Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-03 / 263. szám

1988. november 3., csütörtök Somogyi Néplap 3 Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (Folytatás a 2. oldalról) nem jól ítélt meg, meg fog­ja változtatni. De az is tény, hogy egyes területekről a szakszervezeteknek vissza kell vonulniok azért, hogy a gazdasági vezetők személyes felelőssége minden döntés­ben tettenérhető legyen. Ahol pedig a szakszerveze­teknek nagyobb szerephez kell jutniok, ott ők működ­jenek határozottabban és nyomatékosabban. A területi pártszerveze­teknél az egyik legfonto­sabb tennivaló a kádermun­ka fejlesztése. Egy ikonmány- zópárt képviselőinak olyan képességekkel, ismereteikkel kell rendelkezniük, hogy megfelelő fórumokon kellő hatással tudjanak fellépni, vitaképesek legyenek. Mert a tanteremben, az üzemben vagy más fórumokon nem a Központi Bizottság, hanem a helyi kommunista közös­ség, a kommunista vezető, a párttag vitatkozik, érvel. Legfontosabb feladataink közé tartozik ezért, hogy a mozgalomban szuverén egyé­niségek nőjenek fel, akik önállóan képesek politizálni. Grósz Károly, a Magyar Hírlap Október 28-i számá­ban .megjelent, és a vitában többször említett nyilatkoza­táról szólva elmondta:szük­ségesnek tartotta, hogy tájé­koztassa az országot és kül­földi partnereinket is nem­zetközi pénzügyeink néhány időszerű kérdéséről. Felhasz­nálta az alkalmat arra is, hogy megerősítse: a vezetés­ben különböző nézetek vitá­ja zajlik, ami természetes, de nincs semmiféle hatalmi harc, s a hangsúlyt min­denki az egységre helyezi. „Kötelességünk azon dolgoz­ni — mondotta végezetül Grósz Károly —, hogy a párt vezetősége még jobban összecsiszolódjon, s gondol­kodásában, cselekvésében még egységesebb legyen.” A felszólalások alapvető mondanivalója az volt, hogv a pártban, a társadalmi élet minden szférájában föl kell gyorsítani a pártértekezlet állásfoglalásának, a párt és a kormány más döntéseinek végrehajtását, Erre alapot adnák a pártértekezlet óta kibontakozott kedvező irá­nyú folyamatok. Ezek végig- vitele azonban hosszabb időt) esztendőket igényel. Ennek kapcsán elhangzott: a vezetés legyen türelme­sebb önmagával szemben, de vegye figyelembe a realitá­sokat és tanúsítson türelmet, egyben következetességet a végrehajtás során. Ehhez a következtetéshez a legkülönbözőbb nézőpon­tokból kiindulva jutottak el a vitában résztvevők. Az előadó által vázolt — sokak szerint friss, korszerű, más megítélés szerint historizált megközelítésű — helyzetér­tékelést a felszólalók több­sége elfogadta, s bátorítást adott ahhoz, hogy folytatód­jék az elmúlt másfél évtized nyílt kritikai elemzése, ami áltál egyértelműbbé válhat, ■hogy a párt vállalja az el­múlt évtizedek progresszív örökségét s hasznosítja ta­pasztalatait. Többen égető szükségét látták annak, hogy a testület olyan egyértelmű döntést hozzon, amely — a Központi Bizottság egységét is erősítve — határozott iránymutatásiként szolgál a munkahelyéken, a lakóterü­leteken, az alapszervezetek- ben politizálok számára. A májusi pártértékezlet óta eltelt időszak változá­sait szinte valamennyi fel­szólaló górcső alá vette, ki- ki megvilágítva a nézete szerint legfigyelemremél­tóbb tendenciákat. Ki­emelték: évek óta nem volt ennyi önmarcangoló eszme­csere, valódi változás a pártmunka demokratizmu­sának, nyilvánosságának, egy másfajta munkastílus meghonosításának előmoz­dításáért, mint ebben az öt hónapban. Éles, szenvedélyes viták jellemzik a közéletet. Többen szembeszálltak a pártértekezlet óta elért ered­ményeket lekicsinylő, a köz­véleményben gyakran fel­bukkanó ilyen vélekedések­kel. Véleményük szerint a pártértekezlet lényegében kodifikálta, deklarálta a párt reformvonalát, s a társa­dalmi, politikai stratégiavál­tás fontos, kiemelkedő állo­mását és feltételét alkotta. Egy új stratégia kimunkálá­sa, a stratégiaváltás még folyamatban van, s ez időt, még jó néhány esztendőt igényel. Ez az új stratégia megérdemel minden társa­dalmi támogatást. A vitában — akárcsak a pártéftekezleteh, s azóta szinte valamennyi fórumon — a felszólalók elmondták gondolataikat a pluralizmus­sal kapcsolatos kérdésekről, az egy-, illetve több páft lé­tezésének témaköréről, a különböző csoportok, állam­polgárt szerveződések meg­jelenéséről. A pártnak a re­formban érdekelt, a szocia­lista haladást támogató erők összefogására kell töreked­nie. Az értékelések objektivi­tására utal, hogy senki sem tartotta politikailag reális elvárásnak a jelenleginél sokkal jobb általános köz­érzetet. Az életszínvonal to­vábbi csökkenése, a termék­szerkezet-váltás gyorsulása­kor létrejövő nagy arányú munkanélküliség miatt to­vább erősödik a társadalmi feszültség, nő az elégedet­lenség, kemény érdekütkö­zések várhatók — mondták. Ugyanakkor elutasították a sztrájkkal való zsarolást és a fenyegetést, mert vélemé­nyük szerint a hatékony ér­dekképviselet útján az el­lentétek feloldhatók. A vitázók nem hagyták szó nélkül az egyes rétegek hangulatát jellemző érzése­ket, gondokat sem. Újra és újra szóba került a vitában a nyilvánosság szükségessége és fontossága. Szorgalmazták, hogy a tö­megkommunikáció — a je­lenségek arányainak megfe­lelően — tükrözze a társa­dalom sokszínűségét. A tanácskozás jellemzője a kritikus, önkritikus hang­vétel s a reális értékelés mellett a további tenniva­lók határozott megfogalma­zása volt. Egybehangzó volt az a vélemény, hogy min­denekelőtt a párt akcióké pességét kell helyreállítani, illetve erősíteni. Ehhez kez­deményező politikára, össze­fogásra, a programokban megjelölt célok következetes képviseletére van szükség. A párt törekedjen alkotó együttműködésre a haladás­ban érdekelt széles társa­dalmi erőkkel. A vitában felszólalt: Sza­bó István, Veres József, Var­ga László, Tömpe István, Jassó Mihály, Horváth Ist­ván, Szilágyi Tibor, Dudla József, Vajda György, Berecz Friegyes, Glanz Lászlóné, Katona Imre, Szépe Ágnes, ördögh Szilveszter, Aczél György, Györgyi Béla, Pozs- gay Imre, Kői Tibor, Deák László, Ormos Mária, Horn Gyula, Gáspár Antalné, Medgyessy Péter, Osztafi Bé­la, Kiss István, Huszár Ist­ván, Nyers Rezső, Berend T. Iván, Nagy Sándor, Tökei Ferenc, Bányai István és Holtán Zsuzsa. A Központi Bizottság további három tag­ja — Révészhé Kért Anna. Gubicza Ferenc és Szlame- nldzky István — írásban nyújtotta be hozzászólását. TANFOLYAM HELYETT VITAKÖR Tisztázzák a kételyeket Változik az emberek igé­nye, Ma már mást várnak & pártoktatástól, mint né­hány évvel ezelőtt. Régen a múlté az az időszak, ami­kor aZ volt a legfontosabb, hogy minél többen jelent­kezzenek a tanfolyamokra, Most az a követelmény hogy legyen igazi vitafórum, ahol lehetőség nyílik a ké­telyek tisztázására, az elvi kérdések megértésére, Jó példa, erre a göllei községi pártbizottsághoz tar­tozó négy település — Göl­te, Kisgyalán, Büssü, ’ Fonó — tapasztalata. Dr, Schab­lauer Zoltán a göllei Béke és a klsgyatánt Petőfi tsz jogtanácsosa 1984 óta veze­tő propagandista. Amikor az idén megalakult a községi pártbizottság, ő Is tagja lett a testületnek, s megválasztot­ták a pártépítési és propa­ganda munkabizottság veze­tőjének, Gazdag mozgalmi tapasztalatát kamatoztatja e tevékenységben. — Az az igazság, hogy először két évvel ezelőtt vet­tük jobban észre: csökkent az érdeklődés a tanfolyamok iránt, bizonyos feszültsége­ket éreztünk a pártoktatási évben. Éppen ezért döntött úgy az akkori községi párt­vezetőség, hogy az 1987 88­as oktatási évben megpró­báljuk a vitafórumdk szer­vezését is. Azt vettük-ougyan- is észre a foglakozásokon, hogy az emberek ismét visszatérnek azokra a té­mákra, amelyek őket érdek­lik, akármi volt is hivata­losan az anyag. A tavalyi oktatási évben fele-fele arányban szervez­tek tanfolyamot és vitakört. A kisgyaláni, a göllei t'sz- ben, a körzeti általános is­kolában, a ,göllei tanácson pedig még tanfolyam for­májában tanulmányozták a gazdaságpolitikai, erkölcsi és világnézeti, illetve Ideo­lógiai és politikai kérdése­ket. Hat vitakör alakult: Fonóban, Kisgyalánban, Büs- süben, Inámpusztán és — kettő — Göllében. — Mi volt az első év ta­pasztalata? — Az, hogy a tervezettnél több hallgató vett részt át­lagosan az előadássorozato­kon, Kiderült, hogy ez a próbálkozás megnyerte az emberek tetszését, a pártta­gok — különösen az értel­miségiek, a tanácson dolgo­zók — igénylik ezt a for­mát, ugyanis vannak nagy érdeklődésre számot tartó kérdések, amelyeket így jobban meg lehet vitatni. Amikor a községi pártbi­zottság összegezte a tavalyi oktatási év tapasztalatait, kiderült, hogy nagyon sok a tisztázatlan dolog a kibon­takozási programmal, a köz­ponti adó-, ár- és egyéb in­tézkedésekkel kapcsolatban. Többen rosszul értelmezték a párt gazdaságirán.vító te­vékenységének új módsze­rét és u pártegység fogal­mát, összekeverték például a párt cselekvési egységét, a párton belüli vitát, a véle­mények sokszínűségét. Még olyan is elhangzott, hogy a reformfolyamat kapitalista gazdálkodási rendszerhez ve­zet. Ennek a megpendítő! elsősorban a maradiak kö­zül kerültek ki, s amikor ezt hangoztatták, az is ki­derült, nem értik az érvein­ket. tgy aztán természetes, hogy a községi pártbizott­ság a most kezdődő pártok­tatást évben tíz vitakört szervezett, ebből egyet u ve­zetőknek és propagandisták­nak, akik tovább viszik a hallottakat és a vitában ki­érlelt álláspontokat, — Eddig mindig az volt a probléma, hogy az írott pro­pagandaanyagok időszerűt­lenekké váltak, mire oda­érték hozzánk. Ez most tel­jesen megszűnik, hiszen a vitakörökben azzal foglalko­HASZNOS MUNKÁVAL Képeink a kaposvári szo­ciális foglalkoztató és a fia­talok napközi otthonának életébe nyújtanak bepillan­tást. A szociális foglalkozta­tóban mintegy 40 dolgozó talál életkorának, egészségi állapotának megfelelő mun­kát, kellemes munkakörül­ményeket. Bérmunkában dolgoznak, a varrodában je­lenleg gyermekkabátokit készítenek. A Fiatalok Nap­közi Otthonában is szorgos munka folyik. A Tungsram kaposvári gyárának segít­ségével hosszú időre biztosí­tották a munkalehetőséget. A villanyégők csomagoló­anyagát hajtogatják méret­re. Megalakult a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége A hét elején a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székházéban megalakult a Magyarországi Cigányok De­mokratikus Szövetsége. Az ideiglenes vezetőség elnöke, Náday Gyula az MTI mun­katársának elmondta: a de­mokratikus megjelölést azért választották, mert az etni­kum valamennyi rétegének egységes, demokratikus kép­viseletére törekednek. A ci­gányság egyes rétegei, sok- szol- kasztszerűen elkülönülő csoportjai között rendkívül nagy a különbség a törté­nelmi múltat, a szociális körülményeket, a képzettsé­get tekintve: Szintén a kö­zünk, ami a legjobban ér­dekli a párttagokat és püt- tonkívülleket. öt. Schablauer Zoltáh el­mondta) hogy hat témát vá­lasztottak ki, lgv szó lesz az időszerű ideológiai, gazda­ságpolitikai kérdésekről, az oktatásügyről és a közmű­velődésről. Megismerkednek u párt, előtt álló időszerű feladatokkal is.' Úgy rögzí­tették az idei céljaikat, hogy a vitakörök révén kialakít­ják a cselekvési és szemlé­leti egységet a gazdasági és társadalmi kibontakozási program megvalósításához, Általában kétszázötvenen- háromszázan vesznek részt a négy községben pártokta- táson, s ha beleszámítjuk, hogy tovább adják a hal­lottakat, így széles körben terjeszthetik a párt politi­káját, — Nagyon fontosnak tar­tom — szögezte le a vezető propagandista —, hogy a megyei pártbizottság, tanács, a városi pártbizottság veze­tői vállalták az előadást és a vitavezetést a propagan­disták és a helyi vezetők vitakörében. így ők jól föl­készülhetnek a többi kilenc vitakör tartalmas vezetésé­re, Sajnos, nem fért bele minden a programba. Azon még gondolkodunk, hogy jó lenne például egyházpoliti­kai előadást is beiktatnunk, ugyanis nőtt a vallásosok száma az utóbbi Időben. Lajos Géza zeledésre, az együtt gondol­kodásra ad módot, hogy az egyes megyékben — a ci­gánylakta kisebb települé­seken is — helyi képvisele­teket szerveznek majd. A szövetség még az idén közgyűlésen véglegesíti az ideiglenes szervezési és mű­ködési szabályzatot, vala­mint a programtervezetet. Náday Gyula kiemelte: egy­ségre törekednek, keresik dz együttműködési lehető­séget a cigányság már ko­rábban megalakított külön­féle szervezeteivel, a Cigány újsággal. A szövetség meg­alakítását kezdeményezők a korábbinál erőteljesebb föl­lépést sürgetnek az oktatás­ban, az elhelyezkedésnél még mlhdlg tapasztalható hátrányos megkülönböztetés dien. Segíteni kívánják a műveltségi hátrányok fel­számolását) a gyakorlatilag a kiemelkedést garantáló szakmunkásképesités ffleg­Az idén valószínűleg a tavalyinál kevesebb lakást adnak át a lakásépítő szövet­kezetek, A Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Taná­csának legutóbbi értékelése szerint az év első felében a lakásépítő szövetkezetek 381 családi otthont hoztak tető alá, feleannyit, mint a múlt év azonos időszaká­ban, A most épülő lakások száma jelenleg mintegy az ötödével kevesebb, A vissza- esés olyan mértékű, hogy az idei év minden bizonnyal a szektor lakásépítési mély­pontja lesz. A szövetkezeti lakásépí­tésben az emelkedő anyag- és energiaárakat hosszú ide­ig kiegyenlítette az építők összefogása, mostanra azon­ban a növekvő kiadásokat ezzel már nem sikerül el­lensúlyozni, habár a készség megvan, hiszen a fiatalok a félkész mázak befejezésére változatlanul sok időt, energiát fordítanának, Az építési költségek azonban napjainkban olyan mértékű­szerzését mind szélesebb körben. Szükség szerint tá­mogatják az átképzést is azért, hogy a cigánydolgozók ne váljanak munkanélküli­vé. E feladatok megvalósí­tásához ösztöndíjakat, pá­lyázatokat írnak ki. A szövetség munkaközve­títéssel, tanfolyamok szer­vezésével is foglalkozik majd. Tájékoztató szerveze­tük abban segít, hogy meg­felelő információkkal lássák el a hozzájuk fordulókat. A kulturáltabb ember job­ban Igazodik a társadalmi igényekhez, az együttélés szabályaihoz. Ezen a terüle­ten is van mit tenni, s nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a cigányság ha­gyományai, szokásai milyen sok értéket képviselnek. En­nek tudatosítása elengedhe­tetlen az. önbecsüléshez, ön­becsülés Hélkül pedig nincs kulturalódáS) haladás — mondotta Náday Gyula. ek, hogy egyre kevesebben szánják el magukat a szö­vetkezeti lakás építésére. A Szövosz egyébként — látva az építésben részt ve­vők romló anyagi helyzetét — már évekkel ezelőtt pénz­ügyi alapot hozott létre, s ebből az átmenetileg nehéz helyzetbe került építőszövet­kezeteket időlegesen kisegí­tette, Több száz lakás tető alá hozása maradt volna el az elmúlt években, ha nincs ez az alap. Ma már azon­ban tény, hogy a lakásépítés­re szánt biztonsági alapban elkülönített, mintegy 25 millió forintos összeg tá­volról sem elegendő, mivel egyre kevesebbet ér. A pénz forgását lassítja, hogy a rendeletek sem engednek olyan kamatot, amely ösztö­nözné a felhasználókat a gyorsabb visszafizetésre. A Szövosz lakásszövetkezeti főosztálya szerint a biztonsá­gi alapot két-háromszorosá- ra kellene növelni, hogy az építés üteme valamelyest ja­vuljon, I ■ ................... . . ■ írnwrnirriinmmr-nTá K evesebb szövetkezeti lakás épül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents