Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
2 Somogyi Néplap 1988. november 16., szerdc Grósz Károly Madridban tárgyal Kikiáltották a független palesztin államot Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és Abdel Hamid Mehri, az Algériai Nemzeti Felszabaditási Szervezet állandó titkárságának vezetője (balról) együtt ünnepli a független palesztin állam kikiáltását (Folytatás az 1. oldalról.) Rubio, Spanyolország budapesti nagykövete fogadta. Itt csatlakozott Grósz Károly kíséretéhez Csejtei István, a Magyar Népköztársaság madridi nagykövete. A gépkocsisor a repülőtérről a szálláshelyre, a patinás Ritz hotelhez indult. A hivatalos program röviddel ezután a miniszterelnöki rezidencián, á Moncloa-palotá- ban kezdődött. Az épület főbejáratánál katonai díszegység sorakozott fel. Kürtszó jelezte a magas rangú vendég érkezését. A gépkocsiból kilépő Grósz Károlyt elsőként a házigazda Felipe González kormányfő üdvözölte, majd egy díszemelvényen hallgatták végig a magyar és a spanyol himnuszt. Ezután a két politikus ellépett a spanyol szárazföldi haderő díszszázadának sorfala előtt. A Madridban honos protokoll szerint Felipe González mutatta be a kíséretében lévő spanyol politikusokat, köztük Francisco Fernandez Ordonez külügyminisztert, Pedro Perez államtitkárt, majd G rósz Károly ismertette meg vendéglátójával a vele érkezett magyar politikusokat. A Moncloa-palota tárgyalószobája készen várta a két kormányfőt, ám mégsem ültek asztalhoz : Felipe González a verőfényes időbein sétára invitálta vendégét a parkba, így szemmel láthatóan is oldott hangulatban kezdődtek meg a magyar— spanyol hivatalos megbeszélések. Ezzel egyidejűleg kétoldalú eszmecsere kezdődött a magyar és a spanyol tárgyalócsoport tagjai között. Az MTI tudósítóinak értesülése szerint a szűk körű megbeszélés során főként gazdasági kérdéseket érintettek. A spanyol gazdasággal való elmélyült ismerkedésre nyújtott lehetőséget a délután folyamán az Állami Ipari Intézetben (INI) tett látogatás. Jorge Mercader Miro, az INI elnöke mutatta be az államilag támogatott holding társaságot, amely Spanyolország legnagyobb ipari egyesülése és Európában is az első húsz között van. Este a Moncloa palotában Felipe González díszvacsorát adott Grósz Károly tiszteletére. A vacsorán mindkét kormányfő pohárköszöntőt mondott. Tanácskozott a Politikai Bizottság (Folytatás az 1. oldalról) A Politikai Bizottság a dokumentumot a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A PB áttekintette a sajtó- törvény érvényesülésének tapasztalatait is. Szükségesnek tartja, hogy a kormány kezdje meg a jelenlegi sajtótörvény helyébe lépő tájékoztatási törvényjavaslat előkészítését, amely átfogóan meghatározza a szólás- és sajtószabadság, a társadalmi információáramlás jogi biztosítékait, szabályait. A Magyar Televízió kezdeményezte, hogy 1989-től növelje adásidejét és a hétfői műsorsugárzást általánossá tegye. A Politikai Bizottság támogatja az MTV javaslatát, és ajánlja, hogy az állami szervek a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Politikai Bizottság áttekintett több más, a párt- szervezetek tevékenységével összefüggő kérdést, és ajánlásokat fogadott el a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Kedden hajnalban az algíri Nemzetek Palotájában kikiáltották a független palesztin államot. A szimbolikus lépést a Palesztin Nemzeti Tanács egyöntetű akarattal tette meg 19. rendkívüli ülésszakán, amelyet a megszállás alatt élő palesztinok csaknem egy éve tartó felkelésének nyomása alatt és Husszein jordániai király július végén hozott döntésétől — a Ciszjordániávai fennálló kötelékek elszaki- tásától — késztetve hívtak össze. A PNT egyidejűleg — történelmi döntéssel — a közel-keleti konfliktus rendezésének egyik alapjaként elfogadta az ENSZ BT 242. számú határozatát, amely Izrael számára biztonságos határokat ír elő. Ez az állásfoglalás szavazattöbbséggel született. A függetlenségi nyilatkozatot Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke olvasta fe a PNT-ülésszak záróülésér hajnali fél kettőkor. „A palesztin arab nép természetes történelmi és törvényes jogi alapján... az arab csúcsértekezletek határozataiból és a nemzetközi törvényességből kiindulva... a Nemzeti Tanács isten és a palesztin nép nevében bejelenti egy palesztin állam felállítását Palesztina földjén, amelynek fővárosa Jeruzsálem” — mondta Arafat, akinek szavait hosszan tartó örömujjongás szakította félbe. A proklamáció szerint a palesztin állam szerves része az arab nemzetnek, tartja magát az Arab Liga alapokmányához, az ENSZ, az Afrikai Egységszervezet, az el nem kötelezettek mozgalma által elfogadott elvekhez, a békés egymás mellett élés híve és a nemzetközi és regionális konfliktusok békés rendezésének a terrorizmus elutasításának alapján áll. Bualem Beszaieh, a palesztin parlament ülésének otthont adó Algéria külügyminisztere üdvözölte a PNT döntését, és bejelentette, hogy hazája ezennel elsőként elismeri a független palesztin államot. Ölest tartott a SZOT elnöksége Részletes indoklás Pontosan a tervek szerint Sikeres próbautat a Burán '(Folytatás az 1. oldalról) A munkanélküli ellátásra jogosultak köre A magyar államnak valamennyi polgára számára biztosítani kell a megélhetést, alapvetően és elsősorban munkával, annak hiányában pedig más eszközökkel. A munkanélküli ellátást is e funkció egyik megnyilvánulásának kell tekintenünk, amelynek hatóköréből nem zárható ki senki azért, mert csak régebben volt munkahelye, vagy most keresi első munkahelyét. A munkanélküli ellátás rendszere A SZOT elnöksége — állásfoglalása kialakításakor — a munkanélküli ellátás rendszerére vonatkozó hosz- szú távú elképzelésekből indult ki. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elgondolásai — bár hosszú távon állarhpolgári joggá kívánja tenni a munkanélküli segélyt, és biztosítási alapra helyezni — csak részben illeszthetők e hosszú távú elgondoláshoz. A javasolt rendszerben keverednek a biztosítási és a segélyezési elemek : valamennyi korábban munkaviszonyban álló munkanélkülire kiterjed — és ennyiben valóban jelentős előrelépést jelentene a jelenlegihez képest — keresetarányos ellátást biztosít, adóköteles, de a felső határt maximálni kívánja, a mértékben differenciál, és nem kíván elkülönült alapot létrehozni. Nem számol továbbá azokkal, akik nem férnek bele a rendszerbe, illetve akiknek a segélye nem éri el a létminimumot. A SZOT elnökségének az a véleménye, hogy az ellátás módjában hosszú távon is különbséget lehet és kell tunni annak megfelelően, hogy a munkanélkülinek volt-e korábban munkaviszonya. Ennek alapján az ellátás különböző szintjeit kell kiépíteni : a munkanélküli biztosítás, a munkanélküli segély rendszerét, és a szociális segély ezeken túlnyúló, a munkanélküli ellátásokat adott esetben kiegészítő rendszerét. 1989. január 1- jétől — bár most jelzi a különböző formák egymáshoz kapcsolódását — még Hem javasolja mindhárom forma megvalósítását, a munkanélküli segély rendszerének bevezetését később tartja lehetségesnek. A munkanélküliség ugyanolyan kockázati tényező, mint az életkor növekedése, vagy az egészség megrendülése. Ezt a kockázatot mindazoknál, akiknék munkaviszonya van, egy munkanélküli biztosítási rendszer enyhítené, amely meghatározott ideig — legalább egy évig — keresetarányos ellátást nyújtana. Ezt az ellátást elnevezésében is meg kellene különböztetni a segélytől. A munkanélküli biztosítás — a biztosítási rendszer logikájának megfelelőéin — nem tenne különbséget az egyéb jövedelmek léte, vagy nemléte, illetve a munkahely elvesztésének oka szerint. A SZOT elnöksége szükségesnek tartja — a munkavállalók és a munkáltatók megállapodására alapozva, a kollektív szerződésekben rögzítve — a végkielégítés intézményének bevezetését, első lépésben azok számára, akiknek munkaviszonyát a munkáltató szüntette meg A végkielégítés rendszerének fokozatos kiépítése biztosíthatná a megélhetést a várakozási időre is. A munkanélküli biztosítás rendszerét követné — a hosz- szú távú szakszervezeti elképzelések szerint — a munkanélküli segély rendszere, amely állampolgári jogon illetné meg mindazokat, akiknek nincs biztosításuk, vagy lejárt, és meghatározott feltételekkel keresnek munkát, de nem találnak. Ez járna mindaddig az érintetteknek, amíg el nem tudnak helyezkedni. A szociális segély a munkanélküli és a szociális ellátás határterülete, amely hosszú távon csak a rászorultsághoz kötődne, a foglalkoztatáshoz, elhelyezkedési szándékokhoz nem. (A rászorultság is megállapítható normatív jellemzőkkel : családnagysággal, eltartottak számával, egy főre jutó jövedelemmel.) Szociális segély egészítené ki például a munkanélküli biztosítási pénzt vagy segélyt, ha an- |nak mértéke nem érné el a létminimumot. (A jelenlegi bérminimumot ehhez feltétlenül növelni szükséges.) A SZOT elnöksége javasolja a kormánynak, hogy első lépésben — készíttessen alternatív számításokat a munkaviszonyban állók munkanélküli biztosítási rendszerére (pl. különböző — 75, illetve 70 százalékos — induló ösz- szegeket figyelembe véve), azok költségeire, és ezen alternatívákról döntsön a Minisztertanács vagy a parlament; 1 — terjessze ki a szociális segélyezésre való jogosultságot munkaképesekre is abban az esetben, ha biztosítással nem rendelkező munkanélküliek megélhetése nem biztosított, és — igazolt szándékaik ellenére — ,nem találnak maguknak munkát. A SZOT elnöksége ebben a szakaszban lemond a munkanélküli és a szociális segély elkülönítéséről, illetve a munkanélküli segélyforma bevezetéséről, amelyet hosszú távon — a munkát vállaltai kívánó, azt kereső és a passzívan segélyből élő emberek megkülönböztetésére — feltétlenül szükségesnek tart. Elfogadja, hogy a munkaképesek szociális segélyezésének elvei között ne csak a rászorultság szerepeljen, hanem annak igazolása is, hogy a munka- nélküli keres munkahelyet, de nem talál. A munkanélküli ellátás finanszírozása A SZOT elnöksége elfogadja, hogy a munkanélküli ellátást költségvetésből fedezzék, de erre nem tartja elegendőnek és megfelelőnek a foglalkoztatási alapot, amelyből a foglalkoztatás többi eszközét is finanszírozzák. Javasolja, hogy — összhangban a hosszú távú elképzelésekkel — a társadalombiztosítás i j áru lékokb ól különítsék el a szükséges forrásokat (ez nem adhat Okot a járulékok újabb felemelésére, tekintettel arra is, hogy a finanszírozás egyébként is a költségvetési kiadások terhére történnék), az előzőleg ajánlott alternatív számítások eredményeinek megfelelően. Ezen túl a kormány biztosítsa a szociális segélyezéshez szükséges alapokat azokból az ösz- szegekből, amelyekkel csökkenteni kívánja a gazdálkodó szervezetek támogatását. A munkanélküli ellátás feltételei Pontosan ki kell munkálni a megfelelő munkahely kritériumait, amelynek elfogadása a munkanélküli ellátás folyósításának feltétele, meg kell határozni a képzettségi szint, átlagkereset fogalmát, tartalmát. A SZOT elnöksége nem fogadja el azt a feltételt, mely szerint a munkanélküli ellátás megtagadható attól, aki nem fogadja el a felajáinlott, a munkanélküli pénz — idővel csökkenő — összegével azonos átlagkeresetet kínáló állást. A várható keresetnek a munkanélküli segély összegét érzékelhetően meg kell haladnia. A SZOT elnöksége javasolja a kormánynak, hogy a munkanélküliek ellátására vonatkozó elgondolásokat az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal közös előterjesztésében tárgyalja. A kérdés jelentőségére való tekintettel indokoltnak tartaná a széles körű társadalmi vitát és a munkalnélküli ellátás rendszerének törvényszintű szabályozását. Egyetért azonban azzal, hogy a rendszer bevezetése sürgető, így támogatja azt 1989. január 1-jével, amennyiben lehetséges a jelenlegi elgondolások olyan kialakítása, amely figyelembe veszi a szakszervezetek javaslatait és a vita során felmerülő egyéb észrevételeket, a társadalombiztosítási,, munkaügyi, az OTP-kölcsön átütemezésére vonatkozó szabályok megalkotása, a munkaügyi és szociális szervezetek felkészítése kérdéseit. A SZOT elnöksége egyetért azzal, hogy a munkavállalóknak ki kell nyilvánítaniuk szolidaritásukat munkanélküli társaikkal szemben, ennek azonban nem az állami költségekhez való hozzájárulásukban kell kifejeződnie, sem azoknak — akárcsak részbeni átvállalásában, hanem külön alap létrehozásával fogják segíteni a szakszervezetek munka- nélküli tagjaikat, amely a biztosítási és állami ellátásoknál nem vehető figyelembe. * * * A SZOT elnöksége kéri az iparági-ágazati szakszervezeteket és a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsait, hogy a munkanélküli segélyrendszerről kialakult tervezetet, illetve előzetes állásfoglalást a tagság minél szélesebb körével vitassa meg, és december 10-ig tűzze vezető testületi ülés napirendjére. Az egyes szak- szervezeti tagok véleményüket — amennyiben kívánják — közvetlenül juttassák el az iparági-ágazati szakszervezetekhez, illetve a szak- szervezetek megyei (budapesti) tanácsaihoz. (MTI) Sikerrel próbálták ki a szovjet űrhajózás első űrsiklóját. A Szovjetunióban kedden reggel az Enyergija nagy teljesítményű hordozó- rakétával föld körüli pályára állították a Burán elnevezésű, többször felhasználható szovjet űrrepülőgépet. Az Enyergija a Buránnal moszkvai idő szerint pontosan reggel hat órakor emelkedett magasba a bajkonuri űrközpontból, s az űrsikló két föld körüli fordulat után moszkvai idő szerint 9 óra 25 perckor automatikus vezérléssel leszállt Bajikonur- ban. A hordozórakéta és az űr- sikló összesen 2400 tonnája lassan, hatalmas lángokba és gőzfelhőbe burkolózva emelkedett a magasba, majd fokozatosan felgyorsulva hagyta el a légkört. 150— 160 kilométeres magasságban megindult a Burán hajtóműve is, amely harmadik lépcsőként, több impulzusával az első kozmikus sebesség, vagyis a föld körüli pályára álláshoz szükséges gyorsulás elérését biztosította. Moszkvai idő szerint 6 óra 47 perckor a szovjet űrsikló föld körüli pályára állt. A televízió és a TASZSZ hírügynökség kommentárjai szerint minden pontosan a tervek szerint haladt, habár az időjárás nem volt éppen kedvező a start szempontjából, az űrrepülőtéren egész éjszaka szakadt az eső. A Burán most űrhajósok nélkül indult első útjára, Az Országgyűlés sajtóirodája közli: az Alkotmányjogi Tanács dr. Korom Mihály elnökletével kedden ülést tartott. Ezen megtárgyalták, a legfőbb ügyész indítványát; ebben annak a minisztertanácsi rendeletnek a felülvizsgálatát kérte, amely a külföldi tartózkodás idejére az állampolgároknak járó nyugellátást és a baleseti nyugellátást szünetelteti. Az Alkotmányjogi Tanács egyhangú határozatával elfogadta a legfőbb ügyész indítványát : törvénysértőnek és enlnek következtében alkotmányellenesnek minősítette a Minisztertanács renAz Energia a Buránnal moszkvai idő szerint pontosan 6 órakor emelkedett a magasba a bajkonuri űrközpontból. automatikus üzemmódban tette meg a két fordulatot, s a bajkonuri leszállást is automatika vezérelte — ez az egyik lényeges eltérés az amerikai űrrepülőgép üzemeltetésétől. A Szovjetunióban jelenleg több űrsikló is épül, s a tervek szerint évente 2—4 indítás lesz, természetesen csak azután, ha valamennyi próbarepülés zavartalanul zajlik majd, s minden mozzanatot a gyakorlatban is a végletekig csiszolnak a szakemberek. deleiének azt a szakaszát, amely 90 napon túli külföld: tartózkodás esetére szünetelteti a nyugellátás folyósítását. Megállapította, hogy a Minisztertanács e rendeletében túllépte a társadalom- biztosítási törvényben kapott felhatalmazás kereteit. Az Alkotmányjogi Tanács megkeresi a Minisztertanácsot, .hogy 1989. január 1-jéig új, az alkotmánnyal összhangban lévő jogszabályt alkosson meg és hirdessen ki. A Minisztertanács intézkedéséig felfüggeszti a rendelet kifogásolt szakaszát és elrendelte határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. Alkotmányellenes minisztertanácsi rendelet
