Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

4 Somogyi Néplap 1988. október 12., szerda OTTHON ÉS CSALÁD Ebben szebben, kecsesebben ... — hirdeti termékeit a Mun­karuházati Kereskedelmi Vállalat. Ennek igazát bizonyítják a vállalat divatbemutatóján felvonultatott modellek is, me­lyek közül főként a hölgyek által viselt iskolai, kórházi, irodai köpenyek számíthatnak nagyobb érdeklődésre. A könnyed, lezser, helyenként testhez simuló, változatos, de szolid színű modellek láttán talán még egy több órás hiva­tali sorbanállás is elviselhetőbbé válik Kezdő háziasszonyoknak — a tojásról A tojás vásárlásakor a háziasszonyok zöme a bar­na héjú tojáshoz ragaszko­dik. Pedig a barna héj iga­zán nem minőségi ismerte­tőjel. Pusztán valamivel vastagabb, mint a fehér hé­jú, ezért nem törik olyan könnyen. A tojássárga színe mit sem mond a tojás ízéről és minőségéről, éppoly kevéssé a tyúk fajtájáról. Akkor lesz erőteljes narancssárga színű, ha a baromfi bizonyos takarmányféléket — példá­ul szárított zöldtakarmányt vagy sárgarépát — kap. Felhasználás előtt mindig mossuk meg a tojást, mert a héja számos fertőző mik- röbrganizmus számára kivá­ló táptalaj, és az ételbe jut­va ezek súlyos betegséget okozhatnak. Eközben a fris­seségéről is meggyőződhe­tünk. Ha teljesen lesüllyed a vízbe, akkor egészen friss; ha a csúcsos fele fölemel­kedik, már kevésbé az. Ha pedig elválik az edény al­járól, már nem mondható frissnek, s bár még felhasz­nálhatjuk, de habot verni ne akarjunk belőle. Feltöréskor óvatosan jár­junk el! Nyomban szagoljuk meg, mert egyetlen rossz to­jás tönkreteheti a többi jó — már felvert — tojást. A tojást ne tároljuk erős illatú élelmiszerek (hagyma, citrusféle gyümölcsök stb.) mellett; likacsos pórusain felveszi és megőrzi a szago­kat. Szellős kamrában két hétig, hűtőszekrényben 3—4 öregkori családi szerepek Érzelmi összetartás, hagyományápolás A legfontosabb öregkori szerepre éppen a családi élet ziláltsága, talajtalansága, sok esetben erkölcsileg is ki­fogásolható életvitele ad okot. Történelmünk elmúlt viharos ötven évében sok nagymama vagy nagyszülő vállalta unokáját, unokáit a szülők elhurcolása, halála, disszidálása vagy deviáns esetekben erkölcstelen élet­mód, elhagyás, válás stb. miatt. Nagyon sok gyermek puszta életét, morális-intel­lektuális fejlődését biztosí­tották a nagyszülők, a nagy­mamák. Ezen túl, a családon belül óriási jelentősége van a nagyszülőknek a csalód ér­zelmi életének stabilizálá­sában, illetve ezzel összefüg­gésben a család történelmé­nek ápolásában. Rendkívül fontos, hogy a család fenntartsa a kapcso­latot az elődökkel, elsősor­ban érzelmileg. Közismert tény, hogy a kisgyerek, de még a serdülő számára is mennyire fontos a nagyszülő egészen más jellegű gondos­kodása, szeretete, mint a szülőé. Az idős emberek gon­doskodása, szeretete — sze­retném hangsúlyozni — nem rosszabb vagy jobb, egysze­rűen más, mint a szülőké. A nagyszülő ráér, nyugodtabb, elfogadóbb, nem feltétlenül izgatja az osztályzat, nem büntet, ha rosszabb jegyet hoz haza a fiúcska. Nem olyan mértékben figyel a teljesítményre, mint a szülő. Gondoskodása egyszerűbb, jobban képes alkalmazkodni a gyermek vágyaihoz és a hatvanéves feltétlenül böl- csehb a harmincévesnél, függetlenül iskolától, mű­veltségtől, hiszen megértése, tudása több tapasztalaton alapszik. A gyermek általában el- engedettebb a nagyszüleivel, nem kell mindig „eleget ten­ni”, készenlétben állni. A gyerekek élete bizony semmivel sem könnyebb, mint a miénk, felnőtteké. Reggel felkel, elkészül, az is­kolában helytáll, sokszor nyolc, kilenc órát is távol van az otthonától, és otthon is számonkérik a teljesítmé­nyét. A nagyszülő ritkán veszi át ezt a számonkérő szerepet, és jól is teszi. In­kább elfogad, dicsér, ha jól szerepelt a gyerek, és nem nagyon büntet, ha valami nem sikerült. Alapvető élményem, hogy a nagyszüleimnél szabad voltam, de ugyanakkor ab­ban a fantasztikus bizton­ságiban éltem, hogy törődnek velem, tudják hol vagyok, mit csinálok. Soha nem éreztem magam elengedett- nek,' de pórázra kötöttnek sem. Sok családban nagy problémát okoz a nagymama és az anya rivalizálása. Ke­serű dolog, amikor azon vi­tatkoznak, ki főz jobban, ki tesz többet a gyerekért stb. A gyerek szenved, minden­ki szenved. Ennek a vi­szálynak az egyetlen ment­sége (de talán ez is csak mondvacsinált mentség), hogy a jelenlegi lakáshely­zet nem teszi lehetővé há­rom nemzedék megfelelően kényelmes együttélését. Sok nagymama még fia­tal, és nem tud olyan sokat megtenni az unokájáért. Va­lamennyire azonban törőd­jön vele, ez nagyon fontos a gyermek számára. Mit tegyen az az idős há­zaspár vagy egyedülálló, akinek nincs családja? Ügy gondolom, hogy a lakótele­peknek még mindig kihasz­nálatlan „kapacitása” a könnyű egymásratalálás. Mi­lyen egyszerű átmenni a szomszédba, megkérdezni Ági nénit, hozzak-e neki valamit a közértből, vagy Pista bá­csinak teszek apró szívessé­get, akár egyedül élnek, akár családban. Milyen egyszerű magányos keresztrejtvény­fejtés helyett összeülni ká­vé, tea mellett egy kis be­szélgetésre, olyan időben, amikor a munkából hazatérő családtagokat nem zavarjuk. Elnézem a valaha falu, most budai kerület szűk homlok­zatú sváb parasztházai előtt hosszan álldogáló fecsegő asszonyokat, vajon miért nem hívják be egymást? Ta­lán sarat vinnének be? Ta­lán rendetlenség van bent? Talán egyszerűen sok ember nem tanulja meg, milyen szavakkal, indokkal kell szomszédokig vendéget rö- videbb-hosszabb időre meg­hívni, behívni? Nagyon sok társasági szokást nem isme­rünk, nem alakítunk ki. Utolsóként, de nem utolsó­sorban talán legnemesebb feladata az öregeknek a kö­zösségek összetartása. A csa­ládokban a már említetteken kívül szerepük lehet a csa­ládi közös ünnepek, össze­jövetelek megszervezésében. Egyéb közösségekben is — gondolok Stt klubok, lakótelepi társaságokra — szintén né­hány idős asszonynak, férfi­nak kellene megteremteni a közösség útját, az elégedet­lenkedőket kibékíteni, a kételkedőket megnyerni, az elégedetteket feladattal el­látni. Varjas Edit MireliJ­vajastészta A sokféle mirelit készít­mény között igen kedvelt a félkész vajastészta, amely­ből különféle édes és sós töltelékkel könnyen, gyor­san igen finom sütemények, tészták készíthetők. A szá­razabb töltelékekhez (dió, mák, gesztenye) mindig re­szeljünk egy-egy hámozott almát, s ízesítsük vaníliás cukorral, fahéjjal, ízlés sze­rint néhány csepp rumaro­mával. Ha almás kiflit aka­runk sütni, a kevés cukor­ral, fahéjjal megpárolt re­szelt alma közé keverjünk ledarált háztartási kekszet, így nem ázik el a vajas tész­ta, töményebb lesz a tölte­lék. A sós töltelékek ugyan­csak kedveltek, a tejföllel lazított darált főtt, füstölt sonka, a ledarált maradék pörkölt stb. mind alkalmas a változatosságra, de rövid virsliket is csomagolhatunk a vajastésztába. Rajzunk azt ábrázolja, hogy a felengedett tésztát miiképpen tudjuk kinyújtás után a legpraktikusabban úgy felvágni, hogy maradék nélkül azonnal tölthessük, és felsodorva kiflinek, tojás­sal megkenve, forró sütőben aranysárgára süssük. hétig marad friss a tojás. Érdemes hűtőszekrényben tartani, mert így a sárgája könnyebben elválik a fehér­jétől, és gyorsabban készül belőle szebb, keményebb hab. Ejtsünk néhány szót a to­jástartósításról, hiszen télen a duplájába kerül a tojás. A legegyszerűbb és leg­megbízhatóbb a vízüvegben való eltevés. Nagy uborkás­üvegeket vagy kőedényeket vegyünk hozzá. Ahol hely, mód van rá, konzerválási eljárás lehet a folytonos mozgatás is. Fake­retes, dróthálós tojásrácsok­ra helyezve a tojásokat, hű­vös, nedves helyre, például pincébe visszük. Elég, ha hetenként kétszer-három- szor megmozgatjuk, persze jobb naponként. Az abla­kot és a lámpát takarjuk le vörös papírral, hogy az így kezelt tojást csak vörös fény érje. Ezzel a módszerrel a tojás 9—12 hónapig is olyan friss marad, hogy a fehér­jéből kifogástalan habot le­het verni, és a héja sem re­ped meg főzés közben. Kötött pulóver — fiatal férfiaknak Hozzávaló: 60 dkg vékony gyapjúfonal (az eredeti mo­dell mohazöld, fekete, fehér, piros noppos anyagból ké­szült), három és feles kötő­tű. Négy fődarabból állítjuk össze, amelyet patentkötésű váll-lapok egészítenek ki — a rajz szerint. A derékrész kezdő sora 80 szemből áll. A passzé 6 cm magas. A pulóver min­tája dzsörzékötés, az eleje­háta részeket 5 soronként tíz-tíz szemenként szaporít­juk hónaljmagasságig. In­nen a két szélén az eleje és a háta részt is eldolgozzuk tizenöt-tizenöt szem mély­ségben. Az elejét V-alakban fogyasztjuk a középszemtől. 30 cm magasan. A háta rész­nél gallér mélyítést alakí­tunk ki, az utolsó 10 sor­ban. A váll-Iapokat a vállánál összeillesztett eleje-hátulja darabokhoz kötjük. Az ujja- kat pedig a kész vállapré- szekhez továbbítjuk. Utoljá­ra a V kivágás, illetve a háta-nyakrész köré két és feles körkötőtűvel 4 cm-es passzét készítünk. Kihajtós inggel viselhetjük, akár za­kó alá is. Szöveg és rajz: Pállfy Judit Megfelelő holmihoz megfelelő fehérnemű Manapság sokan és szívesen hordanak hosz- szúnadrágot is, ami az őszi—'téli időszakban praktikus viselet. Ám tettebb alnlkúaiknál e ru- hadaralbbal már csínján kell bánniuk. Ilyen eset­ben sókat segíthet az elasztikus fűzőnadrág, amely jótékonyan leplez és korrigál. Rajz és szöveg: Bányai Katalin Mosf vásárolja meg A HÁZTARTÁSÁBÓL MÉG HIÁNYZÓ — AUTOMATA- ÉS HAGYOMÁNYOS MOSÓGÉPET, — FORRÓVÍZTÁROLÓT, — CENTRIFUGÁT A |K APÓS VÁRI ÉS A SIÖFOKI FÉSZEK ÁRUHÁZBAN! 10 000 Ft összérték felett, 25 százalék befizetése után otthonába viheti a kiválasztott árut. 12 IHAVI RÉSZLETFIZETÉSI KEDVEZMÉNY! Keresse a Hajdúsági Iparművek termékeit! ■CÍM: Kaposvár, Ipartelep, Dombóvári út, Siófok, Ipartelep, Szabadi út.

Next

/
Thumbnails
Contents