Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-06 / 239. szám
I 2 Somogyi Néplap 1988. október 6., csütörtök Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) mák közé emelt mesterséges korlátok, s ezzel a gazdaságban rejlő mozgáslehetőségek kiteljesedjenek. A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat gazdasági, gazdaságpolitikai célkitűzéseit az igazságügy miniszter így foglalta össze: — A gazdaság strukturális megújulásának alátámasztására a társadalom hosszú távú, tartós érdekeit figyelembe véve nőjön a dinamikusan fejlődő -társas vállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe, ennek révén korszerűsödjön a termékszerkezet, «fokozódjon a népgazdaság jövedelemtermelő képessége; a piaci igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó gazdasági társaságok révén növekedjék & piaci szereplők száma, és így tervszerű piacépítés keretében táguljon a verseny hatóköre; a gazdasági társaságok létrejöttével ás gazdagodjanak a gazdálkodó szervezetek közötti termelési, értékesítési együttműködési kapcsolatok, a gazdálkodó szervezetek együttműködésére épülő közvetlen tőkeáramlási csatornák bővülésével és fejlődésével csökkenjen a költségvetés és a bankrendszer kockázata ; a vállalat rövid távú érdekeken nyugvó autark fejlesztése helyett erősödjön a pénzben, illetőleg az értékpapírban való befektetés és kockázatvállalás. A vállalatok és az állampolgárok közötti együttműködés akadályainak megszüntetésével váljék lehetővé az egyeni megtakarítások legális keretekben történő közösségi hasznosítása, az egyéni kezdeményezés szocialista vállalkozásokhoz kötött kibontakoztatása; új lépést tegyünk a korszerű állami vagyonkezelés szervezeti rendjének kialakítása útján az össznépi tulajdon «hatékonyabb hasznosítása érdekében; jöjjenek létre a kisvállalkozások működésének biztonságát erősítő olyan gazdasági társasági formák, amelyek megkönnyítik a kisvállalkozások beépítését a szocialista népgazdaságba, elősegítve a kisvállakozások restriktiv kezelésének megszűnését; alakuljon .ki a különböző gazdálkodó szervezetek, vállalkozások piachoz alkalmazkodó természetes önmozgásának, egymásba való átalakulásának jogilag szabályozott rugalmas rendszere ; erősödjön a külföldi működőtöké közvetlen megjelenése a magyar népgazdaságban. A törvényjavaslat korszerűsíti az 1945 előtti kereskedelmi társasági formákat — a közkereseti, a betéti, a korlátolt felelősségű társaságot és a részvénytársaságot —, valamint a tapasztalatok alapján fejleszti az 1968 utáni vállalati gyakorlatban kialakult közös vállalati és egyesülési alakzatokat. A törvény hatálya mindenekelőtt kiterjed a legegyszerűbb kisvállalkozási, családi vállalkozási alakzatokra, azaz a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségével működő közkereseti társaságokra. Ez utóbbi alformá- jaként a törvény változatlanul intézményesíti a gyakorlatban az 1982. január 1-jé- től bevezetett gazdasági munkaközösségeket, illetve új néven és finomítottabb szabályozásban a vállalati gazdasági munkaközösséget, amelyet a törvényjavaslat jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségnek nevez. A közkereseti társasághoz kapcsolódva új lehetőségeket hordoz magában a beféti társaság újrameghonosítása, amelyben a személyesen közreműködő beltagok mellett a kültagok csak vagyoni befektetéssel vesznek részt. Ezt követően a törvényjavaslat szabályozza a koordinatív társasági formát jelentő egyesülést, illetve a tagok kezesi felelőssége mellett működő közös vállalatot. A szabályozás sorrendjében ezt követi a tőke- és személyegyesülés határán álló, a kisebb és a közép- vállalatokra modellezett korlátolt felelősségű társaság, a kft.; majd pedig a nagyobb vállalatok tipikus formájaként a tagsági jogokat értékpapír formájában kifejező, ezen nyugvó részvény- társaság, az rt. működésének rendezése fejezi be a szabályozást. A törvényjavaslat alapján — a szövetkezetek kivételével — egy törvénybe kerül az üzleti vállalkozásra irányuló valamennyi társas vállalkozási forma szabályozása — mutatott rá a tárca vezetője, s utalt arra, hogy ilyen magas szintű és ilyen mértékben kidolgozott rendezéssel először Magyarország lép a világ közvéleménye elé. — A társasági törvény — mondotta a továbbiakban — beilleszkedik gazdasági jogrendszerünk modernizálásának folyamatába, ugyanakkor minőségében más törvény, mint gazdasági jogunk korábbi részei. A politikai intézményrendszer demokratizálása, a gazdasági alkotmányosság kiépítése jegyében a benyújtott javaslat nem kerettörvény, hanem a társasági jog teljes szabályozását magába foglalja. Ez a jogalkotás-technikai feltétele annak a már hangsúlyozott követelménynek, hogy a jogi szabályozás valóban hosszabb távra kiszámítható kereteket adjon a gazdasági magatartás számára. Elfogadása esetén a törvényjavaslat jelentős mértékben továbbgyűrűző hatást gyakorol a gazdasági jogrendszerünk egészére. A szükséges jogszabályi változásokra részben már idén, részben jövőre sor kerül. A törvény társadalompolitikai hatásáról szólva kijelentette: ez a jogszabály hozzásegít a racionális cselekvés terjedéséhez a gazdaságban; segít megteremteni és szélesíteni azt a gazdaságilag független vagy talán inkább önálló réteget, amely a maga gazdasági erejére támaszkodva képes politikailag is önállóan és ésszerűen cselekedni. Kulcsár Kálmán expozéjában hangsúlyozta: — A most beterjesztett és a társadalmunk jelenlegi arculatához, gazdasági lehetőségeinkhez igazodó törvény működése vegyes gazdaságot tételez fel. Messzemenően elismeri az állampolgári és a vállalati vállalkozások szabadságát, a gazdasági alkotmányosság körébe tartozó alapjogként teremti meg az állampolgárok, illetve szervezeteik részére a társulási jogot, leépíti a társaságok feletti államigazgatási gyámkodást, kiteljesíti a társaságokkal kapcsolatos bírói tevékenységet. E törvény alapján tehát igen tág tere nyílik a felelős állampolgári és vállalati cselekvésnek. Az igazságügy-miniszter ezután arról szólt, hogy a társasági törvény egységes. Hatálya tehát kiterjed a törvényben természetes személyeknek nevezett emberek, illetve jogi személyeknek nevezett szervezetek, továbbá a belföldiek és külföldiek társulásaira egyaránt. Bevezetésének feltételezhető hatásait elemezve hangsúlyozta: — A gazdálkodás állami szektorában 1984—1986. között jelentős változások mentek végbe. Az állami vállalatok több mint háromnegyed része önkormányzó, illetve önigazgató állami vállalattá szerveződött át. Ezeknél a vállalatoknál az állam tulajdonosi jogainak túlnyomó többségét átruházták a vállalati tanácsra, illetve u közgyűlésre vagy a küldött- gyűlésre. Ezzel jogi értelemben végbement az állam- igazgatás és a vállalati gazdálkodás szétválasztása. A vállalati tanácsok működését eddig is számos jogos kritika érte. Ezeket is figyelembe véve készülünk az állami vállalati törvény módosításával a hiányosságok kiküszöbölésére. Arról azonban nem feledkezhetünk meg, hogy az államigazgatás és a vállalati gazdálkodás elkülönítése nélkül vállalatok közötti társasági koordináció, piaci integráció sem képzelhető el. Ezért az 1984-es változások kedvező vonásait is hangsúlyozni kell. A törvényjavaslat .az egységes szemléletre tekintettel külön szövetkezeti vagy mezőgazdasági társasági formát nem tartalmaz. Igyekszik azonban a lehető legnagyobb teret adni a szövetkezetek egymás közötti társulásainak. Megfelelő lehetőséget ad arra, hogy a szövetkezetek az általuk alapított társaságokban a szövetkezeti, illetve a mezőgazda- sági sajátosságokat messzemenően érvényesítsék. A továbbiakban kitért arra is, hogy a magyar jogban ezidáig általában nem megfelelően rendezettek az egyes gazdálkodó szervezeti formák egymásba való átalakulásának feltételei. Éppen megindultak egy átalakulási törvény elkészítésének munkálatai is.. Ez az átalakulási törvény szabályozná a gazdasági társaságok egymásba való átalakulásának kérdéseit, tehát például azt, hogy hogyan lehet kft.-bői részvénytársasággá, vagy részvénytársaságból kft.-vé alakulni. Ezt követően az állampolgárok társulási lehetőségeiről szólt. Kiemelte, hogy az eddigiekkel ellentétben az állampolgárok korlátozások nélkül társulhatnak hazai és külföldi gazdálkodó szervezetekkel. Tisztán magán- személyek is létrehozhatnak jogi személyiséggel íendel- kező társasági formát, így korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot is. Mód nyílik a személyes közreműködés nélkül, tisztán vagyoni betéttel, illetve erre korlátozó felelősséggel társaságok alapítására, illetőleg a bennük való részvételre. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat az állampolgárok részére is lehetővé teszi az egyszemélyes kft. alapítását, ez a kisipari és a magánkereskedelem számára nyújt további lehetőségeket. — A törvény ezen rendelkezéseinél abból indultunk ki — hangsúlyozta —, hogy ne emeljenek adminisztratív korlátokat az állampolgári vállalkozások elé. Ezeknek ugyanis, azon túlmenően, hogy rendkívül könnyen kijátszhatók, diszkriminatív jellegük is van. Az állam piaci intervenciós lehetőségekkel kézben tudja tartani az állampolgári vállalkozásokat, ha ez szükséges: így indokolatlan bármilyen külön engedély előírása a tisztán állampolgárokból álló részvénytársaságok alapításához. A törvény azonban nem teszi lehetővé a zártkörű alapítást, illetve az állami túljegyzés visszautasítását, éspedig pontosan annak érdekében, hogy az állam — szükség esetén — a részvények megvásárlásával a kizárólag természetes személyekből álló részvénytársaságot megfelelően átalakíthassa. Végső biztosítékként — bár több oldalról vitatottan — a .törvény azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a kizárólag természetes személyekből, mégpedig belföldi természetes személyekből álló gazdasági társaság munkavállalóinak száma nem haladhatja meg az 500 főt. A gazdasági munkaközösségek esetében ebbe a létszámba a személyes munkavégzésre kötelezett tagok is beleszámítanak. összességében tehát az eddigi tagi, illetve alkalmazotti szabályok jelentős módosításával az állam- polgári vállalkozások a jelenlegieknél jóval nagyobb lehetőséget kaptak, ám a törvény — valamennyi rendelkezését együttesen értékéivé — olyan vegyes gazdaság kibontakozását alapozza meg, amelyben a gazdaság kulcspozícióival egyértelműen az állam rendelkezik. A külföldi .működőtöké behozatalának serkentése érdekében a törvény jelentős mértékben megnöveli a külföldiek társulási lehetőségeit — hangoztatta a miniszter. Külön aláhúzta, hogy , a törvény szerint a külföldiek belföldi magánszemélyekkel is társulhatnak, a törvényben szabályozott hat társasági forma mindegyike nyitva áll a külföldiek előtt is. Nemcsak jogi személyiségű vállalatokat, vegyes vállalatokat hozhatnak létre, • hanem az egyszerűbb, kisebb vállalkozásokban is részt vehetnek, sőt teljes egészében külföldiekből álló, 100 százalékban külföldi tulajdonban levő társaság létrehozása is lehetséges. Bejelentette, hogy előkészítés előtt áll, és még az idén az Országgyűlés elé Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára kapott elsőként szót a vitában. Mindenekelőtt azt 'hangsúlyozta, hogy a törvény megalkotása szervesen illeszkedik azoknak a lépéseknek a soraba, amelyek a reformfolyamat kiteljesülését, szocialista gazdaságunkban a piaci viSzűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke az ülés szünetében. kerül a külföldi beruházások feltételeit és védelmét meghatározó törvény, amely egységes szervezetben foglalja össze a külföldi részvételre vonatkozó pénzügyi, munkaügyi és egyéb szabályokat. Végül kérte az Országgyűlést, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegészítő és módosító indítványaival együtt — amelyeket a kormány elfogad — a javaslatot emelje törvényerőre. DR. HORVATH JENŐ budapesti képviselő, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvénytervezet 1929 októberében elhangzott bizottsági előterjesztéséből idézve kívánta alátámasztani, hogy amikor a gazdaságpolitika keresi az utat egy nehezen működő gazdasági szerkezet megújítására, akkor többek között a jogalkotáshoz fordul. Az új törvény végre jogi és szervezeti kereteket teremt az állami nagyvállalatok, Id csekély számban működő állami kis- és közép- vállalatok, valamint a magánvállalkozások számára. Egyúttal lehetővé teszi, hogy a különböző tulajdoni formákba tartozó magyar és külföldi cégek korlátlan vagy korlátolt felelősség mellett társuljanak. Kifejtette, hogy előnye a törvénytervezetnek a kódexjellege, s hogy végrehajtási rendelet nélkül is egyértelműen szabályoz. Ez példa lehet a várható további nagy jelentőségű jogszabályok előkészítésére is. Hazai sajátosságainkra adaptálva ötvözi a hazai hagyományos megoldásokat a modern külföldi tapasztalatokkal. Ezzel olyan jogot alkot, amely fogalmaival és eszköztárával a külföldi jogot ismerők számára is könnyen áttekinthető. A bizottság kiemelkedő jelentőségűnek tartotta a megalkotásra váró átalakulási törvény céljait, amely remélhetőleg a jog eszközeivel is segíti az indokolt, és visszatartja az indokolatlan és gazdaságilag célszerűtlen átalakítási törekvéseket. A bevezetésre váró társasági formák működését segítő szabályok között az egyik legfontosabb az elvonás, annak mértékét megállapító pénzügyi szabályozók meghatározása. A tervezetet a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében — a módosítások figyelembevételével — elfogadásra ' ajánlotta. szonyok fokozottabb érvényesülését segítik elő. Az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programja és a kormány stabilizációs munkaprogramja egyaránt tervbe vette a gazdasági társaságokra vonatkozó korszerű jogi szabályozás megteremtését. Mindezt az is időszerűvé tette, hogy egy következetes piacgazdaság megteremtése érdekében társasági jogunk megfelelő megújítására van szükség. Csak ebben az esetben várható, hogy a társas vállalkozások kellőképpen szolgálják gazdaságpolitikai céljaink elérését. A társasági törvény megújítására irányuló tevékenységünk illeszkedik a jelenlegi szocialista fejlődés alapvető áramlatához. Az új társasági törvény sorsát élénk érdeklődés kíséri a külföld részéről is. A gazdasági stabilizációs és kibontakozási program meghirdetése, reformjaink következetes továbbvitele a gazdaságban és a politikában segít a nemzetközi bizalom megőrzésében — mondotta Szűrös Mátyás, majd részletesen szólt a társasági törvény várható kedvező hatásairól. Külön kitért arra, hogy az új társasági törvény által kfSzűrös Mátyás felszólalása nált társulási formák tisztább viszonyokat teremthetnek a gazdálkodásért viselt felelősség kérdésében is. A magyar gazdaságban nagy erők szunnyadnak, amelyek kibontakoztatásához azonban megfelelő kereteket, csatornákat kell kiépíteni. A társadalmi tulajdon összekapcsoló szerepét megerősítve lehetőséget kell biztosítani a különböző tulajdonformák szervezett együttműködését biztosító vegyes vállalkozások számára. Az állampolgári vállalkozások új formáinak megteremtésével jelentős nyitás hajítható végre az egyeni kezdeményezések ösztönzésében és mozgásterének ki- szélesítésében. Olyan viszonyokat kell teremteni, amelyek nem szabnak gátat az értelmes, az egyén és a 'társadalom számára egyaránt hasznot hozó üzleti tevékenységeknek, nem kényszerítenek valamiféle túlhaladott, óvatoskodó szabályozás következtében teljesítmény-visszatartásra. Szűrös Mátyás külhoni tapasztalatokra utalva rámutatott, remélhető, hogy az új társasági törvény által lehetővé tett új típusú vállalkozások, az állami vállalatok vállalkozói magatartása hozzájárul majd hazánkban is az állami foglalkoztatáspolitika feszültségeinek enyhítéséhez. — Szocialista társadalmunk alapját a jövőben is az alapvető termelési eszközök döntő többségének társadalmi tulajdona, az állami és szövetkezeti tulajdon meghatározó szerepe jelenti. Egyik legfontosabb tennivalónk ahhoz kapcsolódik, hogy megtaláljuk az e tulajdonformában lévő eszközök eddiginél hatékonyabb működtetésének módjait és formáit. A társasági törvény működésének hatására bekövetkező egyik változás az lesz, hogy módosul az állampolgárok gazdasági szerepe, jelentősebb mértékben jelennek meg az egyéni tulajdonon alapuló, kisebb-nagyobb vállalkozások. A társadalmi tulajdon összekapcsolódó szerepe megmarad; szó sincs arról, hogy az alapvető területeken a társadalmi tulajdont újra magánkézbe adjuk vissza. Erre vonatkozóan a törvényjavaslat megfelelő biztosítékokat tartalmaz. Kétségtelen tény azonban, hogy a törvény hatására a magánvállalkozás kiléphet eddigi kisegítő szerepköréből, egyes területeken lényegesen felértékelődik szerepe a termelésben és a kereskedelemben. Jóllehet a társasági törvény a jelenleginél sokkal szélesebb körben teszi lehetővé a magántevékenységek kibontakozását, s ily módon teret nyer az értéktöbblet ellenszolgáltatás nélküli elsajátítása, ez azonban nem jelenti azt, hogy az állam gazdaságpolitikai szándékaitól függetlenül jelentős magánvállalatok jönnének létre, vagy a magánvagyon túlságosan megnövekedne. A korábban nem gazdasági célú megtakarításokat most várhatóan a gazdaságba fektetik be hasznot hozó módon. Az eddig javarészt illegális befektetési formákból származó jövedelem az állam által ellenőrizhetőbbé és főleg adóztathatóvá válhat. Ehhez természetszerűen az állam törvényeken alapuló ellenőrző szerepét erősíteni kell. Sokak fejében megfordul, hogy a megnyíló vállalkozási formák csak a társadalom kisebb része számára elérhetőek, sőt még az is, hogy a vállalkozók bizonyos köre — hasonlóan némely állami vállalatokhoz és szövetkezetekhez — befektethető vagyona egy részét a jelenlegi gazdálkodási viszonyok ellentmondásainak és joghézagainak kihasználásával vagy a hiánygazdaság körülményeinek meglovagolá- sával szerezte. A törvényes (Folytatás a 3. oldalon.)
