Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-03 / 263. szám
4 Somogyi Néplap 1988. november 3., csütörtök Ezernégyszáz szarvast, nyoleszázötven őzet és ezeregyszáz vaddisznót vásárolt föl az idén a Sefag kaposvári lőttvadkirendeltsége. Innen a kizsigerelt vadat hűtőkocsik viszik az öreglaki feldolgozóba. A vadhúst a nyugat-európai piacokon értékesítik. ¥ilágbanki kölcsön műszaki fejlesztésre A műszaki fejlesztés hrír zárukban „nemcsak pénzkérdés: mindeddig a hatékony gazdasági feltételrendszer is hiányzott a fejlesztési elképzelések megvalósításához. A vállalatok inkább tartalékolták vagy elköltötték a pénzüket, mintsem olyan fejlesztésekbe kezdjenek, amelyeket bármilyen okból nem tudnak befejezni. Nemrég a hazai műszaki fejlesztés anyagi bázisa bővült, 50 millió dollár világbanki kölcsönt kapott Magyarország a műszaki fejlesztés meggyorsítására. Ennek a hitelnek az igénybe vételét igen szigorú feltételekhez kötik: csak olyan programok finanszírozhatók, amelyek teljesítik a minimális 18 százalékos megtérülési rátát, s szerény hasznot biztosítanak a hitelfelvevőnek még a kamat és a kölcsönvisszafizetés után is. Fontos szempont hogy a fejlesztés legyen hatással a gazdaság más területeire is. A rendelkezésre álló 50 millióból 3,5 millió dollár az állam által közvetlenül felhasznált rész; ebből olyan fejlesztéseket finanszíroznak, amelyeknél közvetlen gazdasági haszon, megtérülés nem mutatható ki, de megvalósításuk nélkülözhetetlen a hatékony műszaki fejlesztéshez. Mindenekelőtt a kutatásié jlesztési infrastruktúrát fejlesztik: az Országos Mérésügyi Hivatal 1,1 milliót, a Minőségellenőrző Intézet 2 milliót kap, a külföldi kohzUlertsek honorálására pedig 350 ezer áll rendelkezésre. A fennmaradó 48,5 millió dollárból 4,5 millió a tartalék, 26,6 millióval nyolc központi fejlesztési programot támogatnak. A fennmaradó 15 millióra most írtak ki pályázatot. A kölcsön maximum tíz évre vehető igénybe, a törlesztésnél három év a türelmi idő. Olyan fejlesztésekkel lehet pályázni, amelyek 1993-ig befejeződnek, illetve a beruházásokat erre az időpontra üzembe helyezik. Mint az -OMFB programirodájának vezetője, Kardos Péter elmondta; bár csak júliusban írták alá a szerződést a Világbankkal, ez év januárjában már előzetes pályázati felhívást adtak ki. Eddig 29 pályázat érkezett, az OMFB értékelése szerint azonban ebből csak 11 felel meg a világbanki követelményeknek. Az OMFB a fejlesztési célok alapján értékeli a vállalat pályázatát, a cégeknek azonban igen kemény gazdasági és hitelkövetelményeknek is meg kell felelniük,, ezt pedig a bankok vizsgálják. Izgalmas kérdés: vajon miért érdemes egy vállalatnak benyújtania pályázatát? Mindenekelőtt azért, mert a világbanki konstrukcióban megvalósuló ^ hitelfelvétel igen „előnyös a cégek számára: hozzáférhetővé válik a nyugati import, ami eddig még akkor sem ment, ha a forintfedezet megvolt hozzá. A Viszonylag alacsony kamat — 14 százalék — ugyancsak kedvező: a magyar banki hiteleknél ez magasabb (20 százalék körüli). A jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzet azonban gyakran visszahúzó erőként jelentkezik, hiszen manapság korábban jól prosperáló cégek is igen nehéz gazdasági helyzetbe kerülhetnek. Nemhogy fejlesztésre nem gondolhatnak, gyakran a létük van veszélyben. Ezt a világbanki kölcsönt is csak a pénzügyileg és gazdaságilag erős pozícióban levő cégek vállalják föl. Kardos Péter szerint a vállalatok talán utolsó lehetőségüket látják a hitelben, mert különben megindulnak a lejtőn lefelé. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság programirodájának vezetője kifejtette, hogy a 15 millió dollárt a gazdasági kulcsterületekre kívánják koncentrálni. Magyarország esetében ugyanis csak annak van realitása, hogy a világpiaci résekbe hatoljunk be, önálló piaci szeleteket kika- nyarítani nem tudunk magunknak. A másik fohtos szempont az OMFB-nél, hogy a rendelkezésre álló pénz esetében átcsoportosítás! lehetőség nem lesz, tehát nem fordulhat elő, hogy egy később jelentkező programot úgy finanszíroznának, hogy a többitől vesznek el összegeket. Döntő szerepet játszik a vállalati fejlesztési elképzelések elbírálásakor, hogy azoknak milyen kisugárzó hatásuk van más területek- , re. Prioritást csak az a terv kap, amelyik nemcsak a vállalatnak hoz közvetlen hasznot, hanem közvetett módon érint más területeket is. Az OiVtFB és a bankok által elfogadott fejlesztési tervekről részletes információt adnak a Világbanknak, amelynek egyébként lehetősége van bármelyik programot ellenőrizni a megvalósítás során ts. Sí. B. Felhívás a közösségekhez Moigalmat indít a Magyar Környazetvédalmi Egyesület Hazánk környezet-állapotáért elnevezéssel mozgalmat szervez a Magyar Környezetvédelmi Egyesület. Ennek intéző bizottsága a közelmúltban tartott ülésén arról is határozott, hogv felhívással fordul a környezetvédelemért tenni akaró állampolgárokhoz, intézményekhez, érdekképviseletekhez, egyházakhoz, hazai ás nemzetközi kulturális, szakmai, társadalmi, politikai szervezetekhez. , Évről évre meghatározzák a mozgalom tennivalóit. Az idei célok között szerepel például, hogy javaslatot dolgoznak ki a környezet védelméről szóló 1976, évi II. törvény korszerűsítésére. E munka része, hogy széles körben tájékozódnak a lakosság, a környezetvédő körök, egyesületek véleményéről. A Magyar Környezetvédelmi Egyesület kezdeményezi, hogy a törvény részletesen szóljon a lakosság, a környezetvédelmi egyesületek jogairól is. Például arról, hogy a helyi vagy az országos kérdésekben az illetékes szervek ■— ha lakosság vagy az őket képviselő egyesület ezt kéri — kötelesek legyenek hiteles, megbízható tájékoztatást adni a környezetszennyező hatásokról. A feladatterv utal arra is, hogy a lakó- és a munkahelyi közösségek fordítsanak nagyobb gondot környezetük szépítésére. Hazánk az évezred végéig több jeles jubileumhoz érkezik, így a honfoglalás 1100., az államalapítás és a kereszténység felvételének ezredik évfordulójához, ^Yddig javulást kellene elérni környezetünk állapotában. Emlékhelyeink megbecsülésével, az önmagunk és környezetünk iránti igényesség növelésével érhető csak el, hogy az ezredfordulóra társadalmunk a civilizáció, a kulturáltság magasabb szintjére emelkedjék, az emberi élet méltóságához illő környezetet teremtve az egész országban — állapítja meg a Magyar Környezetvédelmi Egyesület felhívása. Öt is fii millió forint biremolisro TÖBBET KAPTAK A JŐL DOLGOZÓK A kockázat vállalása egyre fontosabb minden gazdálkodó szervnél. Jó példa erre a kaposvári Tejipari Vállalat, ahol július 1-jétől lényegesen nagyobb alapbér- emelés volt, mint tavaly. Ezt a belső gazdálkodással sikerült elérni. — Hat üzemünkben ki- lencszázan dolgoznak — kezdte Horváth László igazgató. — Azt mondtuk: akik becsülettel végzik a munkájúkat, azok kapják meg, ami a rendelkezésünkre áll. Ez nem volt kevés, hiszen átlagosan havi 540 forint volt a béremelés. Ez több, mint az előző éveké. Az elosztáskor természetesen differenciáltunk: a legmagasabb emelés 3500 forint volt, s olyanok is akadtak, akik nem kaptak egy fillért sem, mert a munkahelyi vezető, a szak- szervezeti bizalmi úgy ítélte meg, nem dolgoztak meg érte, tehát nem érdemlik meg. Elsősorban azt vették figyelembe, hogy ki mennyit tesz, mit végez a vállalat munkájának javítására nyereségének alakulására. Így lehet ugyanis megfizetni a tevékenységet, a felelősséget. — Ez nemcsak a vezetőkre vonatkozott, hanem a fizikai vagy szellemi kulcsemberekre is. — Ki tartozik ebbe a körbe a fizikai dolgozók közül? — Például egy pasztőröző, gépkocsivezető, szállítmánykísérő, aztán a csomagológép-kezelő, ugyanis az ő munkájuk is jelentősen hat a gazdálkodásra, annak eredményességére. Ezt az elvet elfogadta a szakszervezeti bizalmi testület. Már tavaly is így csináltuk a bér- elosztást. A dolgozók többsége is elfogadta, s ugyanakkor jó érzéssel vette tudomásul a szép summát, hiszen mindenki sokkal kevesebbre számított. Ez így ösztönző volt, sőt nálunk megállt a hangulat romlása is. — Nem okozott gondot ez a béremelés? — Mindenképpen kockázatot jelent ez, mert a július 1-jei béremelés hat a jövő év első félévére is, pedig még nem ismerjük az 1989. évi szabályozókat. Ennek ellenére vállaltuk, a dolgozók ösztönzése érdekében, hiszen most olyan sok másutt az áremelés. A Kaposvári Tejipari Vállalatnak ez öt és fél millió forint többletbérterhet jelent az idén. S olyan helyzetben, amikor a csurgói üzem rekonstrukciója miatt többletköltségük van, csökkent a nyereség és az úgynevezett hozzáadott érték. Ez nem tette lehetővé a kedvezményes bérfejlesztést. Ugyanakkor az előző években okosan gazdálkodtak a mozgó jellegű keresettételekkel. Így a mozgóbér, az év végi nyereségrészesedés, az egyéb jutalmak adtak lehetőséget a korábbinál nagyobb béremeléshez. — Nem alapbéresítettünk mindent — hangsúlyozta Horváth László — így ezekből az úgynevezett el nem kötelezett bérelemekből tudtunk bért fejleszteni. A vállalat vezetőire nagy nyomás hárult az előző években, hogy mindent alapbérben adjunk ki. A szakszervezeti bizalmi testület sem engedte azonban, hogy mindent alapbéresítsünk. Most bebizonyosodott: helyes volt, mert többségében ez volt a forrása a mostani alapbér- emelésnek. A lehetőséget tulajdonképpen a gazdasági vezetőség ismerte föl, a szakszervezet pedig egyetértett vele. S máris újabb tervek formálódnak. Szeretnének még karácsony előtt kifizetni mintegy egymillió forint nvereségrészesedés-szerű jutalmat, ha a vállalat gazdálkodása ezt lehetővé teszi. Az alapelv ugyanaz: azok kapnak többet, akik a legjobban dolgoztak az idén. — A vállalat dédelgetett reménye ezenkívül — mondta az igazgató —, hogy január elsejétől egy kisebb arányú, esetleg részleges béremelés is lesz a dolgozók jobb anyagi ösztönzése érdekében. Ez a gazdasági eredményeken kívül attól is függ, hogy lehetővé teszi-e az 1989. évi szabályozórendszer. Szeretnénk elérni, hogy dolgozóink érezzék: nemcsak nagyobb követelményeket álljunk eléjük, hanem igyekszünk mindazt az anyagi juttatást megadni nekik, amire lehetőségünk van. Azt hiszem, hogy a Kaposvári Tejipari Vállalat törekvése mindenképpen figyelmet érdemel. Lajos Géza Következetesebb érdekképviselet Szakszervezeti tisztségviselők beszélgetése a mozgalomról, a gazdaságról Régi szakszervezeti hagyomány, a szakegyleti vitát elevenítették föl tegnap délután a Mastetfll Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának ifjúsági klubjában. „Egy nehéz műszak Után” — ahogyan Kósdné dr. Kovács Magda, a SÉOT titkára mondta — beszélgettek a magyar gazdaság helyzetéről, a szakszervezeti mozgalom feladatairól a gyár szakszervezeti tisztségviselői és aktivistái. A szakszervezeti napok keretében tartott eszmecserén részt vett dr. Exner Zoltán, az SZMT Vezető titkára és Svájda József, az SZMT titkára is. — Sok kérdés érdekli, sok gotid fogalkoztatja manapság a szakszervezeti tagságot — mondta Kósáné dr. Kovács Magda. — A dolgozók már több bizalmat szavaztak az újnak, a változásnak. Helyeslik a stabilizációs és kibontakozási program célját, az akadozó megvalósulást látva azonban sűkan kérdezik: mi lesz velünk, hogyan alakul az ország élete? A szervezett dolgozókat az is érdekli. van-e jövője a szakszervezeti mozgalomnak. A gazdasági helyzet alakulását látva, a változó körülmények és feladatok közepette a szakszervezeteknek is dönteniük kellett arról: milyen magatartást tanúsítsanak, mennyire legyenek megértőek a hibákkal szemben? Az eddigi gvakor- látban so.k mindent elfogadtak, jó néhány döntésbe belenyugodtak, még ha annak helyességéről nem voltak is meggyőződve. A „mit tegyünk ?" dilemmát azohban egyféleképpen lehet feloldani : ha a szakszervezetek vállalják a bérből és fizetésből élő határozottabb érdekképviseletét, érdekvédelmét. A határozottság persze nem „vagdalkozásból” és nerp irreális követelésekből áll: nem a társadalmi zavarok keltése, hanem éppenséggel azok rendezése és a kiegyensúlyozottabb gazdaságfejlődés elérése a eél. Milyen módot látnak a szakszervezetek az úgynevezett társadalmi közmegegyezés kialakítására? Mindenekelőtt— mondta a SZOT- titkár — u gazdaság egész területén tiszta vizet kell önteni .a pohárba. A „tiszta víztől” még nem lesz több pénz, mégis láthatóbbak lesznek a feladatok’. A munkavállalóknak joguk /van valós képet kapni az évente megtermelt érték felhasználásáról, az állami eladósodás mértékéről és más hasohló kérdésekről. A SZOT megítélése szerint a lakosság terhei tovább nem növelhetők, s a gazdasági gondokat nem a fogyasztás további visszaszorításával és a reálbérek Csökkentésével kell megoldani. A további ár- meléseket pedig a nyugdíjakban, az aktív dolgozók keresetében is kompenzálni kell. A több 'órás beszélgetésen szó volt a gyors, pontos információáramlás szükségességéről, a munkaerőtöbblet és a munkaerőhiány egyidejű jelenlétéről, az üdültetési elképzelésekről, a nyugdíjak egyenlőtlenségeiről, valamint a dolgozók által fölvetett kérdések érdemi megválaszolásáról Is, Teherszállító utánfutók Üj teherszállító utánfutók gyártását kezdték meg a lenti Fém- és Faipari Szövetkezetben. A 3 mázsa teherbírású utánfutó rugózását a terheléstől függően lehet állítani, s minden személygépkocsi kereke használható hozzá. Ezt a típust — amelyből évente ezer darabot gyártanak — a kölni vásáron is bemutatják. (MTI-fotó — Czlka László felvétele)
