Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-03 / 263. szám

4 Somogyi Néplap 1988. november 3., csütörtök Ezernégyszáz szarvast, nyoleszázötven őzet és ezeregyszáz vaddisznót vásárolt föl az idén a Sefag kaposvári lőttvadkirendeltsége. Innen a kizsigerelt vadat hűtőkocsik viszik az öreglaki feldolgozóba. A vadhúst a nyugat-európai piacokon értékesítik. ¥ilágbanki kölcsön műszaki fejlesztésre A műszaki fejlesztés hrír zárukban „nemcsak pénzkér­dés: mindeddig a hatékony gazdasági feltételrendszer is hiányzott a fejlesztési elkép­zelések megvalósításához. A vállalatok inkább tartalé­kolták vagy elköltötték a pénzüket, mintsem olyan fejlesztésekbe kezdjenek, amelyeket bármilyen okból nem tudnak befejezni. Nemrég a hazai műszaki fejlesztés anyagi bázisa bő­vült, 50 millió dollár világ­banki kölcsönt kapott Ma­gyarország a műszaki fej­lesztés meggyorsítására. En­nek a hitelnek az igénybe vételét igen szigorú feltéte­lekhez kötik: csak olyan programok finanszírozhatók, amelyek teljesítik a mini­mális 18 százalékos megté­rülési rátát, s szerény hasz­not biztosítanak a hitelfel­vevőnek még a kamat és a kölcsönvisszafizetés után is. Fontos szempont hogy a fej­lesztés legyen hatással a gazdaság más területeire is. A rendelkezésre álló 50 millióból 3,5 millió dollár az állam által közvetlenül fel­használt rész; ebből olyan fejlesztéseket finanszíroznak, amelyeknél közvetlen gaz­dasági haszon, megtérülés nem mutatható ki, de meg­valósításuk nélkülözhetetlen a hatékony műszaki fejlesz­téshez. Mindenekelőtt a ku­tatásié jlesztési infrastruk­túrát fejlesztik: az Országos Mérésügyi Hivatal 1,1 mil­liót, a Minőségellenőrző In­tézet 2 milliót kap, a külföl­di kohzUlertsek honorálásá­ra pedig 350 ezer áll ren­delkezésre. A fennmaradó 48,5 millió dollárból 4,5 millió a tarta­lék, 26,6 millióval nyolc köz­ponti fejlesztési programot támogatnak. A fennmaradó 15 millióra most írtak ki pályázatot. A kölcsön maxi­mum tíz évre vehető igény­be, a törlesztésnél három év a türelmi idő. Olyan fejlesz­tésekkel lehet pályázni, ame­lyek 1993-ig befejeződnek, illetve a beruházásokat er­re az időpontra üzembe he­lyezik. Mint az -OMFB prog­ramirodájának vezetője, Kardos Péter elmondta; bár csak júliusban írták alá a szerződést a Világbankkal, ez év januárjában már elő­zetes pályázati felhívást ad­tak ki. Eddig 29 pályázat érkezett, az OMFB értéke­lése szerint azonban ebből csak 11 felel meg a világ­banki követelményeknek. Az OMFB a fejlesztési cé­lok alapján értékeli a vál­lalat pályázatát, a cégeknek azonban igen kemény gaz­dasági és hitelkövetelmé­nyeknek is meg kell felel­niük,, ezt pedig a bankok vizsgálják. Izgalmas kérdés: vajon miért érdemes egy vállalat­nak benyújtania pályázatát? Mindenekelőtt azért, mert a világbanki konstrukcióban megvalósuló ^ hitelfelvétel igen „előnyös a cégek szá­mára: hozzáférhetővé válik a nyugati import, ami ed­dig még akkor sem ment, ha a forintfedezet megvolt hozzá. A Viszonylag alacsony kamat — 14 százalék — ugyancsak kedvező: a ma­gyar banki hiteleknél ez magasabb (20 százalék kö­rüli). A jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzet azonban gyakran visszahúzó erőként jelentkezik, hiszen manapság korábban jól prosperáló cé­gek is igen nehéz gazdasági helyzetbe kerülhetnek. Nem­hogy fejlesztésre nem gon­dolhatnak, gyakran a létük van veszélyben. Ezt a világ­banki kölcsönt is csak a pénzügyileg és gazdaságilag erős pozícióban levő cégek vállalják föl. Kardos Péter szerint a vállalatok talán utolsó lehe­tőségüket látják a hitelben, mert különben megindulnak a lejtőn lefelé. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság programirodájának ve­zetője kifejtette, hogy a 15 millió dollárt a gazdasági kulcsterületekre kívánják koncentrálni. Magyarország esetében ugyanis csak annak van realitása, hogy a világ­piaci résekbe hatoljunk be, önálló piaci szeleteket kika- nyarítani nem tudunk ma­gunknak. A másik fohtos szempont az OMFB-nél, hogy a ren­delkezésre álló pénz eseté­ben átcsoportosítás! lehető­ség nem lesz, tehát nem for­dulhat elő, hogy egy később jelentkező programot úgy fi­nanszíroznának, hogy a töb­bitől vesznek el összegeket. Döntő szerepet játszik a vállalati fejlesztési elképze­lések elbírálásakor, hogy azoknak milyen kisugárzó hatásuk van más területek- , re. Prioritást csak az a terv kap, amelyik nemcsak a vál­lalatnak hoz közvetlen hasz­not, hanem közvetett módon érint más területeket is. Az OiVtFB és a bankok által el­fogadott fejlesztési tervekről részletes információt adnak a Világbanknak, amelynek egyébként lehetősége van bármelyik programot ellen­őrizni a megvalósítás során ts. Sí. B. Felhívás a közösségekhez Moigalmat indít a Magyar Környazetvédalmi Egyesület Hazánk környezet-állapo­táért elnevezéssel mozgal­mat szervez a Magyar Kör­nyezetvédelmi Egyesület. En­nek intéző bizottsága a kö­zelmúltban tartott ülésén arról is határozott, hogv felhívással fordul a környe­zetvédelemért tenni akaró állampolgárokhoz, intézmé­nyekhez, érdekképviseletek­hez, egyházakhoz, hazai ás nemzetközi kulturális, szak­mai, társadalmi, politikai szervezetekhez. , Évről évre meghatározzák a mozgalom tennivalóit. Az idei célok között szerepel például, hogy javaslatot dol­goznak ki a környezet vé­delméről szóló 1976, évi II. törvény korszerűsítésére. E munka része, hogy széles körben tájékozódnak a la­kosság, a környezetvédő kö­rök, egyesületek véleményé­ről. A Magyar Környezetvé­delmi Egyesület kezdemé­nyezi, hogy a törvény rész­letesen szóljon a lakosság, a környezetvédelmi egyesüle­tek jogairól is. Például ar­ról, hogy a helyi vagy az országos kérdésekben az il­letékes szervek ■— ha la­kosság vagy az őket képvi­selő egyesület ezt kéri — kötelesek legyenek hiteles, megbízható tájékoztatást ad­ni a környezetszennyező ha­tásokról. A feladatterv utal arra is, hogy a lakó- és a munka­helyi közösségek fordítsa­nak nagyobb gondot kör­nyezetük szépítésére. Ha­zánk az évezred végéig több jeles jubileumhoz érkezik, így a honfoglalás 1100., az államalapítás és a keresz­ténység felvételének ezredik évfordulójához, ^Yddig javu­lást kellene elérni környe­zetünk állapotában. Emlék­helyeink megbecsülésével, az önmagunk és környezetünk iránti igényesség növelésé­vel érhető csak el, hogy az ezredfordulóra társadalmunk a civilizáció, a kulturáltság magasabb szintjére emel­kedjék, az emberi élet mél­tóságához illő környezetet teremtve az egész országban — állapítja meg a Magyar Környezetvédelmi Egyesület felhívása. Öt is fii millió forint biremolisro TÖBBET KAPTAK A JŐL DOLGOZÓK A kockázat vállalása egy­re fontosabb minden gazdál­kodó szervnél. Jó példa erre a kaposvári Tejipari Válla­lat, ahol július 1-jétől lé­nyegesen nagyobb alapbér- emelés volt, mint tavaly. Ezt a belső gazdálkodással sike­rült elérni. — Hat üzemünkben ki- lencszázan dolgoznak — kezdte Horváth László igaz­gató. — Azt mondtuk: akik becsülettel végzik a munká­júkat, azok kapják meg, ami a rendelkezésünkre áll. Ez nem volt kevés, hiszen átla­gosan havi 540 forint volt a béremelés. Ez több, mint az előző éveké. Az elosztáskor természetesen differenciál­tunk: a legmagasabb eme­lés 3500 forint volt, s olya­nok is akadtak, akik nem kaptak egy fillért sem, mert a munkahelyi vezető, a szak- szervezeti bizalmi úgy ítél­te meg, nem dolgoztak meg érte, tehát nem érdemlik meg. Elsősorban azt vették fi­gyelembe, hogy ki mennyit tesz, mit végez a vállalat munkájának javítására nyereségének alakulására. Így lehet ugyanis megfizet­ni a tevékenységet, a fele­lősséget. — Ez nemcsak a vezetők­re vonatkozott, hanem a fi­zikai vagy szellemi kulcs­emberekre is. — Ki tartozik ebbe a kör­be a fizikai dolgozók közül? — Például egy pasztőröző, gépkocsivezető, szállít­mánykísérő, aztán a csoma­gológép-kezelő, ugyanis az ő munkájuk is jelentősen hat a gazdálkodásra, annak eredményességére. Ezt az el­vet elfogadta a szakszerve­zeti bizalmi testület. Már ta­valy is így csináltuk a bér- elosztást. A dolgozók több­sége is elfogadta, s ugyan­akkor jó érzéssel vette tu­domásul a szép summát, hi­szen mindenki sokkal keve­sebbre számított. Ez így ösztönző volt, sőt nálunk megállt a hangulat romlása is. — Nem okozott gondot ez a béremelés? — Mindenképpen kocká­zatot jelent ez, mert a július 1-jei béremelés hat a jövő év első félévére is, pedig még nem ismerjük az 1989. évi szabályozókat. Ennek ellenére vállaltuk, a dolgo­zók ösztönzése érdekében, hiszen most olyan sok má­sutt az áremelés. A Kaposvári Tejipari Vál­lalatnak ez öt és fél millió forint többletbérterhet je­lent az idén. S olyan hely­zetben, amikor a csurgói üzem rekonstrukciója mi­att többletköltségük van, csökkent a nyereség és az úgynevezett hozzáadott ér­ték. Ez nem tette lehetővé a kedvezményes bérfejlesz­tést. Ugyanakkor az előző években okosan gazdálkod­tak a mozgó jellegű kereset­tételekkel. Így a mozgóbér, az év végi nyereségrészese­dés, az egyéb jutalmak ad­tak lehetőséget a korábbinál nagyobb béremeléshez. — Nem alapbéresítettünk mindent — hangsúlyozta Horváth László — így ezek­ből az úgynevezett el nem kötelezett bérelemekből tud­tunk bért fejleszteni. A vál­lalat vezetőire nagy nyomás hárult az előző években, hogy mindent alapbérben adjunk ki. A szakszervezeti bizalmi testület sem engedte azonban, hogy mindent alapbéresítsünk. Most bebi­zonyosodott: helyes volt, mert többségében ez volt a forrása a mostani alapbér- emelésnek. A lehetőséget tu­lajdonképpen a gazdasági vezetőség ismerte föl, a szakszervezet pedig egyetér­tett vele. S máris újabb tervek for­málódnak. Szeretnének még karácsony előtt kifizetni mintegy egymillió forint nvereségrészesedés-szerű ju­talmat, ha a vállalat gazdál­kodása ezt lehetővé teszi. Az alapelv ugyanaz: azok kap­nak többet, akik a legjobban dolgoztak az idén. — A vállalat dédelgetett reménye ezenkívül — mond­ta az igazgató —, hogy janu­ár elsejétől egy kisebb ará­nyú, esetleg részleges bér­emelés is lesz a dolgozók jobb anyagi ösztönzése ér­dekében. Ez a gazdasági eredményeken kívül attól is függ, hogy lehetővé teszi-e az 1989. évi szabályozórend­szer. Szeretnénk elérni, hogy dolgozóink érezzék: nem­csak nagyobb követelménye­ket álljunk eléjük, hanem igyekszünk mindazt az anya­gi juttatást megadni nekik, amire lehetőségünk van. Azt hiszem, hogy a Kapos­vári Tejipari Vállalat törek­vése mindenképpen figyel­met érdemel. Lajos Géza Következetesebb érdekképviselet Szakszervezeti tisztségviselők beszélgetése a mozgalomról, a gazdaságról Régi szakszervezeti hagyo­mány, a szakegyleti vitát elevenítették föl tegnap dél­után a Mastetfll Pamutfo- nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának ifjúsági klubjá­ban. „Egy nehéz műszak Után” — ahogyan Kósdné dr. Kovács Magda, a SÉOT titkára mondta — beszél­gettek a magyar gazdaság helyzetéről, a szakszervezeti mozgalom feladatairól a gyár szakszervezeti tisztségviselői és aktivistái. A szakszerve­zeti napok keretében tartott eszmecserén részt vett dr. Exner Zoltán, az SZMT Ve­zető titkára és Svájda Jó­zsef, az SZMT titkára is. — Sok kérdés érdekli, sok gotid fogalkoztatja manap­ság a szakszervezeti tagsá­got — mondta Kósáné dr. Kovács Magda. — A dolgo­zók már több bizalmat sza­vaztak az újnak, a válto­zásnak. Helyeslik a stabili­zációs és kibontakozási program célját, az akadozó megvalósulást látva azon­ban sűkan kérdezik: mi lesz velünk, hogyan alakul az ország élete? A szervezett dolgozókat az is érdekli. van-e jövője a szakszerve­zeti mozgalomnak. A gazdasági helyzet ala­kulását látva, a változó kö­rülmények és feladatok kö­zepette a szakszervezetek­nek is dönteniük kellett ar­ról: milyen magatartást ta­núsítsanak, mennyire legye­nek megértőek a hibákkal szemben? Az eddigi gvakor- látban so.k mindent elfogad­tak, jó néhány döntésbe be­lenyugodtak, még ha annak helyességéről nem voltak is meggyőződve. A „mit te­gyünk ?" dilemmát azohban egyféleképpen lehet felolda­ni : ha a szakszervezetek vállalják a bérből és fize­tésből élő határozottabb ér­dekképviseletét, érdekvé­delmét. A határozottság per­sze nem „vagdalkozásból” és nerp irreális követelések­ből áll: nem a társadalmi zavarok keltése, hanem ép­penséggel azok rendezése és a kiegyensúlyozottabb gaz­daságfejlődés elérése a eél. Milyen módot látnak a szakszervezetek az úgyneve­zett társadalmi közmegegye­zés kialakítására? Minde­nekelőtt— mondta a SZOT- titkár — u gazdaság egész területén tiszta vizet kell önteni .a pohárba. A „tiszta víztől” még nem lesz több pénz, mégis láthatóbbak lesznek a feladatok’. A mun­kavállalóknak joguk /van va­lós képet kapni az évente megtermelt érték felhaszná­lásáról, az állami eladósodás mértékéről és más hasohló kérdésekről. A SZOT meg­ítélése szerint a lakosság terhei tovább nem növelhe­tők, s a gazdasági gondokat nem a fogyasztás további visszaszorításával és a reál­bérek Csökkentésével kell megoldani. A további ár- meléseket pedig a nyugdí­jakban, az aktív dolgozók keresetében is kompenzálni kell. A több 'órás beszélgetésen szó volt a gyors, pontos in­formációáramlás szükséges­ségéről, a munkaerőtöbblet és a munkaerőhiány egy­idejű jelenlétéről, az üdülte­tési elképzelésekről, a nyug­díjak egyenlőtlenségeiről, va­lamint a dolgozók által föl­vetett kérdések érdemi meg­válaszolásáról Is, Teherszállító utánfutók Üj teherszállító után­futók gyártását kezdték meg a lenti Fém- és Faipari Szövetkezetben. A 3 mázsa teherbírású utánfutó rugózását a terheléstől függően le­het állítani, s minden személygépkocsi kereke használható hozzá. Ezt a típust — amelyből éven­te ezer darabot gyárta­nak — a kölni vásáron is bemutatják. (MTI-fotó — Czlka László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents