelőbe. Arról sajnos nincs adat, hogy mennyi gyerek találtatott makk- egészségesnek; remélem, hogy sok. Viszont a betegségek, a rendellenességek sorában mindegyik korcsoportnál kiugróan az első helyre kerültek az emésztőrendszer bajai. A fenti csoportok sorrendjében az adatok: 2402, 2579, 1037, 1281. Ennyi kis- és nagydiák fogai, gyomra, belei nem voltak rendben. A munkáról, a termelésről szóló tények közül először az ipar adatait citálom. (Természetesen azoknak is csak a töredékét.) 32 863 ember dolgozott ebben az ágazatban, a fizikai munkások száma 25 081 volt. A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére 5704 forint volt tavaly, a szellemi foglalkozásúaké 7317 forint. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1986-hoz képest 106,2 százalékos volt. A mezőgazdaság számai közül néhányat: 30 405 embert foglalkoztattak az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek. Szinte hajszálra ugyanannyit, mint ahányan a szocialista iparban dolgoztak 1987-ben. A szarvasmarha- és a sertésállomány jóval kisebb a tíz évvel ezelőttinél. A marhák száma 1981 óta folyamatosan csökken, a sertéseké az GYORSAN PÉNZHEZ JUTHAT A VÁLLALKOZÓ Á Hoviki és a K*resk«d«lmi és Hitelbank megállapodása Minden vállalkozáshoz tőke kell, s a vállalkozó érdeke, hogy ez a tőke minél gyorsabban forogjon. A kis vállalkozások esetében különösen fontos a gyorsaság, hiszen többségüknek kevés a tartaléka, tehát a termék kibocsátása után mielőbb pénzhez kell jutnia, hogy folyamatosan dolgozhasson. A Noviki Kisüzemi Innovációs Iroda Kaposváron működő dél-dunántúli ki- rendeltsége és a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. — mindkettő a maga eszközeivel — támogatni igyekszik a vállalkozókat. Ez a törekvés nemrég együttműködési megállapodásban is megtestesült. Balogh István, a Noviki irodavezetője mondta: — Sajátos helyzetben voltunk, mivel a Noviki a Budapest Bank részvényese, így természetesen elsősorban azt tekintjük pénzügyleteink gazdájának. Csakhogy Kaposváron egyelőre még nincs a Budapest Banknak egysége, nekünk viszont fontos, hogy a velünk kapcsolatot tartó vállalkozók minél gyorsabban pénzhez jussanak. Budapesti központunk épp ezért nem kifogásolta, hogy egy másik bankkal igyekszünk kapcsolatba' llépni. Végülis a Kereskedelmi és Hitelbanknál találtunk kedvező fogadtatásra. Műdig István kaposvári bankigazgató ugyanerről: utóbbi években hullámzik, hol több, hol kevesebb. Az 1987-es tény: 80 700 szarvasmarha és 332 500 sertés. Tavaly a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban változtattak a legtöbben munkahelyet; több mint ötezer- kétszázán, csaknem ezerrel többen, mint az iparban. Végül néhány összehasonlító adat azok közül, amelyek arról szólnak, hogy Somogy hol állt 1987-ben a megyék rangsorában. A szocialista szektorban foglalkoztatottak átlagbére az anyagi ágakban megyénkben 5955 forint volt. Ennél kevesebbet csak Szabolcs- Szatmár megyében fizettek az embereknek. A prímet Budapest viszi 7752 forinttal. A belkereskedelem té- nyeiből: Somogybán 1569 bolt és 903 vendéglátóhely volt tavaly. Az üzletek számát nézve a középmezőnyben vagyunk, a vendéglőket tekintve az élen. Nem hivatásom minősíteni a megyét. Csupán kedvet akartam teremteni ahhoz, hogy akinek ideje engedi, vegye kezébe ezt a kifejező óriási adathalmazt. Luthár Péter — Megvizsgáltuk a Noviki pozícióit és úgy találtuk, hogy az"' iroda elfogadható garanciákat tud nyújtani. Azután a hazai banki gyakorlatban még meglehetősen szokatlan gyorsaságú konstrukciót dolgoztunk ki; ennek révén a Noviki igazolásait fölmutató vállalkozó nálunk néhány óra alatt pénzéhez juthat, azaz megvesszük tőle a követeléseit. De hitelt is hamarabb tudunk neki nyújtani, mintha nem hozná mindazt, ami az innovációs irodával való megállapodásunk szerint szükséges. Persze egyben a mi bankunk lesz az illető számlavezető bankja is. — Miért éri meg ez önöknek, hiszen nem jellemző, hogy a bankok két kézzel szórnák a pénzt? — Mi sem szórjuk. De úgy gondolom, hogy egy bank alapvető feladatai közé tartozik a vállalkozások támogatása. Persze nem jótékonysági intézményként. Az sem titok, hogy mind több kereskedelmi bank nyit vidéken kirendeltséget; versenyzőnk az ügyfelekért. Ha megnyerjük a vállalkozókat és betéteiket is itt helyezik el, ha mind több tőke áramlik Somogyba, akkor több megyei * és környékbeli kisüzemet, magánvállalkozást tudunk finanszírozni. A banknál is van egy nagy információhalom, a Novikinál is. A kölcsönös tájékoztatással sok, nyereséget ígérő üzletbe tudunk belépni. Ez jó a banknak, jó az irodának, jó a két cég ügyfeleinek. S ennek érdekében megéri, ha egy „kicsit” erőlködünk a régi típusú banki bürokrácia megszüntetéséért. — A Noviki kockázatot vállal, hiszen tulajdonképpen kezesként áll amögött a vállalkozó mögött, akit a Kereskedelmi és Hitelbankhoz irányít. Miért vállalja ezt a rizikót? Balogh István: — Mert megéri vállalnunk. Ha egy kisüzemet hatékonyan tudunk támogatni, az nyereséget hoz. Saját tőkénkkel is támogatunk vállalkozásokat, de előfordulhat, hogy nincs szabad forintunk. Ezért kell háttérként egy erős bank. Nyilvánvaló, hogy kétes értékű dolgokat nem támogatunk. Ígéretes, de kockázatos vállalkozásokat igen. Az ilyenek esetében persze lehet bukni is. De ezzel a lehető séggel együtt kell élni. Aki ma csák biztosra megy, az hamar tönkre is megy. A pénzügyietek meggyor - sítása és a kölcsönös információcsere megkezdése után további lépések követkéz - hetinek.
