Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-09 / 267. szám
2 Somogyi Néplap 1988. november 9., szerda Ma választ elnököt Amerika Közép-európai idő szerint a kora délutáni órákban nyitnak a szavazóhelyiségek az Egyesült Államokban: elnököt és törvényhozást választanak. Az elmúlt 72 óra minden korábbinál hevesebb ■propagandakampányokat hozott, mivel a republikánusok biztosak akarnak lenni George Bush győzelmében, míg a demokraták még reménykednek, hogy megfordulhat a kocka és Michael Dukakis lehet az új elnök. Az utóbbiak reményeiket arra alapozzák, hogy Bush előnye a korábbi 10—15 százalékról hétfő estére 6 százalékra csökkent — ugyanakkor a szavazók 7 százaléka csak a választás napján dönt, hogy végül is kire vöksol. A jelenlegi alelnök túláradó energiával vitte tovább kampányát, mindenkinek mindent megígérve: a módosaknak adócsökkentést, a szegényeknek fedelet a fejük fölé, a harciasaknak fegyverkezést, a békéseknek leszerelést. Michael Dukakis, aki általános vélemény szerint tárgyszerűbb és -korrektebb kampányt vívott, ellentámadásával szép sikert ért el, de ez hátránya behozásához aligha lesz elegendő. Vigaszul szolgálhat számára, hogy pártja biztos lehet sikerében az ugyancsak keddi törvényhozási' és kormányzói választásokon, így Amerika második kormánya, a kongresszus, szilárdan a demokraták kezében marad. Közép-európai idő szerint kedden éjfélkor zárnak az első, szerda hajnali hatkor (Alaszkában) az utolsó szavazóhélyi ségek, ám azt várják, hogy az elnökválasztás eredménye már a szerdán kora hajnali órákban meglesz. A választás lármája és izgalmai után — külsőleg — viszonylagos csend következik: az Egyesült Államok új elnökét csak január 20- án iktatják be, majd ezt követően lát munkához az új kormány. November 22-én KB-ülés (Folytatás az 1. oldalról) jes körét, az érdekegyeztetés mechanizmusát és eszközeit, valamint a kormányzattal és a munkaadókkal történő együttműködés elveit, gyakorlatát át kell tekinteni és azokat a mai követelmények szerint szükséges alakítani, szabályozni. A testület véleménye szerint a szakszervezetek szövetségi alapon tervezett átalakítása jobban szolgálhatja az érdekek kifejeződését és érvényesülését. A testület felhívta a figyelmet arra, hogy a munkahelyi szakszervezetek és pártszervezetek közötti együttműködést új alapokra kell helyezni. A párttagok fokozott aktivitással vegyenek részt a szakszervezeti munkában, legyenek kezdeményezői. tevékeny részesei a szakszervezeti mozgalom megújításának. A Politikai Bizottság megtárgyalta a párttagdíj-fizetés módosításáról szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a kommunisták eleget tesznek tagdíjfizetési kötelezettségüknek és ezzel anyagilag jelentős mértékben hozzájárulnak a párt működéséhez. Egyetértett azzal, hogy a körülményekre tekintettel a tagdíjakat mérsékelni, a fizetés rendjét pedig egyszerűsíteni kell. Az erre vonatkozó javaslatot a PB a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításával is foglalkozott. Tudomásul vette, hogy az alaptörvény felülvizsgálatával párhuzamosan folyamatban van több olyan, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztését célzó törvény előkészítése, amelyek elfogadására és alkalmazására mielőbb szükség lenne. Ilyen többek között a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvények megalkotása, a választójogi törvény módosítása és az országgyűlés ügyrendjének módosítása. Ezért már most is indokolt a jelenlegi alkotmány néhány rendelkezésének megváltoztatása. A PB javaslata alapján a Központi Bizottság is foglalkozik majd a kérdéssel. A testület a továbbiakban tájékoztatót hallgatott meg a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvények társadalmi vitájának főbb tapasztalatairól. A PB támogatja a törvénytervezetek A közélet hírei átdolgozását, s egyetért azzal, hogy új jogi megoldáso- ■ kát, árnyaltabb megfogalmazásokat alkalmazzanak. A törvénytervezetek társadalmi vitájának tapasztalatairól és a javasolt módosításokról a Központi Bizottság tájékoztatást kap. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy november 22- ére összehívja a Központi Bizottságot. Lapzarta Még tartott a tanácskozás, amikor Major László, a Központi Bizottság szóvivője és Kovács Jenő,, a KB pártós tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője tájékoztatta az újságírókat a napirendről és az elhangzottakról. A magyar szak- szervezetek megújulásáról, a szakszervezeti mozgalom néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatóhoz kapcsolódva elmondta : a vitából kitűnt, az MSZMP is érdekelt abban, hogy a szak- szervezetek visszanyerjék a tagság bizalmát, s nagy tömegbefolyással rendelkező érdekvédelmi-érdekképviseleti szervezetté váljanak. Az alkotmány módosításával kapcsolatos viták tapasztalatait összegezve elmondta: miközben folyik az alaptörvény felülvizsgálata, szükséges a jelenlegi alkotmány módosítása annak érdekében, hogy a tervezett — egyesülési és gyülekezési — törvények életbe léphessenek. A cél az, hogy a jelenlegi alapokmányt a módosításokkal ne terheljék meg túlságosan, hiszen a revíziója amúgy is folyamatban van. Ezt követően a szóvivő kérdésekre válaszolva elmondta: a testület úgy vélte, a pártértekezlet szellemében át kell tekinteni a párt vezető testületéinek működését, munkamegosztását. Hangoztatta: markáns és határozott munkamegosztás szükséges a két választott testület között. A Központi Bizottság a párt parlamentjeként kell, hogy tevékenykedjen a két kongresszus, illetve a pártértekezletek között. Határozathozatalra csak a Központi Bizottság jogosult, a Politikai Bizottság pedig előkészíti a KB döntéseit, gondoskodik az ellenőrzésről és a végrehajtásról. Fontos, hogy az apparátus munkája is alkalmazkodjon az új körülményekhez. Kelet-Európa egyébként legkisebb létszámú apparátusában — ha a Központi Bizottság úgy dönt — szervezeti módosításokat is végrehajtanak — mondotta. Kovács Jenő a napirend indoklásául kifejtette: jelenleg nincs olyan pártdokumentum, amely útmutatóul szolgálna alapvető szervezési kérdésekben. A tervezett módosítások egyébként azt a célt is szolgálják, hogy — az országos pártértekezlet szellemében — a kisebbségek jogait is tiszteletben tarthassák, érvényesíthessék. Egy további kérdésre válaszolva Kovács Jenő felhívta a figyelmet, hogy tájékoztató került a testület elé arról: a SZOT elnöksége milyen elképzeléseket alakított ki — a szakszervezeti tagok vitái összegezéseként — a mozgalom továbbfejlesztéséről. Tulajdonképpen konzultáció folyt az előterjesztésről. A Politikai Bizottság nem kívánt valamiféle mandátumot adni a szakszervezetekben tisztséget viselő párttagoknak, természetesnek vélték, hogy ezkről a kérdésekről a szak- szervezet, s ne a párt döntsön. A PB üdvözlte az elnökség tájékoztatójából kitűnő megújulási szándékot, s leszögezte: érdekelt egy erős, tekintélyes szakszervezeti mozgalom működésében. Megállapította azonban: ehhez egy világosabb profil, érdemi önállóság, szervezeti átalakítás, a párthoz, a kormányzati szervekhez és különböző szerveződésekhez való viszony tisztázása szükséges. Ezeket a törekvéseket a testület indokoltnak, s támogatandónak zelte. Más fölvetésre elmondta: az MSZMP politikai pártként kíván működni, s az úgynevezett ügyintézői szerep mellett leveti érdékki- járó és -képviseleti vonásait. A politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztése többek között azt a célt is szolgálja, hogy a párt és a szakszervezetek viszonya tisztább és világosabb legyen. A szakszervezetekkel kapcsolatban sokszor elhangzó fogalmak — autonómia, elkötelezettség, önállóság, függetlenség — önmagukban kevesek. Ezek tartalmát magyarázni, pontosítani szükséges. A SZOT-on kívül létrejött szakszervezetekhez való viszonyról elmondta, hogy a SZOT az utóbbi időben nagyfokú nyitottságról tesz tanú- bizonyságot. Hazzátette : a munkavállalói érdekképviselet javára válna, ha ez a nyitottság viszonzásra találna. Erre utaló jeleket látni, de ezek a jelek egyelőre bizonytalanok. Várkonyi Péter bécsi felszólalása Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának keddi plenáris ülésén. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága a közelmúltban Budapesten tartott ülésének állásfoglalásait ismertetve hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Bécsben a tanácskozás mielőbbi sikeres befejezésén kívánnak munkálkodni. Emlékeztetett arra, hogy a budapesti ülésről kiadott közlemény megerősítette a szocialista országok elkötelezettségét a helsinki záróokmány kiegyensúlyozott, minden együttműködési területre egyformán kiterjedő végrehajtása és továbbvitele mellett. A Varsói Szerződés tagállamai nagy jelentőséget tulajdonítanak a bizalom és biztonságerősítés kérdéseinek. Álláspontjukat nyilatkozatban foglalták össze, amelynek célja, hogy eszmecserére invitáljon a további bizalomerősítő intézkedések kidolgozásának lehetséges irányairól. A szocialista országok remélik, hogy a nyilatkozat kedvező fogadtatásra talál az EBEE-n résztvevő államokban, a bécsi találkozón és elősegíti az érdemi tárgyalások még ez évi megkezdését. A budapesti nyilatkozat megerősíti a Varsói Szerződés tagállamainak azon változatlanul legfontosabb célkitűzéseit, hogy a tárgyalásokon elért megállapodások eredményeként jelentős mértékben csökkenjen a katonai szembenállás, elháruljon a fegyveres konfliktusok kialakulásának és a meglepetésszerű támadások veszélye, erősödjék a kölcsönös biztonság, növekedjen a katonai tevékenységek nyíltsága, kiszámíthatósága. A leszerelési és együttműködési folyamat elmélyítése érdekében a szocialista országok továbbra is készek minden állam, államcsoport észrevételei, konstruktív kezdeményezései, javaslatai megvitatására, illetve megvizsgálására. A magyar külügyminiszter szólt arról, hogy megítélésünk szerint a bécsi találkozón most már a kormányok politikai döntésein alapuló erőfeszítésekre van szükség végső kompromisszumok kimunkálásához, a záródokumentum szövegének véglegesítéséhez. Magyarország a megegyezés irányába teti jelentős lépésként üdvözli, hogy az egyes témakörök koordinátorai elkészítették a záródokumentum vonatkozó fejezeteinek továbbgondolt Változatát. A bécsi találkozó mielőbbi sikeres befejezéséhez elengedhetetlen, hogy minden résztvevő állam nagyfokú felelősségtudatról és önmérsékletről tegyen tanúbizonyságot és érdemi módosítások nélkül fogadja el a koordinátorok által készített tervezeteket, amelyeket magyar részről komoly megegyezési alapnak tekintünk és támogatjuk azokat. Walesa nem hirdet országos sztrájkot A reális gondolkodás fe- lülkerekedésének és biztató jelnek nevezte Jerzy Urban azt, hogy kedden a gdanski hajógyárban 3000 dolgozó részvételével tartott nagygyűlésen Lech Walesa, korábbi ígéretétől eltérően nem hirdetett sem országos sztrájkkészültséget, sem sztrájkot, hanem a munkások teljesen legális határozatot fogadtak el, és tiltakozó levelet küldtek a hajógyár bezárása miatt az alkotmánybírósághoz. A lengyel kormány szóvivője keddi szokásos nemzetközi sajtóértekezletén mindezt úgy értelmezte, hogy Lengyelországban lassan megkezdődik a demokratikus játékszabályok tanulása. Ugyanakkor változatlanul kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Lech Walesa és társai valóban a tervezett kerekasztal- értekezlet megtartására törekednének, mivel egyre újabb és újabb előfeltételeiket támasztanak, és alig változtatnak évek óta alkalmazott taktikájukon, aminek lényege: mindenre nemet mondani. Kambodzsai nomzeti megbékélési tárgyalások A kambodzsai politikai erők vezetői franciaországi találkozójuk végén közös közleményt írtak alá. Ebben hangoztatták, hogy Fere-en- Tardenois-ban tartott kétnapos találkozójukon megvitatták a kambodzsai probléma megoldásának minden vetüietét. Hun Sen, a Kambodzsai Népköztársaság miniszterelnöke, Norodom Szihanuk herceg, volt államfő, az ellenzéki koalíció vezetője és Son Sann, a nemzeti jobboldal vezére, elhatározták, hogy nézeteltéréseik közelítése végett munkabizottságot hoznak létre. Ez váltott elnökséggel fog ülésezni Párizsban a volt nagykövetségi rezidencián, amelyet a francia kormány Norodom Szihanuk rendelkezésére bocsátott. A három politikai vezető azt is elhatározta, hogy legközelebb jövőre találkoznak Franciaországban. Mind a munkabizottságban, mind a következő csúcsértekezleten nyitva tartják a 'kaput a negyedik politikai erő, a Vörös Khmerek képviselői előtt. Végül megállapodtak abban is, hogy a négy erő megegyezése után célszerűnek látják egy nemzetközi értekezlet összehívását. autórománc vége Katonai küldöttség Horváth István altábornagy, MN politikai főcsoportfőnök, miniszterhelyettes — Tadeus Szacilo vezér- ezredesnek, a Lengyel Néphadsereg politikai főcsoportfőnökének meghívására — katonai küldöttség élén kedden hivatalos, baráti látogatásra Lengyelországba utazott. Korom Mihály hazaérkezett Korom Mihálynak, az Alkotmányjogi Tanács elnö kének vezetésével Latin- Amerikában járt magyar parlamenti delegáció kedden hazaérkezett. À magyar parlamenti küldöttség Kubában, Mexikóban és Nicaraguában megbeszéléseket folytatott a törvényhozói kapcsolatok bővítéséről, a parlamentek közötti együttműködés kiszélesítéséről. HNF-küldöttség utazott Szófiába Huszár Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével a Bolgár Hazafias Front meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra népfront-küldöttség utazott Szófiába. Szűrös-interjú Még mindig reméljük, hogy sikerül helyreállítani Romániával a jószomszédi kapcsolatokat, tárgyalások útján rendezni a vitás kérdéseket, s kialakítani egy tárgyalási mechanizmust. Mindamellett nincsenek illúzióink — jelentette ki a Süddeutsche Zeitung lapnak nyilatkozva Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára A Münchenben megjelenő tekintélyes liberális újság keddi számában megjelent interjújában a KB titkára főiként az ezzel összefüggő kérdésekre válaszolt. Személyi hírek A Minisztertanács december 31-i hatállyal kezdeményezi az Elnöki Tanácsnál Török István kereskedelmi minisztériumi államtitkárnak e tisztségéből — saját kérésére, érdemei elismerése melletti — fölmentését, nyugállományba vonulása miatt. Vallus Pált, az Országos Árhivatal elnökhelyettesét tisztségéből — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — ugyancsak december 31-i hatállyal mentette föl a Minisztertanács. Az olasz Csalódással közelít a végéhez az olaszok évtizedes szerelmi viszonya gépkocsijaikkal, rá kellett döbbenniük: az autók nem szeretik őket viszont. A kocsik zajától rázkódnak, füstjétől mállanak- romlanak az évszázados, évezredes műemlékek, a zsúfoltság elviselhetetlen. Ezért mind több olasz város történelmi központjából tiltják ki az autókat legalább a nap bizonyos szakában. Ez az utolsó lehetőség az épületek megmentésére és a gyalogosok utolsó esélye a „túlélésre”. Firenzében a városközpont már „sétálóutca” minden nap reggel fél nyolctól este fél hétig. Rómában a városközpontban inkább két részre osztották a tilalmat, az eddigi reggeli és délutáni csúcsforgalom idejére, és a két szakasz összesen hét órát tesz ki naponta. Milánóban hasonló korlátozásokat vezetett be a városi tanács, azt állítva, hogy a Dóm körül kijelölt 400 hektáros autómentes terület a legnagyobb ilyen nagyvárosi körzet egész Európában. Bolognában most vezetik be a korlátozásokat. Nápolyban a legerősebb az autóstársadalom ellenállása, ott „a korlátlan vezetést” szinte emberi jognak tartják. De a tanács még ott is elhatározta, hogy végre érvényt szerez annak a 49 éve hozott, de soha be nem tartott szabálynak, amely szerint a templomok és a nagyobb műemlékek előtt tilos parkolni. Az olasz hatóságok mást is terveznek az elszabadult autósok regulázására. A nyáron néhány országúton kísérletképpen 110 kilométerre korlátozták a sebességhatárt, a korábbi óránkénti 140 helyett. Ezeken az utakon kimutathatóan kevesebb volt a baleset, az újságok mégis vitatják, hogy jó lesz-e a „lassúság”: a többség szerint a vezetők el fognak aludni útközben és ebből származnak majd a bajok. Végül bonyolult kompromisszum született: valószínűleg eltérő sebességkorlátozásokat fognak megállapítani a különböző teljesítményű autókra és a napszakokra, az autópályákon a határok óránként 80 és 130 között lesznek majd. Bár inkább szabadságjogokról folyik a vita, az sem lényegtelen, hogy a korlátozások sok gondot okoznak. Az olasz nagyvárosokban a tömegközlekedés elég hiányos, megbízhatatlan és minduntalan sztrájkol. Nemigen van mire átülni a magánautókról. Ezért sok a kivétel és kialakult a behajtási engedélyek feketepiaca is: egy jobban sikerült ha misítványért Milánóban 500 dollárnak megfelelő összeget is szívesen megadnak. Átok vagy áldás-e a kocsi? Annyi bizonyos, hogy ezt a kérdést most már a kocsik kitiltásával kapcsolatban is fel lehet tenni Olaszországban.
