Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-25 / 281. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek !

Néplap

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XLIV. évfolyam, 281. sióm

Ára: 1,80 Ft

1988. november 25., péntek

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS

Csütörtökön délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés ülésszaka.

Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, á Minisztertanács elnöke.

Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat:

1. Személyi javaslatok tárgyalása;

2. Tájékoztató a politikai intézményrendszer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavaslatok és intézkedések ütemtervéről;

3. Beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági programjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról;

4. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása;

5. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása;

6. A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatok együttes vitája;

7. A pénzügyminiszter tájékoztatója az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról;

8. Az Elnöki Tanács jelentése a két ülésszak alatt alkotott törvényerejű rendeletéiről;

9. Kovács Lászlóné képviselő módosító javaslata az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvény módosításáról;

10. Interpellációk, kérdések.

A tárgysorozat ismertetését követően Király Zoltán (Csonigrád megye) képviselő kifogásolta annak sorrendjét. Szerinte a személyi javaslatokról, közöttük a miniszterelnöki tiszt betöltéséről csak a második és harmadik napirend végeztével döntsön az Országgyűlés Felvetette azt is, hogy Grósz Károly távozásával a kor mánynak is le kellene mondania. Az új miniszterelnök kapjon szabad kezet a kor mány tagjainak megválasztásában.

A képviselő ezután a Ház elnökének, Stadinger Istvánnak az elmúlt ülésszakon végzett munkáját kifogásolta, mert szerinte akkori tevékenysége — a bős- nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szavazás során — nagy visszatetszést keltett.

Polgárdi József (Pest magye) az ülésszak eredeti tárgysorozatát javasolta elfogadni.

A törvényhozó testület ezután döntött az ülésszak tárgysorozatáról: a többség az eredeti sorrend mellett szavazott; ellene negyvenötén voksoltak, hatan fjedig tartózkodtak.

Stadinger István ezután a személyével kapcsolatos észrevételre reagált. Elmondta, hogy a legutóbbi ülésen a szóban forgó szavazást a h i/szabályok előírásai szerint, képviselői kol'legalitással és korrektséggel vezette. Válaszát követően megkérte Vida Miklóst, az Országgyűlés alel- nőkét, hogy vegye át tőle az ülés levezetésének elnöki tisztét, a személyét érintő vita levezetésének idejére.

Simon Péter (Borsod megye) véleménye szerint az Országgyűlés elnöke nem sértette meg az ügyrendet. A szavazás módja keltett visszatetszést az ország közvéleményében. Szabó Kálmán (Budapest) szerint viszont Stadinger István a szavazásnál az érvényben lévő házszabályok néhány pontját megsértette. Juhász Ferenc (Budapest) kifejtette, hogy a T. Ház elnökének ténykedésében valaki hibát tapasztalt, azt ott azonnal kellett volna észrevételezni. Dauda Sándor (Budapest) választóinak kérdését idézte: „miért engedi meg az Országgyűlés, hogy egyes képviselők a parlamentből cirkuszt csináljanak, köznevetség tárgyává tegyék”.

Morvay Lászlónak (Budapest) most utólag, is az a véleménye, hogy szükség volt a nyílt, demokratikusabb szavazásra. Avar István (Budapest) egyetértett Szabó Kálmán képviselő

észrevételével, ám a hibákat természetesnek tartotta. Mint mondta: a képviselők hosszú időn keresztül nem voltak igazán érdekeltté téve abban, hogy éljenek a parlament igazi demokráciájával. Ez most bekövetkezett; meg kell tanulni ezt a demokráciát. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye) egyetértett azzal, hogy az ügyrend alkalmazásában hibák történtek. Sürgette az új ügyrend bevezetését.

Gajdócsi István (Bács- Kiskun megye) demokratikusnak, megfelelőnek tartotta Stadinger István vitavezetését.

Az újból szót kérő Király Zoltán elmondta, hogy alkotmányjogászok állapították meg az ügyrendi hibákat, erre alapozva tette szóvá ezeket. Megjegyezte: ha valaki számára a demokrácia tanulása, még tétova gyakorlata „cirkusz”, akkor ezt csak fájlalni tudja.

Zsingmond Attila (Budapest) az esetleges elnöki tévedésnél sokkal súlyosabbnak tartotta a képviselői ügyetlenséget a szavazás befolyásolásában. Boldizsár Iván (országos lista) arra emlékeztetett, hogy Stadinger István vitavezetésének köszönhetően volt nyilvános szavazás a bős-nagymarosi beruházás ügyében.

Az elnöklő Vida Miklós javasolta, hogy az elhangzottakat szó szerint rögzítsék a jegyzőkönyvben. Javaslatát az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Ezután ismét Stadinger István vette át az elnöki tisztet, s az első napirendi pont, a személyi kérdések ■tárgyalása következett. Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Elnöki Tanácsnak a Miniszter- tanács elnöke felmentésére, illetve a Minisztertanács új elnöke megválasztására vonatkozó átiratát.

Döntéshozatal következett: az Országgyűlés 28 ellenszavazattal és 13 tartózkodással Grósz Károlyt felmentette miniszterelnöki tisztsége alól.

■Stadinger István a szavazást követően röviden méltatta Grósz Károly miniszterelnöki tevékenységét. Hangsúlyozta: az alatt a

másfél esztendő alatt, ameddig e tisztséget Grósz Károly betöltötte, lényeges változások történtek az ország társadalmi, politikai és gazdasági vezetésében. Kidolgozták a kormány munka- programját, és számos lényeges intézkedést hoztak. Az Országgyűlés nevében megköszönte Grósz Károly miniszterelnöki munkáját, és a pártfőtitkári beosztásban eredményes tevékenységet kívánt neki az ország, a haza javára.

Ezután Grósz Károly kért szót.

— Köszönöm 17 hónapos munkámhoz nyújtott segítségüket, és Önökön keresztül az ország lakosságának megértését és türelmét — mondotta. — Mindig éreztem jószándékú segítőkészségüket. Sok tanácsot kaptam, és amit tudtam, megszívleltem. Ha több mindent nem. tudtam megvalósítani tanácsaikból, javaslataikból, az nem elsősorban akaratomon múlott, hanem képességeimen. Mérleget nem készítettem. Tetteimet, magatartásomat megítélni nem az én dolgom. Nyugodtan állíthatom azonban : az Önökkel együtt kidolgozott kormányprogram fő iránya az a tény, hogy a reformszavak birodalmából a tettek mezejére léptünk továbbá, hogy törekvéseink mellé jóindulatú nemzetközi támogatást tudtunk biztosítani. Ez az az út, amelyen a jövőben is járnunk kell. Ez türelmet, következetességet, higgadtságot és konfliktusvállaló képességet követel. Sajnos, időigőnye is van e programnak, hiszen a vezetés nem tud egvik napról a másikra, tértől és időtől függetlenül dönteni, és ugyanúgy, mint a természetben, a politikában is a termésnek a vetés és az aratás között be kell érnie.

Parlamenti tudósítónk jelenti :

A mostani ülésszak látszólag különböző témákról tárgyal, valójában minden előterjesztés és hozzászólás az ország helyzetéről, további fejlődésének esélyeiről szól, s a kiutat, annak lépéseit kutatja.

A társadalomban ma mindenki követelésekkel áll elő, sorolja panaszait, s közben kevéssé tudatosul, hogy egyebek közt a nagymértékű adósságterhek miatt már azt sem oszthatjuk el teljes egészében, amit megtermelünk. Az enyhet adó bértapasz reményében mindenki mondja a magáét, s ez már olyan, mintha egy sokgyerekes családban a testvérek azon vitatkoznának, ki kapja a nagyobb szelet kenyeret.

— A hasonlat nem pontos, ha föltételezi, hogy a kormány a bölcs papa, aki majd eldönti, ki kapja a nagyobb szeletet — mondta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. — A kor— Sajnos hibákat is követtem el, sok tévedés és következetlenség érhető tetten munkámban. Igyekeztem menet közben kijavítani, amit felismertem, vagy amelyhez hozzásegítettek, hogy felismerjem. Kötelességem ugyanakkor azt is elmondani: úgy érzem, vigyáznunk kell, hogy az új útkeresés vágya és szenvedélye, a jogos türelmetlenség át ne csapjon kezelhetetlen anarchiába. Ennek a veszélye mostanában megnőtt.

A múlt értékeinek teljes tagadása, a felkészületlen- lenségből vagy szereplési vágyból fakadó demagógia, az önmérséklet hiánya olykor efelé sodor bennünket. Úgy tapasztalom, ezzel a veszéllyel egyesek nincsenek tisztában. Ennek a parlamentnek történelmi felelőssége, hogy ösztönözze a reformmozgalom lendületét, de őrködjön a társadalmi rend felett. Ellenkező esetben pillanatok alatt romhalmazzá válhat egy nép több évtizedes alkotó munkájának eredménye, és évtizedekre elbukhat a magyarországi reformmozgalom. Ez beláthatatlan károkat okozna népünknek és a nemzetközi haladásnak,

melynek szolgálatába szegődtünk. Végezetül pedig tisztelettel kérem az Országgyűlést, bárkit választ meg a Minisztertanács elnömány dolga az, hogy elősegítse a kompromisszumokat, az érdekek egyeztetését, hogy a jó törekvések zöld utat kapjanak, s az is, hogy a pillanatnyilag feloldhatatlan érdekütközéseket úgy kezelje, hogy e konfliktusok előrevigyék s ne bénítsák a társadalmat. Tény, hogy a múlt felgyülemlett gondjaival ma egyszerre találjuk szembe magunkat, is az is, hogy mivel csak egy „torta” van, elkerülhetetlenek az érdekütközések. Ha azonban a hasonlatoknál maradunk, a megoldást a konyhában kell keresnünk, igyekezve nagyobb tortát sütni.

— Konkrétabban most az látszik a legnagyobb dilemmának, hogy ha a kormány enged a mindenoldalú követeléseknek az infláció, ha viszont ezekre határozott nemet mond, a társadalmi feszültség erősödik.

— Ez nem eldönthető kérdés, nem lehet azt mondani, hogy az egyik vagy másik oldal a kevésbé rossz. A mai gazdasági helyzetben

kének, támogassa munkájában, mert tapasztalataim birtokában, felelősségem teljes tudatában mondom: rászorul.

Határozathozatal követ kezett: az Elnöki Tanács átiratának megfelelően az Országgyűlés Németh Miklóst, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárál — 27 ellenszavazat és 36 tartózkodás mellett — mi niszterelnökké megválás/ toibta.

Ezután az Elnöki Tanács által javasolt újabb államminiszter személyéről kel - lett dönteni. A szavazás előtt Bödőné Rózsa Edit (Csongrád megye) indoklási kért arra vonatkozóan, hogy miért van szükség még egv állaimminiszterre.

Grósz Károly a kérdésre válaszolva elmondotta : az Országgyűlés, illetve a kormányzat történetében több példa is van arra, hogy egy vagy több államminiszter is dolgozott a vezetésben. Az államminiisziteri tisztség a mi gyakorlatunkban tulajdonképpen mindig politika: funkció, s nem egy szakterület felügyeletét jelenti. A kormány most is azért kezdeményezte, hogy Nvers Rezső államminiszteri tisztet vállaljon, ment a miniszterelnök munkáját elsősoraz infláció kivédhetetlen, bár törekszünk a mérséklésére, ugyanakkor a társadalmi feszültségeket is vállalni kell. Hogy 1988 a stabilizáció szempontjából minden jel szerint sikeres évinek bizonyult, hogy a fizetési és a kereskedelmi mérleg, valamint a fogyasztás a terveknek megfelelően alakult, az épp ennek a népszerűtlenséget is vállaló, határozott kormányzati magatartásnak köszönhető. Látni kell, hogy ha a népgazdasági teljesítmény javulása nélkül emelnénk a béreket, nagyon is átmeneti volna az emberek elégedettsége, s csak addig tartana, amíg el nem indulnak vásárolni.

— Kicsi az említett torta, és az országos érdekegyeztető tanács már nem is annyira szeletel, miint inkább a morzsákon vitatkozik ...

— Igaz, hogy a megtermelt többletjövedelem elosztására most nincs mód, de azért vannak javak és az érdekegyeztető tanács a

ban nagy közgazdasági, elméleti felkészültségével, a rendelkezésére álló tudományos háttérrel megfele'öen tudja támogatni.

Kifejtette: a kormány elnökét a napi ügymenet szervezése és gondozása rendkívül leköti, s 'így nincs ereje hosszú távú, tudományosan megalapozott stratégia kidolgozására, a nemzetközi gazdasági koncepciók kiértékelésére, s a gazdasági reform egyik tartóoszlopát jelentő korszerű irányítási rendszer kialakítására. A mellette működő tudományos tanácsadó bizottság sem tudja teljes egészében vállalni ezt a feladatot. Ezért indokolt két-három évig egy újabb államminiszter tevékenykedése, hogy közgazdasági tapasztalataival támogatni tudja a miniszterelnök és a kormány munkáját.

Az Országgyűlés ezután — 10 ellenszavazattal és 15 tartózkodással — Nyers Rezsőt államminiszterré választotta meg.

Az ülés a kormány új elnökének és államminiszterének eskütétele után folytatódott; Németh Miklósnak és Nyers Rezsőnek munkájukhoz Stadinger István kívánt erőt, egészséget.

(Folytatás a 2. oldalon)

gazdasági demokratizálódás fontos eszköze. Itt formálódnak. az elosztás legjobb elvei, s itt alakulhatnak ki az említett kompromisszumok. A magam részéről egyetértek azzal is, hogy szélesedjen a jövedelmek elosztásában részt vevő érdekképviseleti szervek köre.

Az önmagunkkal kötött kompromisszumok szükségességét hangsúlyozta Nyers Rezső is, hozzátéve, hogy új tisztségében állammi- nisztertként nem kíván kormányon belüli ellenzék lenni.

— A gazdasági és politikai reformfolyamat közötti jobb összhangot szeretném elősegíteni. Elkerülhetetlennek tartom a pénzügyi stabilizációt, ám csak a távlati reformtörekvésekkel összhangban, és nem azokat keresztezve' E hosszú távú gondolkodást segítheti, ha a kormány a munkájában fokozottabban épít a különféle tudományos műhelyek eredményeire.

Bíró Ferenc

A tisztelt ház is tanulja a demokratizmust