Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-21 / 277. szám

2 Somogyi Néplap 1988. november 21., hétfő Grósz Károly hazaérkezett (Folytatás az 1. oldalról) elmaradottságunk. Céljaink világosak. Ezék megvalósí­tásában számítunk a Fran­ciaországba élő magyarság megértésére, segítésére és támogatására is.” A nagykövetségiről, az emigrációval való jó han­gulatú találkozóról az Orly repülőtérre vezetett Grósz Károly és kísérete útja. A francia kormány nevében Hubert Curien, a kutatási és technológiai ügyek minisz­tere vett búcsút a ma­gyar pártfőtitkár-miniszter- elnöktől. Grósz Károly és kísérete beszállt a TU—134- es különgépbe, amely 19.30- kor emelkedett a levegőbe. Nyilatkozat a repülőgép fedélzetén Két országot érintő, spa­nyolországi és franciaorszá­gi útjáról hazatérőben a re­pülőgépen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke válaszolt a kíséretében lévő újságírók kérdéseire. — Ön egy ikorábbi útjá­ról úgy nyilatkozott, hogy „pénzt hozott”, Vagyis láto­gatása a ikonkrét üzleti le­hetőségeket bővítette. Mér­hető-e most . ugyanígy a spanyol—francia utazás haszna, ivagy talán (másban kereshetjük e látogatás je­lentőségét? í — Megítélésem szerint pénzben is mérhető a hasz­na, de most nem én ho­zom. Most a Nemzeti Bank elnöke és a kereskedelmi miniszterhelyettes hozza: ők tárgyaltak erről Spanyolor­szágban és Franciaország­ban. Nagyon jó légkörű, jó szellemű eszmecserét foly­tattak; a francia Gyáripa­rosok Szövetségében tartott megbeszélés során például har nagy cég vezetője is be­jelentette, hogy rövidesen vegyes vállalatot akar alapí­tani Magyarországon. Szak­embereink egy nagyon gaz­dag Javaslat-illatát” hoztak magukkal, konkrétan meg­jelölve, hogy milyen terüle­teken lehetne továbblépni. — Mindkét 1 (helyszínen hagsúlyozta, .hogy ,sokat ta­nult, sokat ttapasztalt. Mire gondol? — Nem elsősorban a gaz­daságszervező munkára gondoltam, de arra is. Hogy ennél maradjak: akikkel most tárgyaltam, ugyanazo­kat a „típus-problémákat” tették szóvá, mint korábban az Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztár­saságban vagy Nagy-Bri- tanniában. Azaz : nálunk bonyolult és nehézkes az engedélyeztetési rendszer, a vegyes vállalat megszerve­zésekor annyi partnerrel, hatósággal kell tárgyalniuk, hogy képtelenek áttekinte­ni ezt a folyamatot. Ide tartozik az is, hogy az im­port-ellentételezés nincs jól megoldva. Az a szabály, amely ugyanolyan struktú­rájú ellentételezést ír elő, nagyon leszűkíti a vállala­tok mozgásszabadságát, mert maguk nem tudnak felkutatni olyan típusú árut a magyar piacon, mint ami­lyet ök szállítanak. Mindaz, amit mondtak, összhangban va korábbi tapasztalataink­kal. A Tervgazdasági Bi­zottság ülésén — erről már több alkalommal szó volt — kértük is: a társasági tör­vény végrehajtását segítő jogszabályok kimunkálása­kor mindezt vegyék figye­lembe. — Mit tapasztalt, p két felkeresett ország politiku­sai, üzleti körei hogyan ítélik meg Magyarországot, helyzetünket, reformtörek­véseinket és gazdasági ne­hézségeinket egyaránt? — Teljesen tisztában van­nak a magyar gazdaság helyzetével, ismerik a ma­gyar reformtörekvéseket, tudják, értik a koncepció irányát, bár részkérdések­ben természetesen járatla­nok. A korábbi útjaimhoz hasonlítva — ha tapaszta­lataimat összemérem —, mindenekelőtt azt kell mon­danom, hogy néhány hónap alatt sokat csökkentek a magyar gazdasággal, a ma­gyar politikai útkereséssel '/.embeni fenntartások. Míg korábban, mondjuk egy esz­tendővel ezelőtt inkább azt éreztem, hogy ránkcsodál- koznak ugyan, de abban azért nem nagyon hisznek, hogy meg is valósítjuk el­képzeléseiket, most, úgy ér­zem, komolyan vesznek bennünket. — Sikerült-e eloszlatni az aggodalmakat az 1992-es EGK-tervekke.1 kapcsolat­ban? — A bennem lévő aggo­dalmakat. Igen. Meg kell mondanom, hogy korábban Kohl kancellár, majd Nagy- Britannia miniszterelnöke, most Mitterrand köztársa­sági elnök, illetve Felipe Gonzalez miniszterelnök tu­lajdonképpen ugyanazt mondta: az Európai Gazda­sági Közösség egységes bel­ső piacának megteremtése nem irányul a szerződési rendszeren kívül állók ellen. Éppen fordítva, a gazdasági közösségen belüliek dina­mikus együttműködése mel­lett kinyitja a kapukat a. többi ország felé. Az, hogy idén szeptemberben együtt­működési megállapodást ír­tunk alá az EGK-vel, tíz esztendeig bizonyos előnyö­ket jelent számunkra, a ml helyzetünk tehát ebből a szempontból kedvezőbb, mint más államoké. Az azonban szerintem nem ügy lesz, hogy 1992. január 1* jótól rögtön egy egységes, zárt, Jól működő, nagy, több mint 300 milliós piac kezdi meg működését, Az EGK-n belül elég sok feszültség van, elsősorban a fejlettsé­gi szintek különbözőségeiből eredően. Belső dolgaik el­rendezéséhez idő kell, Úgy vélem, hogy Magyarország számára van S~1U eszten­dő, hogy beilleszkedjék ebbe a struktúrába. Ennek a tit­ka roppant egyszerű: ver­senyképes termékeket kell gyártani, pontosan, határ­időre kell szállítani, állan­dóan kutatni kell az új le­hetőségeket, alkalmazkodni kell minden olyan lehető­séghez, amely egy nagy pia­con belül egy kis ország számára, megítélésem sze­rint, mindig meglesz. — Amennyiben tervezett — és korábban bejelentett — lemondását elfogadják, akkor ez volt az utolsó mi­niszterelnöki útja. Ügy érzi, hogy (ezzel politikai pálya­futásában, életében új kor­szak ikezdődiH? — Nem kezdődhet éle­temben új korszak. 1945 óta párttag vagyok, a pártban nagyon sok területen dol­goztam. Egyszerűen folyta­tom ugyanazt, mint amit eddig is csináltam. Remé­lem, hogy több időm jut a pártmunka szervezésére is. Az pedig, hogy a miniszter- elnöki felmentésem — ha kérésemet elfogadja a Par­lament — jelent-e változást a politikai életben, megíté­lésem szerint egyáltalán nem. — Az MSZMP Központi Bizottsága hogyan tudja majd mindazt 'előmozdítani, amiben most itt miniszter- elnökként [megegyezett? — Nem hiszem, hogy a Központi iBzottságnak köz­vetlenül és direkt módon kelletne részt vennie ebben a munkában, de az MSZMP KB, ha eredeti funkcióját — tudniillik, hogy a politika alakításának legfontosabb műhelye legyen — betölti, akikor megteremti azt a szi­lárd hátországot, amely nél­kül egyetlen kormány sem tud végrehajtani semmilyen magállapodást. Arról nem is beszélve — és ez nagyon fontos —, hogy az MSZMP politikai vonala rendkívül nagy mértékben erősítheti azt a bizalmat ,amit kibon­takozni látok a magyar re­formprogram iránt — ön Itárgyalópartnereitől Spanyolországban ‘és Fran­ciaországban is több kérdést kapott 'a (magyar—román vi­szonyai kapcsolatban. Mit tapasztalt, mennyire fogad­ják el a \magyar álláspontot ebben la kérdésben? — Ez a kérdés nem szere­pelt tárgyalási programunk­ban. Nem azért mentünk, hogy egy harmadik ország­ról folytassunk eszmecserét, hanem azért, hogy a kétol­dalú kapcsolatokról tárgyal­junk. Amikor azonban — a nemzetközi helyzet különbö­ző kérdéseit érintve — el­mondták véleményüket, mi is kifejtettük a magunk ál­láspontját. Ez természetes. Álláspontunk — sokszor megfogalmaztuk már — tiszta, világos, egyértelmű, nem változott. Ügy érzem, hogy a mi elvi álláspontunk iránt mindkét országban ro- konszenv nyilvánult meg. Ha megkérdezték, elmond­tuk, hogy mi nem akarunk Románia belügyeibe beavat­kozni, egyértelműen leszö­geztük, hogy a második vi­lágháború után kialakult határokat véglegesnek te­kintjük. De ugyanakkor ar­ról sem hallgattunk: nyug­talanít bennünket, hogy a Romániában élő magyar nemzetiségiek nem gyako­rolhatják a helsinki záróok­mányban is rögzített jogai­kat. Nyelvüket gyakorlati­lag nem fogadják el hivata­los nyelvnek, a magyar nyelvű oktatás csökkenő tendenciájú. A magyar kul­túra értékei nagyon nehe­zen jutnak el, vagy el sem jutnak az ott élő magyarok­hoz, nem tapasztalunk sem­mi olyat, amely segítené a két ország közötti együtt­működést és az ott élő ma­gyaroknak az anyaországgal, itt lévő rokonaikkal való zavartalan kapcsolattartá­sát. A legutóbbi esetről szólva: elfogadhatatlannak tartjuk az olyan intézkedé­seiket, amelyeket a magyar nagykövetség egyik mun­katársa ellen tettek, Az ese­tet érthetetlennek tartjuk, célját és szándékát meg kell fejtenünk. Mert mindaz, amit vádként megfogalmaz­nak diplomatánkkal szem­ben, egyszerűen hihetetlen számunkra. Elképzelhetet­len, hogy egy magyar dip­lomata kocsit lopjon, elkép­zelhetetlen, hogy egy ma­gyar diplomata úgy okozzon balesetet, hogy ne vállalja ér­te a felelősséget, elképzelhe­tetlen, hogy egy magyar dip­lomata a befogadó országban az ország vezetése ellen rá­galmazó és ellenséges tar­talmú röpcédulákat szór. Ez számunkra egyszerűen hi­hetetlen. Mi pontosan tud­juk, hogy kiket küldtünk diplomáciai szolgálatra, bí­zunk bennük. Arról az em­berről is, akiről szó van, tudjuk, hogy színvonalasan, nagyon igényesen dolgozott korábban idehaza is, és jó szívvel szolgálta a magyar— román gazdasági együttmű­ködést állomáshelyén is. Azt hiszem, nekünk ponto­san meg kell még válaszol­nunk a magunk számára, hogy milyen szándék vezet­te azokat, akik megítélésem szerint a magyar—román viszony megrontására töre­kednek. Befejeződött a KISZ országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) Szövetség egyenjogú és ér­demi párbeszédre, érdek- és akciószövetségre törekszik, miközben nem tér ki a po­litikai viták, ütközések elől sem. Döntés született arról is, hogy a KISZ kongresz- szusát április közepére hív­ják össze; az akkorra el­készülő új szervezeti sza­bályzat kidolgozására a KISZ KB bizottságot hív életre. A kongresszusig terjedő átme­neti időszakban — a kül­döttek döntése értelmében — egy fiatal egyszerre csak egy szervezetnek lehet a tagja. Az értekezlet elhatározta azt is, hogy a mpgyar dip­lomata elleni bukaresti pro­vokációval kapcsolatban a KISZ Központi Bizottsága útján megfelelő formában hangot adnak tiltakozásuk­nak. Döntöttek arról is, hogy a kormány és a KISZ veze­tőinek találkozóját megelő­zően az ifjúsági szövetség tömegdemonstrációt szer­vez, felhívja a figyelmet ez­zel a fiatalok feszítő lakás­gondjaira. Hideg András, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja a december 7-i kormány— KISZ-találkozó előkészítése­ként az ifjúságot érintő tár­sadalmi, gazdasági kérdések­ről szólt. Arra hívta fel az országos értekezlet figyel mét, hogy a gazdaság le­csökkent teljesítményének következményei nagymér­tékben sújtják az ifjúságot, s az ígéretes, az. időhúzás a fontos kérdésekben nem se­gíti a fiatalok társadalmi, gazdasági gondjainak az enyhítését. A kormány és a KISZ de­cember 7-1 találkozójára ké­szülve az ifjúsági szövetség kidolgozta álláspontját, s több, a fiatalok társadalmi, gazdasági helyzetének javí­tását szolgáló javaslatot kí­ván a Minisztertanács elé terjeszteni. Javasolja egye­bek között a munkába ál­lás, a lakáshoz jutás és az otthonteremtés feltételeinek javítását, a munkanélkülise­gély-rendszer néhány, az if­júságot kedvezőtlenül érint,, elemének megváltoztatását, az oktatási, képzési rend­szer korszerűsítését. Szombaton a késő esti órákban kezdődött meg a személyi kérdések tárgyalá­sa a KISZ országos értekez­letén. A soros elnök javas­latot tett arra, hogy az ér­tekezlet Hámori Csabát, KISZ központi bizottsági, intézőbizottsági és titkársági tagságából, valamint első titkrái funkciójából mentse fel, amit Hámori Csaba ma­ga is kért. Az országos KISZ-értekezlet Hámori Csabát e tisztségéből 3 ellen- szavazattal és 10 tartózko­dással felmentette. t A személyi kérdéseket elő­készítő bizottságnak az volt a javaslata, hogy kettős je­lölés legyen az első titkári funkcióra. Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságának el­ső titkárai és Nagy Imre, a KISZ KB titkára egyaránt felkerült a jelölőlistára. Mivel újabb javaslatot sen­ki nem tett, ezt követően megtartották a titkos szava­zást. Az eredményt este 11 óra­kor hirdették ki : 380 szava­zattal Nagy Imrét választot­ták meg a KISZ KB első titkárának. A szavazáson már 020 küldött vett részt, s 005-en adtak le érvényes szavazatot. A másik jelölt, Kiss Péter 208 szavazatot kapott. Mindkettőjüket nagy tapssal köszöntötték. A szavazás eredményének kihirdetése után Lukács Já­nos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára meleg szavakkal mondott köszöne­tét Hámori Csabának mun­kájáért, majd sok sikert, eredményes munkát kívánt Nagy Imrének, az új első titkárnak. fi Nagy ilmre életrajza Nagy Imre 31 éves. 1976- ban érettségizett, majd 11 hónapos sorkatonai szolgá­lat után kezdte meg tanul­mányait az ELTE Termé­szettudományi Karának ma­tematika szakán, ahol 1982- ben szerzett diplomát. Az ifjúsági mozgalomba a kö­zépiskolában kapcsolódott be, ahol KISZ-alapszervezeti titkár volt. Az egyetemen alapszervezeti vezetőségi tagként, majd a Budaörsi úti kollégium központi kollé­giumi bizottsága titkáraként tevékenykedett. 1980-tól tag­ja volt az MSZMP ELTE Bizottságának, 1982-ben az ELTE KfSZ-bizottsága tlf- kárává választották. 1984- ben a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa Titkársá­ga osztályvezető-helyettesé­vé, majd 1983 februárjában az osztály vezetőjévé nevez­ték ki. 1983. november 1. Óta a KISZ Központi Bizott­sága Intéző Bizottsága és Titkársága tagja, a Központi Bizottság titkára. Az MSZMP országos érte­kezletén megválasztották az MSZMP KB tagjának. Román külügyminisztériumi nyilatkozat A román hírügynökség szombaton első ízben szá­molt be a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosával, Győrfi Ká­rollyal hétfőn este történ­tekről. Az Agerpres a ro­mán külügyminisztérium­nak az események bukares­ti verzióját ismertető köz­leményét hozta nyilvános­ságra. November 14-én este 20 óra 40 perckor néhány ro­mán állampolgár értesítette a főváros rendőri szerveit arról, hogy a CD 231-es rendszámú személygépko­csiból román- és szocialis­ta-ellenes tartalmú, pártunk és államunk politikáját be­feketítő röpcédulákat ter­jesztettek. A román állam­polgároknak sikerült meg­állítaniuk az autót, és átad­niuk annak vezetőjét a rendőri szerveknek. Figye­Százczrek vonultak fel november 19-én a jugoszláv főváros­ban tiltakozásul a Koszovo tartományban történt esemé­nyek miatt lemre méltó, hogy az autó megállítása után kis idővel megjelent a Magyar Nép- köztársaság Nagykövetsé­gének konzúli kérdésekkel foglalkozó első titkára és a nagykövetség diplomáciai munkatársa; akiket senki sem értesített, és senki sem hívott. A fővárosi rendőrségen megállapították, hogy az autó, amelyből a röplapo­kat terjesztették, Magyar- ország bukaresti nagykövet­ségének a tulajdonában van, s vezetője Győrfi Károly, a nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A gépkocsiban egy másik személy is tar­tózkodott, aki a magyar Nagykövetségen háztartási munkákat végez magyar diplomaták számára. November 15-én reggel a Magyar Népköztársaság bu­karesti nagykövetét beren­delték a Román Szocialista Köztársaság külügyminisz­tériumába, s átadták ne­ki a Magyar Népköztár­saság külügyminiszté­riumának címzett jegyzéket azokról a különösen súlyos cselekedetekről, amelyek összeegyeztethetetlenek Győrfi Károly magyar taná­csos diplomáciai státusával. Ugyanakkor — azzal a szándékkal, hogy ezt az ese­tet az országaink közötti baráti és jószomszédi kap­csolatok fejlesztésére irá­nyuló, következetes román politika szellemében oldják meg — a magyar Külügy­minisztériumtól követelték, hogy hívja vissza a magyar diplomatát. A követelést az­zal pontosították, hogy ha magyar részről elfogadják a javaslatot,’ akikor a román, hatóságok nem tesznek újabb lépéseket, és nem hozzák nyilvánosságra a magyar diplomata által el­követett cselekedetet. A magyar Külügyminisz­térium ahelyett, hogy ala­posan. elemezte volna Győr­fi Károly diplomata súlyos lépését, és tiszteletben tar­totta volna a román félnek azt a törekvését, hogy útját állja a két ország kapcsola­ta romlásának, közölte Ro­mánia budapesti nagykövet­ségével: a magyar diploma­ta állítólag ártatlan, és nem fogják visszahívni őt poszt­járól. November 18-án este a magyar Külügyminisztéri­um nyilatkozatot tett köz­zé, amelyben a cáfolhatat­lan bizonyítékokkal alátá­masztható, nyilvánvaló té­nyek ellenére védelmébe ve­szi a magyar diplomata el­lenséges tetteit, és teljesen megalapozatlanul a román fsiet illeti váddal. Tekintettel a magyar dip­lomata román- és szocialis­ta-ellenes provokatív cse­lekedeteire és arra, hogy nem hívták vissza őt poszt­járól, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisz­tériuma közölte a Magyar Népköztársaság Külügymi­nisztériumával, hogy Győrfi Károlyt „persona non gra- tának” nyílvánította, és há­rom napon belül el kell hagynia Románia területét. A Román Szocialista Köz­társaság külügyminiszté­riuma ismételten megerősíti Románia óhaját, hogy to­vább munkálkodjon a Ma­gyarország és Románia kö­zötti együttműködés, a köl­csönös megértés és jószom­szédság fejlesztésén. Ezen kívül kifejezi reményét, hogy a Magyar Népköztár­saság Külügyminisztériuma is olyan álláspontra helyezke­dik, amely megfelel a két ország és nép, valamint a szocializmus és a jószándé- kú együttműködés szellemé­nek — állapítja meg vége­zetül a román külügymi­nisztérium közleménye.

Next

/
Thumbnails
Contents