Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-11 / 269. szám

2 Somogyi Néplap 1988. november 11., péntek Dokumentumot írtak alá a pártkapcsolatok erősítésére Á Minisztertanács ülést tartott (Folytatás az 1. oldalról) A találkozáson Grósz Ká­roly hangsúlyozta: a magyar közvélemény nagy érdeklő­déssel, őszinte rokonszenvvel kíséri a szovjetunióbeli vál­tozásokat, az MSZMP tá­mogatja az átalakítás poli­tikáját. A megbeszélésen a felek kiemelték, hogy szükséges­nek tartják a magyar—szov­jet együttműködés korszerű­sítését, a két ország kapcso­latainak értékes hagyomá­nyaihoz méltatlan rárakó- dások megszüntetését. A két párt kölcsönös szándéka a magyar—szovjet politikai, kulturális, tudományos kap­csolatok fejlesztése, az em­berek közötti érintkezések bővítése, a gazdasági együtt­működés, a vállalatok kö­zötti közvetlen kapcsolatok hatékony, korszerű fejlesz­tése. Ehhez jó alapot jelent az MSZMP és az SZKP po­litikájában érvényesülő összhang, egymás lehetősé­gei és az ebből fakadó meg­oldások iránti megértés, a pártok közötti bizalom — állapították meg. Az MSZMP főtitkára nagyra értékelte azt a se­gítséget, amelyet a Szov­jetunió párt- és állami szer­vei nyújtanak a kárpátaljai magyarság nemzeti arcula­tának megőrzéséhez, kultu­rális fejlődéséhez, a Ma­gyarországhoz fűződő kap­csolatok ápolásához. Ki­emelte, hogy ez a magyar— szovjet kapcsolatok fontos eleme, egyúttal nemzetközi jelentőségű tényező. A találkozón kölcsönösen hangsúlyozták a szocializ­mus építésében szerzett kö­zös és nemzeti tapasztalatok tanulmányozásának és érde­mi hasznosításának fontos­ságát. A két párt együttmű­ködését e területen a ma­gyar—szovjet kapcsolatok fejlesztése fontos tartaléká­nak tekinti. E célt jól szol­gálja az ideológiai együtt­működésük továbbfejlesztő sének átfogó programja, amelynek dokumentumát e napon írták alá az MSZMP és az SZKP képviselői. A megbeszélésen véle­ményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről is.. A találkozón részt vett Berecz János, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára. Jelen volt Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A délelőtti órákban Alek­szandr Jakovlev a KB szék­házában találkozott Berecz Jánossal, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titká­rával. A politikusok véle­ményt cseréltek arról: ho­gyan járulhat hozzá a két párt ideológiai együttműkö­désének bővítése annak a reformprogramnak a végre­hajtásához, amelynek fő cél­ja mind Magyarországon, mind a Szovjetunióban a kedvező változások gyorsí­tása a társadalomban, a gazdaságban. Szűrös Mátyás, a Közpon­ti Bizottság titkára ugyan­csak délelőtt folytatott meg­beszélést Alekszandr Jakov- levvel. A magyar—szovjet kapcsolatok és a nemzetközi élet alakulását áttekintve különös figyelmet fordítot­tak az európai helyzetre es az emberi jogok kérdéskö­rére. Egyetértettek abban hogy az új külpolitikai gon­dolkodás kedvező irányban befolyásolja mind a globális, mind a regionális feszültsé­gek enyhítését célzó tárgya­lásokat, s hozzájárul a le­szerelési fórumok munkájá­nak gyorsításához is. Az SZKP KB titkárának csütörtöki programján részt vett Borisz Sztukalin is. A nap folyamán a két párt kapcsolatának további erő­sítését szolgáló dokumentu­mot írt alá Berecz János és Alekszandr Jakovlev. Az MSZMP és az SZKP közöt­ti ideológiai együttműködés továbbfejlesztésének új, át­fogó programjában megha­tározták ideológiai, tudomá­nyos és kulturális együttmű­ködésük fő irányvonalait. A dokumentum leszögezi: a két párt kongresszusainak, vala­mint az MSZMP országos értekezletének és az SZKP XIX. össz-szövetségi part- konferenciájának határoza­tai alapján javítja az együtt­működést a szellemi élet te­rületén. A szocializmus je­lenlegi fejlődési szakaszá­nak követelményeivel össz­hangban tökéletesítik az együttműködés formáit, gaz­dagítják annak tartalmát. Szándékuk, hogy az ideoló giai, a kulturális és a tudo­mányos együttműködés szo­rosabban kapcsolódjék az át­alakításhoz, a társadalmi élet minden területének megújí­tására irányuló politikához, a gazdaság és a politika re­formjához. Az ideológiai együttműkö­dés fő témakörei : a marxiz­mus—leninizmus alkotó fej­lesztése; korunk szocializ­musa alapkérdéseinek, vala­mint a párt, mint a társa­dalom politikai élcsapata szerepének értelmezése, az ezzel összefüggő elméleti kérdések vizsgálata; a de­mokratizálás és a nyilvános­ság, valamint a szocialista pluralizmus megteremtése politikai és ideológiai aspek­tusainak feltárása; a szo­cialista építés tapasztalatai­nak tanulmányozása és ál­talánosítása ; az ideológiai munka korszerű módszerei­nek feldolgozása. Az MSZMP és az SZKP együttműködik korunk glo­bális kérdéseinek, az embe­ri civilizáció megőrzésének, valamint a humanitárius kérdéseknek és az emberi jogok problematikájának ta­nulmányozásában. A társadalomtudományos terén az együttműködés kö­zéppontjában áll a jelenkori Szocialista társadalom, vaia mint ellentmondásai dialek­tikájának közös kutatása, a gazdasági, társadalmi és kul­turális tevékenység tapasz­talatainak szintézise. A megállapodás szerint mindkét párt szorgalmazza Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára és Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB tit­kára együttműködési prog­ramot írtak íalá az MSZMP és az SZKP között a további együttműködést a felső-, a középfokú és a szakmai képzésben. A kul­turális kapcsolatok fejlesz­tése során az MSZMP és az SZKP elősegíti a szellemi és a művészeti tevékeny­ség eredmértyeinek kölcsö­nös megismertetését, hozzá­járul egymás kultúrájának gazdagításához, a két nép internacionalista barátságá­nak erősítéséhez. Az MSZMP és az SZKP lépéseket tesz annak érde­kében, hogy növeljék a tö­megtájékoztatási eszközök­nek a magyar—szovjet együttműködés elmélyítésé­ben, új formáinak fejleszté­sében, Magyarország és a Szovjetunió népeinek köze­ledésében játszott szerepét. A két párt nagy jelentősé­get tulajdonít továbbá an­nak, hogy bővüljön az együttműködés a könyvki­adásban és a könyvterjesz­tésben is. Az ideológiai együttmű­ködés továbbfejlesztésének átfogó programja meghatá­rozza az MSZMP és az SZKP törekvéseinek fő irányvona­lait ezen a területen. Szor­galmazzák, hogy országaik illetékes szervei és intéz­ményei ennek megfelelően állapodjanak meg az együtt­működés konkrét formáiról. A délutáni órákban Alek­szandr Jakovlev — Kótai Gézának, az MSZMP_ Köz­ponti Bizottsága osztályve­zetőjének kíséretében — a Külügyminisztériumban tett látogatást. A vendéget Vár- konyi Péter miniszter üdvö­zölte. A szovjet politikus találkozott a minisztérium párt- és állami vezetőivel. A találkozón részt vett Borisz Sztukalin. Alekszandr Jakovlev este a magyar kulturális és tu­dományos élet számos sze­mélyiségével találkozott. Az NSZK-beli Aachenban, Nagy Károly és a német— római császárok magyar em­lékekben is gazdag híres vá­rosában tegnap délután kö­zös nyugatnémet—magyar ünnepséget tartottak állam- alapító Szent István király halálának 950. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen, amelyet Aachen városa és a Ma­gyar Népköztársaság bonni nagykövetsége ren lezett, megjelent Jakab Róbertné, az Országgyűlés alemöke és dr. Hans Szereken, a Bun­destag külügyi bizottságának elnöke, Aachen város par­lamenti képviselője is. (Folytatás az 1. oldalról.) ményt a tervezetekről, s szá­mos, megfontolásra érdemes javaslatot fogalmaztak meg. Jórészt ezeknek is köszönhe­tő, hogy a ikorábbi változa- toíktól jelentősen különböző megszövegezés mellett dön­töttek a törvényelőkészítők, így például a tervezet meg­fogalmazásában figyelembe vették azt a nézetet, misze­rint a vitára bocsátott anyag paternálisan közelíti meg jogokat. Bár a törvényalkotók mindig is abból indultaik ki, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog az ember el­idegeníthetetlen joga, figye­lembe veszik a kifogásokat, s. az új tervezetben világo­san kimondatik: e két alap­vető, elidegeníthetetlen em­beri és állampolgári jogot az állam biztosítja és elismeri. Ennél jelentősebb változás, hogy az új törvényterveze­tek — ismét csak a társa­dalmi viták tapasztalatait hasznosítva — egyértelműb­bé teszik a jogok gyakorlá­sának korlátáit. Ügy fogal­maznak, hogy sem az egye­sülésnek, sem a gyülekezés­nek nem lehet célja bűn- cselekmény elkövetése, illet­ve arra való felhívás, vagy mások jogainak és szabad­ságának sérelme. Sok táma­dás érte a bejelentési, ille­tőleg az engedélyezési eljá­rást is. Kulcsár Kálmán ez­zel szemben védelmébe vet­te a tervezetnek ezeket av. intézkedéseit. Előzetes bejelentés A társadalmi szervezetek nyilvántartásba véiele mel­lett szól, hogy az ál'amnak tudomással kell bírnia arról, milyen egyesületek kezd­ték meg működésüket. A közterületeken szervezett rendezvények előzetes be­jelentését pedig az indokol­ja, hogy gondoskodni keil a rend fenntartásáról, a köz­lekedés szabályozásáról, és számos más olyan intézke­dést kell hozni, amelyek szavatolják a rendezvény megtartását és garantálják mások jogainak védelmét. A kormány egyébként úgy foglalt állást, hogy a gyüle­kezést a rendőrhatóságok­nál kell bejelenteni. E dön­tés mellett szól, hogy a rend­őrség ma már mind nagyobb szerepet vállal a közigazgatá­si, rendészeti feladatok ellá­tásában, s a gyülekezéssel kapcsolatos rendészeti ten­nivalók többsége éppen e körbe tartozik. A tanácsok­nak ezért — amennyiben az alternatív megoldást válasz­tanák — amúgy is a rend­őrséghez kellene fordulniuk a bejelentések elbírálása­kor, s ez feleslegesen meg- hoszabbítaná az ügyintézést, a gyülekezés bejelentésére szánt időt. A gyülekezést egyébként legalább három nappal előbb kell bejelente­ni. Amennyiben tiltó hatá­rozatot hozna a rendőrség, a bírósághoz lehet fordulni fe­lülvizsgálati kérelemmel, s a bíróságnak peren kívüli Először a meghívott több száz vendég hangversenyt hallgatott meg a Mária szé­kesegyházban. A koncert be­vezetőjeként dr. Hans Mülle- jans, a dóm prépostja üdvö­zölte a közönséget, és felol­vasta dr. Paskai László bí­boros, esztergomi érsek, a magyar püspöki kar elnöke üzenetét. A dóm főoltára közelében van egyébként az a szobor, amely minden bizonnyal Szent István hiteles ábrázo­lása. A középkor óta fontos magyar zarándokhelyként is­mert dóm 1357-ből származó úgynevezett Magvarország- kápolnáját Nagy Lajos ki­eljárással három napon be­lül meg kell hoznia határo­zatát. A bíróságok szerepe Ugyancsak jelentős fel­adatot töltenek be a bírósá­gok az egyesületek regiszt­rálásában is, hiszen az ala­pítóknak megyei bíróságok­hoz kell fordulniuk kérel­mükkel. Jelentős változás az egyesülési törvény terve­zetének szövegezésében, hogy „magánszemélyek, jo­gi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem ren­delkező szervezetei tevé­kenységük célja és alapítóik szándéka szerint politikai pártot, szakszervezetet, tö­megmozgalmat, érdekkép­viseleti szervezetet, egyesü­letet vagy más, e törvény rendelkezéseivel nem ellen­tétes szervezetet hozhatnak létre”. Ezzel az Országgyű­lés lényegében elismerné a többpártrendszer lehetőségét Magyarországon. Ugyanak­kor a törvénytervezet ki­mondja azt is, hogy a poli­tikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szere­pére az Alkotmány rendel­kezései irányadóak. A szer­vezetek megalakulására, nyilvántartásba vételére, fel­ügyeletére, valamint meg­szűnésére pedig külön tör­vényi rendelkezések vonat­koznak. Mindez tehát azt je­lenti, hogy bár az egyesülési jog elvileg elismeri a poli­tikai párt alapításának lehe­tőségét, e jog konkrét gya­korlásához szükség lesz az alkotmány megújulására, il­letve a hozzá kapcsolódó jogszabályok megalkotásá­ra. A két törvénytervezetet decemberi ülésén vitatja meg az Országgyűlés. A Magyar Rádió munka­társának a fegyver nélküli katonai szolgálattal kapcso­latos kérdésére a kormány- szóvivő elmondta, a sorköte­les fiatal maga választhatja ezt a megoldást az illetékes hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnoksághoz írásban benyújtott kér­vényben. Az előzetes elkép­zelések szerint elsősorban fizikai munkakörben foly­tatnak majd közhasznú te­vékenységet a fiatalok. Ellá­tásukról a foglalkoztatók gondoskodnak, havi illetmé­nyük viszont nem haladhat­ja meg a rendfokozat nélkü­li katonákét. Van Kisgazdapárt? A Veszprém Megyei Nap­ló munkatársa az iránt ér­deklődött: igaz-e — miként arról mostanában sokat le­het hallani —, hogy jogilag még mindig létezik a Kis­gazdapárt? Az igazságügyi- miniszter elmondta, hogy 1949-ben jogilag nem ren­dezték a pártok feloszlatá­sát, viszont 1957-ben min­den olyan pártot, amely 1956. október 23-a és no­vember 4-e között keletke­zett, feloszlattak. Ezek kö­zött volt a Kisgazdapárt is. Az újságíró másik kérdése a napokban nagy felháboro­dást keltő bűncselekmények­hez kapcsolódott. Azt tuda­kolta: a kormány tervez-e rály emeltette árpádházi Szent Erzsébetnek, II. Endre leányának tiszteletére. A székesegyház palotakápol­náját az UNESCO felvette a legbecsesebb kulturális örökségek sorába. A díszünnepségre a dóm szomszédságában levő góti­kus városháza világhírű ko­ronázótermében került sor. Dr. Kurt Malangre főpol­gármesternek, az Európai Parlament képviselőjének es dr. Horváth István magyar nagykövetnek a köszöntője után Jakab Róbertné és dr. Hans Stercken mondott ün­nepi beszédet. intézkedéseket a rendőröket ért támadások megakadályo­zására. Marosán György elmond­ta : ezek az ügyek a kor­mányülésen is szóba kerül­tek. Az esetek egyébként azt jelzik, hogy terjedőben van­nak az erőszakos jellegű cse­lekmények. A kormány ezért szükségesnek tartja, hogy a rendőrség, az ügyészség és az igazságszolgáltatás hatá­rozottan lépjen föl ezekkel a jelenségekkel szemben. A hathatós intézkedést sürge­ti, hogy évente mintegy öt­száz esetben támadnak meg rendőröket. Gyakori, hogy a támadók csoportosan, föl­fegyverkezve támadnak rá a rend őreire. Az állampolgá­ri felelősség, a törvénytísz- telet nevében a kormány- szóvivő síkra szállt amellett, hogy a rendőrök kötelessé­gük teljesítése, szolgálatuk ellátása közben részesülje­nek kellő védelemben és a társadalom indokolt esetben a törvény jogos szigorával lépjen föl a garázdákkal szemben. Igenlő választ kapott az igazságügyminisztertől a Ké­pes 7 tudósítója: a kormány és a jogszabály előkészítői egyaránt megkapták a Ke­let-nyugati Párbeszéd Há­lózat és az Országos Béke- tanács közösen kidolgozott tízpontos tervezetét a kato­nai szolgálattal kapcsolat­ban. Az előkészítő munka során figyelembe vették az ott megfogalmazottakat. Az egyesülési jog - alapvető emberi jog A Magyar Hírlapnak vá­laszolva Kulcsár Kálmán le­szögezte: az egyesülési jog alapján — alapvető emberi jogról van szó — külföldi állampolgárok is tagjai le­hetnek a társadalmi szerve­zeteknek, illetve maguk is alapíthatnak ilyet. Az egyet­len kritérium, hogy tartósan Magyarországon éljenek. Incidens november 7-én A lap munkatársa bővebb felvilágosítást kért a no­vember 7-én megtartott Vö­rösmarty téri demonstráció­ról is, amelyről egyébként a nyugati sajtó is beszámolt. A kormányszóvivő megerő­sítette, hogy az ünnep nap­ján a délelőtti órákban egy, a FIDESZ-hez tartozó ki­sebb csoport transzparen­sekkel demonstrálta az ün­neppel kapcsolatos ellenér­zését. A rendőrség a közrend megzavarása miatt 18 sze­mélyt előállított, kényszerítő eszközt azonban nem alkal­maztak velük szemben. A fiatalokat egyébként rövid időn belül szabadon bocsá­tották az V. kerületi rendőr- kapitányságról. Az egyik fiatalember — Kiss Tamás — viszont a rendőrség épü­lete előtt „jelenetet rende­zett”: a földre vetette ma­gát és azt kiabálta, hogy bántalmazták. Kisvártatva a helyszínre érkezett az idő­közben kihívott mentőautó is, mielőtt azonban az orvo­sok hozzákezdhettek volna a „sérült” vizsgálatához, a fiatalember kiugrott az au­tóból és eltávozott a hely színről. Marosán György leszögez­te: a kormány semmiféle ad­minisztratív rendszabály­nak nem híve, azt azonban elvárja, hogy a játékszabá­lyokat betartsák. Ebben az esetben például be kellett volna jelenteni az utcai meg­mozdulás tervét. Nem tart­ják szerencsésnek azt sem, ahogy a fiatalok kifejezték az ünneppel kapcsolatos vé­leményüket. „Nem arról van szó, hogy ünnepli-e valaki ezt a dátumot vagy sem. Mindenkinek szíve joga, hogy erről véleményt for­máljon. Mi több, nem is bi­zonyos, hogy november 7-e emlékezete a jövőben is ha­sonlatos lesz az eddigi szo­kásokhoz. Bárhogyan is van, a november 7-ei ünnep ki­gúnyolása nem méltó társa­dalmunkhoz, és szeretném remélni, hogy fiataljainkhoz sem” — fogalmazta meg ál­láspontját a kormányszóvi­vő. Szent István királyunk halálának 950. évfordulóján Ünnepség az NSZK-beli Áachenban

Next

/
Thumbnails
Contents