Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-16 / 273. szám

1988. november 16., szerda Somogyi Néplap 3 A politikai közhangulat ismerete nélkülözhetetlen Nagyra nőtt a vetőgumó Még férne a burgonyatárolókba A pártban a 60-as évek végén alakult ki a politikai közhangulatra vonatkozó in­formációk szervezett gyűj­tésének mai gyakorlata. Ter­mészetes, hogy a tagság és a vezetés kapcsolatának, a lakossági vélemények meg­ismerésének e formája is mindeinkor magán viselte a politikai gyakorlat általános jegyeit. Sokan ma is vegyes érzelmekkel beszélnek a „hangulat jelentésekről”. Vannak, akik a szubjektiviz­mus, az egyoldalú nyomás- gyakorlás veszélyét látják ennek az alkalmazásában, ugyanakkor illúziók is taJ padnak hozzá. Az elmúlt egy-másfél év során különösen megélén­kült a párttagság, a lakosság politikai aktivitása. Az em­berek jobban igénylik, hogy kifejthessék álláspontjukat, elmondják véleményüket és a döntésekben érvényt is szerezzenek neki. A politikai információ gyűjtését, rend­szerezését, továbbítását a pártszervezetekhez több ez­ren végzik, az ő munkájuk­nak is része volt a pártérte- kezleti fordulat előkészítésé­ben, sürgetésében. Azt, hogy a változások előkészítése mennyire a párttagság köré­ben folyt, jól mutatja egy most nyilvánosságra hozott összeállítás is. A Propagan­dista című folyóirat legutób­bi száma — a magyar párt történetében először — rész­leteket közöl a pártértekez­letet megelőző másfél esz­tendő központi pártinformá­cióiból. Ezekből a 'hangulat- jelentésekből a párt és a kormány vezetői hétről hét­re értesülhettek a tagság vé­leményéről. Emelkedik a Balaton déli partján a talajvízszint, s ez néhány év vagy évtized múlva beláthatatlan gondo­kat okozhat. A mélyebb te­rületeken fekvő házak, üdü­lők tulajdonosai évek óta tapasztalták, hogy — fő­ként tavasszal — egyre ma­gasabb a talajvíz; gyakran ellepi az udvarokat, kerte­ket, sőt egyes épületek ta­lapzatát, alját is. Különösen nagy gondokat okoz a talajvízszint növeke­dése Boglárlellén és tőle nyugatra. Ezért is tanács­koztak tegnap Boglárlellén a környék tanácsi képvise­lői és a vízügyi szakembe­rek. Megismerkedtek azzal a tanulmánnyal, amelyet a boglárlellei tanács a Vízi­tervvel készíttetett A Bog- lárlelle—Balatonberény kö­zötti üdülőövezet belterületi érintett szakaszának komp­lett rendezési vizsgálata cím­mel. A tényfeltárás és az okok kutatása közös feladat. Szem­be kell nézni azzal a ve­széllyel, hogy ha rövid időn belül nem intézkednek, a helyzet sokkal súlyosabbra fordul. Nem lehet azzal ér­velni — mondták —, hogy az új feladat megoldása pénzbe kerül, az pedig nincs; ha kis lépésekkel is. de el kell indulni. A tanulmány előterjesztő­je ismertette azt az össze­hasonlító elemzést is, amely az ország ilyen szempont­ból legrosszabb helyzetben levő területeiről készült. Kunhegyesen például 10 év alatt 1,2 métert, Hajdúhad- házán évente 8 centimétert emelkedett a talajvíz szint­je. A Balaton-parton a ta­lajvízszint évente 2—5 cen­timéterrel emelkedik. A Balaton jelenlegi víz- szinttartási rendszere 1977- től működik, s ez a mini­mum 30 centiméterrel való növelését jelenti. A szakem­berek szerint csak igen el­enyésző mértékben és csak egyik oka lehet ez a talaj­vízszint emelkedésének. A A távlatos útválasztás idő­szakában, jelentős feszültsé­gekkel együtt Járó feladatok sodrában, nem egyszer fáj­dalmas döntések közepette a pártnak továbbra is min­den alapvető társadalmi kö­vetelménynek eleget kell tennie. A magyar lakosság meghatározó része a párttól várja a társadalmi folyama­tok tudatos irányítását. A közhangulat ismerete nélkülözhetetlen a hiteles vezetői magatartáshoz, a po­litizáláshoz, az eredményes cselekvéshez, önmagában is bizalmat erősítő, ha az em­berek „visszahallják a hangjukat” a különböző posztokon levők közszerep­lésében, ha tapasztalják, hogy a vezetők, az irányító testületek tudatában vannak a lakosságot foglalkoztató kérdéseknek, hogy nem is­meretlenek előttük az egyes társadalmi csoportokat fe­szítő gondok, valós vagy vélt sérelmek. Az emberek per­sze nem puszta hivatkozást várnak észrevételeikre, ja­vaslataikra, hanem azt, hogy véleményükkel részesei le­hessenek a döntéseknek. A nép szava a demokrácia alakuló játékszabályaiban válhat és kell is, hogy vál­jon perdöntővé. Ezeknek a játékszabályoknak azt is ga­rantálniuk kell, hogy a táv­latot nem szorítja tartósam háttérbe egy szűk látókörű napi érdek, hogy a hangulat nem győzedelmeskedik az ésszerűség fölött. Mert fi­gyelmeztető tanulságok szol­gálnak arra is, hogy a poli­tikai — s -még inkább a más természetű döntések megho­zatalánál a közhangulat csak fő okot vízellátási rendsze­rünkben kell keresni. Az utóbbi időszakban felborult a tóparti terület vízháztar­tása. Bevezették a vizet a lakásokba, megnőtt a vízfo­gyasztás és a vízpazarlás; a zártnak mondott emésztő­gödrök azonban legtöbbször „lyukasak”, s nemcsak mennyiségi, hanem vízminő­ségi gondokat, szennyezést is okoznak. A regionális víz- és szennyvízgyűjtő ve­zetékek kiépítése során a vlssziatöltött talajnak álta­lában csökken az áteresztő­képiessége, s ez felborítja a korábbi egyensúlyt. A vas­útvonal és a műút alatti áteresztő csatornák gyakran az egyik „beszámítási ténye­ző” lehet. A munkahelyeken, a tele­püléseken éppúgy, mint az országos ügyekben adódhat úgy, hogy gyakrabban kell sokak elevenébe vágó dön­téseket hozni, mert ezt kö­veteli meg a gazdasági kény­szer, a társadalmi ésszerű­ség. Ha a döntés egyedüli alapjaként nem is, de a kö­vetkezmények bemérésénél, a cselekvési alternatívák mérlegelésénél, a ki nem elégíthető igényeket lesze­relő, hatni képes érvek meg­fogalmazásánál állandóan érzékelni kell a kételyeket, az ellenérzéseket is. Arra is szükség van, hogy a közhangulatról országo­san, egy-egy régióban, tele­pülésen, munkahelyen in­tegrálódó ismeretek, a tár­sadalom „lélektani állapotá­ról” szerzett tapasztalatok rendszeresen bekerüljenek a szélesebb körű nyilvános­ságba. Azért is hasznos ez, mert ebben a nyilvános tü­körben az eltérő vélemé­nyeket képviselők a magu­kéval 'együtt láthatják a má­sok reakcióit, reálisabban — indulatoktól is • mentesebben — tudják mérni egyéni ál­láspontjuk súlyát, megítélni társadalmi jelentőségét. A demokrácia feltételei között oly sokszor emlege­tett nyilvánosság csak ak­kor tényleges biztosíték, ha hű képet ad a társadalom­ban létező erőkről ; érdekek­ről, a tényleges mozgástérről és a nemzeti esélyekről. Az önismeretnek ezt a mozaik­ját építi a párt, amikor ar­ra törekszik, hogy folyama­tosan megbízható képe le­gyen a politikai közhangu­latról is. * nem megfelelőek, másutt el­dugulnak ... Az okokat még lehetne sorolni. A tegnapi gyűlésen ezt meg is tették; a fő cél azonban a megoldás kere­sése volt. Abban valameny- nyi szakember egyetértett hogy az egyes területeken más-más műszaki megoldá­sokra van szükség. El keli tehát készíttetni az illetékes tanácsoknak a terveket. Föl­merült a társulások létre­hozásának gondolata, a ta­nácsi, a megyei támogatás, a BIB érdekeltsége... S a kör tovább bővíthető, hiszen a balatoni üdültetés nem­csak a helyiek érdeke, ha­nem országos érdek. Jövőre sem kell majd sorba állni hitelért a lábodi Zöld Mező Téeszmeik. A nyá­ron, májustól augusztus vé­géig tartó aszály idején és a későbbi — rosszkor jött — esőzésék alatt még úgy lát­szott, hogy a termés nagy része kipusztul. A betakarí­tás végeztével azonban ki­derült: a vártnál ugyan va­lamivel kevesebb termés ke­rült a tárolókba, de a többi ágazat eredményei kiegészí­tik a hátrányt. Az idén a megszokottnál két héttel később tudták megkezdeni a betakarítást. Ebből a növényből a gaz­daság 120 hektáron vetett, s ehhez jön még a csaknem negyvenihektáros háztáji burgonyaföld. Az utóbbi másfél hónapban kétszáz milliméternél is több csapa­dék esett a környéken. Ok­tóberben mindössze tizenöt napot tudtak dolgozni a föl- ídeken. A burgonyafárolóban a napokban fejeződik be a Su­mák válogatása. A néhány héttel korábbi szállítmá- nydkban még sok volt az éretlen gumó, így nem sok­kal azután, hogy a tárolóba került, elkezdett rothadni. Fekete (Ferenc, a tároló­ház vezetője elmondta : az addigi rakományt újra kel­lett válogatni, hogy a még egészséges burgonyát meg­mentsék. A nemrégiben épült .tároló padlózatába.lég- csatornát építettek, a venti­látor folyamatosan fújja be a friss levegőt, de a túlzot­tan nedves, éretlen héjú nö­vénynél vez sem segített. A két-három méteres burgo­nyahalmokba hőmérőket he­lyeztek, hogy azonnal kide­rüljön, ha elkezdődik a rot­hadás. A két tárolóban ~r- egyenlként — 800 tonna bur­gonya férne el, ezzel szem­ben valamivel kevesebbre, 1400 tonnára számítanák __a m ezőgazdászok. A téesz földjén termett vetőgumó az idén szépen be­érett, csak éppen túl nagy ra nőtt. Ettől függetlenül nyugodtan elvethetik jövőre. Kukoricából 12,8 tonna termett hektáronként a Zöld Mező Tsz földjein. Ezt a nö­vényt 670 hektáron ültették el, de az idén csaknem 240 hektárnyi kukoricát .lesilóz- tak, mert a takarmánynak szánt növény egy részét is elpusztította a kedvezőtlen 'időjárás. A téesznél elmondták, hogy hamarosan befejezik az őszi búza vetését. A földeken és a burgonyaválogatásnál ed­dig mintegy hatvan asszony dolgozott. Most, a kinti mun­kák végeztével megkezdődik a dohány szárítása: a kézi munkaerőre ott van legin­kább szükség. Á rosszabb munkát ma még visszautasítják Vannak munkanélküliek, de még nincs munkanélküliség Somogybán Tart a vita a munkanél­küli segély bevezetéséről, mértékéről országszerte. Va­jon Somogybán lesz-s szük­ség rá? S ha lesz, körülbe­lül hány ember szorul rá? Egyáltalán: fcell-e tartanunk a munkanélküliségtől sző­kébb hazánkban? E kérdés­kört próbáltuk körüljárni Balogh Lászlóval, a megyei tanács munkaügyi osztályá­nak vezetőjével. — Előrebocsátom: ha fé­lünk, ha nem félünk a mun­kanélküliségtől, mindenkép­pen van rá esély, hogy be­következik. Szerencsés eset­ben nem lesz jelentős. De szerintem akkor is készül­nünk kell rá, és inkább a nehezebbet, a rosszabbat kell feltételeznünk a terve­zéskor. így elkerülhetjük a kellemetlen meglepetéseket, viszont kellemes érzés lesz, ha mégsem következik be mindaz, amire számítottunk. — Mi szól mellette, és mi ellene? — Somogybán nincs ko­hászat és nincs bányászat; köztudomású, hogy ez a két ágazat okozza a legtöbb gondot. Viszont a szerkezet­váltás nálunk is lassú. Ha nem sikerül a somogyi ipart megújítani, egyes termékei fölöslegessé válhatnak s ez növelheti a munkanélküli­séget. Ha viszont sikerül a megújítás, akkor is csökken a munkaerő-szükséglet, hi­szen az élenjáró technoló­gia gépet, számítástechnikát igényel, nem pedig embert. A mezőgazdaságban is le­hetséges létszámcsökkenés, de ez várhatóan nem éri el az elmúlt tíz év átlagát. — ön tehát inkább mun­kanélküliségre számít, mint az ellenkezőjére. — Igen. És épp ezért fon­tosnak tartom, hogy harcol­junk a várható gondok el­len. Van országos és megyei foglalkoztatáspolitikai alap, három cég pályázatát már elfogadták, több vállalat pe­dig jó eséllyel indul a tá­mogatás elnyeréséért. A bar­csi ÉS2KV 25 embernek munkát adó fejlesztése, va­lamint a kaposfői Kossuth téesz és a Somogy Ipari Szö­vetkezet munkahelyteremtő beruházása kapott már tá- ' mogaitást. Az esélyesek kö­zött említendő a barcsi Unitech és az Épgép ottani gyárát megvásárló Jármű- berendezések Gyára. ‘ — Mi hozhat még enyhü­lést? — A legtöbb gondot a képzetlen munkaerő elhelye­zése okozza. Emiatt Somogy úttörőként szerepelt a köz­hasznú munkavégzés beve­zetésével. 267 embernek ad­nak munkát különféle kom­munális szolgáltató szerve­zetek. Hét tanács szervezte meg eddig a közhasznú munkát és több településen a tervek csaknem készek már. — Vannak most munka- nélküliek Somogybán? — Körülbelül 50—60 em­bernek nem tudunk rögtön munkát ajánlani. Az év ele­jén ennél nagyobb tömegre számítottunk, de annak az ötven-batvan embernek ez nem vigasz. Egy család lét­bizonytalansága is fájó gond ! 1987-től mostanáig 1400 el­bocsátott, átirányított em­ber volt a megyében; tisztes eredménynek tartom, hogy ezt a hullámot szervezetten leküzdöttük. Az is biztató, hogy átképzési támogatást igénybe véve 1160 dolgozó tanult új szakmát; így meg­maradhatott eredeti munka­helyén, s más feladatot ka­pott. Most újra itt a becs­lések ideje. Azt hittem, hogy jövőre rosszabb lesz a hely­zet. Bár tévednék! Munka- nélküliek már vannak, mun­kanélküliség még nincs. De lehet. — Mi az, amire különös figyelemmel kell készülni? — A demográfiai robba­nás. A kilencvenes évek ele­jén lesz pályakezdő az a sok ezer fiatal, aki a het­venes évek elején, közepén született. Erre már ma kel­lene készülni ; iskolázással, munkahelyteremtéssel és még sokféle módon. — Például hogyan? — A műszakszám növelé­se kívánatos. A nők négy-, illetve hatórás foglalkozta­tását szélesebb körben kel­lene lehetővé tenni. Ez se­gítené abban is az asszo­nyokat, hogy családanya­ként jobban helytállhassa- mak. Kegyetlenül hangzik, de célként kell kitűzni, hogy a nem fizikai munkát igény­lő területeken csökkentsék majd a nyugdíjasok foglal­koztatását. Ehhez persze hozzáteszem azt is: olyan nyugdíjrendszer kell, amely nem kényszeríti munkára az idős embereket. — Munkanélküliségről be­szélünk, ugyanakkor ma még sok a szabad munka­hely. Miért van ez az ellent­mondás? — Egyrészt mert kevés a többféle szakterületen is al­kalmazható, sokoldalúan kép­zett ember. Hiányzik mond­juk az ács, de sok a kőmű­ves; mégsem lehet az utób­bit az előbbinek a helyére állítani. Másrészt azért van­nak még szabad munkahe­lyeik, mert egyelőre kevesen vannak munka nélkül. A rosszabb munkákat most még visszautasítják az ál­lást ’ keresők. Nem sokáig lesz így. L. P. Víz alá került udvarok Tanácskozás Boglárlellén a gondokról

Next

/
Thumbnails
Contents