Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-16 / 273. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA (LIV. évfolyam, 273. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 16., szerda Séta a Honcloa palota parkjában Madridban tárgyal a magyar miniszterelnök Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke — Felipe González spanyol miniszter- elnök meghívására — kedden reggel hivatalos látogatásra Spanyolországba utazott. Felipe Gonzalez és Grósz Károly a Moncloa palota kertjében a Politikai Bizottság Ütközések Okkal panaszkodnak a pedagógusok, s nem egyszerűen alacsony bérük miatt. Arról beszélnek, hogy az évek óta tartó — s az anyagiakkal összefüggő — presztízs- vesztés érzékelhetően a pálya „felhígulását” okozza. A kialakult viszonylagos szellemi vákuum pedig oda vezet, hogy miközben nő a tudás iránti szükséglet, romlanak az oktató-nevelő munka személyi feltételei. E folyamat jövőbeni veszélyeit nem nehéz belátni. A nemrég tartott megyei párttitkári értekezleten többen is szóltak erről, hozzátéve, hogy e gondokat csupán a hivatástudat ismételt számonkérése nem oldhatja meg. A teremben támadt moraj arra utalt, s volt, aki ki is mondta, amit sokan csak gondoltak, túl nagy figyelmet kap ez a téma. A pedagógusok dramatizálják a helyzetet, pedig — s ezt egy fiatal mérnök tette szóvá — nemcsak az ő területükön feszitőek a bérgondok. Egy kaposvári nagyüzem párttitkára utólag bevallotta, türtőztetnie kellett magát, hogy hozzá ne szóljon. „A pedagógusok sírnak, miközben nálunk vannak olyan dolgozók, akiknek a bére a hivatalosan elismert létminimumot sem éri el.” Alighanem hasonló véleményeket fogalmaztak magukban a jelen levő kereskedelmi vagy egészségügyi dolgozók is. Ha történetesen az utóbbiak közül kértek volna szót többen, fölemlítve ugyancsak nagyon is indokolt panaszaikat, vélhetően „egészségügyi- ellenessé” fordul a hangulat. Emlékszem, hogy néhány hónappal ezelőtt sokan sérelmezték a bányászoknak megadott kedvezményeket, mondván: saját iparágukban legalább annyi a jogos sérelem. A jelenlegi gazdasági helyzetben kiéleződtek a feszültségek. Vannak azonban, akik ezeket a feszültségeket még szítják is, akik mesterségesen állítanak szembe rétegeket. Azokra gondolok, akik bárhol beszélnek, mindig a jelen lévőknek adnak igazat, s mindig van néhány bez- zeggel kezdődő mondatuk más munkahelyekről, ahol indokolatlanul nagy fizetéseket „szakítanak le”. Azokra, akik végig sem akarják gondolni, hogy e feszültségek az ország kibontakozásának esélyeit rontják, hiszen energiákat fecsérelnek el. A pedagógusok gondját nem oldhatja meg az, hogy mondjuk a kohászoktól elvesznek. Oktalanság ezeket az embereket egymás ellen hangolni, miközben nyilvánvaló, hogy valamennyi önmagában jogos bérpanasz, csak az ország gazdasági teljesítményének növelésével orvosolható. Nem kétséges, hogy addig is, amíg ez bekövetkezhet, a kormánynak pénzre van szüksége a legnagyobb aránytalanságok megszüntetésére. Félő azonban, hogy egyes' foglalkozási ágak esetleges bérrendezése csak új feszültségeket gerjeszt, ha nem próbálunk meg valamennyien azonosulni mások gondjával. Belátva például, hogy mi sem járunk jól, ha a kereskedelem hovatovább a kettes tanulók menhelye vagy ha a kórházi ágy mellé nem jut majd ápolónő. Egy országban élünk; így egymás rovására nem, csak együtt juthatunk előbbre. Bíró Ferenc Kíséretében van Major László, az MSZMP KB Irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivője, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bánk elnöke, Gecse Attila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kovács László külügyminiszter-helyettes, Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes Mihail Gorbacsov december elején részt vesz az ENSZ-közgyűlésén, s ez alkalomból New Yorkban találkozik Ronald Reagan nel, valamint George Bush-sál — jelentette hétfőn este az amerikai CBS-hálózat. A CBS nem sokkal később hivatalosan is megerősített információja szerint a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke december 7— 8-án vesz részt (és szólal fel) az ENSZ-közgyűlésén, s e tartózkodása alkalmából találkozik ott a vezető amerikai politikusokkal. A Fehér Ház szerint egyébként nemhivatalos csúcstalálkozóról van szó. Mihail Gorbacsov szerint az Egyesült Államokból visszatérőben tesz majd látogatást Londonban 12—14-ike között. Washingtoni politikai körökben már régebben emlegették, hogy sor kerülhet Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan olyfajta búcsútalálkozójára, amilyent a január végén visszavonuló elnök éppen e héten tart Helmut Kohl bonni kancellárral és Margaret Thatcher brit kormányfővel. A találkozó terveiről szóló híreket azonban a Fehér Ház cáfolta — legutóbb hétfőn ... Reagan elnök eddig négyszer találkozott Mihail Gor- bacsovva-1, akiről legutóbb hétfőn nyilatkozott elismerően, Andrej Szaharovval folytatott beszélgetésén. George Bush, a megválasztott elnök már jelezte, hogy kijelölt külügyminiszterét, James Bakert megbízta: és Lörincze Péter, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára. Csejtei István, hazánk madridi nagyikövete a spanyol fővárosban csatlakozik a kísérethez. A magyar pártfőtitkár- miniszterelnök spanyolországi látogatását követően eleget tesz Francois Mitterrand köztársasági elnök franciaországi meghívásának. szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzével készítsék elő korai találkozóját Gor- bacsowal. Nem kétséges, hogy a vezető szovjet politikus is mindenképpen mielőbb találkozni kívánt az új amerikai elnökkel, akinek megválasztását — mint a folyamatosság és a kiszámíthatóság jelét — üdvözölték Moszkvában. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának _veze- tője, Várkonyi Péter külügyminiszter és Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke búcsúztatta. Jelen volt Gerardo Bugallo Ottone, a Spanyol Királyság, és Jean-Pierre D. Lafosse, a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Grósz Károly különgépe valamivel fél 11 előtt landolt Madrid Barajas repülőterén. A helyi szokásoknak megfelelően a főtitkár-miniszterelnököt Rosa Conde tájékoztatási miniszter, Ino- cencio Arias külügyi államtitkár-helyettes és Javier A SZOT elnöksége tekintettel a munkaerőhelyzetben jelentkező és várható feszültségekre, elhelyezkedési nehézségekre, a munkanélküliek számának növekedésére, szükségesnek tartja a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének továbbfejlesztését, összehangolását a társadalompolitika egész rendszerével, a munkanélküli ellátás átfogó rendszerének mielőbbi, 1989. január 1-jei bevezetését. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak a munkanélküli segélyről kidolgozott, a sajtóban közzétett elgondolásaink a Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület megvitatta a nemzetiségi politika továbbfejlesztéséről és a nemzetiségi törvény irányelveiről készült előterjesztést. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi politika elvei az elmúlt évtizedek fejlődésének eredményeként alakultak ki, nemzetközi téren is elismerést szerezve hazánknak. A Politikai Bizottság ugyanakkor szükségesnek tartja a nemzetiségi politika korszerűsítését és nemzetiségi törvény kidolgozását, összhangban az ország gazdasági, társadalmi életében végbemenő folyamatokkal, a demokrácia fejlesztésével, a politikai intézményrendszer reformjával. A testület úgy ítélte meg, hogy bár az Alkotmány 1949 óta rendelkezik a legfontosabb nemzetiségi jogokról, jogrendszerünkből hiányzik azok átfogó, korszerű és részletes szabályozása. A nemzetiségi törvény kidolgozását az is indokolja, hogy hazánk aláírfa a Polkövetkező állásfoglalást alakította ki, amelyről kéri a szakszervezeti tagság véleményét. A SZOT elnöksége hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatási gondokat alapvetően az egyéb lehetőségek — megfelelő, a sajátosságokhoz szükség esetén alkalmazkodó munkahelyteremtések támogatása, képzési rendszer kiépítése, vállalkozások ösztönzése — kiterjesztése képes csökkenteni. Ezért ezek fejlesztése a munkanélküli ellátás igénybevétele korlátozásának egyetlen reális alternatívája. gári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezményokmányát. A testület véleménye szerint a törvénynek egy aktív kisebbségvédelmi politika alapelveit kell rögzítenie. Tartalmaznia kell — egyebek között — a nemzetiségi nyelv használatának, az anyanyelven folyó oktatásnak, a saját értelmiség kialakításának, a nemzetiségi kultúra megőrzésének és fejlesztésének, valamint az anyanemzettel való kapcsolattartásnak a jogára vonatkozó előírásokat. Ezekkel összefüggésben kell meghatározni a nemzetiségi állampolgárok egyéni és kollektív jogait, az állami szervek kötelezettségeit. A PB-nek az az álláspontja, hogy a nemzetiséghez való tartozás az egyén döntésén, elhatározásán alapul. A törvénynek lehetőséget kell adnia arra, hogy a magyarországi cigányság —• amennyiben ezt szervezetei kezdeményezik — nemzetiségnek deklarálhassa magát. (Folytatás a 2. oldalon) !• A korábban munkaviszonnyal rendelkezők ellátását már 1989-től biztosítási alapokra kell helyezni. Ez mértékeit, feltételeit tekintve (a megfelelő kereset meghatározásának kivételével) több pontosítással, és a szervezeti feltételek megteremtésével fő vonalaiban megfelelne az Állami .Bér- és Munkaügyi Hivatal javaslatainak. Az ajánlott megoldások a finanszírozás konkrét megvalósításábafn térnek el: a SZOT elnöksége nem a foglalkoztatási alapból, hanem a társadalombiztosítási járulékokból elkülönítve javasolja fedezni a korábban munkaviszonyban állók ellátását. 2- Az átképzésben résztvevő munka-nélkülieknek felemelt ellátást kell biztosítani. 3- A biztosítási rendszert már 1989-től egészítse ki szociális segélyezési rendszer, amely — mérlegelés alapján — kiegészítheti a munkanélküli ellátás normái mértékeit, anyagi támogatást nyújthat az egyéves időtar- t tam után, illetve a biztosítási rendszerből kiszoruld munkát kereső más rétegeknek (pl. pályakezdők). 4. A bérminimumot szükséges 4000 forintra felemelni annak érdekében is, hogy a munkanélküliek minimális ellátása megközelíthesse a létminimumot. 5- Az 1989. évi kollektív szerződések kötésekor a munkavállalók és a munkáltatók állapodjanak meg végkielégítés fizetésében, annak mértékében és az érintettek körében is. (Folytatás a 2. oldalon) Az ország egyik legkorszerűbb üdítőital-palackozó üzeme működik Kisvárdán. A 120 millió forintos beruházással készült létesítményben modern mosó-, palackozó- és egyéb gépeket helyeztek üzembe. Évente 12 millió egyliteres üveg üdítőt gyárthatnak itt, elsősorban Coca Colát és a Sztár üdítőitalokat. Gorbacsov—Reagan—Bush-találkoió Washingtonban (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a SZOT elnöksége . Kedden ülést tartott la Szakszervezetek Or- ■ szagos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta a decemberre tervezett prszágos szakszervezeti tanácskozás állásfoglalás- tervezetét a szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújulásáról, érdekvédelmi, érdek- képviseleti munkájának fő irányairól, valamint a mozgalom módosított új ;működési elveit, cél- és feladatrendszerét tartalmazó elképzeléseket. A SZOT elnöksége fagy döntött, hogy 1988. november 21-re összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a dokumentum- tervezeteket a 'plénum elé terjeszti. A SZOT elnökségének állásfoglalása a munkanélküli segélyrendszerre vonatkozó állami elgondolásokról *
