Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-09 / 267. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 267. szóm Ára: 1,80 Ft 1988. november 9., szerda Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának 1988. október 7-i irányelvei és feladatterve az országos pártértekezlet utáni megyei tennivalókra Az MSZMP országos pártértekezletének állásfoglalása útmutatást és konkrét feladatokat tartalmaz a politikai munka továbbfejlesztésére, megújítására nézve. Ezek jegyében mindenekelőtt a tettekre, az aktív, politikai cselekvésre helyeződött a hangsúly. A korábbiaktól eltérően döntő szerepe van az önállóságnak, a céltudatos kezdeményezésnek ; a párt tagjain, a politizáló közösségeken, s mindenekelőtt az alapszervezeteken múló feladatok tisztázásának és vállalásának. Belátható, hogy az előttünk álló időszakban, a politikai munka során kevesebb lesz az előírás, a készen kapott feladat, viszont megnövekszik — a közélet nyilvánosságában — a párt mozgalmi aktivitásának a jelentősége, az elkötelezettség személyes vállalása, a demokratikus viták szerepe. A gazdaság stabilizálásának és kibontakozásának új útjai és nehézségei, a társadalmi élet tendenciái és ellentmondásai, az ideológiai orientálódás szükségletei és zavarai indokolják megyénkben is a rajtunk múló és a ránk váró teendők újragondolását, a tennivalók irányainak, álláspontunknak és a konkrét feladatoknak a kimunkálását. Ehhez intenzív, tudatos, a nehézségekkel számoló, s a pártegységet erősítő politikai munkára van szükség. E szándék fejeződött ki a megyei pártbizottság 1988. október 7-i ülésének vitájában is, amelyben megfogalmazódott, hogy: — a korábbi határozatok érvénye mellett is kapjanak erőteljes hangsúlyt a konkrét, valóságos megújulás tényezői, feltételei és feladatai, — az elkövetkező időszak pártpolitikájának irányait és feladatait — az 1990-ben sorra kerülő megyei pártértekezletig és kongresszusig — úgy határozzuk meg, hogy azok segítsék elő a megyei pártélet egységének, cselekvőképességének megújulását, különös tekintettel a VIII. ötéves tervidőszak előkészületeire, az elkövetkező tanácstagi és képviselőválasztásokra, s mindezekből fakadóan a helyi megyei érdekek politikai képviseletére; — a rövid távra (1990-ig) szóló feladatokat is úgy kell meghatároznunk, hogy azok megvalósításának tapasztalatai továbbmutatóak legyenek, mindenekélőtt a megújuló pártélet demokratizmusának, lehetőségeinek, a politika rugalmas reagálóképességének kibontakoztatására. IRÁNYELVEK a pártélet megújítására, a legfontosabb gazdasági, társadalompolitikai és ideológiai teendőkre 4 A megyei pártbizottság ■■ a jelen és az elkövetkező időszak várható tendenciáiból kiindulva a politikai élet egészében az aktívabb, kezdeményezőbb és következetesebb pártmunkára helyezi a hangsúlyt. A helyi, megyei közéletben hiteles mozgalmi tevékenységével kívánja kifejezni készségét a reformok, a megújulás iránt. A gyakorlatban bizonyítja a demokratizálás folyamatainak, törekvéseinek vállalását és ösztönzését; együttműködési szándékát az állami és társadalmi szervekkel, szervezetekkel, mozgalmakkal, egyesületekkel. A párt politikájának megvalósulásának fontos biztosítéka a káderpolitika elveinek érvényesítése. A kádermunka fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a kiválasztódás folyamatának demokratizmusa. Elvi alapokon, személyekre és funkcióra való tekintet nélkül védi a közélet tisztaságát, megakadályozza az erkölcsi normák megsértését, felelősségre vonja vagy vonatja azokat, akik a legcsekélyebb mértékben is visszaélnek a hatalommal, példát mutat a protekcionizmus elleni következetes fellépésben. Egyértelmű és határozott politikai támogatást nyújt az állami szervéknek a törvényesség megszilárdításához, az állampolgári fegyelem erősítéséhez. Ugyanakkor álláspontja alapján vállalja a vitát és gyakorolja a politikai kritikát is, ha olyan törekvések fogalmazódnak meg, amelyek a szocialista megújulás útkeresései közepette a reformkészséget demagógiára, a szocializmus lehetőségének megkérdőjelezésére, az alkotmányos rend lejáratására kívánják kihasználni. O A pártélet aktivitásának növelése sem elvben, sem gyakorlatban nem mond ellent az állampolgári szükségletek, érdekek és kezdeményezések nyilvánossá és erőteljessé válásának a közéletben. Mindezek kapcsán az alapszervezetek, testületek alakítsák ki tagjaik számára útmutató szándékkal, egyúttal a pártonkívüli állampolgárok előtt is méltá- nyolhatóan és kiszámíthatóan álláspontjukat arról, hogy milyen érdekeket vállalunk és képviselünk mozgalmunkban, s az érdekek vitájában, egyeztetésében milyen céllal és milyen módon kívánunk részt venni. Ehhez a megyei pártbizottság — feladatkörét illetően — kellő orientációt nyújt, figyelembe véve a központi állásfoglalásokat is. O Céljaink és érdekeink megfogalmazása járjon együtt az állami szervek — mindenekelőtt a tanácsok — a társadalmi és tömegszer- vezetek, -mozgalmak, egyesületek alkotmányos jogainak, önállóságának tiszteletben tartásával; érdekképviselő, integráló szerepük ösztönzésével. Az ilyen elven alapuló gyakorlatban fejlesztjük kapcsolatunkat a szakszervezet és a Hazafias Népfront, valamint a tanácsok helyi, megyei szerveivel, testületéivel és más mozgalmakkal is. A megyei párttestület a társadalmi munkamegosztás alapján szükségesnek tartja a párhuzamos döntések helyett a tartalmas, kölcsönösen orientáló együttműködést. A direkt vagy áttételes irányító mechanizmusok helyett ki kell alakítani az e területeken működő alapszervezetek, az itt dolgozó kommunisták kapcsolattartásának, orientálásának új módjait, lehetőségeit. 4 A megújulás legfonto- ■ sabb elemének és politikai feltételének tekinti a megyei pártbizottság a Somogybán működő 911 alapszervezet önállóságának a kiteljesítését, kezdeményezőkészségének a fokozását, politikai erejének a növelését. Leszögezi a testület, hogy a cselekvési egység, a vezető szerep biztosítása és a széles társadalmi kontroll érvényesülése csak akkor lehet hiteles, ha mindez nemcsak a vezetők szerepére nézve, hanem a mozgalom egészében érvényesül. Ezért szükséges, hogy a megyei pártbizottság politikai, mozgalmi munkájában kapjon nagy hangsúlyt az alapszer- vezetek körében végzett tevékenység. 5 A megyei pártbizottság ■ tudatában van annak, hogy az alapszervezeti önállóság megteremtése nem öncél, és nem csupán az alapszervezetek akaratától és önmeghatározó képességétől függ. A régi beidegződésekkel és a továbbélő gyakorlattal szemben a hozott határozatok csak akkor válnak valóra, ha kialakulnak az ehhez szükséges lehetőségek is. Ez pedig nem gyámkodást tesz szükségessé, hanem az érdemi részvétel biztosítását a politikai döntésfolyamatokban. Ezért biztosítani kell az alapszervezeti kezdeményezések továbbvitelét; az információáramlás visszajelző funkcióit; a hatáskörök további leadását ; a káderkérdések érdemi meg- ítélhetőségét s már az 1990- ig terjedő . időszakban is a delegálás és közvetlen választás lehetőségét. 6 Belátható, hogy az alap- ■ szervezeti önállóság nem pusztán a korábbi „magasabb jogosítványok ” leadását jelenti, hanem eddig nem vagy csak esetenként kipróbált új politikai, mozgalmi megnyilvánulások, módszerek megteremtését is célozza. A kötelezően előírt napirendek helyett fontosabbá válik a pártszervezetek önálló tájékozódása, egymás közti kapcsolatainak szélesítése, a pártviták vállalása és kezdeményezése, a különböző politikai fórumok és közösségek szervezése. Ezek ösztönzése, a tapasztalatok elterjesztése fontos feladata a pártszerveknek (testületeknek, apparátusoknak). A pártbizottság szükségesnek tartja — különös tekintettel az elkövetkező tanácstagi és képviselőválasztásokra is —, hogy váljon sokoldalúbbá, akcióképesebbé a munkahelyi és a lakóhelyi alapszervezetek közötti együttműködés, a politikai szükségletek szerint és a tagság szándékának megfelelően alakuljanak az arányok. A megyei párttestület kívánatosnak tartja,'hogy a jövőben a pártszervek politikai minősítésének, önértékelésének fő kritériuma legyen az általuk képviselt alap- szervezetek valóságos önállósága, mozgástere. n A párttestületek tevé* * kenységében és összetételében elő kell segíteni a pártértekezlet azon állásfoglalásának érvényesülését, amely szorgalmazza a döntésfolyamatok célirányos elkülönítését, valamint a kölcsönös képviselet indokolatlan átfedéseinek megszüntetését. Ezzel együtt szükséges az is, hogy a testületi tevékenységben ne a napirendek szerinti döntéshozatal domináljon (illetve az üléseken való részvétel), hanem kapjon döntő szerepet az aktív folyamatos politizálás, a kiállás, az alapszervezetek és a testület képviselete a közélet különböző, fórumain. Mindez felveti az apparátusok testületekhez való viszonyának, továljbá a testületek közötti munkamegosztásnak a kérdését is. Q Az aktív, folyamatosan O- működő, politizáló testület igényét a megyei pártbizottság mindenekelőtt önmagával szemben teszi mércévé, s eszerint fogalmazza meg az apparátussal szembeni elvárásait, követelményeit is — hasznosítva az ezzel foglalkozó munkabizottság javaslatait. A testület és az apparátus viszonyának korszerűsítésében az egyébként indokolt létszámbeli és strukturális kérdések kapcsán mindenekelőtt azt kell tisztázni, mire kell az apparátus ! Az eddigiekben erőteljessé vált „testületet képviselő” apparátusi magatartással és feladatokkal szemben, a bizottsági tagok aktivitásának növelésével, a fő feladat a döntések felkészült, szakszerű előkészítése; a politikai folyamatok elemzése; a testület és tagjainak tájékoztatása legyen. A korábbi merev és végleges keretek helyett ezért indokoltabb a rugalmas, a politikai szükségleteket jobban követő, hatékonyabban reagáló apparátusi felépítés és az eszerinti munkamódszerek kialakítása. Q A testületek közötti * - munkamegosztás korszerűsítése mindenekelőtt azt jelenti, hogy a párttagság legszélesebb körét képviselő testületek elé kerüljenek mind többoldalú megvitatásban, megközelítésben a helyi, megyei politikai döntési javaslatok. Ezért célszerű, hogy a végrehajtó bizottság operativitása erősödjék, a . különböző munkabizottságok pedig az eddiginél érdemibb kérdésekben, többször legyenek közvetlen kezdeményezők, javaslattevők, előterjesztők a pártbizottság előtt, s vegyenek részt az ellenőrzésben is. A döntéshozatal kiszélesítésének, megalapozottságának elősegítése érdekében növelni kell az előzetesen véleményt nyilvánítók számát, esetenként pedig célirányosan szervezett tudományos tanácsadó bizottságok javaslatai is kérhetők. Célszerű a nagyobb horderejű döntéseknél a végrehajtásban résztvevőkkel kibővíteni a meghívottak körét. 4 A Az alapszervezetek, a testületek és az apparátus tevékenységében növelni kell a nyilvánosság szerepét. (Folytatás a 3. oldalon.) Ülést tart a megyei pártbizottság November 16-án, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart a megyei pártbizottság. A testület Klenovics Imre megyei első titkár előadásában tájékoztatót hallgat meg a Központi Bizottság november 1—2-i üléséről. Ezután a közmegegyezés alakulása, helyzete, a megye fejlődésére gyakorolt hatása a népfrontbizottságok tapasztalatai alapján című témát terjeszti elő dr. Novák Ferenc megyei népfronttitkár. Végül dr. Túri Imre osztályvezető előadása után, a dokumentum ismeretében a választójogi törvénytervezet véleményezésére vállalkozik a vezető testület. ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP POLITIKAI BIZOTTSÁGA 22-én KB-ülés Tegnap ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága. A testület megtárgyalta a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére; a KB munkabizottságainak, tanácsadó testületének és apparátusának feladatkörére vonatkozó előterjesztést. Javasolta, hogy a Központi Bizottság legközelebbi ülésén tűzze napirendre ezt a témát. A Politikai Bizottság fontosnak tartja, hogy a párt tegyen határozott lépéseket az állami szervekkel, társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal kialakítandó partneri viszony és munkakapcsolatok megteremtésére. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja a két vezető párttestület feladatkörének pontos elhatárolását: a Központi Bizottság — két kongresszus vagy pártértekezlet között — a párt legfelső döntéshozó, irányító és ellenőrző testületé, míg a Politikai Bizottság a napi politikai kérdések mellett a döntések előkészítésére és végrehajtására összpontosítja figyelmét. A testület ugyancsak megvizsgálta a párt központi apparátusa munkájának korszerűsítését és szervezeti felépítésének módosítását. Ehhez kapcsolódó javaslatait a Központi Bizottság elé terjeszti. A testület megvitatta a SZOT elnökségének tájékoztatóját a szakszervezetek tevékenységének néhány időszerű kérdéséről. A Politikai Bizottság egyetértett a szak- szervezeti mozgalom helyzetéről adott értékeléssel és a szakszervezeti munka megújításának tervezett irányaival. Megerősítette: a pártnak is alapvető érdéke, hogy a szakszervezetek visszanyerjék tagságuk bizalmát és a munkavállalók önálló arculatú, nagy tömegbefolyással rendelkező érdekvédelmi és képviseleti szervezeteivé váljanak. A párt változatlanul igényli, hogy a szakszervezetek a politikai és a gazdasági realitásokkal számoló partnerei legyenek az MSZMP-nek, és tevékenyen járuljanak hozzá a szocialista pluralizmus kialakításához. A Politikai Bizottság egyetértett azzal a kezdeményezéssel, hogy a szakszervezeti jogok és kötelezettségek tel(Folytatás a 2. oldalon) DÖNTÖTT A TAGSAG Lesz pártértekezlet Kaposváron Levélben fordult a kaposvári városi pártbizottság az alapszervezetekhez, a tagsághoz a testület október 19-i döntése alapján, s tőlük kért véleményt: szükségesnek tartják-e a városi pártértekezlet összehívását, a testület megújítását. A városi pártbizottság tegnap délután összegezte a párttagság véleményét. Kitűnt : a kommunisták igénye, hogy tisztábban lássák az ország és a térség helyzetét, jövőjét. A tagság 51,7 százaléka tartotta szükségesnek a rendkívüli városi pártértekezlet összehívását. Szó volt a testület ülésén az e fórummal kapcsolatos feladatokról. Az elfogadott feladatterv szerint a pártértekezlet időpontja január 14-e. Napirendjén a májusi országos pártértekezlet állás- foglalásából adódó városi feladatok, valamint a városi pártbizottság tagjainak és tisztségviselőinek megválasztása szerepel. A pártszervek 37 tagot közvetlenül' delegálnak majd az új 69 tagú városi párt- bizottságba, a többi 32 tagot a városi pártértekezlet 280 küldötte választja meg. A testület a pártértekezlet anyagainak előkészítésére többek között megválasztotta a pártélet kérdéseivel, a társadalompolitikával, a gazdaságpolitikával foglalkozó munka- bizottságot, valamint a jelölést előkészítő bizottságot. Vezetőjük Weisz Zoltán, dr. Jávorszky András, Baj er Nándor, valamint dr. De Sorgo Tibor. A párttagok és a párton- kívüliek minden észrevételét, javaslatát várják a városi pártbizottságon, s ezeket hasznosítják a párt- értekezlet tartalmi és szervezeti előkészítése során.
