Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

2 BERNARD LOWN LÁTOGATÁSA Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke pénteken a Par­lamentben fogadta Bemard Lown-t, az Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért elnevezésű békemozgalom amerikai társelnökét. Kádár János, az MSZMP elnöke a nap folyamán a KB székházában ugyancsak fogadta .Bernard Lown-t. Előterjesztés a sztrájkjog törvényi szabályozására KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A SZOT ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSE Á reálbér védelme Somogyi Néplap 1988. október 22., szombat A HNF Országos Elnökség napirondjén Gyülekezési, egyesülési jog A Minisztertanács október 20-i, csütörtöki üléséről Ma­rosán György, a kormány szóvivője pénteken a követ­kezőket nyilatkozta: A Minisztertanács az 1988. évi pénzügyi, gazdasági fo­lyamatok értékelése és az 1989. évi terv feltételeinek elemzése mellett még több más fontos témával foglal­kozott. A kormány javasol­ja az Országgyűlésnek, hogy törvényben szabályozza a központi műszaki fejlesztési alappal kapcsolatos kérdé­seket. A központi műszaki fejlesztési alapba való befi­zetések törvényi szintű sza­bályozását a jogalkotási tör­vényben előírt követelmé­nyek érvényesítése .teszi szükségessé. A befizetési kö­telezettség a vállalkozási nyereségadónál figyelembe vett adóalanyokra terjed ki. A törvényjavaslat nem irá­nyul új vállalati többletter­hek előírására, hanem a befizetésék általánossá — normatívvá, szektor- és szervezetsemlegessé — téte­lét célozza. A kormány új rendalstet alkotott a terhességmegsza­kításról. Az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján bizonyí­tottnak tekinthető, hogy a művi terhességmsgszakítá- sok számának csökkenése elsősorban a nem kívánt terhesség elleni védekezés kultúrájának további fejlő­désétől várható. Az abor­tusz-bizottságok az esetek többségében formális, bü­rokratikus munkát végez­nek. A most elfogadott kor­mányrendelet ezért az abor­tusz-bizottságok döntése helyett normatív feltételek­hez köti a terhességmegsza­kítást. Azokban az esetek­ben, amikor ezek a feltéte­lek fennállnak, s a személyi igazolvány alapján, vagy egyéb módon, dokumentu­mokkal igazolhatók, a bi­zottságok előtti eljárás szük­ségtelen. A Minisztertanács tavaly decemberben fogadta a a hosszú távú egészségmeg­őrzési programot, és hatá­rozta meg az 1990-ig terjedő időszak legfontosabb felada­tait. A feladattervben meg­határozott teendők többsége eltérő színvonalon ugyan, de megvalósult, egyedül az egészségnevelés tantárgy bevezetése késik. A Minisz­tertanács úgy határozott hogy az egészségvédelmi program kiterjesztésére, nemzeti jellegének megha­tározására vonatkozó javas­latot az 1990—1995 közötti évekre' szóló feladatterével együtt 1990 tavaszáig az Or­szággyűlés elé kell terjeszte­ni. A kormány elfogadta a sztrájkjog törvényi szabá­lyozására vonatkozó előter­jesztést. Ügy határozott, hogy azt a társadalmi vita lefolytatása után a Munka Törvénykönyvének módosí­tásaként a decemberi Or­szággyűlés elé lehet terjesz­teni. A kormány megvitatta a Környezetvédelmi és Vízgaz­dálkodási Minisztérium elő­terjesztését a légszennyezés csökkentésével foglalkozó nemzetközi egyezménynek a nitrogén-oxid kibocsátás korlátozásáról szóló jegyző­könyve aláírásáról. Ügy ha­tározott, hogy az illetékes parlamenti bizottságok, va­lamint társadalmi és tömeg- szervezetek vizsgálják meg a jegyzőkönyv aláírásának feltételeit, és ezt követően, véleményük ismeretében hoz a kormány döntést. A Minisztertanács a to­vábbiakban elhatározta, hogy létrehozza a bős—nagy­marosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottságot. A kormány felkérte a Szak- szervezetek Országos Taná­csát, a Magyar Írók Szövet­ségét, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetséget, a Vásárhelyi Pál Társaságot, a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Magyar Tudo­mányos Akadémiát, az MTESZ-t és a Környezetvé­delmi Társaságot, hogy kép­viselőjének jelölésére tegyen javaslatot. A bizottságnak tagja lesz még a Győr-Sop- ron Megyei Tanács, a Ko­márom Megyei Tanács és a Pest Megyei Tanács képvi­selője. (MTI) SZOMBAT : Medgyessy Péter miniszterelnökhelyet- tes jelenlétében a Stuttgart melletti Gerlingenfoen ma­gyar—nyugatnémet újságíró kongresszust tartanak. — El­foglalja állomáshelyét Julij Voroncov szovjet külügymi- nisater-hélyettes, a Szovjet­unió új ka'buli nagyikövete. — Moszkvában De Mita olasz és Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök je­lenlétében megnyílik az ITALIA 2000 kiállítás; VASÁRNAP : Budapestre érkezik John Whitehead amerikai külügyminiszter- helyettes. — Az alsó-auszt­riai tartományi választáso­kon csekély veszteséggel ugyan, de megőrizte abszo­lút többségét a törvényho­zásiban az Osztrák Néppárt. — II. János Pál pápa meg­választásának tizedik évfor­dulója alkalmából misét ponti fik ál a Szent Péter ba­zilikában ; HÉTFŐ : Megkezdődik a JKSZ Központi Bizottságá­nak ülése. — Grósz Károly Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület előzetes konzultá­ciót folytatott az 1989. évi szakszervezeti bérpolitikai elképzelésekről és a szak- szervezeteknek az Országos Érdekegyeztető Tanácsban való közreműködéséről. Elő­terjesztést fogadott el a szak- szervezetek foglalkoztatás­politikai magatartásáról és tevékenységéről. Az elnök­ség programot hagyott jóvá a Munka Törvénykönyve módosításának társadalmi vitájára, s tájékoztatót hall­gatott meg az országos szak- szervezeti értekezlet előké­születeiről. Az ülésen el­hangzottakról Szalay Ferenc, a SZOT szóvivője tájékoz­tatta az újságírókat. Elmondta, hogy a szak­szervezetek bérpolitikai tö­rekvéseinek középpontjában a reálbér védelme áll. Szük­ségesnek tartják, hogy az elkülönített keresetszabályo­zás helyett már jövőre — ha egyelőre korlátozott kör­ben is — a béregyeztetést vezessék be. Az elnökség fontos célként jelölte .meg, hogy jövőre minden dolgo­zó államilag garantált mini­mális, az alapvető fogyasz­tási cikkek és szolgáltatások árváltozását követő közpon­ti béremelésben részesüljön. Erre kétféle módon kerül­hetne sor; vagy a bruttó bérek emelésével, vagy pe­dig az adótábla módosításá­val. Az elnökség ezt az utóbbi módszert, az adótáb­la módosítását látja célsze­rűbbnek. A testület vélemé­nye szerint törekedni kell arra, hogy a béregyeztetés gyakorlata ágazati szinten is valósuljon meg. Fontos­nak tartja azt is, hogy a ko­rábbiakhoz képest jelentős bérarányt javító központi bérpolitikai intézkedésekre is sor kerüljön a jövő év­ben. Az elnökség fontosnak tartja, hogy mindenki vilá­gosan megismerje az Or­szágos Érdekegyeztető Ta­nács működésének célját. Ezzel kapcsolatban megálla­pította: az érdekegyeztetést alapvetően tervmegalapozó gyakorlatként kell kezelni, ennek megfelelően még az éves népgazdasági terv vég­legesítése előtt ki kell ala­kítani az Országos Érdek­egyeztető Tanácson belül egy egységes, a bérgazdál­kodás hatásait érvényesítő gazdaságpolitikai szemléle­tet. A szakszervezeti rész­vétel módozatait az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanács­ban a SZOT fdénuma fogja meghatározni. Az elnökség álláspontja szerint a szak- szervezeteknek a tanácsban való részvétele mellett to­vábbra is szükség van a kormány és a SZOT képvi­fogadja John Whitehead amerikai külügyminiszter- helyettest. — Megkezdődik Prágában a Varsói Szerző­dés 'tagállamai honvédelmi miniszterei tanácsának ülése. — Jasszer Arafat a PFSZ VB elnöke Algírban tárgyal: KEDD: John Whitehead amerikai külügyminiszter­helyettes budapesti látogatá­sának befejeztével Szófiába érkezik. — Urban lengyel kormányszóvivő bejelenti, hogy elhalasztják a „kerek- asztal-éntekezletet”. — A Kremlben megkezdődnek Mihail Gorbacsov és José Sarney brazil államfő tár­gyalásai. — Elégedetten nyi­latkozik berlini tárgyalásai­ról Edgar Bronfman, a Zsi­dó Világkongresszus elnöke", SZERDA: Horn Gyula külügymindszfcériumi állam­titkár felszólalása az ENSZ közgyűlését. — Kang Szók Ju, a KNDK első külügy­miniszter ^^helyettese az ENSZ közgyűlésén hazája és Dél- Korea konföderációját indít­ványozza; selőinek rendszeres megbe­széléseire. Az elnökség megállapítot­ta: a munkaerőhelyzetben és munkahelyi viszonyokban jelentős változások történ­tek a közelmúltban, s szá­mítani lehet arra, hogy a munkaerő-munkahely átren­deződések a következő évek­ben felerősödnek. Folyama­tos érdekegyeztetésre van szükség a munkaerőpiaci feszültségeket csökkenteni képes döntések, intézkedé­sek kialakításához. Ez a gazdaság egyes területein, szintjein különböző szak- szervezeti magatartást kí­ván. A szakszervezetek fő törekvése a munkanélküliség megelőzése, minimálisra csökkentése, a munkaválla­ló egyéni érdekeinek, s az egész tagságnak a védelme a foglalkoztatási biztonságot veszélyeztető hatásokkal szemben. Az elnökség állásfoglalása szerint mindenki számára tehetővé kell tenni, hogy részt vegyen a Munka Tör­vényikönyve módosításának társadalmi vitájában. Egy kérdésre válaszolva a SZOT szóvivője elmondta, hogy téves az információ, amely szerint a SZOT kép­viselője a kormány csütör­töki ülésén a jövő évi gaz­daságpolitikai változatok közül az A-variánst támo­gatta volna. A szakszerveze­tek egyelőre sem az A-, sem pedig a B-,változat mellett nem kötelezték el magukat, s a szakszervezetek vezető testületé még semmilyen formában nem foglalt állást a jövő évi gazdasági terv­vel kapcsolatban. November második felében kerül sor a SZOT és a kormány kép­viselőinek következő talál­kozójára, ahol az előzetes megállapodás értelmében a fő téma a jövő évi népgaz­dasági terv lesz. Ezzel kapcsolatban a SZOT szóvivője hangsúlyoz­ta: a szakszervezeti mozga­lom csakis olyan program mellé tud állni, amelyben biztosítva látja egyrészt a gazdaság kimozdítását a je­lenlegi súlyos helyzetből, másfelől pedig megfelelő megoldásokat tartalmaz a munkavállalókra nehezedő terhek mérséklésére. Ezzel összefüggésben Nyilkos László, a SZOT Közgazdasá­gi Osztályának vezetője ki­fejtette, hogy nem ért egyet azokkal a gazdaságpolitikai elképzelésekkel, amelyek stagnáló gazdaságra építe­nék. Véleménye szerint a bérek nagyobb mértékű ki­áramlása nem veszélyezteti a gazdaság egyensúlyát, hi­szen a nagyobb bérekhez na­gyobb adóbevételek is kap­csolódnak, s ha a bérék a teljesítményekkel együtt nő­nek, akikor az infláció fel- gyorsulásától sem kell tar­tani. CSÜTÖRTÖK; John Whitehead amerikai kül­ügyminiszter-helyettes Brüsz- szelben a NATO-szövetsége- seket tájékoztatja kelet-eu­rópai útjáról. — Moszkvá­ba éilkezik Rakowáki lengyel 'miniszterelnök. — A Stadin- ger István vezette magyar parlamenti küldöttség befe­jezd kínai látogatását. — Reagan amerikai elnök fo­gadja Ro Te Vu dél-koreai államfőt; Pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége a mozgalom Belg­rad rakparti székházában. A testület összegezte a gyüle­kezési és az egyesülési jog­ról szóló törvénytervezetek több mint egy hónapja fo­lyó társadalmi vitáinak ta­pasztalatait, s a mozgalom véleményét megfogalmazó állásfoglalást fogadott el. „A Hazafias Népfront köz­jogi feladatait teljesítve a jogalkotási törvény alapján vállalta a gyülekezési és egyesülési jogról szóló tör­vények társadalmi vitájá­nak lebonyolítását. A társa­dalmi vita jóvoltából a kér­dés megfelelő politikai nyil­vánosságot kapott. A nyílt és szabad társa­dalmi vitában fokozott ak­tivitással vettek részt az ál­lampolgárok mellett az új társadalmi szerveződések, nagy érdeklődést tanúsítot­tak a társadalmi szerveze­tek, az egyesületek és egye­sületi szövetségek, valamint az egyházak is. A társadalmi vita minde­nekelőtt azt a meghaladott szemléletet kérte számon, amely az alapvető állam- polgári jogokat az állam adományaként fogja fel. A jogok politikai természetű korlátozása ellentétes a de­mokrácia, a jogállamiság el­veivel. A Hazafias Népfront szükségesnek tartja kiemel­ni azt a társadalmi véle­ményt, hogy mind a gyüle­kezési, mind az egyesülési jog az állampolgárok elide­geníthetetlen alanyi joga, az nem függhet előzetes állami engedélytől. Az új törvényeknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az alkotmány és az érvé­nyes nemzetközi egyezség- okmányok tartalmához ké­pest ne jelentsenek vissza­lépést, hanem hathatósan szolgálják a jogállamiság mind teljesebb megvalósítá­sát. A társadalmi .vélemények­re alapozva helytelenítjük a gyülekezések előzetes betil­tásának megengedését és valljuk, hogy a társadalmi egyesülések nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói a törvényben előírt feltéteteknek eleget tettek. Az állami beavatkozás mértékét nero lehet bizony­talan jogfogalmakkal meg­adni. Az egyezségokmányok­ban az olyan általános fo­galmak mellett mint az ál­lam biztonsága, a ' közbiz­tonság, a közrend, szerepe! egy nem elhanyagolható ki­tétel, miszerint ezek egy de­mokratikus társadalomban jelenthetik a jogok korlátját. Hangsúlyozni kívánjuk ál­lásfoglalásunkban azt is, hogy a közvélemény, amely józan és a társadalmi ren­dezettség talaján áll. nem vitatta a jogsértő magatar­PÉNTEK : Gorbacsov fo­gadja Rakowski lengyel mi­niszterelnököt. — Izraeli re­pülőgépek összehangől't tá­madása Dél-Libanon ellen. — Az amerikai kormányzat csa>- lás, sikkasztás vádjával vá­dat emel Ferdinand Marcos, a Fülöp-szlgetek volt állam­fője ellen. — Husszein jor- dán király támogatja Simon Peresz izraeli külügyminisz­ter közel-keleti béketervét. tások utólagos állami szank­cionálásának elvét. Egyetértünk azzal a meg­oldással, hogy a törvényter­vezetek szakítani kívánnak az évtizedekig uralkodó ál­lamigazgatás-központúsággal. Az azonban megegyezés kér­dése, hogy a különböző tár­sadalmi szervezetek feletti törvényességi felügyelet mely állami szervek feladata le­gyen oly módon, hogy a hozott határozat bírói úton megtámadható tegyen. A Hazafias Népfront a közvéleménnyel összhangban a bíróságok általános hatás­körének kimondását tartja kívánatosnak. A törvényes­ség mint egyetemes társa­dalmi érdek a bíróságon ke­resztül tehet értékadó mér­ce a társadalmi mozgások irányában. Kezdeményezzük, hogy az azért felelős szer­vek tegyék alkalmassá a bíróságokat ezeknek a ki­emelkedően fontos felada­toknak az ellátására. Kedvező visszhangot vál­tott ki, hogy a törvényter­vezetek az alapjogok kor­szerű alkotmányhoz hű fo­galmából indultak ki, a gyü­lekezési jogot a petíciós jog­gal összhangban szabályoz­zák. A Hazafias Népfront álláspontja : a gyülekezési törvény a közterületen tar­tott gyűlésekre terjedjen ki. A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége egyetért azzal, hogy az egyesülési jog nem szorítkozhat kizárólag az egyesületi típusú társadal­mi szervezetek létrehozásá­ra. Álláspontunk szerint he­lyes, ha az egyesülési jog egészét a törvény egysége­sen szabályozza. Ezért indo­kolatlan a törvény hatálya alól a politikai szervezetek (párt, szakszervezet) kivé­tele. A társadalmi vita során felmerült, megelőzhetik-e a törvények a készülő Alkot­mányt. A számos nemleges válasz indokaként elsősor­ban az fogalmazódott meg, ma még nem ismeretesek az e szabadságjogokkal kap csolatos alkotmányi szabá­lyozás elképzelései, így fennáll a veszélye annak, hogy a most születő törvé­nyeket az alkotmány elfoga­dását követően újra kell al­kotni. Az igenlő választ adók szerint a társadalom jelen­legi mozgásai azt jelzik, hogy mind az egyesülési jog, mint a gyülekezési jog terén a régi szabályok, vagy a szabályozatlanság már gátja az alulról szerveződő társa­dalom további fejlődésének. A Hazafias Népfront véle­ménye szerint időszerű es lehetséges e törvények meg­alkotása, ha az Alkotmány megindult felülvizsgálatát és a tárgyalt törvények kidol­gozását azonos alkotmányos követelmények hatják át. A társadalmi vitákon gyakran felmerült az a kér­dés, milyen részletességgel kell szabályozni a szabad­ságjogokat. Olyan vélemény is megfogalmazódott, amely szerint az alkotmányi dek­laráción túl egyáltalán nincs szükség részletes szabályo­zásra, mert az csak a polgá­rok jogainak szűkítését eredményezné. Megítélé­sünk szerint ez a megoldás a jelen viszonyaink között — mikor a jogállamiság fel­tételei még jórészt hiányoz­nak — nem garantálná e jogok alanyi jogként történő gyakorlását. Ezért még úgy tűnik, szükség van az alkot­mányon túli szabályozásra. Ennek azonban a jogok gya­korlásának indokolt és kel­lő pontossággal körülírt kor­látái mellett alapvetően az állami szervek beavatkozási tehetőségeinek korlátozását kell tartalmaznia. Javasoljuk a társadalmi véleményeket általában és egyes részleteiben egyaránt tükröző törvényjavaslatok parlamenti beterjesztését. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége eh­hez szükségesnek tartja a törvénytervezetek koncep­cionális kérdéseinek újbóli politikai és kormányzati át­tekintését”. A hét eseménykrónikája P V Mihail Gorbacspv, megbeszélést folytatott Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnökkel.

Next

/
Thumbnails
Contents