Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-09 / 267. szám

1988. november 9., szerda Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK 1988. OKTÓBER 7-1 IRÁNYELVEI ÉS FELADATTERVE AZ ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLET UTÁNI MEGYEI TENNIVALÓKRA (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel együtt mind • a megyei tömegtájékoztatás­nak, mind a politikai-közéle­ti fórumok működésének mechanizmusát, céljait és eszközeit célszerű megújíta­ni — különös tekintettel a párton helüli és a pártról szóló tájékoztatásra, infor­mációáramlásra. A megyei pártbizottság ösztönzi a he­lyi nyilvánosság gyorsabb ki­építését is, amelyben eddig csak 'kezdeti lépések történ­tek a megyében. 44 A megyei pártbizottság ■ újólag megerősíti ko­rábban elfogadott gazdasági stabilizálási és kibontakozási programját. Ennek alapján leszögezi, hogy a megye gaz­dasági fejlődése szempontjá­ból elengedhetetlen a piaci viszonyok dinamikusabb ki­bontakoztatása, a vállaikozó és a menedzselő készség fel­erősítése, a hazai és külföldi tőke bevonása, számítva a lakossági megtakarítások — érdekeltségi alapon történő — hasznosulására. Ehhez kedvező feltételeket teremt a tagsági törvény, amelynek megyei lehetőségeit maxi­málisan ki kell használni. Kezeljük kiemelten a fejlő­dés húzóerejét jelentő ide­genforgalmat, a piac- és ex­portképes gazdálkodók tá­mogatását, a termékszerke­zet korszerűsítését! Sajátos­ságainkból adódóan növelni kell az alacsony hatékonysá­gú mezőgazdasági üzemek alkalmazkodóképességét ; végre kell hajtani az ezt szolgáló szerkezeti és szer­vezeti változásokat. Ennek során vállalnunk kell a sze­lektív fejlesztéssel járó konf­liktusokat is. Ugyanakkor fo­kozott figyelmet fordítunk az esetleges munkanélküliség miatti társadalmi feszültsé­gek mérséklésére és a szo­ciális biztonság erősítésére. A gazdasági előrelépést szol­gáló folyamatokat a megyei pártbizottság politikai eszkö­zökkel segíti, ösztönzi és a szükséges döntésekhez meg­felelő közéleti hátteret kí­ván biztosítani. 40 A gazdasági program IA. vonzatáhan alakulnak megyénkben is a társada­lompolitikai lehetőségek, s ez jelenleg még a szociális, ellátási feszültségeket élezi tovább. A társadalmi igaz­ságosság vállalása az érdek­összeütközések, a jövedelmi különbségek közepette, a VIII. ötéves tervidőszakra nézve reális, társadalompoli­tikai és szociálpolitikai, he­lyi és megyei adottságokkal számoló koncepció kidolgo­zását követeli meg. Célra­vezetőnek látszik ezt is az állami szervekkel, illetve a szakszervezetekkel egyeztet­ve kialakítani. Addig is, tár­sadalompolitikai feladataink élén a lakásellátással, a köz­oktatással, a vízgazdálkodás­sal és a kórházi rekonstruk­ciókkal kapcsolatos teen­dőink megvalósítása a leg­fontosabb. •JO A szövetségi politika, a párt kezdeményezései­hez való viszonyulás, vala­mint a pártépítés szempont­jából is kimagaslóan fontos az ifjúsághoz való viszony, A KISZ platformja és a köz­életben jelentkező más ifjú­sági szerveződések, egyesüle­tek láttán az ösztönző, támo­gató együttműködést tartjuk fontosnak minden olyan szerveződéssel, kezdeménye­zéssel, amely az érdekeket és a törekvéseket a népköztár­saság alkotmánya alapján és keretében kívánja megvaló­sítani. Ezzel együtt nem mondunk le az utánpótlás neveléséről sem. A mozga­lom keretei között követke­zetesebben biztosítjuk a nemzedéki érdekek, javasla­tok megjelenítését, képvise­letét. 4 A Az ideológiai élet el- I“- lentmondásai, az élet­körülmények rosszabbodása, a művelődés és a szellemi élet gondjai, a pártépítés ko­rábbi statisztikai szempont­jai, de más okok miatt is meg kell újítanunk az értel­miségpolitikai munkát. Kü­lönösen fontos ez olyan ré­tegek — főleg művelődésben dolgozók, műszakiak — ese­tében, amelyeknek tevékeny­sége döntő a megye jövője, az innovációs folyamatok szempontjából is. Ezért az értelmiségpolitikai munká­ban a helyzet feltárása so­rán a szellemi élet jogos ér­dekeinek dinamikus, eseten­ként radikális vállalására kell tennünk a hangsúlyt. 4C A megyei viták, fóru- ***■ mok tapasztalatai, a közhangulat állapota is ar­ról tanúskodnak, hogy ideo­lógiai életünkben, a szocia­lizmusról alkotott képekben eddigi utunkat illetően sok a zavar és a feloldatlan ellent­mondás. A pártsajtót, agi- tációnk és propagandánk egész mechanizmusát az alapszervezetek ideológiai életének szolgálatába kell ál­lítanunk, s a pártQktatás megkezdett országos reform­jában aktív részt vállalva kell elősegítenünk az igé­nyesebb, a mai gondokra hi­telesebben reagáló marxis­ta-leninista világnézet átsa- játítását. Az e területen so­káig tapasztalható reszort- szerűséggel szemben ennek az igénynek kell áthatnia a politikai munka egészét, s együtt kell járni a propa­gandistáink, aktivistáink kö­rének erőteljesebb frissíté­sével és nagyobb politikai megbecsülésével. FELADATTERV az irányelvek alapján, 1990-ig 1 A megyei pártbizottság ■ tudatában annak, hogy e dokumentuma nem öleli fel a megye gazdaságának, tár­sadalmának és közéletének valamennyi fontos kérdését, mind az irányelvek, mind a feladatok kapcsán számolt korábbi érvényes határoza­taival. A megyei pártbizott­ság az irányelvekben és a feladattervben rögzített ál­láspontoknak és tennivalók­nak megfelelően módosítja 1990-ig szóló középtávú ter­vét, és eszerint alakítja ki 1989. évi munkatervét. 2 A megyei pártbizottság ■ és az alapszervezeteket közvetlenül irányító pártbi­zottságok 1989. április 30-ig fogalmazzák meg, hogy mi­vel bővítik, egészítik ki, nö­velik az alapszervezetek jog- és hatáskörét. Ahol indokolt, a megváltozott körülmények­re figyelemmel, a szükséges személyi és szervezeti vál­toztatásokat végre kell haj­tani. A pártszervezetek szá­mára biztosítani kell min­den kérdésben a konzultáció lehetőségét. A döntéselőké­szítés legyen széles körű, fi­gyelemmel az irányelvekben megfogalmazott tényezőkre. O Ki kell alakítani a párt- 9- viták mechanizmusát és azokat rendszeressé kell ten­ni. A pártalapszervezetek és pártszervek álláspontjának kialakítását elősegítő, orien­táló feladatokra, a pártállás­pont tisztázása végett, az ar­ra felkészült szakemberek bevonásával úgynevezett ad hoc bizottságokat kell szer­vezni. Álláspontjukról gyors, világos tájékoztatást kell nyújtani. A A megyei pártbizottság szükségesnek tartja, hogy ülésein, továbbá a végrehaj­tó bizottság, valamint a munkabizottságok ülésein al­kalmanként éljenek a meg­hívás lehetőségével — első­sorban az alapszervezetek köréből. Ugyanakkor szük­ségesnek tartja, hogy a dön­téselőkészítés szakszerűsé­gének, megalapozottságának érdekében a vb, illetve a pb orientálására működő állan­dó tanácsadó testületet hoz­zunk létre. C A megyei pártbizottság 9- megbízza a végrehajtó bizottságot, hogy a politikai nyilvánosság helyzetéről és feladatairól szóló napirend kibővített ülésén határozzon az alapszervezeteket érintő politikai információs rend­szer visszajelző, tájékoztató mechanizmusának kiépíté­séről is. / A választott tisztségek betöltésénél (pb, vb) már most alkalmazzák a demok­ratikus választási módszere­ket (jelölést előkészítő bi­zottság működtetése, többes jelölés, közvetlen választás, delegálás, visszahívás). A megyei pártbizottság káder- politikája a jövőben legyen nyíltabb, markánsabb és egyértelműbb. A változtatás­ra megérett kérdésekben ha­tározottan, idejében döntsön. Az elképzeléseket, javaslato­kat megfelelő időben kell az illetékes testületek elé ter­jeszteni alternatív indítvá­nyok formájában. ’T A megyei pártbizottság ' ■ vizsgálja felül hatásköri listáját, csökkentse a hatáskö­rébe tartozó párt-, gazdasá­gi és társadalmi tisztségek számát. Alapvető rendező elv legyen, hogy csak azok a vezető beosztások marad­janak megyei hatáskörben, amelyek a megye szempont­jából meghatározóak, a töb­biek kerüljenek a területileg illetékes pártszervezetekhez. 8 Tiszteletben tartva. az - állami szervek, társadal­mi „és tömegszervezetek, egyesületek önállóságát, ki kell dolgozni az ott műkö­dő alapszervezetekkel, kom­munistákkal a kapcsolattar­tás, az orientálás hatékony mechanizmusát. Q A megyei pártbizottság ' ■ szükségesnek tartja,hogy az év utolsó testületi ülésén — egy-, a tagjaiból válasz­tott — munkabizottság érté­kelje a testületi munka meg­újításának tapasztalatait ; minősítse a testületi tagok alapszervezetekkel való kap­csolatát s részvételüket a folyamatos képviseleti mun­kában. A pártbizottság ugyancsak szükségesnek tartja, hogy ezt megelőzően a párt-végrehajtóbizottság értékelje az átszervezett- ap­parátusi munka helyzetét, szükség szerint kezdemé­nyezze a pártbizottság ülé­sén a további változásokat. E pártbizottsági ülésen a po­litikai apparátus is vegyen részt. tn Az irányelvekben meg- jelölt prioritások bizto­sítása mellett a megyei párt- bizottság bízzon meg egy ideiglenes munkabizottsá­got, s az terjessze a párttes­tületek elé a megyei párt- bizottság VIII. ötéves terv­időszakra szóló komplex gazdasági, társadalompoli­tikai és szociálpolitikai kon­cepcióját. Széles körű dön­téselőkészítés keretében, reá­lis alternatívákat megjele­nítve kell a tervezetet a me­gyei pártvitára bocsátani^ s ennek alapján dönteni a pártbizottság ülésén.. 44 A pártépítés, az ifjú- ságpolitikai, valamint az agitációs és propaganda- munkabizottságok — célsze­rű munkamegosztással — készítsenek elemzéseken ala­puló feladattervet az ifjú­ságpolitikai és az értelmi­ségpolitikai munka tovább­fejlesztésére. 40 A párt készülő műve- *^m lődéspoliidikai és párt­oktatási reformmunkálatai­ba aktívan, a megyei tapasz­talatokat és igényeket érvé­nyesítő szándékkal kapcso­lódjanak be az illetékes pártszervek. Elő kell segíte­ni, hogy az elméleti ered­mények, az igényes eszmei orientálódás hatékonyan épüljenek be az agitáció és. a propaganda mechanizmu­sába — mindenekelőtt az alapszervezetek tájékozódá­si, eligazodási igényeinek megfelelően. A megyei pártbizottság 1987. szeptember 2-i „Az MSZMP Központi Bizottsá­ga kibontakozási program­jából adódó megyei felada- tok”-at, az 1988. június 6-ü „A tagkkönyvcserét megelő­ző beszélgetéseken és párt- vitákon elhangzott felveté­sekből adódó feladatokkal, valamint a jelen határozatot a XIV. kongresszusig terje­dő időszak alapdokumentu­mának tekinti. (A tnegyei pártbizottság a feladatterv egyes pontjai­nak végrehajtásához termé­szetesen konkrét határidő­ket és felelős személyeket jelölt meg dokumentumá­ban.) Cserélik a síneket Mindin vágány fölé kerül villámot vezeték A vasutasok rosszallóan néznek körül a kaposvári állomáson. Azt mondják: úgy feltúrták az építők a környé­ket, hogy nem ismernek rá a munkahelyükre. Kétszáz méteres szakaszon cserélik erősebbre a vágányt, s az alapokat is megerősítik. Az új sínpár már kapcso­lódik a régihez, de a lábazat még nincs végig kész. Az emberek keményen dolgoz­nak a vágány mellett. Igye­keznek, mert a sínek cse­réje után a peront is meg kell hosszabbítani. Még karácsony előtt meg­érkezik az első villamos vontatásé szerelvény a ka­posvári állomásra. Nagy nap lesz! Nincs olyan ember, aki ne örülne annak, hogy 30 kilométerrel meghosszabbo­dott az ország villamosított vasúthálózata. A Kaposvár és Budapest között utazók­nak ezután Dombóváron nem kell majd várniuk a moz­donycserére. Két évvel ezelőtt kezdő­dött meg a berúházás, és hamarosan elkészül Dombó­vár és Kaposvár között. Ez­zel párhuzamosan a Balaton déli partján is folynak a munkák; a nyártól már Sió­fokig járnak a villamos von- tatású szerelvényék, nemso­kára pedig Fonyódig. Most azonban ia kaposvári állo­máshoz összpontosítja erőit a villamosfelsővezeték-építő főnökség, hiszen itt — ígérete szerint — december elejéig végezni kell a szereléssel. Néhány napja kerültek föl a kereszittartók az oszlopok­ra. Jókora áthidalókra volt szükség — így nem kellett minden vágány mellé külön­külön oszlopokat állítani. A 15 méteres kereszttartók föl­emeléséhez különleges vas­úti kocsira volt szükség. — Négy vágányon fogad­juk a tehervonatokat, ebből kettőt az utóbbi napokban elfoglaltak az építők. Sok­szor a négy 6Ínpár sem elég. Gondolhatja, mit jelentett, hogy csak a felén dolgoz­hattunk — mondta Héjjas Károly állomásfőnök, s köz­ben a sínek felé lesett szo­bája ablakából. — Néhai fél óra alatt kellett ötven ko­csit szétosztani, persze min­det máshová. Ettől függetle­nül együk nap sem volt meg­állás, sem az áru-, sem pe­dig a személyforgalomban. Jelentős késéseink sem vol­tak, egy-két perc pedig ak­kor is előfordul, ha minden sínpár szabad. Jó lenne, ha a későbbiek­ben is nyugodtan dolgozhat­nának az építők s közben a szerelvényeik is a menetrend szerint járhatnának ! Az állomások közötti sza­kaszon már csak jelentékte­len munkák vannák hátra. Néhol a vasoszlopokat és a többi fémszerkezetet festik, meg az apróbb hibákat ja­vítják. A vezeték — a ka­posvári állomást 'kivéve — már mindenütt a helyén van. Sokszor előfordult az utóbbi időben, hogy az utasokat autóbusszal vitték Kaposvár és Dombóvár között, ilyen­kor mindig az építők dolgoz­tak a pályán: oszlopokat ál­lítottak vagy a felsővezeté- ket feszítették 'ki. A kapos­vári állomás maradt utol­jára; azért is, mert a régi felüljárót előbb le kellett bontaná, addig nem foghat­tak hozzá a vezetékek sze­reléséhez. Az állomáson levő összes vezetéket újra szigetelik a nagy feszültség miatt. A biztosító berendezéseket is át kell alakítani, mielőtt megérkezik az első villamos vontatású 'szerelvény. S ad­dig a vasutasoknak is vizs­gát kell tenniük, hiszen a 25 ezer voltos vezeték jó néhány új munkafogást és sokkal nagyobb figyelmet követel. Ezután itt cserélik majd a gépeket, míg nem készül el á gyékényese vo­nal további szakaszának vil­lamosítása. Faragó László

Next

/
Thumbnails
Contents