Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-27 / 257. szám

4 Somogyi Néplap 1988. október 27., csütörtök f Egyesületeket alapítanak Öntevékenységre alapozott falufejlesztés vember elsejére kell elké­szülniük. Ennek során a fö­dém, az ajtók, ablakok, a csempeburkolat és a pado­zat cseréjét végzik el. Utána a teljes épületgépészeti és technológiai felújítás követ­kezik. A Pécsi Tejipari Szol­gáltató Vállalat két új gépet helyez üzembe. Eddig kézzel csomagolták a trappista és a Balaton sajtot Csurgón. így végezték a sózást is. A ma­gyar gyártmányú konténeres sózóberendezés már nem igé­nyel kézi beavatkozást. A 35 millió forintos be­ruházással megoldódik a szennyvíz elvezetésének gondja ás. Korábban a szennyvíz tisztítás nélkül ke­rült a Máriás-patakba. Az új szennyvíztisztító a leg­szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelel. En­nek szerelését a Pécsi Víz­ügyi Igazgatóság szakembe­rei végzik. Az átadásig a Tejipari Vállalat kaposvári üzeméből érkezik Csurgóra a tej. Ott préselik, sózzák, szikkasztják a-sajtot is; csupán énlelés és csomagolás végett szállítják a belső-somogyi nagyközség­be. Sokan és sok fórumon szorgalmazzák évek óta a falvak megtartó erejének növelését, a fejlesztés szer­vezettebbé tételét. Éppen ezért érdekesek azok a ja­vaslatok, amelyeket az Or­szágos Tervhivatal állított össze a magyarországi falu­fejlesztési program kidolgo­zására és elindítására a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának támogatásával. Sólymos Endrével, a Haza­fias Népfront megyei bi­zottságának munkatársával arról beszélgettünk, ami a településpolitikai munka- bizottság vitafórumán szó- " ba került. — Egyetértettünk azzal, hogy Magyarország vidéki területei az elmúlt évtize­dekben széles körű változá­sokon mentek át. A jelentős fejlődés ellenére azonban az eredmények nem minden te­rületen jók, így a vidéki környezet és annak hagyo­mányos élete több szempont­ból veszélybe került. A főbb társadalmi-gazdasági folya­matok — mint az iparosí­tás, a mezőgazdaság fejlő­dése — egyes térségek tar­tós gazdasági visszaesése, az urbanizáció, a településfej­lesztés aránytalanságai, az elvándorlás, az elöregedés és sok minden más változás nyomán a hagyományos vi­dék- és falukép, a társas együttélés kultúrája felbom­lott. A kedvezőtlen tenden­ciák szinte általánosak, s ezek egyaránt fenyegetik a hátrányos és a gyorsabban fejlődő vidéki településeket és területeket. Fontos az a megállapítás, hogy e terüle­tek értékcsökkenése pótol­hatatlan veszteségeket je­lentene a természeti és kul­turális örökség szempontjá­ból az eljövendő nemzedé­kek, a városi és a falusi la­kosok számára. — Mit várhatunk attól a településfejlődési, -fejlesz­tési programtól, amelynek a kidolgozását ajánlják? — Elősegítené a település- hálózat arányos fejlődését, a falvak fejlődésének meg­gyorsulását, a falvak fej­lesztésének jobb összehan­golását és tervezését, a ki­egyensúlyozott fejlődés ér­dekében a helyi közösségi tevékenység megélénkítését. Valóban szépek az elképze­lések, a javaslatok, azt azon­ban a f óraműnkön is megkér­dezték, hogy ha esetleg lesz központi és megyei pénzalap ennek a programnak a meg­valósítására, miként külö­nítik el ezeket a pénzeket. — Különösen érdekes az az elképzelés, hogy nagy ön- tevékenységre alapoz az Or­szágos Tervhivatal és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa is. — Megfontolandó az a javaslat, miszerint fel kell rázni és arra kell ösztönöz­• ni a lakosságot, hogy be­avatkozzon saját településé­nek ügyeibe, törődjön job­ban lakóhelyi környezete fejlesztésével. Tehát a hangsúly átkerül arra, hogy mit tehet ő azért a telepü­lésért és tájegységért, ahol él és dolgozik. Fontos szere­pet kapnak a községszépítő és egyéb egyesületek is e program megvalósításában. Arról is szó van, hogy ezek véleményezési, beleszólási, esetenként vétójoggal ren­delkezzenek a hosszú távú érdekeket képviselve. A ter­vezett központi pénzalapból például pályázattal lehetne bizonyos összegeket megkap­ni, s ebben is szerepük len­ne. A falufejlesztési mozga­lom ugyanis elsősorban az öntevékenységre épülne. A vitafórumon is egyetértet­tünk azzal, hogy a népfront­bizottságoknak megvan a lehetőségük egy ilyen moz­galom elindításához. Azt persze érdemes tovább vizs- ^ gálni, hogy mennyire lehet elvárni az öntevékenységet a falutól, a segítséget pedig az egyesületektől. Akik a Ba- laton-partról vettek részt a vitafórumon, azt mondták, hogy már nem érdekük az üdülők tömegének a növe­lése, tőlük különös öntevé­keny fejlesztést ne sokat várjanak. Mások szerint a társadalmi munkavégzés készsége is kisebb. — Mi az, amit jónak tar­tanak a falufejlesztés érde­kében ? — Elsősorban a vállalko­zás lehetőségét emelték ki. Az ádándiak és a lábodiak is ezt tartják fontosnak, sa­ját törekvéseik alapján is. Itt a tanács a helyi kisebb beruházások megvalósításá­tól az idegenforgalmi fej­lesztésig sok mindenben kezdeményező. Elhangzott olyan vélemény, hogy a mozgalom majdani megala­pozásához arra van szükség: vállalkozzanak az intézmé­nyek, az iskolák és mások is. Az ádándiak részvény- társaságot szerveztek golf­pálya építésére, s közben jut idő a lakóházak szépítésé­nek szorgalmazására is az idegenforgalom érdekében. — Voltak-e nagyobb kifo­gások? — Természetesen. A prog­ram támogatás, pénzalap nélkül „nesze semmi, fogd meg jól”. Aztán az is szóba került, hogy legalább húsz évet késett ez a kezdemé­nyezés; akkor még a külön­féle szervezetek, intézmé­nyek ott voltak a falvakban. Ettől függetlenül e program meghirdetésének még a fo­gyó falvakban is meglehet a lélektani hatása. Ha tényleg lesz pénzalap a falufejlesz­tésre, nagyon fontos, hogy itt legyen a megyében, közel a településekhez. Megje­gyezték még, hogy az önte­vékenységet egy kicsit ké­sőn kapják a falvak, eddig mindént- felülről irányítot­tak. Minden attól függ, hogy az egyesületek mindenhol megalakuljanak s vállalják a kezdeményezést, minden­kivel összefogva, aki támo­gatni tudja a falvak fejlesz­tését. Ez a mozgalom — mondta Sólymos Endre — azokban a somogyi falvak­ban, ahol megvannak a föl­tételek, máris elindulhat; nem kell várni semmire. L. G. Sajtüzemi rekonstrukció Félidejéhez érkezett a csurgói sajtüzem rekonst­rukciója. Bencsik Tibor üzemvezető elégedett az épí­tők munkájával: — Egy hónap múlva tető alá kerül az új épület. A régiben a csempézés és a gé­pek (beszerelése van hátra. Ha így folytatják a munká­kat a Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat munká­sai, a tervek szerint május elsején meglesz az átadás. Az építési munkákkal no­Jól halad a munka AZ ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK Antennák és vételi lehetőségek Biczó József (Kaposvár, Honvéd u. 5. H/2.) október 12-i levelében a Honvéd u. 1—9. sz. épület antennájá­nak állapotát, és szövetkeze­tünk ezzel kapcsolatos intéz­kedését kifogásolta. A házban hosszú ideje vannak vételi gondok. Ez szakemberek véleménye sze­rint elsősorban az antenna helyzetére (alacsony az épü­let) vezethető vissza. Az IKV által üzembe helyezett liftügyeleti rendszer a Graz II. adás vételében okozott gondot. Az IKV-nál meglévő mérési jegyzőkönyv bizo­nyítja, hogy nem közvetlen zavarásról, hanem az anten- naerősítők konstrukciójából adódó közvetett hibáról van szó. A Magyar Posta Pécsi Za­varvizsgáló Állomásával, az IKV vezetőivel és szakem­bereivel, valamint más szer­vezeteknél dolgozó szakem­berekkel is tárgyaltunk a to­vábbi teendőkről, A kapott információk alapján 1988. június 30-án megrendeltük a Kaposvill-nél a zavar meg­szüntetését. A munkát —al­katrészhiány miatt — csak szeptember végén tudták el­végezni. Erről Biczó Józse­fet panaszának megírása előtt személyesen tájékoztat­tam. Az antennarendszer sajnos ma sem működik tökélete­sen. További javítása csak jelentős többletköltséggel oldható meg. Ezért javasol­tam az október 3-i lakógyű­lésen az IKV antennarend­szerhez való csatlakozást. Ezt korábban több lakótár­sunk is kezdeményezte már, mert így lesz lehetőség a későbbiekben a műholdas adások vételére. A csatlako­zásról lakótársaink írásos szavazással fognak dönteni. Tisztelettel : Ács iSándor a Kadinyin Lakásfenntartó Szövetkezet ügyvezető igazgatója A Kulinyin Lakásfenntar­tó Szövetkezet vezetőségé­nek felajánlottuk az IKV kezelésében levő nagyközös­ségi antennarendszerre való rácsatlakozást. Az antenna- rendszer jelenleg a Honvéd u. 11. sz. alatti épületig van kiépítve. Információink szerint a Honvéd u. 1., 3., 5., 7., 9. sz. épületek tv-an- tennarendszerének jelszint­jével van gond. Közöltük, hogy a rácsatlakozás várha­tó költsége 3000 forint, a havi karbantartási és áta­lánydíj összege lakásonként 20,70 forint. Az IKV kezelé­sében levő nagyközösségi an­tennarendszerről üzemelő la­kások használói a vehető programok számától függően havi karbantartási átalány­díjat fizetnek. Amennyiben szolgáltatásunkat igénylik, szerződést kötünk, mely tar­talmazza a tv-vételek bizto­sításának feltételeit, a meg­rendelő és az IKV felada­tait. Tervezzük, hogy a táv­közlési műholdak által su­gárzott műsort is biztosít­juk. E feladatok szervezési munkáit megkezdtük. Az IKV személyfelvonóval ellátott épületeiben liftügye­leti dicspécser rendszert épí­tett ki. A beérkezett pana­szok alapján megvizsgáltat­tuk a Honvéd utcai beren­dezéseinket. Műszaki problé­ma volt az adatátviteli rá­dióknál 1988. április, május­ban, melyet a kivitelezővel kijavítattunk. Ezután meg­bíztuk a Posta Rádió, Tele­vízió Műszaki Igazgatóságá­nak Országos Rádióeílenőr- ző Üzemét, hogy a helyszí­nen vizsgálja meg a beépí­tett berendezéseinket. Meg­állapításaik szerint a beren­dezés megfelel a Magyar Posta műszaki előírásainak. Tehát a tv^antennajelek hi­báit nem az IKV liftügyeleti diszpécserrendszere okozza. Szakembereink megtekin­tették a jelenleg üzemelő TÁV 2001-es antennarend­szert. Ez kézi szabályozású, tehát beszabályozását, illet­ve utánállítását, karbantar­tását sűrűbben kell elvégez­ni, vagy automatikus szabá­lyozók beépítése szükséges. Tisztelettel : Otolecz Árpád termelési igazgatóhelyettes Kakaskodó fiatalok Majdnem emberéletbe került Az alig 18 éves Papp La­jos és a 17 éves R. János, aki Kaposváron, a Honvéd utcában, illetve a sávházban lakik, tisztes családi környe­zetben nőtt föl. Februárban együtt ünnepelték meg a nagy eseményt: Papp Lajos hivatásos gépjárművezetői jogosítványt kapott. Az ital­hoz nem szokott fiataloknak hamar fejükbe szállt a szesz. Bizonyára ennek is része volt abban, hogy a hazafelé tartó Papp Lajos kocsifosztogatónak nézett egy fiút, aki békésen igye- 'kezett az otthona felé. Egy Épül a brit-francia csatornaalagűt Az 55 méter átmérőjű, csaknem 70 méter mély főbejárati aknához vezető egyik alagút a. Calaistól mintegy 10 kilométerre fekvő helységnél. A La Manche csatorna alatt épü­lő, a tervek szerint 1993-ban elkészülő alagút hat járatán közúti járművek szállítására is alkalmas, különleges vonatok 30 perc alatt teszik majd meg a brit és a francia partok közötti távolságot kocsi mögül lépett ki, s az ittas fiatalembernek ez elég volt: a fiú után eredt, és megütötte. Időközben odaért R. János és egyik barátjuk. A megtámadott fiú segítsé­get kért tőlük, majd futás­nak eredt. A többiek utána. Az utóbbi kettő azért futott, hogy Pappot visszatartsa. A fiú otthonához érkeztek, az üldözött fölszaladt az eme­letre elmondta a bátyjának, hogy mi történt. Az haragra gerjedt, s egy láncos bottal lement a lépcsőházban vá­rakozó társasághoz. Távo­zásra szólította fel őket. R. János erre lökdösni kezdte. A nagyfiú azonban kitért előle, s inkább az öccse tá­madójával kezdett vereked­ni: kivonszolta az utcára, s ott összeakaszkodtak. R. Já­nos addig rugdosta, lökdös- te az ismeretlen fiút, amíg az megszédült, felkászáló- ,dott és befelé indult a ház­ba. Papp Lajos ekkor hátul­ról megszúrta. A sérült fiú megfordult, és a láncos bot­tal megkergette támadóit. Közben azonban fokozatosan gyengült. Szerencséjére a szúrást fölfogta az egyik bordája, és a sérülése így 8 napon belül meggyógyult. Papp Lajost életveszélyt okozó testi sértés bűntetté­nek kísérlete miatt 1 évi szabadságvesztésre ítélte a megyei bíróság és 5 ezer fo­rint pénzbüntetésre. A sza­badságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesz­tették. R Jánost garázdaság vétsége miatt próbára bocsá­tották. Dr. Ujkéry Csaba büntetőtanácsa az ítélet ki­hirdetésekor hangsúlyozta : föltehetőleg maga az eljárás is tanulsággal szolgált, a fiataloknak — ez tűnt ki a tárgyaláson tanúsított maga­tartásukból is. Az elsőrendű vádlott íté­lete nem jogerős, a másod­rendűé jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents