Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-05 / 265. szám
Somogyi Néplap 1988. november 5., szombat OTTHON ÉS CSALÁD Ételreceptek Milyen anya a dolgozó nő? Kijevi divat Új kollekcióval mutatkozott be a Kijevi Divatház. A ruhákölteményeket a tengerentúl is megcsodálhatják, ugyanis meghívást kaptak az Egyesült Államokba egy nagyszabású divatbemutatósorozatra. A Kijevi Divatház modelljeit nem csak a Szovjetunióban ismerik és kedvelik. Számos külföldi bemutatón és kiállításon arattak nagy sikert remekbe szabott kollekcióikkal. Képeinken: Ez a modell a Barátság nevet kapta, s a szovjet- amerikai csúcstalálkozó tiszteletére tervezték. (Jobbról, felül.) A Kijevi Selyemkombinát krepdesin anyagából készült ruhák. A megrendelők között van Finnország, Svédország és Hollandia is. (Balról, felül.) Az országos di vatfesztivál egyik sikeres darabja. nyugtalanok voltak, körmüket rágták, minden idegen arctól féltek. A hetvenes évek elején, tíz évvel az első megfigyelés után, a 354 gyermekből 137-et sikerült ellenőrizni. Kiderült, hogy ezek a hátrányos helyzetű gyermekek testi fejlődésükben, iskolai eredményeikben és egész magatartásukban semmiben sem különböztek a Zürichben, családban nevelkedő gyermekektől. Olyan esetekben, amikor mégis mutatkoztak magatartásbeli, érzelmi és intellektuális zavarok, ezek biztosan nem a csecsemőotthoni hibás bánásmód következményei voltak, hanem döntően az okozta, hogy a családba visz- szakerülve állandó veszekedésnek, esetleg néha a mostoha gonoszságának vagy a szülök pszichés zavarainak voltak tanúi, szenvedő alanyai. A csecsemőkori anyaszeretet hiánya tehát csak akkor okoz a későbbi életben maradandó testi-lelki zavart, ha a gyermekeket később is állandó és súlyos lelki megterhelések érik. A csecsemő tehát élete első pár hónapjában nem olyan sérülékeny, mint feltételezték, és nem okvetlen az élet első hónapjai szabják meg későbbi személyiségfejlődését. A svájci kutatók szerint téves tehát R. A. Spitznek és társainak az az elmélete, miszerint egészséges lelki fejlődés csak akkor van biztosítva, ha a csecsemő egyetlen anya vagy gondozó mellett nő fel. A csecsemők bölcsődei csoportokban is tes- tileg-lelkileg egészségesen fejlődnek, bár egy gondozónő több csecsemőt lát el. Teljesen alaptalanul az a szinte dogmaszámba vett elmélet. amely a gyermekét bölcsődébe vivő anyát azzal vádolta, hogy mérgezi, búskomorrá teszi gyermekét. A gyermekek személyiség- fejlődését egyáltalán nem kizárólag az anya szabja meg, hanem olyan vele született idegrendszeri adottságok is, amelyekkel a környezeti ingerekre válaszolnak. E környezethez pedig az apa és tágabb értelemben mindenki bele tartozik. Ez a fölismerés különösen napjainkban fontos, amikor a nők tanulnak, a szülés után is szeretnék munkájukat folytatni. Ha évekig kiesnének ugyanis magas fokú képzettséget kívánó munkájukból csak azért, hogy otthon gyermeküket neveljék, később már nem tudnának lépést tartani szakmájukban férfi társaikkal vagy azokkal a nőkkel, akik nem szültek gyermeket. Kétségtelen ugyan, hogy ma is van sok nő, aki megelégszik a csalá - di tűzhely melegével, a gyermekek nevelésével, de ez a magatartás a gyermekét szerető anyára nem kötelező. Ha a gyermek a bölcsődében sok gyermek és több szerető gondozónő körében nő fel, testben és lélekben ugyanolyan egészséges lehet, mintha az anya otthon maradt volna. BABAVARAS Bizony már nem egészen fiatalok. Az asszonyka — tanítónő a község iskolájában !— most töltötte be a 35-öt, a férj kerek tíz évvel idősebb. .Késői volt a házasság is, de már vagy öt év is elmúlt azóta, hogy kimondták azt a bizonyos bol dogító igent. A szülök — mármint az „öregszülők”, mindkét oldalon i— egy darabig reménykedtek, hogy gyorsan meglesz az a kisbaba, de nem lett. Egy darabig kérdezték az asszonykát, s az mind ingerültebb válaszokat adott. A két nászasz- szony — merthogy régi. bizalmas barátnék — már meg is beszélte: fezeknek nem kell a gyerek. A múlt héten azután mintha megfordult volna a világ A „fiatalok” meghívták mind a négy szülőt vasárnapi ebédre. Azért volt ez szokatlan, mert általában ők jártak Vasárnaponként hol az egyik, hol a másik szülőhöz ebédelni. Az asszonyka kitett magáért: tyúkleves, rántott hiís, sütemény. Amikor átültek a kisasztal mellé az ebéd utáni ká- véra[ akkor állt fel la fiú: — Valamit szeretnénk mondani édesanyáinknak, édesapáinknak... — Szünetet tartott, zavarba jött. Odafordult a feleségéhez: — Mondd te, Erika! Jobb. ha te mondod... Az asszonyka elpirult, két kezét összekulcsolta a melle alatt, és csak annyit szólt: — Hát most már biztos .. . Azt \mondta 'az iorvos, hogy biztos a . . . a baba . . . A beállott csendben a lány édesanyja szólalt meg elsőnek: — Mi meg azt hittük, hogy ti nem is akarjátok ... — Akartuk mi, akartuk az első perctől kezdve, csak hát nem jött össze. Csak azért nem mondtuk gnaguknak is, hogy akarjuk, hogy ne keserítsük még magukat is ... Most a fiú édesapja folytatta: — No, hát erre már inni kell! A fiú ment a borért, töltött, de csak három pohárba: — Erika nem kap. Megmondta az orvos, hogy ha már ilyen nehezen jött ösz- sze, akkor tízszeresen vigyáznunk kell mindenre, amire amiigyis vigyázni kellene . .. S. M. A II. világháborút követő években három amerikai pszichiáter/ R. A. Spitz, W. Goldfarb és .1. Bovvlby olyan tapasztalatokról számolt be, amelyek szerint azok az anyák, akik dolgozni kényszerülnek és emiatt csecsemőiket az első évben bölcsődébe adják, ártanak gyermekeiknek. Ugyanis ha az első életévükben az anya testi közelségétől, szerető gondoskodásától megfosztják a csecsemőket, később kóros lelki fejlődést, rosszabb tanulmányi eredményeket mutatnak fel. Minél hosz- szabb ideig vannak a gyermekek az anyától távol, annál valószínűbb, hogy olyan kóros fejlődésen mennek keresztül, ami akkor sem gyógyul, ha az anya vagy jó pótanya gondozásába kerül később a gyermek. Ezt az elméletet később világszerte elfogadták, mert nagyon divatos volt, és beleillett a II. világháborút követő társadalmi viszonyokba. Igen sok anya, aki családja fenntartása érdekében dolgozni kényszerült és emiatt bölcsődébe adta gyermekét, súlyos váddal illette magát. A közelmúltban végzett ellenőrző vizsgálatok azonban egyértelműen azt bizonyítják: ez az elmélet hamis volt, mert nem tényeken és megfigyeléseken, hanem spekuláción alapult. Elsőnek ellentmondott neki az a megfigyelés, hogy az örökbe fogadott csecsemők, akik intézetben, anyai gondoskodás nélkül nevelődve valóban mutattak testi és lelki fejlődési zavart, az örökbefogadó szülők szerető körében néhány hónap múlva ugyanolyanokká váltak, mint akik anyjuk mellett nevelkedtek. Ez azt bizonyítja, hogy az élet első hónapjában elszenvedett szeretet- hiány valóban okozhat testi-lelki zavarokat, de ez a zavar később helyrehozható, ha a kisgyermek szerető környezetbe kerül. Később Zürichben dr. M. Meyerhofer és munkatársai a zürichi kanton 12 csecsemőotthonából összesen 354 olyan gyermeket vizsgáltak, akik életük első félévében testben és lélekben fejlődési zavart szenvedtek, például ÚJÍTÁS, ALAKÍTÁS ORJALEVES Hozzávalók: 1 kg orjacsont (karajcsont), 2—3 db sárgarépa, 1—2 .db petrezselyemgyökér, 1 közepes zeller, 1 fej vöröshagyma, 1 szelet kelkáposzta, 1 fej karalábé, só, 6—8 szemes bors, csigavagy metélt tészta. A csontot megfelelő nagyságú fazékba tesszük, a szükséges vízmennyiséggel felöntjük, ha felforrt, habját leszedjük. Majd belerakjuk a megtisztított, hasábra vágott zöldségeket, fűszerezzük és lassú tűznél 2—3 órán át főzzük. Kimerünk a levéből annyit, hogy benne a csigatésztát vagy a metéltet kifőzzük. Tálalásnál a zöldséget és a csontról leszedett húst külön adjuk az asztalra MAJGOMBOCLEVES Hozzávalók: 15 dkg sertésmáj (májkrém), 1 evőkanálnyi reszelt vöröshagyma, 1 csőm. petrezselyemzöld, 1 db zsemle, 1 db tojás, 1 evőkanálnyi zsemlemorzsa, 10 dkg gomba, 1 evőkanálnyi zsír, 1 evőkanálnyi liszt, 1— 2 db sárga- és fehérrépa, zöldpetrezselyem, só, bors. A zöldséget, gombát felszeleteljük, zsíron megpirítjuk, felengedjük a szükséges mennyiségű vízzel és puhára főzzük a zöldségféléket. A májat áttörjük, hozzáadjuk a reszelt hagymát, az áztatott, kicsavart zsemlét, tojást, zsemlemorzsát. Ízesítjük sóval, borssal, petrezselyemmel. összedolgozzuk és gombócokat formálunk. A levest berántjuk és lassan forraljuk. Közben a gombócokat belefőzzük. VENDÉGVÁRÓ HÚSPOGÁCSA Hozzávalók: 20 dkg darált ihús, 20 dkg tehéntúró, 3 db tojás, 1 gerezd fokhagyma, 1 kávéskanál reszelt hagyma, só, bors, köménymag, 15 dkg margarin. A húst ledaráljuk. Hozzáadjuk a túrót, a hagymát, a fokhagymát. Fűszerezzük, összedolgozzuk. Pogácsákat formálunk és mindkét felét megkenjük olvasztott margarinnal. Grillsütőben átsütjük. Frissen adjuk burgonyakörettel, vagy zsemleszeleteket egyik oldalán megpirítjuk, salátalevet teszünk rá és erre a húspogácsákat FORGÁCSFANK Hozzávalók: 50 dkg liszt, 6 db tojássárga, só, 2 evőkanálnyi porcukor, 2 evőkanálnyi rum, olaj a sütéshez. A lisztből és tojássárgájából kevés só és cukor hozzáadásával tésztát gyúrunk. Késfok vékonyra kinyújtjuk, majd derelyevágóval ujjnyi széles csíkokat vágunk. Ujjúnkra tekerjük, majd a tekercseket forró olajban szép pirosra sütjük. Vaníliás cukorral meghintve adjuk asz- . taira. A kiadások sorában a ruházkodás az egyik terület, ahol takarékoskodni lehet. Többnyire oly módon, hogy megpróbáljuk a régebbi holmikat felújítani, fölfrissíteni, átalakítani. Ehhez mutatunk be három rajzos ötletet : 1. A sima, egyszerű, de jó minősége miatt strapabíró pulóvert új ruhába „öltöztetjük”: maradék fonalak változatos színskálájából készítsünk sok kis bojtot. Ezeket varrjuk föl végig a pulcsi ujján, a nyaktól a kézelőig, de alul egy képzelt zseb vonalára is ölthetünk néhány bojtocskát. Vidám, érdekes hatást kelt. 2. Az egyszínű, örökzöld ingblúzt újítsuk föl úgy, hogy elüőt színű és mintájú kelméből — ez lehet az alapszínnel harmonizáló kockás, pöttyös, csíkos, virágos anyag — új gallért, kézelőt és széles övét varrunk rá. 3. Maradék hasított bőrből vagy régi bőrszoknyából (akár két különböző színből kombinálva) szabjuk ki az ujjatlan, mély kivágású mellényt. A többi részét pedig — ujja, nyakszegély és derékrész — vastagabb fonalból két sima, két fordított kötésmintával megkötve, kombináljuk össze. Rajz és szöveg: Bányai Katalin
