Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-21 / 277. szám
j0 Világ proletárjai, egyesüljetek ! m Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 277. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 21., hétfő Spanyolországi és franciaországi hivatalos látogatás után Grósz Károly hazaérkezett Grósz Károlyt a Ferihegyi repülőtéren Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta Befejeződött a KISZ országos értekezlete Nagy Imrét választották meg első titkárnak Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke — aki Francois Mitterrand köztársasági elnök meghívására hivatalos látogatást tett Franciaországban — szombaton este hazaérkezett Párizsiból. A magyar pártfőtitkár-minisz- terelnök párizsi látogatása előtt eleget tett Felipe Gon- zález spanyol miniszterelnök meghívásának. Kíséretében hazaérkezett Major László, az MSZMP KB Irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivője, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Gecse Attila, az MSZMP KB Külügyi Osztályának helyettes Vezetője, Kovács László külügyminiszter-helyettes és Gombocz Zoltán kereskedelmi miniszterhelyettes. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kótai Géza, az MSZMP KB Külügyi Osztályának vezetője, Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke és őszi István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Jean-Pierré D. Lafoese, a Francia Köztársaság ideiglenes ügyvivője és Javier Rubio, Spanyolország budapesti nagyikövete. A pártfőtitkár-miniszter- elnök a látogatás harmadik, befejező napján felkereste a Loire-völgyi Blois-ban működő Sligos céget, az egyéni, illetve a bankközi hitelkártya-fizetések francia számítógép központját, amelynek forgalma tavaly meghaladta a 76 milliárd francia frankot. A cég fontolgatja az együttműködés számára is elképzelhető módozatait. Ehhez most biztatást kaptak, Grósz Károly- tól éppúgy, mint a kíséretében lévő szakértőiktől. A gyárlátogatás után a fclyó túlpartján elterülő vadasparkba vezetett Grósz Károly és kíséretének útja, ahol megtekintették Franciaország egyik legszebb műemlékét, a Chambord-i kastélyt. A XVI. század első felében épült hatalmas reneszánsz épületet a Loire- menti paloták legimpozán- sabbika, a múltban számos királyi találkozó színhelye volt. Egy jellegzetes francia vendéglőben elfogyasztott ebéd után Grósz Károly visszatért Párizsba, ahol délután a nagykövetségen találkozott a franciaországi magyar emigráció képviselőivel, Mintegy nyolcvanén töltötték meg a nagykövetség dísztermét — a tudományos, a művészeti, a gazdasági és bankélet, a sajtó és a könyvkiadás jeles személyiségei. Eljött Fejtő Ferenc történész, Victor Vasarely, a világhírű festőművész, Michel Gyarmathy, a Folies Bergere művészeti vezetője, Pierre Székely szobrász, Nyéki Lajos nyelvész professzor, André Kosztolányi bankszakember, Thomas Ferenczi, a Le Monde kritikusa, Lovas Margit, a magyar nyelv és kultúra baráti karének elnöke. Valamennyien megkapták írásban Grósz Károly személyes üdvözletét, amelyben a magyar államférfi megerősítette a Magyarok Világszövetsége fennállásának 50. évfordulója alkalmából a szervezethez intézett üzenetének főbb gondolatait. — Kötelességünknek tartjuk, hogy figyeljünk a magyarok klisebb-nagyobb közösségeire, bárhová vetette is őket az élet. Sorsuk iránt nem vagyunk és nem is lehetünk közömbösek. Szá- montairtunk minden olyan magyart, aki világnézetétől, vallásától, politikai felfogásától függetlenül kész ápolni közös történelmi örökségünket, részt vállal hazánlk boldogulásában. Mindez összhangban van azzal, hogy a külföldön élő magyarok döntő többsége becsületes, tiszteletreméltó állampolgár abban az országban, amelyben otthont teremtett magának. — A magyar kormánynak az a célja, hogy segítse a kapcsolatok továbbépítését a külföldön élő magyarsággal, a kultúra, az oktatás, a tudományos és gazdasági, illetve a társadalmi élet szinte minden területén. Grósz Károly az általában deresedő hajú magyarok gyűrűjében élőszóval is kifejtette, hogy „Magyarország történelmi fordulópont előtt áll. A nem túl távoli jövőben eldől, sikerül-e megőrizni a nemzetek sorába kivívott helyünket, felzárkózni a fejlődésben élenjáró országokihoz vagy tovább nő gazdasági, tudományos-műszaki és szociális (Folytatás a 2. oldalon.) A hajnalig tartó szekcióülések után szombaton délelőtt plenáris üléssel folytatódott a KISZ országos értekezlete Székesfehérvárott, a Videoton oktatási központjában. A szekcióüléseken elhangzott, illetve írásban beadott észrevételeket, javaslatokat az országos KISZ-értekezlet szerkesztőbizottsága beépítette a korábban kiadott előterjesztésekbe. A tíz szekcióban egyébként a Szocializmust, de másképp! elnevezésű platformjavaslattal, a Mit képviseljünk? című politikai programtervezettel és a KISZ XII. kongresszusának összehívására vonatkozó indítvánnyal foglalkoztak a küldöttek. Természetesen számos olyan javaslatot is megfogalmaztak, amely közvetlenül egyik dokumentumhoz sem kapcsolódott : ezeket külön vitaanyagban foglalták össze. Nagy Imre, a KISZ KB első titkára a viták tapasztalatait összegezve elmondta: egyetértés alakult ki abban, hogy mélyreható változásokra van szükség a társadalomban* valamint az ifjúsági szövetségben és többé-kevésbé azonos nézetet vallottak a költöttek e változások legfőbb irányait tekintve is. Kiemelte: az országos KISZ-értekezlet szándéka egy olyan vita elindítása, amelyben megmérettetnek a tanácskozáson elfogadott dokumentumok. Azt azonban tudomásul kell venni — hangoztatta —, hogy csak globális stratégiával és képviseleti programmal nem lehet politizálni az ifjúsági szövetségben. Szükség van arra is, hogy helyi programok szülessenek, hiszen a kongresszus dokumentumainak már ezeket az elképzeléseket is egységbe kell ötvöznie. Nagy Imre a szerkesztő- bizottság nevében javáslatot tett arra, hogy a szekcióviták alapján módosított, kiegészített anyagokról külön- külön döntsön a KlSZ-értekezlet. Minthogy a képviseleti programhoz több száz módosító javaslat érkezett, indítványozta, hogy készüljön olyan írásos előterjesztés, amely e felvetések, észrevételek mindegyikét egyelőre minősítés nélkül — megőrzi. Ezit a teljes anyagot is még a kongresszust megelőzően vitára bocsátják. A javaslatot a küldöttek nagy többséggel elfogadták. Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságának első tű- kára a módosított platform- javaslathoz fűzött szóbeli kiegészítésében azokra az alternatívákra hívta fel a figyelmet, amelyekben a küldötteknek célszerű dönteni. Mint mondotta, ezek közé tartozik az a három alternatív javaslat, amely az MSZMP és a KISZ stratégiai szövetségére és az a kettő, amely az ifjúsági szövetség és más szerveződések viszonyaira vonatkozik. Le- hoczky Pál, a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsának elnöke a KISZ vezető testületéinek feladataira vonatkozó indítványokat ismertette. Ezt követően a plenáris ülésen megkezdődött az országos KISZ-értekezlet dokumentumainak vitája. A szerkesztőbizottság beszámolóját követően hosz- szadalmas vita kezdődött az országos KISZ-értekezlet dokumentumairól . Számos küldött úgy vélekedett, hogy a szerkesztőbizottság beszámolója némileg eufemisztikusan tükrözi az ott elhangzottakat. Ám ez az idegen kifejezés is tiltakozásra ingerelt néhány fiatalt, mondván: a teremben helyet foglalók világos magyar beszédet várnak a felszólalóktól. Végül is a szekciótanácskozás tapasztalataival kapcsolatban általános véleményként fogalmazódott meg: magas szintű eszmefuttatások helyett inkább a mozgalom építőelemeivel, az egyes emberekkel kellene jobban törődnie az ifjúsági szövetségnek. Ez annál is inkább sürgetőbb feladat lenne, mivel az egyének koniflikrtustűrő képessége, egymás iránt tanúsított tolarenciája rendkívül alacsony. Többen kiemelték a lakóterületen végzett KISZ- munika jelentőségét, s ennek alátámasztására kérték, hogy a KISZ Közponlti Bizottságának rétegtanácsai között azonos joggal szerepeljen a lakóhelyi ifjúsági bizottság. Az első napirendi pont vitájában elhangzott javaslatokat a szünetben is ülésező szerkesztőbizottság vezetői foglalták össze. A testület egyetértett azzal a javaslattal, hogy folyamatosan gyűjtsék össze és hozzák nyilvánosságra az új kezdeményezéseket, ötleteket. Egyetértettek azzal is, hogy az értekezlet dokumentumait mihamarabb jelentessék meg. A középiskolás diák- szövetség életre hívását támogatta ugyan a bizottság, azonban úgy foglalt állást, hogy egyelőre korai lenne ez a lépés, hiszen az 'hiúiról építkező diákmozgalom még nem ért el erre a szintre. Elfogadásra ajánlották azt az indítványt is, amely szorgalmazza: március 15-e legyen plrosbetűs munkaszüneti ünnepnap. Javaslat hangzott el egy kétszázmillió forintos KISZ-lakásalap létrehozására. Erről — a szerkesztőbizottság ajánlása szerint — az ifjúsági szövetség költségvetésének függvényében a közeljövőben döntenek majd. Az összefoglaló után határozathozatal következett. Az országos értekezlet határozott arról, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezeteként az MSZMP-vel stratégiai szövetségben, közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan tevékenykedik. Deklarálta, hogy a KISZ-hez nem csatlakozó fiatalokkal, közösségeikkel, szervezeteikkel a Kommunista Ifjúsági (Folytatás a 2. oldalon) Berecz Dános befejezte svédországi tárgyalásait „Dönthetünk, de képviselünk-e?” Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Baloldali Párt— Kommunisták (VPK) meghívására november 16. és 20. között látogatást tett Svédországban. A magyar politikust fogadta Ingvar Carlason miniszterelnök, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt (SAP) elnöke. Találkozott Cari Bildt-tel, a Mérsékelt Koalíciós Párt el- kével és Gunnart Stenarv- val, a Szociáldemokrata Munkáspárt titkárával. Berecz János tárgyalásokat folytatott Lars Werner- rel, a Baloldali Párt— Kommunisták elnökével, Gudrun Schyman alelnök- kel és Kenneth Kvisttel, a párt titkárával. Részt vett és felszólalt a VPK stockholmi pártszervezetének tanácskozásán. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről és áttekintették a két párt közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a pártközi kapcsolatok folyamatos bővülése mindkét fél érdekeivel összhangban kedvezően befolyásolja a két ország közötti sokoldalú együttműködés elmélyítését. Rámutattak, hogy a szocialista országokban végbemenő megújulási folyamatok, az új külpolitikai gondolkozás hasznosan hozzájárulnak a nemzetközi béke és biztonság' megszilárdításához, a kölcsönös megértés előmozdításához. A megbeszéléseken és találkozókon részt vett Szigeti Károly, hazánk stockholmi nagykövete. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ragnar Drom- berg, a Svéd Királyság budapesti nagykövete. Munkatársunk jelenti a KISZ-értekezletről Az országos KlSZ-érte- kezlet szombat hajnali háromig tartó szekcióülései is azt mutatták: nehéz a fiatalok nevében szót emelni. Hiszen ez a korosztály rendkívül tagolt, sokféle érdeket és álláspontot képvisel. Hol higgadt érvekkel, hol csak demagógiával — a politikai kultúra nagyon is különböző szintjein. Volt olyan huszonéves küldött, aki vezető közgazdászokat megszégyenítően fejtette ki, hogy a szerkezetváltás agyonhan- goztatása helyett olyan köz- gazdasági körülményeket kell kialakítani, melyekben működhet a piac, amelyek öntörvényeik szerint kikényszerítik a szerkezetváltást. Volt viszont olyan fiatal is, aki az életfeltételek romlásáról szólva azt a kérdést tette föl: miért nem tojnak két forintért a tyúkok, ha egyszer amúgy sem tudnak számolni. E szélsőségek között hangzott el egyebek között : „Csak if júságpártibb társadalom alapozhatja meg a jövőt”. „Nagy létszámú korosztályok közelednek a munkapad felé. Lesz-e helyük.” „A mai KISZ-esek csak önbizalomhiányukat örökíthetik a fiatalabbakra” „Újra kell osztani a hatalmat az apparátus és a tagság között.” „A KISZ nem újulhat meg az ifjúság közérzetének javítása nélkül. Abrahám Kálmán államtitkár érdeklődőként Vett részt az egyik szekcióülésen. — Mindez a társadalom életét tükrözi vissza, s számomra ez a legizgalmasabb. Mindenki mondja a magáét, s közben alig figyel a másikra ... A tolarencia és konfliktus- tűrő-képesség hiánya érzékelhető volt egy másik szekcióban is, ahol az időközben a KB első titkárává választott Nagy Imre mondta: — Én is érzem, hogy a vita parttalan, s az okát abban látom: a fiatalok nem szoktak hozzá, hogy alakíthassák saját életüket. Edd;g azt tapasztalták, hogy bármit mondhatnak, úgysem történik semmi. Nem volt kitől elsajátítaniuk a demokratizmust, a felelős véleménymondást, a helyes harcmodort. Közben egy küldött azt mondta: a „KISZ címke” már nem hitelesíthető; javasolta a Haladó Ifjúsági Szövetség elnevezést... — A névváltozás hitelesítené az ifjúsági szervezet megújulási szándékát? — önmagában nem, ez a lépés mégsem látszik elkerülhetőnek. A jelenlegi névhez számos előítélet tapad. Így ez biztosan a XII. kongresszus vitakérdései között lesz. A középiskolás küldöttek a sokszínűséget jelképező csíkos kendőt viseltek, demonstrálva összetartozásukat. Jó volt látni lelkesedésüket, s a büszkeséget a maguk találta jelképre. — Hasonló szándékot fejezett ki a KISZ KB 1986- os rétegpolitikai határozata — mondta dr. Kovács Lajos somogyi küldött. — Mivel akkor aiz „felülről” jött, nem ért el átütő hatált Most a határozatról megfeledkezve a gyerekek maguk találták ki ugyanazt. Így mér kell, sőt lelkesít. Egy másik fontos tanulságnak azt tartom, hogy a fiatalok egy része kész a politikával foglalkozni, formálni igyekszik a politikát, s programot akar, míg a másik része közömbös. Az előbbiek zöme a KISZ oldalán áll. Sokan kérdezik, "milyen eszköz van a KISZ kezében. Szerintem a párttal való szövetség, jóllehet erről sokan sokféleképpen gondolkodtunk. Látni kell azonban, hogy csak a párt reformerőivel együtt válhatunk politikai tényezővé. — Többen vitatták, tud- nak-e valamit mondani az értekezlet dokumentumai a KISZ-tagoknak. — Én is úgy látom; a Csurgói vagy a tabi fiatalok hem általános platform alapján akarnak szerveződni, hanem azokra a konkrét helyi célokra, amelyekben meglátják saját érdeküket. Ezért a KISZ nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a lakás- vagy az elhelyezkedési gondokkal. Egyszerűen azért nem, mert a fiatalok ezt várják tőle. Bíró Ferenc
