Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-05 / 265. szám
4 Somogyi Néplap 1988. november 5., szombai Á közlekedési hónap tapasztalatai A biztonság növelését szolgálta __________ V éget ért a közlekedési hónap, amelynek során a rendőrség és a vele együttműködő szervek, intézmények fokozott közúti ellenőrzést tartottak. November első napjai az összegzéssel teltek : az adatok és a személyes tapasztalatok összevetésével. A tényekből persze mást olvas ki a „hatósági’ ’ember és mást a laikus közlekedő: az előbbi elsősorban a feladatokat látja, az utóbbi pedig arra keresi a választ, hogy menynyire vagyunk biztonságban a közutakon, miképpen alakul a közlekedési morál. Van persze, aki azt számlál- gatja csak, hogy hány ittas vezetőt „csíptek el”, hány járművet ellenőriztek és így tovább. Ez utóbbi kíváncsiság azt a-szemléletet tükrözi, amely elég makacsul tartja magát és amely szerint szabályosan közlekedni azért kell, hogy „a közlekedési rendőrök meg ne büntessenek”. A közutak ellenőrei azonban nem győzik hangsúlyozni: a körültekintő és balesetmentes közlekedésre nem az ő jó véleményük érdekében van szükség. Lássuk hát, hogyan telt. október, és melyek a legfontosabb tapasztalatok ! Nagy Ferenc főhadnagy, a barcsi közbiztonsági csoport vezetője : — Városunkban a helyi fényújság is tájékoztatta a lakosságot a fokozott közúti ellenőrzésről. Tudták, mi a célunk, a feladatunk. A körzetünkben közlekedő járművekre az a jellemző, hogy sok az elhasznált, gyenge műszaki állapotú gépkocsi. Emiatt azonban nemcsak októberben, hanem egész évben sem volt baleset: a géptulajdonosok azért ügyelnek arra, hogy járművük a forgalombiztonsági előírásoknak megfeleljen. Tapasztalatunk szerint a közlekedés biztonságát továbbra is az ittas vezetők, és a szabályokat semmibe vevők veszélyeztetik. Barcson és környékén 3278 járművezetőt és gyalogost, Nagyatád körzetében 5796, Siófok környékén 3365, a marcali környékén 1475, Kaposvár körzetében pedig 2416 közlekedőt ellenőriztek. A megyében összesen 1595 szondát használtak el, és 108 ittas vezetőt találtak. Több mint tízezer jármű műszaki állapotát vizsgálták meg, és 960-nál állapítottak meg különféle hiányosságokat. A leggyakoribb szabálytalanság a gyorshajtás, a szabálytalan előzés és a szabálytalan világítás volt. Kaposváron viszonylag sokan — tízen — mentek át a piros jelzésen. — Az őszi közlekedési hónap egyik kedvező tapasztalata — mondta Sinkovics Ferenc, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési alosztályvezetője —, hogy az akciók gördülékenyek vol tak ; mind az ellenőrzők, mind az ellenőrzöttek fegyelmezettek voltak az intézkedések során. Lassan beérik a sok-sok éves munka gyümölcse, lassan rájönnek a közlekedők, hogy a fokozott közúti ellenőrzés éppen az ő érdekükben van. Az ellenőrzési akció elérte célját, felhívtuk a figyelmet a ködös, csapadékos időszakra való átállásra. Sok állampolgár mondta el: ne csak októberben, hanem egész évben kapjon fokozott figyelmet a közlekedés valamennyi résztvevője. S minden úton levő ügyeljen a biztonságra ! K. Gy. Bemutató Alsótekeresen Az ország legnagyobb faiskolája Már messziről impozáns látvány fogadja az érkezőt a Siófoki Állami Gazdaság alsótekeresi faiskolájánál. A barna léckerítéssel körülvett áruház nem a hagyományos formában kínálja portékáit, hanem jórészt a szabadban. Gondozott ágyá- sokban, parkosított környezetben árusítják a gyümölcsfacsemetéket, a zöldnövényeket, a gondozott kertekbe, udvarokba kívánkozó cserjéket, fákat. — Szeretnénk ehhez hasonlóan -színvonalas üzlet- hálózatot kialakítani az ország több nagyvárosában, illetve tájegységén — mondta többek között tájékoztatójában dr. Szalai Géza, az állami gazdaság igazgatója. Több mint harminc szakember érkezett csütörtökön Alsótekeresre, hogy részt vegyen a Siófoki Állami Gazdaság tájékoztatóján, amely a faiskolában befejeződött nagyszabású fejlesztést és a további elképzeléseket volt hivatott bemutatni. A két évvel ezelőtt kezdett nagyberuházás 55 millió forintba került. Az ország legnagyobb faiskolája 12 millió forint értékű épülettel, 23 millió forintért korszerű, nyugati importból származó nagy teljesítményű gépekkel gazdagodott. Az 1922 óta üzemelő faiskola ma háromszázötven hektáron gazdálkodik, és 120 millió forint az évi bevétele. A Közép-Európában is számottevő csemetekert termelésének mintegy a fele az idén már tőkés piacon talál vevőre. A gazdaság így 40 forint alatt tud egy dollárt kitermelni, s ez igen jó eredmény. A beruházásban lerakatépítés, hűtőház-kor- szerűsítés is szerepelt, a konténeres szállítás és tárolás bevezetésével pedig csökkent a szállítási és a munkaerőigény. — Az utóbbi években megnőtt az exporttevékenységünk, ugyanakkor szeretnénk a belföldi igényeket is minél jobb színvonalon kielégíteni — emelte ki ismertetőjében Barabits Elemér kerületvezető. A szaporítóanyag termelésébe a dolgozók vállalkozókként is is bekapcsolódtak. Ma már mintegy 400 kistermelővel van a gazdaságnak szoros kapcsolata. A résztvevők megtekintették az ültetésnél és a kitermelésnél használható gépeket, a szállítás és tárolás lehetőségeit. A Kaposvárról és más tájakról érkezett szakemberek érdeklődtek egy-egy esetleges áruház létesítése iránt is. A siófokiak szeretnék, ha a tekeresi minta áruházhoz hasonló, színvonalas egységek létesülnének, ahol a vevők áttekinthetnék az egész áruválasztékot, sőt esetleg a mezőgazdasághoz kapcsolódó más szolgáltatást is igénybe vehetnének. A faiskolai beruházás programjában további előrelépést jelentene, az önálló külkereskedelmi jog megszerzése. Ez újabb távlatokat nyitna a siófoki gazdaság előtt. Nagyatád a távhívóhálózatban Egy telefonhívás után tudom, hogy Budapesten vagy Debrecenben süt a nap, és az MTI munkatársa vagy vidéki tudósítója éppen egy tudósítást gépel, esetleg a telexgépen azokat a rövid híreket pötyögteti, amelyeket majd reggel ott láthatunk az információs oldal elején. A budapesti, illetve a debreceni telefont sohasem engedhettem volna meg magamnak, de tegnap délben a Rinya-parti kisvárost is bekapcsolták a távhívóhálózatba. így elegendő, hogy fölvegyem a kagylót, a 06 után kivárjam a búgó hangot, s máris tárcsázhatok; beszélhetek azzal, akivel akarok. A 83-as körzetszám tegnap déltől él ! Egyelőre „csak” a belföldi távhívóhálózatban, de 1989-től már a nemzetköziben is. A Nagyatádi Cérnagyár főmérnökétől, Lovkó Imrétől hallottam, hogy nekik nagyon sokat jelentett ez a postai fejlesztés. Háromszáz- ezer forintot fizettek ki kötvényben, és leraktak félmillió forint támogatást is. Nem kis pénzről van szó. Hamvas János nagyatádi tanácselnök arról beszélt, hogy az 57 gazdálkodó szervezet 11 millió forintot rakott le az asztalra. Enélkül soha nem kerülhetett volna sor a város távhívóhálózatá- nak kialakítására és arra a fejlesztésre, hogy lehetőséget teremtsenek a helyi távközlőhálózatba való bekapcsolódásra. Nagyatád telefonhálózata az elmúlt években botrányosan rossz volt. A tudósító is csak úgy tudott híreket továbbítani, hogy bókolt a központ kezelőjének. Illendő ezúttal is köszönetét mondani a segítségükért. Tegnap dél óta egyszerű telefonálni Nagyatádról. Fogom a telefont, tárcsázom a számot, és remélem, vonalat is kapok... N. J. Szerelik a telefonközpontot Ha nem lesz tél, baj sem lesz Értekezlet a hóeltakarításról Sok újat nem tudtak mondani a résztvevők tegnap a Pécsi Közúti Igazgatóság Somogy Megyei Főmérnökségén, Kaposváron megtartott téli forgalom biztosítási értekezleten, mivel az utak ugyanott vannak, ahol egy éve is voltak és novembertől márciusig ezután sem lesz nyár. A főmérnökség vezetője, Endrédi János ismertette, hogy miképpen készültek föl a télre, s ezt a meghívottak jórészt tudomásul is vették. Tab térségének ügyében alakult ki kisebb vita. A tanácsi emberek sűrűbb úttisztítást remélnek, az igazgatóság szakemberei erre azt válaszolták: nem lehet sózni. A viszontválasz az volt, hogy nem só kell, hanem többszöri hókotrás, s az újabb felelet: környezetvédelmi okok miatt több só kiszórására ndncs lehetőség. De nem több só .. . A párbeszéd azután befejeződött, mert a felek már unták. Az úgynevezett őrjáratos utak és a rajonos védekezésbe besoroltak rendje nem változott, az országos főútvonalakat, valamint a fontosabb, kétszámjegyű, illetve összekötő Utakat sózással és gyakrabban takarítja a főmérnökség, az alsóbbrendű utakon kotrás lesz és a nagyobb kanyarokban, valamint a meredekebb szakaszokon homokkal, kőzúzalékkal érdesítik az utat, ha szükséges. A gépeket fölkészítették, néhány új eszköz is lesz — vagy legalábbis ígérték a főmérnökségnek, hogy megkapja ezeket. Ilyen újdonság például az alternatív védekezésre alkalmas eszköz, amely sót szór ott, ahol lehet, mást szór ött — hidakon, fénysorompók közelében, természetvédelmi területeken — ahöl a sózás tilos. A következő hónapokra a hosszú távú meteorológiai prognózis valódi telet jósol. Annyi bizonyos: az utakon, ha netán mégsem lesz tél, baj sem lesz. Ha kis tél lesz, azzal még megbirkóznak az igazgatóság gépei és azok az eszközök, amelyeket más cégektől bérel. Ha a tavalyelőttihez hasonló nagy tél lesz, akkor pedig baj lesz. Ám ezért kár lenne a közúti igazgatóságot kárhoztatni, mert a rendkívüli időjárás ellen sehol a világon nem lehet olyan hatásosan harcolni, hogy minden út mindig járható legyen. Tanácsos volna sokaknak megtanulni a síkos utakhoz illő vezetéstechnikát, hiszen még az erősen korlátozott sómeranyiség is óriási : ötezer tonna nátriumkloriddal várják Somogybán a telet. Ha ennyit kiszórnak még néhány évtizedik, a termőföld és az élővilág óhatatlanul erősen károsodik. Az igazgatóság éjjel-nappal ügyletet tart Kaposváron, új telefonszáma 15-050 (a körzetszám 82). Bárki, bármilyen útügyi gondjával bármikor hívhatja. FAGYOS ALKUK A fagyos reggelen megcsappant a kaposvári hetipiac forgalma. Fázósan topogtak tegnap az árusok, így most könnyebben lehetett néhány forintot lealkudni az árból. A vásárlók a legolcsóbban mégis a Zöldért pavilonjainál úsztak meg, ahol ugyan alkudni nem lehetett, mégis több zöldségféle ára 20-30 százalékkal volt olcsóbb. A karfiolért például az árusok 18—25 forintot kértek, s 14-ért kínálták a Zöldértnél. Itt csak 6 forint volt a cékla, és ugyanennyi a sütőtök kilója. Ez utóbbiból a termelőktől 6-ért csak egy gerezdnyit kaptunk. Ugyancsak jóval olcsóbb, 18 forint volt a leveszöldség és 8 a sárgarépa kilója. Máshol a fél kilót sem nyomó leveszoiaseg-csomoert íz io- rintot fizettünk. Még mindig 6-ér-t adták a káposztát, s 10-12-ért volt kelkáposzta. Megjelent az első savanyított fejes káposzta is, darabonként 18-20 forintért. A fagy sok kárt tett a paprikában, így a szép, vastag húsú példányokat már csak 40-ért adták kilónként. Volt viszont 10-ért is lecsóminőségű. Valamire való paradicsomot már csak 50-ér-t öntöttek a szatyorba, s a 45— 50 forintos primőráron fogyott az uborka. Kiállításra kívánkozó hónaposretek- csomókat 15-ért hoztak. A fejes saláta 12 forintot kóstált. Ismét megjelent a sóska és a spenót 38, illetve 40 forintos áron. 10—14 forint a főzőhagyma és 10 a burgonya kilója. Jó hír, hogy 60 forintért is mérnek fokhagymát, s az is, hogy 60—70-ről 45 forintra mérséklődött a száraz tarkabab ára. Már nagyítóval sem találhattunk szép gombát, így a literenként 30 forintos csibegombával és a kilónként ugyanennyiért árult peresz- kefélékkel kellett beérnünk. A viruló almát leszámítva egyre lehangolóbb a gyümölcskínálat. A körte java 20 forint volt, s hasonló áron tehettünk szert almára is. A fagy megkeményítette a tojásárakat. 3,50 alatt csak némi furfanggal juthattunk hozzá. A bontott csirke 120 forint volt. A halkedvelők a 100 forintos ponty és az 55- ért kapható busa mellett amurnak is örvendhettek. Az utóbbinak kilója „70 forint. B. F. 83-as körzetszámmal Piaci körkép
