Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-21 / 277. szám

j0 Világ proletárjai, egyesüljetek ! m Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 277. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 21., hétfő Spanyolországi és franciaországi hivatalos látogatás után Grósz Károly hazaérkezett Grósz Károlyt a Ferihegyi repülőtéren Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese fogadta Befejeződött a KISZ országos értekezlete Nagy Imrét választották meg első titkárnak Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács elnöke — aki Francois Mit­terrand köztársasági elnök meghívására hivatalos láto­gatást tett Franciaország­ban — szombaton este ha­zaérkezett Párizsiból. A ma­gyar pártfőtitkár-minisz- terelnök párizsi látogatása előtt eleget tett Felipe Gon- zález spanyol miniszterelnök meghívásának. Kíséretében hazaérkezett Major László, az MSZMP KB Irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivő­je, Tétényi Pál, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöke, Bartha Fe­renc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Gecse Attila, az MSZMP KB Kül­ügyi Osztályának helyettes Vezetője, Kovács László külügyminiszter-helyettes és Gombocz Zoltán kereske­delmi miniszterhelyettes. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Medgyessy Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Kótai Géza, az MSZMP KB Külügyi Osztályának veze­tője, Raft Miklós államtit­kár, a Minisztertanács Hi­vatalának elnöke és őszi István külügyminiszter-he­lyettes fogadta. Jelen volt Jean-Pierré D. Lafoese, a Francia Köztársaság ideig­lenes ügyvivője és Javier Rubio, Spanyolország buda­pesti nagyikövete. A pártfőtitkár-miniszter- elnök a látogatás harmadik, befejező napján felkereste a Loire-völgyi Blois-ban működő Sligos céget, az egyéni, illetve a bankközi hitelkártya-fizetések fran­cia számítógép központját, amelynek forgalma tavaly meghaladta a 76 milliárd francia frankot. A cég fon­tolgatja az együttműködés számára is elképzelhető mó­dozatait. Ehhez most bizta­tást kaptak, Grósz Károly- tól éppúgy, mint a kíséreté­ben lévő szakértőiktől. A gyárlátogatás után a fclyó túlpartján elterülő va­dasparkba vezetett Grósz Károly és kíséretének útja, ahol megtekintették Fran­ciaország egyik legszebb műemlékét, a Chambord-i kastélyt. A XVI. század első felében épült hatalmas re­neszánsz épületet a Loire- menti paloták legimpozán- sabbika, a múltban számos királyi találkozó színhelye volt. Egy jellegzetes francia vendéglőben elfogyasztott ebéd után Grósz Károly visszatért Párizsba, ahol délután a nagykövetségen találkozott a franciaországi magyar emigráció képvise­lőivel, Mintegy nyolcvanén töltötték meg a nagykövet­ség dísztermét — a tudo­mányos, a művészeti, a gaz­dasági és bankélet, a sajtó és a könyvkiadás jeles sze­mélyiségei. Eljött Fejtő Fe­renc történész, Victor Vasa­rely, a világhírű festőmű­vész, Michel Gyarmathy, a Folies Bergere művészeti vezetője, Pierre Székely szobrász, Nyéki Lajos nyel­vész professzor, André Kosztolányi bankszakem­ber, Thomas Ferenczi, a Le Monde kritikusa, Lovas Margit, a magyar nyelv és kultúra baráti karének el­nöke. Valamennyien meg­kapták írásban Grósz Ká­roly személyes üdvözletét, amelyben a magyar állam­férfi megerősítette a Ma­gyarok Világszövetsége fennállásának 50. évfordu­lója alkalmából a szerve­zethez intézett üzenetének főbb gondolatait. — Kötelességünknek tart­juk, hogy figyeljünk a ma­gyarok klisebb-nagyobb kö­zösségeire, bárhová vetette is őket az élet. Sorsuk iránt nem vagyunk és nem is le­hetünk közömbösek. Szá- montairtunk minden olyan magyart, aki világnézetétől, vallásától, politikai felfogá­sától függetlenül kész ápol­ni közös történelmi öröksé­günket, részt vállal hazánlk boldogulásában. Mindez összhangban van azzal, hogy a külföldön élő ma­gyarok döntő többsége be­csületes, tiszteletreméltó ál­lampolgár abban az ország­ban, amelyben otthont te­remtett magának. — A magyar kormánynak az a célja, hogy segítse a kapcsolatok továbbépítését a külföldön élő magyarság­gal, a kultúra, az oktatás, a tudományos és gazdasági, il­letve a társadalmi élet szin­te minden területén. Grósz Károly az általában deresedő hajú magyarok gyűrűjében élőszóval is ki­fejtette, hogy „Magyaror­szág történelmi fordulópont előtt áll. A nem túl távoli jövőben eldől, sikerül-e megőrizni a nemzetek so­rába kivívott helyünket, fel­zárkózni a fejlődésben élen­járó országokihoz vagy to­vább nő gazdasági, tudo­mányos-műszaki és szociális (Folytatás a 2. oldalon.) A hajnalig tartó szekció­ülések után szombaton dél­előtt plenáris üléssel folyta­tódott a KISZ országos ér­tekezlete Székesfehérvárott, a Videoton oktatási köz­pontjában. A szekcióülése­ken elhangzott, illetve írás­ban beadott észrevételeket, javaslatokat az országos KISZ-értekezlet szerkesz­tőbizottsága beépítette a ko­rábban kiadott előterjeszté­sekbe. A tíz szekcióban egyébként a Szocializmust, de másképp! elnevezésű platformjavaslattal, a Mit képviseljünk? című politikai programtervezettel és a KISZ XII. kongresszusának összehívására vonatkozó in­dítvánnyal foglalkoztak a küldöttek. Természetesen számos olyan javaslatot is megfogalmaztak, amely köz­vetlenül egyik dokumen­tumhoz sem kapcsolódott : ezeket külön vitaanyagban foglalták össze. Nagy Imre, a KISZ KB első titkára a viták tapasz­talatait összegezve elmond­ta: egyetértés alakult ki abban, hogy mélyreható vál­tozásokra van szükség a társadalomban* valamint az ifjúsági szövetségben és többé-kevésbé azonos néze­tet vallottak a költöttek e változások legfőbb irányait tekintve is. Kiemelte: az or­szágos KISZ-értekezlet szán­déka egy olyan vita elindí­tása, amelyben megméret­tetnek a tanácskozáson elfo­gadott dokumentumok. Azt azonban tudomásul kell ven­ni — hangoztatta —, hogy csak globális stratégiával és képviseleti programmal nem lehet politizálni az ifjúsági szövetségben. Szükség van arra is, hogy helyi progra­mok szülessenek, hiszen a kongresszus dokumentumai­nak már ezeket az elképze­léseket is egységbe kell öt­vöznie. Nagy Imre a szerkesztő- bizottság nevében javáslatot tett arra, hogy a szekcióvi­ták alapján módosított, ki­egészített anyagokról külön- külön döntsön a KlSZ-érte­kezlet. Minthogy a képvise­leti programhoz több száz módosító javaslat érkezett, indítványozta, hogy készül­jön olyan írásos előterjesz­tés, amely e felvetések, ész­revételek mindegyikét egyelőre minősítés nélkül — megőrzi. Ezit a teljes anya­got is még a kongresszust megelőzően vitára bocsátják. A javaslatot a küldöttek nagy többséggel elfogadták. Kiss Péter, a KISZ Buda­pesti Bizottságának első tű- kára a módosított platform- javaslathoz fűzött szóbeli kiegészítésében azokra az al­ternatívákra hívta fel a fi­gyelmet, amelyekben a kül­dötteknek célszerű dönteni. Mint mondotta, ezek közé tartozik az a három alterna­tív javaslat, amely az MSZMP és a KISZ straté­giai szövetségére és az a kettő, amely az ifjúsági szö­vetség és más szerveződések viszonyaira vonatkozik. Le- hoczky Pál, a KISZ KB Ér­telmiségi Fiatalok Tanácsá­nak elnöke a KISZ vezető testületéinek feladataira vo­natkozó indítványokat is­mertette. Ezt követően a plenáris ülésen megkezdődött az or­szágos KISZ-értekezlet do­kumentumainak vitája. A szerkesztőbizottság be­számolóját követően hosz- szadalmas vita kezdődött az országos KISZ-értekezlet do­kumentumairól . Számos küldött úgy véle­kedett, hogy a szerkesztőbi­zottság beszámolója némileg eufemisztikusan tükrözi az ott elhangzottakat. Ám ez az idegen kifejezés is tiltako­zásra ingerelt néhány fia­talt, mondván: a teremben helyet foglalók világos ma­gyar beszédet várnak a fel­szólalóktól. Végül is a szek­ciótanácskozás tapasztala­taival kapcsolatban általá­nos véleményként fogalma­zódott meg: magas szintű eszmefuttatások helyett in­kább a mozgalom építőele­meivel, az egyes emberekkel kellene jobban törődnie az ifjúsági szövetségnek. Ez an­nál is inkább sürgetőbb fel­adat lenne, mivel az egyé­nek koniflikrtustűrő képessé­ge, egymás iránt tanúsított tolarenciája rendkívül ala­csony. Többen kiemelték a lakó­területen végzett KISZ- munika jelentőségét, s ennek alátámasztására kérték, hogy a KISZ Közponlti Bi­zottságának rétegtanácsai között azonos joggal szere­peljen a lakóhelyi ifjúsági bizottság. Az első napirendi pont vitájában elhangzott javas­latokat a szünetben is ülé­sező szerkesztőbizottság ve­zetői foglalták össze. A tes­tület egyetértett azzal a ja­vaslattal, hogy folyamatosan gyűjtsék össze és hozzák nyilvánosságra az új kezde­ményezéseket, ötleteket. Egyetértettek azzal is, hogy az értekezlet dokumentumait mihamarabb jelentessék meg. A középiskolás diák- szövetség életre hívását tá­mogatta ugyan a bizottság, azonban úgy foglalt állást, hogy egyelőre korai lenne ez a lépés, hiszen az 'hiúiról építkező diákmozgalom még nem ért el erre a szintre. Elfogadásra ajánlották azt az indítványt is, amely szor­galmazza: március 15-e le­gyen plrosbetűs munkaszü­neti ünnepnap. Javaslat hangzott el egy kétszázmil­lió forintos KISZ-lakásalap létrehozására. Erről — a szerkesztőbizottság ajánlása szerint — az ifjúsági szövet­ség költségvetésének függvé­nyében a közeljövőben dön­tenek majd. Az összefoglaló után hatá­rozathozatal következett. Az országos értekezlet ha­tározott arról, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezete­ként az MSZMP-vel straté­giai szövetségben, közvetlen pártirányítás nélkül, önálló­an tevékenykedik. Deklarál­ta, hogy a KISZ-hez nem csatlakozó fiatalokkal, kö­zösségeikkel, szervezeteik­kel a Kommunista Ifjúsági (Folytatás a 2. oldalon) Berecz Dános befejezte svédországi tárgyalásait „Dönthetünk, de képviselünk-e?” Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára a Baloldali Párt— Kommunisták (VPK) meg­hívására november 16. és 20. között látogatást tett Svédországban. A magyar politikust fogadta Ingvar Carlason miniszterelnök, a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt (SAP) elnöke. Találkozott Cari Bildt-tel, a Mérsékelt Koalíciós Párt el- kével és Gunnart Stenarv- val, a Szociáldemokrata Munkáspárt titkárával. Berecz János tárgyaláso­kat folytatott Lars Werner- rel, a Baloldali Párt— Kommunisták elnökével, Gudrun Schyman alelnök- kel és Kenneth Kvisttel, a párt titkárával. Részt vett és felszólalt a VPK stock­holmi pártszervezetének ta­nácskozásán. A szívélyes, elvtársi lég­körű megbeszéléseken vé­leményt cseréltek a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről és áttekintették a két párt közötti kapcso­latok fejlesztésének lehető­ségeit. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy a párt­közi kapcsolatok folyamatos bővülése mindkét fél érde­keivel összhangban kedve­zően befolyásolja a két or­szág közötti sokoldalú együttműködés elmélyíté­sét. Rámutattak, hogy a szocialista országokban vég­bemenő megújulási folya­matok, az új külpolitikai gondolkozás hasznosan hoz­zájárulnak a nemzetközi béke és biztonság' megszi­lárdításához, a kölcsönös megértés előmozdításához. A megbeszéléseken és ta­lálkozókon részt vett Szige­ti Károly, hazánk stockhol­mi nagykövete. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ragnar Drom- berg, a Svéd Királyság bu­dapesti nagykövete. Munkatársunk jelenti a KISZ-értekezletről Az országos KlSZ-érte- kezlet szombat hajnali há­romig tartó szekcióülései is azt mutatták: nehéz a fiata­lok nevében szót emelni. Hiszen ez a korosztály rend­kívül tagolt, sokféle érdeket és álláspontot képvisel. Hol higgadt érvekkel, hol csak demagógiával — a politikai kultúra nagyon is különbö­ző szintjein. Volt olyan hu­szonéves küldött, aki vezető közgazdászokat megszégye­nítően fejtette ki, hogy a szerkezetváltás agyonhan- goztatása helyett olyan köz- gazdasági körülményeket kell kialakítani, melyekben mű­ködhet a piac, amelyek ön­törvényeik szerint kikény­szerítik a szerkezetváltást. Volt viszont olyan fiatal is, aki az életfeltételek romlá­sáról szólva azt a kérdést tette föl: miért nem tojnak két forintért a tyúkok, ha egyszer amúgy sem tudnak számolni. E szélsőségek kö­zött hangzott el egyebek kö­zött : „Csak if júságpártibb társadalom alapozhatja meg a jövőt”. „Nagy létszámú korosztályok közelednek a munkapad felé. Lesz-e he­lyük.” „A mai KISZ-esek csak önbizalomhiányukat örökíthetik a fiatalabbakra” „Újra kell osztani a hatal­mat az apparátus és a tag­ság között.” „A KISZ nem újulhat meg az ifjúság köz­érzetének javítása nélkül. Abrahám Kálmán állam­titkár érdeklődőként Vett részt az egyik szekcióülésen. — Mindez a társadalom életét tükrözi vissza, s szá­momra ez a legizgalmasabb. Mindenki mondja a magáét, s közben alig figyel a má­sikra ... A tolarencia és konfliktus- tűrő-képesség hiánya érzé­kelhető volt egy másik szekcióban is, ahol az idő­közben a KB első titkárá­vá választott Nagy Imre mondta: — Én is érzem, hogy a vi­ta parttalan, s az okát ab­ban látom: a fiatalok nem szoktak hozzá, hogy alakít­hassák saját életüket. Edd;g azt tapasztalták, hogy bár­mit mondhatnak, úgysem történik semmi. Nem volt kitől elsajátítaniuk a de­mokratizmust, a felelős vé­leménymondást, a helyes harcmodort. Közben egy küldött azt mondta: a „KISZ címke” már nem hitelesíthető; ja­vasolta a Haladó Ifjúsági Szövetség elnevezést... — A névváltozás hitelesí­tené az ifjúsági szervezet megújulási szándékát? — önmagában nem, ez a lépés mégsem látszik elke­rülhetőnek. A jelenlegi név­hez számos előítélet tapad. Így ez biztosan a XII. kong­resszus vitakérdései között lesz. A középiskolás küldöttek a sokszínűséget jelképező csíkos kendőt viseltek, de­monstrálva összetartozásu­kat. Jó volt látni lelkesedé­süket, s a büszkeséget a maguk találta jelképre. — Hasonló szándékot fe­jezett ki a KISZ KB 1986- os rétegpolitikai határozata — mondta dr. Kovács La­jos somogyi küldött. — Mi­vel akkor aiz „felülről” jött, nem ért el átütő hatált Most a határozatról megfe­ledkezve a gyerekek maguk találták ki ugyanazt. Így mér kell, sőt lelkesít. Egy másik fontos tanul­ságnak azt tartom, hogy a fiatalok egy része kész a po­litikával foglalkozni, for­málni igyekszik a politikát, s programot akar, míg a másik része közömbös. Az előbbiek zöme a KISZ olda­lán áll. Sokan kérdezik, "mi­lyen eszköz van a KISZ ke­zében. Szerintem a párttal való szövetség, jóllehet erről sokan sokféleképpen gon­dolkodtunk. Látni kell azon­ban, hogy csak a párt re­formerőivel együtt válha­tunk politikai tényezővé. — Többen vitatták, tud- nak-e valamit mondani az értekezlet dokumentumai a KISZ-tagoknak. — Én is úgy látom; a Csurgói vagy a tabi fiatalok hem általános platform alapján akarnak szerveződ­ni, hanem azokra a konkrét helyi célokra, amelyekben meglátják saját érdeküket. Ezért a KISZ nem teheti meg, hogy ne foglalkozzon a lakás- vagy az elhelyezke­dési gondokkal. Egyszerűen azért nem, mert a fiatalok ezt várják tőle. Bíró Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents