Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-27 / 257. szám

1988. október 27., csütörtök / Somogyi Néplap A GYÓGYSZERKUTATÁS GONDJAI Államfői kitüntetések, dísztárgyak _________ Á llandó kiállítás nyílik a megyei múzeumban Jóval kevesebbet fordí­tunk gyógyszeripari kutatá­sokra, mint a hasonlóan fej­lett gyógyszeriparral ren­delkező országok, s ez az iparág versenyképességét hosszabb távon visszavethe­ti — erre figyelmeztetnek a szakemberek az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság koordinálásával készí­tett, a gyógyszeriparunk fej­lődését nemzetközi összeha­sonlításban elemző tanul­mányukban. Ezzel kapcso­latban az OMFB-ben az MTI munkatársának elmondták : Magyarországon a külön­féle gyógyszerkutatásokra a gyógyszeripar árbevételének 6—8 százalékát kitevő ősz- szeget fordítják, arányában a felét annak, mint amenv- nyit a fejlett ipari országok­ban erre a célra költenek. Ugyanakkor a magyar gyógyszeripar az egy lakos­ra jutó termelését és ex­portját tekintve az első tíz között van a világranglistán. A magyar gyógyszergyá­rakban jelentős szellemi és - műszaki tőke halmozódott fel az elmúlt évtizedek so­rán. A gyógyszeripari vál­lalatoknál több mint 3500- an (az összlétszám csaknem 16 százaléka) foglalkoznak kutatásokkal, közülük több mint 300-an tudományos fo­kozattal is rendelkeznek. A kutatók felkészültsége nem­zetközi viszonylatban is igen magas színvonalú. Tu­dásuk kamatoztatásához azonban megfelelő műsze­rekre, s nem utolsó sorban kutatómunkájuk finanszí­rozásához több pénzre len­ne szükség. A kutatások ugyanis az utóbbi években számottevően ’megdrágulj tak; egyrészt, mert egyre nehezebb a már meglevő készítményekhez képest új, gyógyászatilag hasznos ve- gyületet találni, . másrészt egyre fokozódnak a követel­mények a gyógyszerek biz­tonságát, minőségét illetően, s az ehhez szükséges vizs­gálatok is egyre nagyobb összegeket emésztenek fel. Bár jelentős anyagi érté­ket képviselnek a már meg­levő műszerek, berendezé­sek, a kutatások műszaki háttere még sok javítaniva­lót kíván. A vállalati kuta­tóhelyek ugyan általában jobban felszereltek, mint a különféle intézeti, egyetemi laboratóriumok, ez azonban nem jelenti azt, hogy a vál­lalatok ellátottsága a külön­féle technikai eszközökkel megfelelő lenne. Ebben a helyzetben az sem hozott ér­demi változást, hogy tavaly a korábbiaknak kevesebb mint a felére csökkentették a gyógyszeripari vállalatok befizetési kötelezettségét a központi műszaki fejleszté- is alapba, mert az így meg­maradó összegek jórészét a szabályozás más csatorná­kon elvonja. Hogy a magyar gyógy­szeriparnak eddig sikerült megőriznie, megerősítenie versenyképességét, ahhoz hozzájárult, hogy az állam már évekkel ezelőtt felis­merte a gyógyszerkutatások jelentőségét, s ezt a tevé­kenységet központi források­ból támogatja. Az iparág kiemelt fejlesz­tésére még a VI. ötéves terv időszakában indult közpon­ti fejlesztési program, ami­nek megvalósítását közpon­ti pénzek is segítik. A gyógy­szerkutatásokat az állam az elmúlt két évben összesen 500 millió forinttal támogat­ta, amihez a vállalatok sa­ját forrásaikból további 538 millió forintot biztosítottak. A gyógyszergyártás központi, fejlesztési programja már eddig is jelentős eredménye­ket hozott a saját fejleszté­sű gyógyszerek tekintetében; öt év alatt négy kiemelt ku­tatási területen öt új ere­deti készítmény került for­galomba, jelenleg több új gyógyszer klinikai kipróbá­lása van folyamatban, a szá­mos új ígéretes vegyülettel is kísérleteznek a kutatók. A hazai kutatások közép­pontjában ma még egyelőre a szintetikus úton előállított készítmények vannak. A bio­technológia, s ezen belül is a génsebészet fejlődése, gya­korlati alkalmazása elmarad az iparilag fejlett országok gyógyszeriparától. Változtatni kellene a ku­tatások finanszírozási gya­korlatán is. Jelenleg ugyan­is az intézeti, egyetemi alap­kutatások költségeinek je­lentős részét a vállalatok fe­dezik, míg a vállalatoknál folyó alkalmazott kutatások, fejlesztések jelentős hánya­dában állami pénzekből tör­ténnek. Célszerűbb lenne az alapkutatásokat végző inté­zeteket, egyetemeket köz­ponti alapokból fenntartani, a vállalati kutatásokat pe­dig vállalkozói alapon ma­guknak a gazdálkodó szer­vezeteknek fizetniük. Pénteken új kiállítás nyí­lik a Somogy Megyei Mú­zeumban: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke a szülőmegyéjének ajándékozta állomfőként ka­pott kitüntetéseit, dísztár­gyait. A harminckét külföldi ki­tüntetés, rendjel négy világ­rész megbecsülését fejezi ki. A díszes tárgyak egyikét- másikát ékszernek is tekint­hetjük. Neves ötvösök, aranyművesek tervezték, ké­szítették. A rendjeleken mondai, mesebeli alakok, természeti tájak, címerképek láthatók. A mexikói Azték Sas-rend különleges látniva­ló: a zöld kaktuszon elhe­lyezkedő sas, szájában kí­gyóval, a mondavilág szü­lötte. Mexikó a mai napig használja címerében az az­ték kultúra emlékét. Losonczi Pál 1968-tól 1986- ig számos országban járt. A rendjelek történelmi ka­lauzok is lehetnek a Fülöp- szigetek Sikatuna Rendjelé­től az imént említett mexi­kói elismerésen át az Októ­beri Forradalom Érdemren­dig. Az érmek, plakettek, dísz­polgári címek jegyzékét föl­sorolni sok; huszonötöt mu­tat be közülük a kiállítás. A jelentős művészeti érté­keket bemutató kiállításon látjuk Kisfalury Stróbl Zsig- mond Hengerész című bronz­szobrát, egy inka kő dom­borművet, a Magyar Nép­hadsereg díszkardját, a ké­pünkön is szereplő indonéz üvegszobrot ezüst vitorlás- hajóval. Érdekességként em­líthetjük azt a fából készült menükártyát, amit Kekko­nen finn elnök készíttetett Losonczi Pál látogatása al­kalmából. A kiállítást pénteken dél­után 15 ófakor nyitják meg. Címeket ad az úttörőközpont Gyalogos, kerékpáros-, vízi vándortáborok Földrajzi információs rendszer Fórum és bál a Dorottyában Nyilvános, élő rádióadás A hétvégén Kaposvárra „gurul” a rádió pécsi szer­kesztőségének stábja. Pénte­ken délután fél hatkor a megye és megyeszékhely gazdasági, társadalmi, álla­mi és pártéletének vezetői­vel találkozhatnak a város­lakók a Dorottya Szállóban, a pécsi stúdió ugyanis nyil­vános fórumot rendez ott. Természetesen ott lesznek a stúdió és a Somogyi Néplap vezetői, munkatársai is, akik ugyancsak várják a hallga­tók, olvasók kérdéseit. Bár­ki bejöhet a fórumra, bár­kitől bármit kérdezhet, sőt, ha lámpalázas, leírhatja, át­adhatja a helyszínen is azt, kittől, mire vár választ. Ké­nyes kérdés nincs, és a fó­rummal nem ér véget a ta­lálkozás sem. Este nyolctól a Dorottya Szálló nagytermében kezdő­dik a rádiósbál, ahova ugyancsak mindenkit vár­nak a rendezők. Nincs belé­pődíj, és nincs kötelező fo­gyasztás. Lesz viszont jó ze­ne, színes műsor, büfé és bár. Asztalt foglalni a szál­lóban máris lehet. Kedvcsi­nálónak annyit: fellép töb­bek között a városi művelő­dési központ társastánc-cso­portja, hallhatnak parodis- tát, század eleji kupiét, régi és új zenét. Mindezt délután a városi koncert fúvószene­kar térzenéje vezeti be. Szombaton reggel nyolc­kor, az előző nap folytatá­saként a Dorottyából jelent­kezik majd — nyilvános adás keretében, élőben — a pécsi stúdió szombat dél­előtti magazinja. És hogy mit hallhatnak az adás so­rán? Természeteset} az elő­ző nap legérdekesebb moz­zanataira is szán néhány percet a szerkesztő, és szó lesz mindenről, ami feltehe­tőleg érdekli a hallgatót, és ami a két órába belefér. Még el sem mondták min­den nyári tábori élményü­ket az úttörők és kisdobo­sok, az úttörőszövetség me­gyei elnöksége máris a jö­vő évi kirándulásokat, tábo­rozásokat szervezi.» Újdon­ság, hogy a jövő nyáron nemcsak az úttörőszövetség szervezte vándortáborokba, jelentkezhetnek az úttörő- csapatok, hanem azokba is, amelyeket a KISZ-esek ajánlanak. A középiskolások viszont jelentkezhetnek azokba a vándortáborokba, amelybe eddig csak úttörők mehettek. Így a Kaposvárról induló és Barcson végződő Somogy-Zselic útvonalon jö­vőre KISZ-eseket is vendé­gül látnak megyénk városai, községei. A közép- és általános is­kolások továbbra is gyalo­gos, kerékpáros- és vízi ván­dortáborok közül választhat­nak. Az utóbbit csak a KISZ szervezi. A gyalogos természetjárást kedvelők 44 útvonal közül választhatnak, azoknak pedig, akik kerék­párral vagy csónakkal sze­retnek kirándulni, ötöt-ötöt ajánlanak. A jelentkezéseket az úttörőközpontban számí­tógép segítségével bírálják el, az eredményeket és szo­ciális tényezőket figyelembe véve. Az úgynevezett állótábo­rok turnusbeosztását ugyan­csak elkészítették. Eszerint az alsóbélatelepinek a kivé­telével június 19-től 29-ig, június 30-tól július 10-ig, július 2-től 12-ig és augusz­tus 13-tól 23-ig táboroznak a kisdiákok Somogy úttörő­táboraiban. A szállás általá­ban nem lesz komfortos, ágyneműt is a táborozóknak kell magukkal vinniük. Újdonság a táborozási és természetjáró-központ cím­közvetítő szolgáltatása. Itt az úttörőcsapatok, iskolák, kollégiumok, diáksportkö­rök és egyesületek ajánlják fel a táboraikban, sátorozó­területeiken levő helyeket. Földrajzi információs rendszerekkel kívánja előse­gíteni a településfejlesztést a Magyar Tudományos Akadé­mia Földrajztudományi Ku­tatóintézete. Munkatársai­nak egy csoportja ipartele­pítési modellt és informá­ciós rendszert dolgozott ki Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye számára. Miként az in­tézetben elmondták, minde­nek előtt azért erre a tér­ségre készítettek ilyen prog­ramot, mert itt sok munka­erő szabadul fel. Ezért is sürgős feladat a, hatékony foglalkoztatás, az új mun­kahelyek kialakítása. A földrajtudományi szakem­berek a megyei irányító szervek figyelmébe ajánlják azokat a településeket, ahol a jelentős szabad munkaerő iparágak telepítését kínálja. Ipartelepítési alkalmassági vizsgálatukhoz információs rendszert szerveztek. A rendszer értékelő program­jai révén válaszol a munka­erőre vonatkozó bármely kérdésre. A kért informá­ciót téricépre is kivetíti. Az ez évi januári adatok szerint ebben a megyében az évtized végén a munkát ke­resők száma előreláthatóan 2600 lesz. Az ő foglalkozta­tásuk lehetséges oly módon, hogy ott hoznak létre új munkahelyeket; ahol a leg­több szűnt meg, vagyis Mis­kolcon és Özdon. így viszont konzerválódna a megye meglehetősen kedvezőtlen munkaerőmozgási szerkeze­te. Célravezetőbb lenne az új munkahelyeket nem a megye agglomerációs térsé­geiben, hanem perifériáinak kisebb központjaiban létre­hozni. A Szuha völgyében lévő helységek például Ka­zincbarcikához kapcsolód­nak, így a foglalkoztatási gondokat a vegyipari köz­pont segítségével oldhatnák meg. A Bodva-völgy környé­kén lévő települések jó köz­lekedési kapcsolatban van­nak Szendrővel. Indokolt, hogy ebben á központban beruházással létesítsenek munkahelyeket. Encs fej­lesztése szintén ajánlott. Amennyiben pedig Tokaj­ban jelentős számú munka­helyet létesítenének, Sza- bolcs-Szatmár megye közeli településeinek is kínálhatná­nak munkalehetőséget — ja­vasolták a tudósok. Az intézet kutatói úgy vé­lik, felül kellene vizsgálni a korábbi ipartelepítési elkép­zeléseiket. A jelenlegi gazda­sági helyzetet, a fejlesztési követelményeket, a lakossá­gi igényeket figyelembe vé­ve szükséges lenne újabb ipari központok kialakításá­val fejleszteni a megye el­maradott területeit. E prog­ram megvalósításához a megye igényelhetne támo­gatást az elmaradott terüle­tek fejlesztésére létrehozott országos alapból. Lényege­sebb segítség lenne azonban, az, ha az állam adókedvez­ménnyel, szubvengióval és más módon ösztönözné a válla tokát: ezeken a terüle­teken ruházzanak be. Az intézet tervezi, hogy felmérik a megye erőforrá­sait, közlekedési lehetősé­geit, lakás- és közműellá­tottságát, kereskedelmi háló­zatának fejlettségét. Szo- ciálgeográfiai vizsgálatot is folytatnak majd, így adato­kat szolgáltatnak a telepü­lésfejlesztés más kérdéseinek eldöntéséhez is. Oktatás és elektronika Számitógépes játékkal ismerkdnek a gyermekek az észak-csehországi Usti nad Labcm egyik óvodájában ' (iMTI — Külföldi Képszerkesztőség, CTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents