Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-21 / 252. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 252. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 21., péntek Tegnap reggelre eloltották Vasasbányán, a Mecseki Szénbányák legnagyobb ho­zamú fejtésében keletkezett tüzet. A munkahelyen már a délelőttös műszakban újra megkezdődött a szénterme­lés. Az oltáson egymást vált­va két napon át folyamato­san dolgozó tíztagú bánya­mentő osztagok — az őket kiszolgáló további húsz bá­nyász közreműködésével — kifejtették a tűz gócát, elol­tották az izzó szenet. A loka­lizált tűzfészket • iszappal Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács tegnapi ülésén előterjesztést hallgatott meg az ez évi tervfeladatok teljesítéséről, az árak várható alakulásáról, a pénzügyi helyzetről, valamint a pénz- és hi­telpolitikai irányelvek végrehajtásának tapasztalatairól, majd az illetékes szakminiszterek előterjesztésében megtárgyalta az 1989-es népgazdasági terv előkészítésére vonatkozó javas­latokat. A kormány jóváhagyta a központi műszaki fejlesztési alap képzésének, kezelésének és felhasználásának új rendjé­ről szóló törvény tervezetét. A Minisztertanács módosította a népesedéspolitikai fel­adatokról szóló kormányrendeletet, és jóváhagyta az egész­ségmegőrzés hosszú távú társadalmi programja végrehajtá­sának kezdeti tapasztalatairól készült beszámolót. A kormány meghallgatta az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének előterjesztését a munkabeszúntetési jog törvényi szabályozásának tervezetéről. SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A Minisztertanács csütör­töki ülése még az esti órák­ban is tartott, ezért Marosán György kormányszóvivő csak a tanácskozás első napirendi pontjárók az idei gazdasági és pénzügyi terv értékelésé­ről és a jövő évi feladatok­ról (tájékoztatta a sajtó kép­viselőit. Bevezető nyilatkozatában hangsúlyozta : a kormány megítélése szerint a jelenle­gi gazdasági folyamatok ér­tékelésében, • valamint a megoldásra váró feladatok kijelölésében a tervezéssel foglalkozó kormányzati szer­vék minden lényeges kérdés­re kiterjedő előkészítő mun­kát végeztek. Ez nem mond ellent annak, hogy számos kérdésben még nincs végle­ges álláspont. Most azonban nem is ez volt a cél, hiszen az idei év értékelését és a jövő évi (feladatokat a szak­mai és a társadalmi testüle­tek állásfoglalását követően a kormány ismételten átte­kinti és ezután alakítja ki végső álláspontját, majd ter­jeszti a költségvetést az Or­szággyűlés elé. A gazdasági folyamatok megítélését illetően kiemelte: a magyar gazdaság mozgás­tere igen szűk. Tovább erő­södött a kormány meggyő­ződése atekintetben, hogy a gazdaság élénkítése és a ki­bontakozás megvalósítható. Erre alapot adnak az év fo­lyamán elért gazdasági és pénzügyi eredmények. A Mi­nisztertanács ennél is fonto­sabbnak ítéli, hogy a gazda­ság helyzetét meghatározó reálfolyamatok javultak, és az eredményekre törekvő gazdasági szemlélet mind nagyobb teret nyert. A kor­mány az úgynevezett „A” és „B” variáns közül a társa­dalomnak átmenetileg na­gyobb megterhelést okozó és fokozottabb erőfeszítést kí­vánó „A” változat mellett foglalt állást. Ez azt jelenti, hogy a( jövő évi terv nem számol számottevő gazdasági növekedéssel, a belföldi fel- használás pedig tovább csök­ken. A lakosság életkörülmé­nyeinek átfogó javítása nem tűzhető ki célul. A Minisz­tertanács tisztában van az­zal a! körülménnyel, hogy a kijelölt feladatok több tekinr tetben egyes rétegek tűrőké­pességének határát súrolják. A jelenlegi helyzetből kiin­dulva azonban csak így tart­ja lehetségesnek az előrelé­pést. A kormány változatla­nul elejét kívánja venni az inflációs folyamatok felerő­södésének, a nem kívánatos gazdasági jelenségek terjedé­sének. Mindez azonban csak szigorú takarékossággal, a kiadások és a támogatások további csökkentésével va­lósítható meg. Ezt követően Kemenes Ernő országos tervhivatal! államtitkár adott tájékozta­tást a kormányülésen el­hangzottakról. Az 1988. évi gazdasági fejlődésről szólva ELOLTOTTÁK A VASASI RÁNYATÜZET Megkezdődött a termelés kiemelte: ez az esztendő a kormány stabilizációs mun­kaprogramja megvalósításá­nak első éve, s végső fo­kon ebben az évben dől el az a nagy horderejű kérdés, hogy van-e esély ennek a programnak a megvalósítá­sára. A stabilizációs mun­kaprogram tulajdonképpen a nemzetközi fizetési mér­leg megbomlott egyensúlyá­nak a javítását tekinti fő feladatának, emellett pró­bálja a belső egyensúlyi Vi­szonyokat is konszolidálni. Alapvető kérdés a nem ru­belelszámolású fizetési mér­leg egyensúlyi pozíciójának alakulása. A kormány idei terve körülbelül 500 millió dollár folyó fizetési mérleg­hiányt prognosztizált. A mai ismereteink szerint — az előző év jóval nagyobb fizetésimérleg-hiányához ké­pest kisebb — körülbelül 600 millió dollár lesz az idei. Ezzel kapcsolatban a kereskedelmi áruforgalom­ban elért alapvető fordulat­ra hívta föl a figyelmet az államtitkár. Mint mondotta, az idei terv mintegy félmil- liárd dolláros növekedést, irányzott elő, s az első ki­lenc hónap eredményeként megállapítható: 600 millió dolláros szaldójavulás tör­tént. Az év hátralévő részé­ben is olyan változásokra lehet számítani, amelyek egy ilyen teljesítményjavu­lást éves szinten is valószí­nűsítenek. Leszögezhető te­hát: a külgazdasági egyen­súlyi pozíciónk tekintetében a kormány stabilizációs munkaprogramjának meg­valósítása eredményes és sikeres. (Folytatás a 2. oldalon.) Budapesten találkoznak a VSZ külügyminiszterei Budapesten tartja soros ülését Október 28—29-én a Varsói Szerződés Külügymi­niszteri Bizottsága. CSEPEL ÚJ PIACA: „A négy kis tigris" NSZK-beli, olasz, svéd, angol, osztrák és francia cé­gek a legjelentősebb vá­sárlói a Csepeli Fémműnek, amely különféle színesfém­szalagokat és acélszalagot exportál. Legutóbb az Egye­sült Államokban adtak el ezekből az értékes magyar exportcikkekből 4 millió dollárért, kisebb tételben pedig egy egyiptomi cég is rendelt a csepeliektől. A vállalat ugyancsak a közel­múltban kísérletet tett a világpiacon „négy kis tig- ris”-ként emlegetett Tajvan, Szingapúr, Hongkong és a Koreai Köztársaság piacai­nak meghódítására ■— azaz útnak indították az első próbaszállítmányokat ezek­be az országokba. A csepeli gyár az idén háromnegyed év alatt any- nyit exportált a tőkés piac­ra, mint tavaly összesen, vagyis 21 millió dollárért, s így az 1988. évi teljes tőkés exportjuk várhatóan 32 mil­lió dollár lesz. Fejti György Veszprémben Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán és csütörtökön Veszprém megyében tett lá­togatást. A KB titkára tájé­koztatót hallgatott meg a térség politikai és gazdasági helyzetéről, az időszerű fel­adatokról. Szóba került egy, a lakosság közhangulatát bántó tényező, nevezetesen, hogy a megyében lévő kato­nai alakulatok mozgásukkal, nagy zajjal járó gyakorlata­ikkal zavarják a lakosság nyugalmát. A megye vezetői­nek közbenjárása eddig eredménytelennek bizo­nyult. A Központi Bizottság tit­kára szerdán délután Sü­megre utazott, ahol a város politikai, társadalmi és gaz­dasági szervezeteinek kép­viselői előtt előadást tartott. Csütörtökön a megye köz- igazgatási, rendőri és igaz­ságügyi szerveinek vezetőivel, tanácskozott. Ezután a honi légvédelem hadtestének pa­rancsnokságára látogatott, megszemlélte a harcálláspon­tot, majd megtekintette Veszprémben az épülő hely­őrségi művelődési otthont. A program Tapolcán folytató­dott, ahol Fejti György részt vett és felszólalt a városi ta­nács ülésén, a VII. ötéves terv teljesítésének tárgyalá­sakor. A KB titkára itt az aktuális teendők mellett el­sősorban a népképviseleti szervek növekvő jelentőségé­ről, szerepük fontosságáról beszélt. Fejti György ellátoga­tott a helyi rendőrkapitány­ságra is, végezetül felkeres­te a nemesgulácsi Bada­csony Mezőgazdasági és Ipa­ri Termelőszövetkezetet. árasztották el. Munkájuk eredményeként a bányatűzre utaló szénmonoxid szint olyan alacsony értékűre esett vissza, hogy a jó minőségű faszenet adó telepben zavar­talanul dolgozhatnak a fejté­si csapat tagjai. A bányatűz megelőzését szolgáló védeke­zést is folytatják: továbbépí­tik a tűz elfojtására szolgáló iszapgátat, a fejtés hátolda­lát pedig, az odavezetett csö­veken át, hűtőfolyadékkal itatják át. (MTl-fotó— E. Várkonyi Péter felv.) Befejeződött a közös hadgyakorlat Csütörtökön véget ért a Magyar Néphadsereg alegysé­geinek, valamint a Szovjet Hadsereg kijelölt törzseinek és csapatainak részvételével hazánkban megtartott közös hadgyakorlat. A katonai te­vékenységben részt vevő ala­kulatok megkezdték vissza­térésüket helyőrségeikbe. Kikötő a Dunán. I Orazágoi konferencia Kaposváron Az elmaradott térségek fejlesztéséről Ahelyett, hogy csökkent volna az elmúlt két évben az elmaradott térségek szá­ma, még újabb területeket is ide kell sorolnunk, mivel a gazdasági fejlődés üteme is elmaradt a kívánttól. Mindez a gazdaságilag el­maradott térségek fejleszté­sének gondjairól és tapasz­talatairól Kaposváron, más­félszáz tanácsi és gazdasági szakember részvételével ren­dezett tanácskozáson hang­zott el, amelyet dr. Gyene- sei István, a megyei tanács elnöke nyitott meg tegnap délután a Technika Házá­ban. A plenáris ülésen részt vett dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára is. Dr. Craveró Róbert, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese előadásában arról szólt, hogy növekedtek a foglalkoztatási gondok, sok helyütt a munkáltató mond fel néhány dolgozónak, új munkahelyet viszont csak ott érdemes létrehozni, ahol az üzem gazdaságosan tud működni. A legismertebb hátrányos helyzetű terüle­tek mellett — Ózd és Bor­sod több térsége ■— az or­szág más részein is vannak támogatásra szoruló körze­tek. A kormány 1986-ban készült programja szerint hét megye 53 térségét nyil­vánították gazdaságilag el­maradottnak, s létrehozták a központi területfejlesztési alapot, évente hárommilliárd forintot biztosítanak az el­maradott térségek támoga­tására. Ezt az összeget az inflációt ellensúlyozva fo­lyamatosan növelik. Craveró Róbert a felzár­kóztatás eredményeit átte­kintve egyebek között hang­súlyozta: a program időará­nyos teljesítése — sőt túl­teljesítése — nyomán az öt. évre tervezett mintegy húsz­milliárd forintos fejlesztés­ből az év végéig tizenegy milliárd valósul meg, s a kilencvenes években befeje­ződő további, több mint öt. és fél milliárd forint érté­kű fejlesztés is folyamat­ban van. A megvalósult be­ruházások némelyike hosz- szabb távra szól, a haté­kony, piacképes termelést szolgálja, esetenként kon­vertibilis exportárualapot is növelő fejlesztés volt. Dr. Enyedi György aka­démikus, az MTA Regioná­lis Kutatások. Központjának főigazgatója a nehézségek­ről szólva azt emelte ki, hogy nem lehet különbséget tenni a hátrányos helyzetű területek és többi országrész között, hiszen minden tele­pülésen megjelenik a vál­ság. A gazdaság már régen nem működik normálisan, így a kialakított koncepciót is felül kell vizsgálni. Somogy három különböző területe sorolható az elma­radott térségek közé. Dr. Orosz László, a megyei ta­nács tervosztályának veze­tője elmondta: a kis tele­pülések egymástól távol es­nek, így nagyobb üzemek telepítésére nincs lehetőség, s az adó- és szabályozó- rendszer sem ösztönzi a kis- és közepes vállalatok fej­lesztését, noha a megye ezt szorgalmazná. A tanácskozás ma szek­cióülésekkel folytatja a mun­káját. Jövő év január 28—29-én Újságírók közgyűlése A Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmá­nya csütörtökön ülést tartott. A testület úgy döntött, hogy novemberben társadalmi vitára bocsátja a szövetség mun­kájának megújítására tett javaslatát, s a szövetség 1989. január 28—29-én megtartja előrehozott közgyűlését. Az el­nökség javaslatát figyelembe véve a választmány ajánlást fogadott el a MUOSZ helyi csoportjai és szakosztályai ve­zetőségének újjáválasztására, valamint a közgyűlési küldött­választás módjára. Ezt követően a választmány munka- bizottságokat kért fel, tegyenek javaslatot az Alapszabály és az Etikai Kódex módosítására, s külön bizottságot vá­lasztott a jelölések előkészítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents