Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 284. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 29., kedd A VÁLTOZÓ PARLAMENT A kormány és a SZOT képviselőinek megbeszélése Jövőre 460 forinttal emelik a nyugdíjakat — Központi bérintézkedésekre 4—4,1 milliárd forint jut A kormány tárgyalóküldöttségét Pozsgay Imre államminiszter, a szakszervezetekét pedig Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vezette A Parlament folyosóján hangzott el az alábbi ki­jelentés: „Meg kell szok­nunk és tanulnunk, hogy nem évszakok szerint ülé­sezik az Országgyűlés”. Egyszerű kijelentő mondat, mégis sokat jelent, jelzi: egy-két évvel ezelőtt még e furcsa naptár szerint, az­az télen—tavasszal—nyá­ron ülésezett legfőbb tör­vényhozó testületünk, vál­lalva döntések eltolását, vagy éppen alkalmazkodva korábbi gyakorlatunkhoz, az Elnöki Tanácsra, illet­ve a kormányra bízva egyes döntések meghozata­lát. Megváltozott az Ország- gyűlés. Nem, nem kor­mányzó országgyűlés akar lenni, de igenis a létünket, társadalmi és gazdasági fejlődésünket alapjaiban meghatározó ügyekben — megfelelő előkészítés után — maga akar dönteni. Nem bizalmatlanság ez a kormánnyal szemben, sok­kal inkább felelősség- és feladatvállalás hazánk sorskérdéseiben. Az utóbbi időben a par­lamenti tudósítások szótá­rában talán a leggyako­ribb két kifejezés a de­mokrácia és a reform volt. Teljes joggal. Csakhogy, amíg a demokrácia létfel­tétele és alapja minden döntésnek, addig a reform már mindig az aktuális tartalomra utal. Bár a kü­lönbség nyilvánvaló, nap­jainkban mindkét fogalom rangos és hangsúlyos je­lentőséggel bír. Demokrá­cia a nyílt és nyilvános vita jegyében, az érvek ütköztetése — a lehető leg­jobb döntés érdekében — és reform a társadalmi és gazdasági megújulásért. Igaz, nem szükségszerű, hiszen az élet, a minden­napok valósága diktálja mindenkor az Országgyű­lés tennivalóit, mégis jel­képértékű volt a legutóbbi parlamenti ülésszak két és fél napja. Már az ülés na­pirendje tartalmazta azt a politikai evidenciát, hogy nincs társadalmi megúju­lás gazdasági megújulás nélkül és fordítva. Politi­kai intézményrendszerünk változása, átalakulása fel­tétele a gazdasági stabili­zációnak és fejlődésnek, mint ahogy a gazdasággal kapcsolatos, most hozott döntések visszahatnak tár­sadalmi és politikai éle­tünkre. Nem keveset vállalt ma­gára a novemberi Ország- gyűlés: két évre programot készített magának a tör­vényalkotásra, foglalko­zott alaptörvényünk, az új alkotmány alapelveivel, ál­lást foglalt a politikai plu­ralizmus ügyében, nagy lépéseket tett a jogállami­ság útján. Új törvények­re van szükség, olyanokra, amelyek a társadalmi ki­bontakozás minden alkot­mányos lehetőségét bizto­sítják — érződött a mi­niszteri expozéból s a vi­tából, hozzászólásokból egyaránt. A megpezsdült belpoliti­kai élet, a társadalom de­mokratizálódása s nem utolsó sorban az életünket meghatározó gazdasági kö­rülmények alakulása a ko­rábbinál lényegesen na­gyobb figyelmet vonzott a Parlament .gazdasági kér­désekkel kapcsolatos vitái­ra. Joggal. A stabilizációs program eddigi végrehaj­tása, a program jövő évi feladatai, gazdaságpoliti­kánk irányelveinek clip gadása — a döntés — ha­zánk elkövetkező eszten­dejének társadalmi és gaz­dasági alakítását jelentet­te. A képviselők által el­fogadott „A”-változat úgy jelenti hát az elkövetkező év munkaprogramját, hogy az hosszú távra vállalja a kibontakozást. A felelős Parlament fe­lelősséggel döntött az or­szág jövőjéről. S termé­szetesen születtek más döntések is. éppen az elfo­gadott irányelvek és kon­cepció jegyében. A vállal­kozói nyereségadó, s an­nak elfogadott mértéke csakúgy, mint a Központi Műszaki Fejlesztési Alap elfogadása már e gazda­sági kibontakozást segítő döntések. Felelős Parlament — ír­tuk. Ez a felelősség érző­dött az ülésszak mindhá­rom napján, s ebben talán nemcsak a megvitatott kér. dések súlya játszott szere­pet, hanem az alakító szándék és a képviselői megbízatás jelentőségének növekedne is. Talán nem kell hangsúlyozni: a rádió és a televízió által egye­nes adásban sugárzott ülésszak egyértelműen bi­zonyította, hogy képviselő­ink többsége felkészülten, választóiktól kapott muní­cióval érkezett az ülés­szakra. Egyre kevesebb a korábban oly sokszor el­marasztalt üresjárat, célra- és lényegretörőek a hozzá­szólások, markáns vélemé­nyek ütköztek a demokra­tikus döntések megszületé­séig. A társadalommal együtt demokratizálódik a Parla­ment, s ahogy a társada­lom tanulja, úgy tetszik, minden szinten hozzá kell szoknunk, meg kell ismer­kednünk a játékszabályok­kal. A szavazás szabályai­val csakúgy, mint a hirte­len bekiabáló, soron kívül szót kérő felszólalásokkal is. A lehetőség adott — ép­pen a novemberi ülésszak igazolta a lehetőséget s a tanulnivalókat egyaránt. Társadalmi és gazdasági kibontakozás nem képzel­hető el egymás nélkül, kü- lön-külön. Éppen ezért volt imponáló, ahogy a képvi­selők hozzászólásaikban nemcsak a koncepciók po­zitív tartalmáról szóltak, hanem azokról a konzek­venciákról is, amelyek az árát jelentik a reformok megvalósításának. Az or­szág jelenlegi helyzetében a Parlament, a képviselők s a kormány nem ígérhet­tek gyors változásokat, ró­zsaszín jövőt. Decemberben ismét ösz- szeül az Országgyűlés. Nem naptár szerinti ülésterv alapján — sokkal inkább a társadalom és gazdaság diktálta ritmus szerint. Megbeszélésre ültek össze a kormány és a SZOT kép­viselői hétfőn a Parlament­ben. A kormány tárgyaló- küldöttségét Pozsgay Imre áílamminiszter, a szakszer­vezetekét pedig Nagy Sán­dor, a SZOT főtitkára ve­zette. A tanácskozást Pozsgay Imre nyitotta meg, hangsú­lyozva, hogy ezt a találko­zót a kormány és a SZOT képviselőinek előző, szep­temberi megbeszélésének szellemében hívták össze. A tanácskozás napirend­jéül a résztvevők elfogadták az államminiszternek azt a javaslatát, hogy elsőként a Munka Törvénykönyve mó­dosításával kapcsolatos kér­déseket, majd ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb — vitatott — pontjait, s ezután a foglal­koztatáspolitika aktuális ten­nivalóit vegyék górcső alá. Nagy Sándor különösen nagyra értékelte a kormány készségét a találkozó iránt. Néhány napig hótakaró borította a földeket. Hogy mit jelentett ez a somogyi mezőgazdaságnak, arra teg­napi körkérdésünk során kaptunk választ. A megyei tanács mező- gazdasági osztályán. elmond­ták, hogy még a havazás előtt befejeződött a betaka­rítás. Tárlókba került a rendkívül gyenge termésp kukorica, és a cukorrépa is biztonságban van. Ez utób­biból az augusztusi esőnek köszönhetően harminckilenc tonnás az átlaga hektáron­ként, s kedvező, 15—16 szá­zalékos a cukortartalom is. Mindenütt végeztek a kora őszi vetésekkel. A novem­ber elején elvetett magvak kikeltek, s a későbbi veté­sek is gyorsan hajthatnak ki, mert a hó kedvezett ennek. A nagyberki termelőszö­vetkezetben elmondták, hogy náluk az elmúlt napokban mert mint mondta: nagyon nehéz helyzetben kerül sor erre a megbeszélésre. A szakszervezetek abból indul­nak ki, hogy jövőre olyan helyzetben kelil élni, dolgoz­ni, amikor változatlanul nagy terhet kell viselnie az ország népének. Az eredeti elképzelésekhez képest ron­tani fogja a költségvetés helyzetét, hogy az Ország- gyűlés legutóbbi, múlt heti ülésén a beterjesztett javas­latnál alacsonyabb mértékű nyereségadót fogadtak el. Ezt is figyelembe véve a szakszervezetek határozot­tan kérik: további terheket ne hárítsanak a lakosságra, az eredeti 1989-es mértéket felülvizsgálva keressék az elfogadható kompromisszu­mokat a reálbérek alakulá­sa, a szociálpolitikai jutta­tások és a nyugdíjak kom­penzálása ügyében. Ennek lehetséges forrásairól szólva a SZOT főtitkára felvetette a katonai kiadások további mérséklésének szükségessé­is tudtak szántani, kevés munka van hátra. Ha az időjárás engedi, akkor mir csak istállótrágyázni kell. illetve répaszeletet szállíta­nak. Kaposmérőben viszont nem kedvezett a havazá- Le Iktellett állítaniuk a gé­peket a földeken. Bizakod­nak viszont, hogy mé:g a héten felszánthatják azt a 220 hektáros területet, ami elmaradt. A toponériak már nem ennyire derűlátóak. Nekik 495 hektáron lenne még munkájuk. Mert tegnap délelőtt sem tudtak minden géppel dolgozni, úgy tervez­ték, hogy éjszaka szánta­nak, amikor kissé megfagy a föld és biztonságosan rá lehet hajtani. A tapasztalatok szerint néhány napon belül min­denképpen végeznek a földe­ken valamennyi gazdaság­ban. Leállnak a traktorok éS a munkagépek, megkez­gét, a nagyberuházások ter­heinek esetleges időbeli széthúzását, a veszteséggel gazdálkodó támogatásának leépítését. A reálbérek és a szociálpolitikai juttatások alakulása körüli tárgyalá­sokról szólva hangsúlyozta, hogy nemcsak a szakszer­vezeteknek kell a kompro­misszum érdekében lépése­ket tenniük. A megegyezés­re a kormány részéről is ta­pasztaltak szándékot. Kitért arra is, hogy a mostanj ta­lálkozó jelentőségét növeli: a szakszervezetek a hét vé­gén országos értekezletre készülnek, s ennek hangu­latát a jelenlegi tanácsko­zás eredménye is minden bizonnyal befolyásolja majd. A találkozót Pozsgay Im­re is fontos eseménynek mi­nősítette. Egyetértett azzal, hogy azokban a kérdések­ben, amelyekben megálla­podásra jutnak, tényszerű, világos fogalmazásra kell (Folytatás a 2. oldalon) dődhet a téli nagyjavítások sora. De lesz-e hozzá ele­gendő alkatrész? A Kapos­vári Agr-okernél elmondták, hogy alkatrész van, de nem keresik. Szerintük mindad­dig várnak a gazdaságok, amíg nem állnak le vala­mennyi gépükkel, s akkor mérik föl, hogy mire is van szükségük. Ám az is lehet, hogy forintjaikat számol­gatják. Legalábbis erre le­het következtetni abból, hogy a műtrágyából sem fogy.út annyi, mint amennyit el akartak adni. Várkonyi Péter Malajziában Az államközi kapcsolatok fejlődése mind jobb lehető­ségeket nyújt a magyar— malajziai gazdasági együtt­működés kölcsönösen elő­nyös bővítésére — tűnt ki Várkonyi Péter külügymi­niszter hétfőn kezdődött Kuala Lumpur-i tárgyalá­sain. A magyar diplomácia ve­zetője sűrű munkaprogra­mot teljesített malajziai lá­togatásának első napján. Találkozói sorából kiemel­kedett Mahathir■ Mohamad miniszterelnökkel folytatott megbeszélése. A vélemény- csere tükrözte: az elmúlt néhány esztendőben kiala­kult jó államközi kapcsola­tok kedvező alapot nyújta­nak az együttműködés di­namikus fejlesztéséhez, ami mindkét félnek szándéka és érdeke. A nézetek hasonlóságáról tanúskodott Várkonyi Péter és Abu Hassan Omar kül­ügyminiszter véleménycseré­je is. Megállapítottár:, hogy a két ország eltérő földraj­zi és politikai helyzete el­lenére egyként támogatja a nemzetközi bizton^g és a leszerelés alapkérdéseinek megoldását, a regionális konfliktusok igazságos poli­tikai rendezését. Malajziai részről részletesen kifejtve a kambodzsai kérdésről al­kotott véleményt, elmond­ták: Kuala Lumpur üdvözli a khmer felek nemzeti meg­békélési tárgyalásait. OMFB­plénum Tétényi Pál akadémikus­nak, az OMFB elnökének vezetésével hétfőn ülést .tar­tott az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság plénu­ma. A testület megvitatta a jelenlegi ötéves tervidőszak országos középtávú kutatá­si-fejlesztési tervben szerep­lő gazdasági és társadalom- orientált programok megva­lósításának eddigi- eredmé­nyeit. Körkérdésünkre több gaz­daságban elmondták, hogy a következő napokban meg­kezdődik a zárszámadások készítése, a jövő évi terve­zés. Sok még a bizonyta­lankodás, de az már bizo­nyos, hogy több hektár gyengébb szántóföld marad majd ugaron, mert nem éri meg ott a növénytermesz­tés. Van ahol erdősítésbe kezdenek, de ezt sem en­gedheti meg mindenki ma­gának, hisz az ugyancsak jelentős terheket ró a gaz­dálkodókra. Bizakodnak a somogyi határban A hótakaró sem okozott gondot

Next

/
Thumbnails
Contents