Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 284. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 29., kedd A VÁLTOZÓ PARLAMENT A kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése Jövőre 460 forinttal emelik a nyugdíjakat — Központi bérintézkedésekre 4—4,1 milliárd forint jut A kormány tárgyalóküldöttségét Pozsgay Imre államminiszter, a szakszervezetekét pedig Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vezette A Parlament folyosóján hangzott el az alábbi kijelentés: „Meg kell szoknunk és tanulnunk, hogy nem évszakok szerint ülésezik az Országgyűlés”. Egyszerű kijelentő mondat, mégis sokat jelent, jelzi: egy-két évvel ezelőtt még e furcsa naptár szerint, azaz télen—tavasszal—nyáron ülésezett legfőbb törvényhozó testületünk, vállalva döntések eltolását, vagy éppen alkalmazkodva korábbi gyakorlatunkhoz, az Elnöki Tanácsra, illetve a kormányra bízva egyes döntések meghozatalát. Megváltozott az Ország- gyűlés. Nem, nem kormányzó országgyűlés akar lenni, de igenis a létünket, társadalmi és gazdasági fejlődésünket alapjaiban meghatározó ügyekben — megfelelő előkészítés után — maga akar dönteni. Nem bizalmatlanság ez a kormánnyal szemben, sokkal inkább felelősség- és feladatvállalás hazánk sorskérdéseiben. Az utóbbi időben a parlamenti tudósítások szótárában talán a leggyakoribb két kifejezés a demokrácia és a reform volt. Teljes joggal. Csakhogy, amíg a demokrácia létfeltétele és alapja minden döntésnek, addig a reform már mindig az aktuális tartalomra utal. Bár a különbség nyilvánvaló, napjainkban mindkét fogalom rangos és hangsúlyos jelentőséggel bír. Demokrácia a nyílt és nyilvános vita jegyében, az érvek ütköztetése — a lehető legjobb döntés érdekében — és reform a társadalmi és gazdasági megújulásért. Igaz, nem szükségszerű, hiszen az élet, a mindennapok valósága diktálja mindenkor az Országgyűlés tennivalóit, mégis jelképértékű volt a legutóbbi parlamenti ülésszak két és fél napja. Már az ülés napirendje tartalmazta azt a politikai evidenciát, hogy nincs társadalmi megújulás gazdasági megújulás nélkül és fordítva. Politikai intézményrendszerünk változása, átalakulása feltétele a gazdasági stabilizációnak és fejlődésnek, mint ahogy a gazdasággal kapcsolatos, most hozott döntések visszahatnak társadalmi és politikai életünkre. Nem keveset vállalt magára a novemberi Ország- gyűlés: két évre programot készített magának a törvényalkotásra, foglalkozott alaptörvényünk, az új alkotmány alapelveivel, állást foglalt a politikai pluralizmus ügyében, nagy lépéseket tett a jogállamiság útján. Új törvényekre van szükség, olyanokra, amelyek a társadalmi kibontakozás minden alkotmányos lehetőségét biztosítják — érződött a miniszteri expozéból s a vitából, hozzászólásokból egyaránt. A megpezsdült belpolitikai élet, a társadalom demokratizálódása s nem utolsó sorban az életünket meghatározó gazdasági körülmények alakulása a korábbinál lényegesen nagyobb figyelmet vonzott a Parlament .gazdasági kérdésekkel kapcsolatos vitáira. Joggal. A stabilizációs program eddigi végrehajtása, a program jövő évi feladatai, gazdaságpolitikánk irányelveinek clip gadása — a döntés — hazánk elkövetkező esztendejének társadalmi és gazdasági alakítását jelentette. A képviselők által elfogadott „A”-változat úgy jelenti hát az elkövetkező év munkaprogramját, hogy az hosszú távra vállalja a kibontakozást. A felelős Parlament felelősséggel döntött az ország jövőjéről. S természetesen születtek más döntések is. éppen az elfogadott irányelvek és koncepció jegyében. A vállalkozói nyereségadó, s annak elfogadott mértéke csakúgy, mint a Központi Műszaki Fejlesztési Alap elfogadása már e gazdasági kibontakozást segítő döntések. Felelős Parlament — írtuk. Ez a felelősség érződött az ülésszak mindhárom napján, s ebben talán nemcsak a megvitatott kér. dések súlya játszott szerepet, hanem az alakító szándék és a képviselői megbízatás jelentőségének növekedne is. Talán nem kell hangsúlyozni: a rádió és a televízió által egyenes adásban sugárzott ülésszak egyértelműen bizonyította, hogy képviselőink többsége felkészülten, választóiktól kapott munícióval érkezett az ülésszakra. Egyre kevesebb a korábban oly sokszor elmarasztalt üresjárat, célra- és lényegretörőek a hozzászólások, markáns vélemények ütköztek a demokratikus döntések megszületéséig. A társadalommal együtt demokratizálódik a Parlament, s ahogy a társadalom tanulja, úgy tetszik, minden szinten hozzá kell szoknunk, meg kell ismerkednünk a játékszabályokkal. A szavazás szabályaival csakúgy, mint a hirtelen bekiabáló, soron kívül szót kérő felszólalásokkal is. A lehetőség adott — éppen a novemberi ülésszak igazolta a lehetőséget s a tanulnivalókat egyaránt. Társadalmi és gazdasági kibontakozás nem képzelhető el egymás nélkül, kü- lön-külön. Éppen ezért volt imponáló, ahogy a képviselők hozzászólásaikban nemcsak a koncepciók pozitív tartalmáról szóltak, hanem azokról a konzekvenciákról is, amelyek az árát jelentik a reformok megvalósításának. Az ország jelenlegi helyzetében a Parlament, a képviselők s a kormány nem ígérhettek gyors változásokat, rózsaszín jövőt. Decemberben ismét ösz- szeül az Országgyűlés. Nem naptár szerinti ülésterv alapján — sokkal inkább a társadalom és gazdaság diktálta ritmus szerint. Megbeszélésre ültek össze a kormány és a SZOT képviselői hétfőn a Parlamentben. A kormány tárgyaló- küldöttségét Pozsgay Imre áílamminiszter, a szakszervezetekét pedig Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vezette. A tanácskozást Pozsgay Imre nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy ezt a találkozót a kormány és a SZOT képviselőinek előző, szeptemberi megbeszélésének szellemében hívták össze. A tanácskozás napirendjéül a résztvevők elfogadták az államminiszternek azt a javaslatát, hogy elsőként a Munka Törvénykönyve módosításával kapcsolatos kérdéseket, majd ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb — vitatott — pontjait, s ezután a foglalkoztatáspolitika aktuális tennivalóit vegyék górcső alá. Nagy Sándor különösen nagyra értékelte a kormány készségét a találkozó iránt. Néhány napig hótakaró borította a földeket. Hogy mit jelentett ez a somogyi mezőgazdaságnak, arra tegnapi körkérdésünk során kaptunk választ. A megyei tanács mező- gazdasági osztályán. elmondták, hogy még a havazás előtt befejeződött a betakarítás. Tárlókba került a rendkívül gyenge termésp kukorica, és a cukorrépa is biztonságban van. Ez utóbbiból az augusztusi esőnek köszönhetően harminckilenc tonnás az átlaga hektáronként, s kedvező, 15—16 százalékos a cukortartalom is. Mindenütt végeztek a kora őszi vetésekkel. A november elején elvetett magvak kikeltek, s a későbbi vetések is gyorsan hajthatnak ki, mert a hó kedvezett ennek. A nagyberki termelőszövetkezetben elmondták, hogy náluk az elmúlt napokban mert mint mondta: nagyon nehéz helyzetben kerül sor erre a megbeszélésre. A szakszervezetek abból indulnak ki, hogy jövőre olyan helyzetben kelil élni, dolgozni, amikor változatlanul nagy terhet kell viselnie az ország népének. Az eredeti elképzelésekhez képest rontani fogja a költségvetés helyzetét, hogy az Ország- gyűlés legutóbbi, múlt heti ülésén a beterjesztett javaslatnál alacsonyabb mértékű nyereségadót fogadtak el. Ezt is figyelembe véve a szakszervezetek határozottan kérik: további terheket ne hárítsanak a lakosságra, az eredeti 1989-es mértéket felülvizsgálva keressék az elfogadható kompromisszumokat a reálbérek alakulása, a szociálpolitikai juttatások és a nyugdíjak kompenzálása ügyében. Ennek lehetséges forrásairól szólva a SZOT főtitkára felvetette a katonai kiadások további mérséklésének szükségesséis tudtak szántani, kevés munka van hátra. Ha az időjárás engedi, akkor mir csak istállótrágyázni kell. illetve répaszeletet szállítanak. Kaposmérőben viszont nem kedvezett a havazá- Le Iktellett állítaniuk a gépeket a földeken. Bizakodnak viszont, hogy mé:g a héten felszánthatják azt a 220 hektáros területet, ami elmaradt. A toponériak már nem ennyire derűlátóak. Nekik 495 hektáron lenne még munkájuk. Mert tegnap délelőtt sem tudtak minden géppel dolgozni, úgy tervezték, hogy éjszaka szántanak, amikor kissé megfagy a föld és biztonságosan rá lehet hajtani. A tapasztalatok szerint néhány napon belül mindenképpen végeznek a földeken valamennyi gazdaságban. Leállnak a traktorok éS a munkagépek, megkezgét, a nagyberuházások terheinek esetleges időbeli széthúzását, a veszteséggel gazdálkodó támogatásának leépítését. A reálbérek és a szociálpolitikai juttatások alakulása körüli tárgyalásokról szólva hangsúlyozta, hogy nemcsak a szakszervezeteknek kell a kompromisszum érdekében lépéseket tenniük. A megegyezésre a kormány részéről is tapasztaltak szándékot. Kitért arra is, hogy a mostanj találkozó jelentőségét növeli: a szakszervezetek a hét végén országos értekezletre készülnek, s ennek hangulatát a jelenlegi tanácskozás eredménye is minden bizonnyal befolyásolja majd. A találkozót Pozsgay Imre is fontos eseménynek minősítette. Egyetértett azzal, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben megállapodásra jutnak, tényszerű, világos fogalmazásra kell (Folytatás a 2. oldalon) dődhet a téli nagyjavítások sora. De lesz-e hozzá elegendő alkatrész? A Kaposvári Agr-okernél elmondták, hogy alkatrész van, de nem keresik. Szerintük mindaddig várnak a gazdaságok, amíg nem állnak le valamennyi gépükkel, s akkor mérik föl, hogy mire is van szükségük. Ám az is lehet, hogy forintjaikat számolgatják. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a műtrágyából sem fogy.út annyi, mint amennyit el akartak adni. Várkonyi Péter Malajziában Az államközi kapcsolatok fejlődése mind jobb lehetőségeket nyújt a magyar— malajziai gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös bővítésére — tűnt ki Várkonyi Péter külügyminiszter hétfőn kezdődött Kuala Lumpur-i tárgyalásain. A magyar diplomácia vezetője sűrű munkaprogramot teljesített malajziai látogatásának első napján. Találkozói sorából kiemelkedett Mahathir■ Mohamad miniszterelnökkel folytatott megbeszélése. A vélemény- csere tükrözte: az elmúlt néhány esztendőben kialakult jó államközi kapcsolatok kedvező alapot nyújtanak az együttműködés dinamikus fejlesztéséhez, ami mindkét félnek szándéka és érdeke. A nézetek hasonlóságáról tanúskodott Várkonyi Péter és Abu Hassan Omar külügyminiszter véleménycseréje is. Megállapítottár:, hogy a két ország eltérő földrajzi és politikai helyzete ellenére egyként támogatja a nemzetközi bizton^g és a leszerelés alapkérdéseinek megoldását, a regionális konfliktusok igazságos politikai rendezését. Malajziai részről részletesen kifejtve a kambodzsai kérdésről alkotott véleményt, elmondták: Kuala Lumpur üdvözli a khmer felek nemzeti megbékélési tárgyalásait. OMFBplénum Tétényi Pál akadémikusnak, az OMFB elnökének vezetésével hétfőn ülést .tartott az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság plénuma. A testület megvitatta a jelenlegi ötéves tervidőszak országos középtávú kutatási-fejlesztési tervben szereplő gazdasági és társadalom- orientált programok megvalósításának eddigi- eredményeit. Körkérdésünkre több gazdaságban elmondták, hogy a következő napokban megkezdődik a zárszámadások készítése, a jövő évi tervezés. Sok még a bizonytalankodás, de az már bizonyos, hogy több hektár gyengébb szántóföld marad majd ugaron, mert nem éri meg ott a növénytermesztés. Van ahol erdősítésbe kezdenek, de ezt sem engedheti meg mindenki magának, hisz az ugyancsak jelentős terheket ró a gazdálkodókra. Bizakodnak a somogyi határban A hótakaró sem okozott gondot
