Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-22 / 253. szám
Grósz Károly interjúja az ORF-nek Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, miniszter- elnök tegnap a Parlamentben interjút adott Paul Lendvainak, az ORF intendánsának, az osztrák televízió részére. TÁJÉKOZTATÓ A TERVGAZDASÁGI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL r Átdolgozott törvényjavaslat a vállalkozási nyereségadóról A Tervgazdasági Bizottság legutóbbi üléséről tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken a Parlamentben Kimos Péter, a TGB titkára. Elmondotta, hogy a testület megvitatta a vállalkozási nyereségadóra vonatkozó átdolgozott törvényjavaslatot. Mint ismeretes a Parlament szeptemberi ülésszakán ezt a törvényjavaslatot már tárgyalták, ám Villányi Miklós pénzügyminiszter a képviselői hozzászólások hatására úgy döntött, hogy azt bizonyos kérdésekben módosítják. Ez a módosított javaslat került a TGB elé. A képviselői észrevételek figyelembevételével a törvényjavaslat már lehetővé teszi a vállalatok, illetve a szövetkezetek számára, hogy ha az adott éves árbevételük nem nyújt fedezetet a kiadásokra — így veszteség keletkezne — ami csökkenti a vállalkozás vagyonát, a többletkiadást két évre elhatárolják. Ez lehetőséget teremt a fizetési nehézségek áthidalására, az adott évben jelentkező nem várt hatások hosszabb távon történő ellensúlyozására. A változtatás elsősorban a mezőgazdasági szövetkezetek számára fontos. A szeptemberi parlamenti ülésre benyújtott törvényt végrehajtási utasítás is kiegészítette. A TGB mostani ülésén úgy foglalt állást: lehetőleg ne adjanak ki végrehajtási utasítást, törekedni kell arra, hogy minden fontos szabályozás a törvényben szerepeljen, többek között valamennyi kedvezmény is. A TGB állásfoglalása szerint ameny- nyiben a kereskedelmi és a pénzügyminiszter megegyezik, lehetőség van arra, hogy az adókedvezményt az élelmiszer-kiskereskedelemre is kiterjesszék. Megvitatták az elmaradott térségekben folytatott tevékenységeket érintő adókedvezmény ügyét is. A TGB arra hívta fel a pénzügyminisztert, hogy a törvényben ezeket a kedvezményeket is pontosan meg kell fogalmazni. A Tervgazdasági Bizottság tájékoztatót hallgatott meg a gazdálkodó szervezetek új irányítási formáira történő áttérés tapasztalatairól. A tájékoztató szerint a vállalati tanácsok a gazdálkodóknál eredményesen látják el az irányítási feladatokat, ez a forma bevált. Ezt a megállapítást a bizottság tagjai vitatták. Többen felvetették az ülésen, hogy j% vőre, amikor sor kerül S' bérmechanizmus liberalizálására, nem a népgazdasági érdekeknek fognak működni a vállalati tanácsok. Mivel a vállalatok vezetői a tanácsoktól függő helyzetbe kerültek, elképzelhető, hogy az indokoltnál nagyobb mértékben fognak béreket emelni, akkor is, ha ez a gazdálkodás hosszú távú érdekeinek nem felel meg. Jelenleg a vállalati tanácsok döntenek arról is, hogy a vállalat átalakuljon részvénytársasággá, vagy sem. E téren is előfordulhat, hogy rövid távú érdekeiket előtérbe helyezve fognak határozni, elvetve a nagyobb kockázattal járó átalakulást. A TGB szerint éppen ezért indokolt már az átalakulási törvény létrehozása előtt áttekinteni ismét a gazdálkodó szervezeteknél az új irányítási formák helyzetét. A testület a MÁV helyzetét vizsgálta. A vasút vezetői arról tájékoztatták az ülés résztvevőit, hogy a magyarországi mintegy 8100 kilométeres vasúthálózat egyharmada 25 évnél, 10 százaléka 60 évnél öregebb. A személyszállító vonatok átlagos sebessége 45 kilométer óránként, míg az áru- szállításnál ez a sebesség 21 kilométer óra. A tranzitáru továbbítását a MÁV csak a nemzetközileg elfogadott normaidő kétszerese-három- szorosa alatt képes elvégezni. A MÁV, amely 1985 óta vállalati gazdálkodást folytat, saját erőből nem képes a fejlesztéséhez szükséges forrásokat előteremteni. Az is bebizonyosodott, hogv önmagában a tarifaemelés sem -eredményezhet megoldást, mivel ez a vasút teljesítményének csökkenéséhez vezet, s így végül is tovább nőnének a veszteségek. A TGB- ülésen született határozat ^.szerint a közúti és vasúti szállításban részt vevők számára azonos versenyfeltételeket kell teremteni. Mivel a közutak építése jelenleg teljes egészében állami feladat, ezért 1990-től a vasúti pályaépítés, valamint a fenntartás fedezetét a költségvetésnek kell előteremtenie. A TGB határozata szerint szükség van a MÁV működésének racionalizálását szolgáló program további folytatására. A testület felhatalmazta a TGB elnökét, hogy az Országos Érdekegyeztetési Tanács ülésén támogassa a MÁV béremelési igényét, az átlagosnál alacsonyabb keresetek fokozatos emelésére. Személyi kérdésekről Szegeden Rendkívüli, zárt ülést tartott pénteken a szegedi tanács. Az ezt követő sajtótájékoztatót Csonka István ta nácselnök-helyettes -tartotta. Elmondta az újságíróknak, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága október S-i ülésén azt kérte az ügyrendi bizottságtól: vizsgálja meg a város tanácselnöke, Papp Gyula, különféle lapokban nyilvánosságra hozott, visz- szásnak ható telektulajdonjogi ügyét, és a szükségesnek tartott intézkedésekre tegyen javaslatot. Ugyanakkor Csonka István maga ellen is kérte az ügyrendi bizottság vizsgálatát. Az ügyrendi bizottság október 12-i ülésén megtárgyalta az előterjesztéseket ás azt kérte, hogy a vb hívja össze a tanács rendkívüli ülését, mert csak ez a testület bízhatja meg őket a vizsgálat lefolytatásával, A zárt ülésen a tanács vita után mindkét ' vezető ügyében többségi szavazattal megbízta az ügyrendi bizottságot a vizsgálatok lefolytatására. Ennek eredményéről a lehetőség szerint mielőbb ugyancsak a tanácsülést kell majd tájékoztatniuk. Iványi Pál Győrben Iványi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Fővárosi Tanács elnöke pénteken Győr-Sopron megyébe látogatott. Győrött, a megyei pártbizottság székházában tájékozódott az országrész politikai és gazdasági helyzetéről. Iványi Pál ezután a megyei pártbizottság politikai apparátusával és a városi pártbizottságok első titkáraival találkozott. Az eszmecserén egyebek között szólt azokról a nehézségekről, amelyek a párttagságban is bizonytalanságot váltottak ki. A pártértekezlet után sokan úgy gondolták, hogy gyorsan el lehet érni olyan fordulatot, amely kitapintható eredményeket hoz és a vitás kérdésekre pontot tesz. A bekövetkezett személyi változások illúzióktól sem mentes bizakodást idéztek elő, viszont az emberek nehezebben veszik tudomásul, hogy az alapvető gazdasági-társadalmi változásokhoz hosszabb időre van szükség. Sok a polémia múltunk megítélésével kapcsolatosan is, esetenként az értékek teljes tagadása tapasztalható. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy szigorú kritikával, eredményeinket is elismerve kell áttekintenünk az elmúlt évtizedek történéseit azért, hogy saját hibáinkból okuljunk. Idő kell ahhoz, hogy a politikai életben felerősödő nyitottsággal, a fokozódó demokratizmussal élni tudjunk, ehhez azonban szükség van a nagyobb fokú felkészültségre, önkorlátozó tárgyilagosságra és magasszintű politikai kultúrára. Alulról építkező döntési mechanizmust kell kialakítani, ami képes az érdekek ütköztetésére, a társadalom sokszínűségének integrálására — mondotta. Iványi Pál látogatása alkalmával gazdasági vezetőkkel, nagyüzemi, intézményi, pártbizottsági titkárokkal is megbeszélést folytatott gazdasági helyzetünkről, az idei tervek alakulásáról és a jövő évi gazdaságpolitikai tendenciákról. Fiatal vezetők a tanácsi reformról Országos konferencia Kaposváron Száz, az ország minden részéből érkezett fiatal államigazgatási szakember, illetve tanácsi vezető vesz részt a Kaposváron tegnap kezdődött és elsősorban a tanácsi munka reformjával foglalkozó szakmai konferencián. A tízéves hagyományú államigazgatási és igazságügyi ifjúsági napok eseménysorozatába tartozó rendezvényt a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Tanácsa menedzseli, a megyei tanács apparátusi KlSZ-bizott- sága szervezte, â ez külön is szót érdemel, mintaszerűen. E tanácskozás lehetőséget ad a fiatal tanácsi vezetőknek hogy egyebek között a tanácsokat több irányból is érintő reformlépésékről tájékozódjanak, véleményt cseréljenek, s nem utolsó sorban napi munkájuk tapasztalatait, jobbító javaslataikat eljuttassák a központi szervekhez. A konferenciának ezt a vezetést s egyebek között a különféle törvényelőkészítő bizottságok munkáját segítő szerepét hangsúlyozta megnyitójában dr. Iharos Csaba, a megyei tanács vb-,titkára is. A konferencia nyitó előadását önkormányzati típusú tanácsi reform címmel dr. Verebélyi Imre az Állam- igazgatási Szervezési Intézet igazgatója tartotta. Mint mondta: a tanácsi munka megújítását nem a „házon belüli" szervezeti vagy akár tartalmi változtatásokkal kell kezdeni, hanem egy „önkormányzat-barát" intézményi és társadalmi környezet kialakításával. Enél- kül egy még oly jó, új tanácstörvény sem érheti el a célját. A valódi reformokhoz kevés a korábbi törvény és a valóság ellentmondásainak feltárása; fontosad ennél az önkormányzat működését segítő mechanizmusok megteremtése. Szándékosan nem ennek „kibontakoztatásáról” beszélt, mert, mint mondta, ami az elvi lehetőségek ellenére 17 év alatt nem alakult ki, azt alapjaitól kell fölépíteni. Sorra vette az ön- kormányzat érvényre jutását nehezítő tényezőiket, az önállóságot gátló szabályzás- beli kényszerpályákat és a túlcentralizált irányítási beidegződéseket. Példák során mutatta be, hogy — a jogi kötöttségek miatt — máig is egy sor olyan kérdésben az országos szervek döntenek, amelyhez a feltételeket helyben kell megteremteni és ugyancsak helyben van az információ. Szólt a túlszabályozottság anomáliáiról és arról az ellentmondásról is, hogy miközben a tanácsi ügyintézés gyorsításában a percekért harcolnak, évtizedeket veszítenek az ügyintézés egész mechanizmusát illetően. Izgalmas átte-rnatíváfcat is felvázolt a központi és a helyi szintek jövőbeni viszonyának lehetőségeivel kapcsolatban. A reformpárti előadás serkentőleg hatott a délután kezdődött szekciólüések vi iáira. Az első szekció dr. Verebélyi Imre vezetésével a tanácstörvény reformjáról tanácskozott, sorra véve egyebek között a fiatal tanácsi vezetők tapasztalatait is, hogy a jelenlegi törvény hol gátolja például az irányítás hatékonyságát. A -tanácsi gazdaságirányítási rendszer reformjával foglalkozó tagozat vitáját dr. Várfalvi István, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője vezette. A harmadik szekcióban dr. Soltész Istvánnak, az MSZMP KB munkatársának irányításával a választási törvény reformjáról tanácskoztak. A három szekció ma, tovább folytatja munkáját Ennék befejeztével az alkalmi szerkesztőbizottság ösz- szeállítja a javaslatók és vélemények sorát, s megküldi az új törvények előkészítésében résztvevő parlamenti bizottságoknak is. Hátrányos helyzet, felzárkóztatás Bofo/oxödőtt a kaposvári tanácskozás Időszerű volt-e két évvel ezelőtt elkezdeni annak a programnak megvalósítását, amelyet a hátrányos helyzetű területek felzárkóztatása érdekében dolgoztak ki, s egyáltalán továbbvihető-e ez a program? A két összefonódó kérdés a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztéséről és annak tapasztalatairól rendezett kaposvári tanácskozás második napján, a tegnap délelőtti szekcióüléseken fogalmazódott meg. Gál Endre csurgói tanácselnök úgy véli, hogy jobb lett volna néhány évvel később belefogni a tervek megvalósításába, mert a mai gazdasági körülmények miatt a nagyvállalatok a kisebb településekre nem szívesen telepítenek üzemeket. A jobbára fővárosi cégek nem kérnek a központi területfejlesztési alap elkülönített 6Ü0 ezer forintjából, s ha mégis vidékre kerül egy kisüzem, akkor az környezetszennyező, korszerűtlen technológiájú, és igen alacsony a bérszínvonala. Többen vitatkoztak azon, hogy munkahelyeket kell-e teremteni előbb vagy a helyi infrastruktúrát építsék-e ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt két évben létrehozott üzemek egyikéből-másikából már /nőst kezdenek elvándorolni a dolgozók, azért, mert máshová járnak bevásárolni és megint tíz-húsz kilométert kell buszózniuk, ha orvoshoz mennek vagy a hivatalos ügyeiket intézik. Balogh János, a Kapos Volán igazgatóhelyettese hozzátette, hogy az elmaradott térségek közlekedését — egy tanulmányra hivatkozva — jónak ítéli. Szerinte mielőbb ki kellene dolgozni a felszabaduló munkaerő irányítását, hogy a közlekedést valamivel gazdaságosabbá tehessék. Egy felszólaló viszont arra hívta föl a figyelmet, hogy nem szabad a közlekedés szervezésével öncélúan akadályozni a munkaerő mozgását, ennek a megyehatárok nem szabhatnak gátat. A távközlés hiányosságai miatt jó néhány nagyvállalat eleve elzárkózik attól, hogy elmaradott térségbe telepítse üzemét. Megtudtuk, hogy a posta ebben az ötéves tervben 32 milliárd forintot költ a hálózatfejlesztésre, a Tervgazdasági Bizottság az Ipari Minisztériummal karöltve még az év végéig benyújtja a kormánynak à •2000-ig szóló telefonhálózatfejlesztési programot. Csaknem mindenki egyetértett abban, hogy ha a termelő infrasturktúrát sikerül kialakítani, akkor a tőke — akár a külföldi is — szívesebben települ az elmaradott térségekbe, de azután biztosítani kell, hogy a tőke ott is maradjon. Többen igazat adtak annak a csütörtökön elhangzott megállapításnak, miszerint a válságjelenségek mindenütt észlelhetők és a kevésbé fejlett térségek alig választhatók 'el a többitől. Mégis úgy foglaltak állást a résztvevők, hogy szükség lenne egy kedvezményes szabályozórendszerre, de úgy, hogy a speciális szabályozókat kombinálni kellene az ország egészére érvényes követelményekkel. A gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésére szánt pénzeket, mint mondták, nem adományként kell kezelni, hiszen a mostani támogatás a korábbi évtizedek hibás döntéseit egyenlíti ki. Sőt a segítségre szánt pénznek többszörösére volna szükség, mert a keret a jelenlegi helyzet konzerválására sem elég, nem pedig à felzárkózáshoz. Néhány hozzászóló szerint mielőbb meg kellene szün tetni a jobbításra szánt pén zek „atyáskodó” elosztását, hagyni kellene az embere-. két, hogy maguk találják meg boldogulásuk módját. Ehhez természetesen hozza tartozik, hogy a következőkben ne legyen tilos lakásokat építeni a tanyákon, s a már meglevő falusi házak megvételéhez a fiatalok kaphassanak szociális támogatást. A tanácskozáson a részt vevők úgy határoztak, hogy az elhangzottakról mielőbb rövid összefoglaló jelentést küldenek az Országos Tervhivatalnak és a kormánynak. Az állásfoglalás adalékul szolgálhat a Miniszter- tanács egyik üléséhez is. amelyen az elmaradott térségek felzárkóztatására tett intézkedéseket és azok eredményeit vizsgálják meg.
