Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
’988. október 8., szombat Somogyi Néplap 7 Három százöt ven épül a megyében Lakásépítés vállalkozásban Gyakorlati oran A kaposvári Építőipari Szakközép- és Szakmunkásképző Intézet tanulói Töröcskén, a megyei kórház célgazdaságában végzik a tanmenetben előírt gyakorlati munkájukat. Az első- és másodéves ács- és kőművestanulók üvegházat építenek szakoktatóik irányításával. A tavasz- szal megkezdett munkát október végén átadják. Helsinki főpolgármestere Budapesten A népi ellenőrök véleménye: Szakszerűbben javítsák az utakat Üjabb esélyekhez jutnak a jövőben a lakásra várók megyénkben. Az eddigi lehetőségek — az OTP és tanácsi kiutalás vagy magánerős építkezés — mellett egy új értékesítési forma, a vállalkozó építezés jelenik meg a piacon. Az új lehetőség lényege, hogy az építő vagy építtető vállalat saját erőből készít lakásokat, s ezeket közvetlenül értékesíti az igénylőknek. Somogybán egyelőre csak egy cég, a Bázis. a Dél-dunántúli építőipari Vállalat él ezzel a lehetőséggel. Dr. Bilonka Béla, a Bázis lakásértékesítési irodájának vezetője: — Tavaly vált nyilvánvalóvá, hogy vállalatunknak élnie kell ezzel a lehetőséggel, mert eddigi megrendelőink — elsősorban az OTP — jelentősen csökkentették a rendeléseket. Márpedig ha nincs rendelés, magunKnak kell finanszírozni a munkát. A közvetlenül lakossági ér- tékesítésü lakások építésé szigorúan üzleti vállalkozás, tehát semmiféle szociálpolitikái szempontokat nem veszünk figyelembe. Az elkészült lakásokat meghirdetjük, s erre bárki pályázhat. Az elbírálás fő szempontja, hogy kinek van több pénze. Csak azonos feltételek eseten veszünk figyelembe egyéb szempontokat; például előnyben részesül, aki tanácsi lakást ad vissza vagy régi lakását az OTP-nek adja le, esetleg a vételár egy részét valutában fizeti ki. Ez utóbbira elsősorban a fővárosban volt példa, mi még ilyennel nem találkoztunk. A lakásokat egy bizottság ítéli oda a jelentkezőknek, s mi megkötjük az adásvételi szerződést. Itt újra belép az OTP: vele a .kölcsönszerződést kell megkötnie a vevőnek. Az OTP és a vállalatunk közt fennáll egy megállapodás: eszerint vevőinek biztosítják az állampolgárokat megillető kölcsönöket. — Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben is felvehető hosszú lejáratú hitel, illetve akinek van ifjúsági takarékbetétje, itt is felhasználhatja? — Természetesen, niszen kevés olyan ember van, aki a vételárat egy összegben ki tudná fizetni. Az ifjúsági takarék kölcsöne és a kedvező kamatú kölcsönök összege ugyanúgy saját pénznek számít, mintha az OTP-töl vásárolnák a lakásokat. — Mikor írják ki az első pályázatokat Kaposváron? — Az első ilyen lakások a jövő év végén készülnek el a Búzavirág utcában. Sorház jellegű családi házak lesznek; többségét az OTP megrendelésére készítjük, de tizennyolc lakást mi értékesítünk az előbb említett módon. Másik tervünk: az Arany János utcai panelházakban értékesítünk száz lakást. Somogybán Siófokon épülnek még ilyen lakások, összesen 163. Az alapozási munkáknál tartanak az ottani építkezésen. Fonyódon is tervezünk ötven ilyen lakást, az építkezési területről már megvan a megállapodás, de ott még nem kezdődött el a munka. — Mire számít a vállalat: lesz-e erre fizetőképes Kereslet? És mennyibe kerülnek majd ezek a lakások? — Az árat még nem tudjuk megmondani. Végeztünk egy előzetes piackutatást; az eddigi tapasztalatok alapján, és így, hogy a kedvezmények erre is igénybe vehetők, várhatóan lesz kereslet. V. O. Iványi Pál, a Magyar Szo- cialsita Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Fővárosi Tanács elnöke péntek délelőtt a Városházán fogadta Raimo Ilaskivit, Helsinki főpolgármesterét. A főpolgármester Iványi Pál meghívására háromnapos látogatásra érkezett Budapestre. A találkozón megvitatták a kát főváros kapcsolatának időszerű feladatait, és véleményt cseréltek aktuális politikai kérdésekről. Helsinki főpolgármestere a nap folyamán megbeszélést folytatott Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével és Ribánszky Ró- berttel, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával is. A tanácsi úthálózat fejlesztésére, korszerűsítésére és fenntartására fordított pénzek felhasználásának hatékonyságát tárgyalta meg legutóbbi ülésén a Somogy Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megyénkben a tanácsi közúthálózat 4400 kilométer hosszú; ennek 34 százaléka a Közúti Igazgatóság, 63 százaléka a helyi tanácsok ■kezelésében van. Az úthálózat kiépítettsége az országos átlag fölötti — ez összefügg az üdülő- és átmenöíorga- lomrnal. A hetvenes évek második felében az útépítés és fenntartás költségei nagymértékben nőttek, ezért kevesebb építést lehetett tervezni. A nyolcvanas evek .elején kialakított útfenntartási terveket az infláció hatására módosítani kellett. Ma a fő cél az utak romlásának lassítása. A megyei és a helyi tanácsokkal az útfelügyelők tartják a kapcsolatot. Az egységes szemlelet kialakítását mégis számos tényező nehezíti. A községi tanácsok közül csak Lengyeltótiban van útügyi szakember. A szakmai szempontból indokolt javításokat a rendelkezésre álló összegek korlátozzák. Legtöbb esetben a munkát szakmai szempontból nem fölkészült szervezetekre bízzák, de így az olcsóbb megoldás idővel drágábbnak bizonyul — a gyorsabb romlás miatt. A NEB megálllapította: a 7-es főközlekedési út zsúfoltsága miatt nyáron sokan kerülőutakon közlekednek, így nem Balatonkeresztúr felé mennek Boglárlelléről vagy Fonyódról Marcaliba, hanem Lengyeltótin keresztül. A tanácsok útfenntartási feladata ezzel megnőtt. Máshol az útfenntartásra tervezett összeget nem erre a célra használták. Több Ba- laton-parti községen kívül előfordult az a megyeszékhelyen is a sétálóutca, Barcson pedig a városközpont építése érdekében. Boglárlellén olyan munkákért is fizetett a helyi tanács, amelyeket valójában el sem végeztek. A műszaki ellenőr ugyanis ellenőrzés nélkül javasolta a számlákon szereplő összeg kifizetését. A gazdasági változások sok feszültséget okoztak. A kivitelező ' vállalatok építéstechnológiája korszerű, mégis a műszaki szempontból alacsonyabb értékű megoldások kerültek előtérbe. Az értékes berendezések és gépek nincsenek kihasználva. Ezt a helyzetet tovább rontotta az általános forgalmi adó bevezetése. A testület úgy határozott, hogy a megyei tanács közlekedési osztályán az utak adatainak nyilvántartását színvonalasabban kell végezni. Javasolják a KNEB-nek: vizsgálja meg, hogy a közúti hálózat romlását meg tudják-e állítani, ha egységesen a Közúti Igazgatóság kezelésébe adják a pénzekkel együtt. Az ut fenn tart as vállalkozás legyen, s a szakvállalatok végezzék — javasolja a megyei NEB. A következő évtizedekben fölmelegedés várható Sestolában a Balaton viharairól A napokban érkezett haza az alpi meteorológiai konferenciáról dr. Böjti Béla, a siófoki meteorológiai obszervatórium vezetője, aki kollégájával, a tv-ből is jól ismert Visy Károllyal együtt hazánkat képviselte a nagy múltú, rangos nemzetközi tudományos tanácskozáson. Mindkét hazai kutató előadást is tartott: dr. Böjti Béla például a balatoni viharokról, illetve a viharelőrejelzés új módszereiről, tapasztalatairól beszélt. — Az alpi meteorológiai konferenciákat minden alkalommal más országban, más helységben tartják; az idén az olaszországi Sestolában találkoztunk — mondta a siófoki obszervatórium vezetője. — A rendezvény kezdeményezői 60 évvel ezelőtt Ausztria, Svájc, Franciaország meteorológusai voltak, akik felismerték, hogy a hegyek igen sok gondot okoznak, laikusnak és szakembernek egyaránt. A hegyek látványa gyönyörűséggel tölti el az embert, el- ámulunk fenséges méretein, formáin, ám a félelem is gyakran elfog bennünket. A hegyek a meteorológus számára is sokszor talányt jelentenek. A hegyek időjárását nehéz „modellezni”, hiszen rendszeresen tapasztalható például, hogy az egyik oldalon eső vagy jég veri a tájat, míg a másik oldalon kellemes a napsütés. Aztán ott vannak még a váratlan omlások, lavinák. Magyar- ország szélsőségesnek mondható időjárását is tulajdonképpen az Alpok és a Kárpátok okozzák. Nálunk a köd télen hosszan megüli a tájat, nyáron pedig a hideg levegőnek állják útját a hegyek. Az idei nyár jó példa erre. Hetekig már-már elviselhetetlen volt a kánikula nálunk, s közben több nyugat-európai országban fáztak az emberek. — Miért épp Sestolában rendezték meg a huszadik konferenciát? — Az Appenninok északi részén, Modenától 80 kilométerre a hegyekben található ez a nálunk még nem eléggé ismert helység, amely egysébként jól ellátott üdülőközpont és népszerű síparadicsom. Szakmai szempontból azért figyelemre méltó, mert itt már száz esztendeje végeznek meteorológiai megfigyeléseket, talán éppen a helység idegen- forgalmi jelentősége okán. Ezúttal 19 országból 150 előadót hívtak meg a tanácskozásra, s nyolc témát vitattunk meg. A rendezvényen részt vett P. Obasi, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára is, aki a csernobili események után járt hazánkban és Siófokra is ellátogatott. Néhány témakör a konferenciáról: a hegy és éghajlata, a jég, a gleccser és a szeizmológia, a környezetvédelem, mint téma az első helyen állt a tanácskozáson, s az ezzel kapcsolatos előadásoknak volt a legnagyobb közönsége. Szó esett arról például, hogy a következő évtizedekben általános fölmelegedés várható; erre a mezőgazdaságnak többféle szempontból fel kell készülnie. — Az ön előadása az első napon hangzott el. Milyen volt a visszhang? — A zivatarokkal kapcsolatban tartott előadást Visy Károly kollégám, én pedig a balatoni viharjelzésről, ennek meteorológiai és technikai szempontjairól, német nyelven. Az első nap utolsó előadója voltam, szemléltetésül egy videófilmet is bemutattam, amely a szakmai látnivalókon kívül a balatoni táj szépségét is megidézte. S mivel aznap én voltam az utolsó „megszólaló”, egy efféle tanácskozáson szokatlan „csattanóval”, a filmet követő hangulatos zenével fejeztem be szereplésemet. Érdekes volt számomra az előadásom visszhangja. A konferencia elnökétől, Fee professzortól, a római egyetem tanárától egy mexikói tudósig, aki eddig nem ismerte a Balatont, nagyon sokan érdeklődtek a témám iránt. (Az előadások szövege egyébként könyv alakban is megjelent.) — Milyen fontosabb tanulságokkal tért haza? — Mindenekelőtt a környezetvédelmet említem — mondta. — Döbbenetes adatok, képek bizonyítják, hogy az erdők, például az Alpok rengetegei milyen nagy veszélyben vannak a savas esők és a különböző káros ipari tevékenység miatt. Most már senki előtt nem kétséges: hatalmas összegeket kell (kellene) fordítani környezetünk óvására. Láttam Landsat műholdról fényképezett somogyi erdőket is. Itt is érezhető a veszély ... Ezeket a felvételeket már Ausztriában láttam. Salzburgban, ahol a szmog terjedését igen hatékonyan ellenőrzik : a városban 60 helyen van érzékelőhely, s az ott rögzített adatokat számítógép dolgozza fel. Hazafelé fölkerestük a szlovén hidrometeorológiai szolgálatot, s az együttműködés újabb lehetőségeiről tárgyaltunk. Ausztriával ugyancsak gyümölcsöző az együttmun- kálkodás (ezt tavaly éppen Siófokon értékeltük), szoros a kapcsolat az osztrák meteorológiai intézet és a magyar szolgálat között. Egyre nagyobb az igény, hpgy a meteorológia, noha a központok általában a fővárosban vannak, egy-egy tájegységnek is szolgáljon külön előrejelzéssel; ez a jövő útja. Olaszországban és Ausztriában már erősen szorgalmazzák. Végül hadd említsem meg: ausztriai tartózkodásom idején az 1200 éves kremsmünsteri apátság vendégszobájában kaptam szállást, és az ottani bencés gimnáziumban tapasztaltam, hogy már a középiskolás diákok is behatóan foglalkoznak meteorológiával és magas színvonalú eszközök állnak rendelkezésükre. Ez is fontos tanulság! S nagy élmény volt az apátság művelődéstörténeti, kultúrhis- tóriai értelemben vett kincsei között tájékozódni, Rubens képeitől Dante kéziratáig. Sz. A. Vegye* savanyúság szovjet exportra A konzervgyárakban javában tart a nyáron termelt zöldség feldolgozása. A budapesti konzervgyár I. számú gyáregységében az uborka mellett 2600 tonna vegyes savanyúságot is készítenek. A megrendelő kívánsága szerint ízesített terméket a Szovjetunióba szállítják. (MTI-fotó — Kerekes Tamás jelv.)
