Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

Tisztelt Szerkesztőség ! Az idén tavasszal a homokszentgyörgyi Arany Homok Tsz vállalkozókat keresett a szuloki dohány termeszté­séhez. A feladat az volt, hogy le kellett szedni a dohány virágát, a mellékhajtásokat és éréskor a levelet. Egy holdra 25 ezer forint hasznot ígértek a gazdáknak. Július 18-tól szeptember 7-ig hétvégeken szedtük a dohányt, és teljesítettük a vállalt feladatokat. Általában vasárnap szedtük a leveleket, hétfőn báláztuk s rakodtuk. Addig a leszedett levelek ott fonnyadtak a napon, ami súly- és minőségveszteséget okozott. Le is minősítették rende­sen a dohányleveleket. Háromheti ígérgetés után október 12-én jött a levél, hogy személyesen felvehetjük a díjazásunkat. Előbb azonban — mint utólag kiderült — azt írtam alá, hogy elfogadom az elszámolást, majd a nagy „dohány” követ­kezett. összesen 2146 forintot kaptam kézhez. Az elszá­molás szerint én augusztus 1-jén szedtem először a do­hányt, ,s csak négy alkalommal szedtem. Reklamálni nem lehet, mert sem átvételi bizonylatot nem kaptam a leszedett és leadott dohányról, s a területet sem lehet már megnézni, mert azonnal betárcsázták. Az elszámo­láson IV. osztályba sorolták az általam leadott dohányt. Akkor szedtük a dohányt, amikor a tsz telefonált, hogy most 10 mázsát kell szedni. Több mint háromezer fo­rintot fizettem csak a napszámosoknak, az üzemanyagot nem is számolom. Ráfizettem p vállalkozásra, elismerem. Ráfizetett a tsz is? Ilyen dohányárak mellett, ilyen szervezéssel, ilyen minősítéssel és elszámolással biztosan. Tíz mázsa dohányt nem számoltak el, amit leadtam, de fecni papírokra je­gyezték csak fel az átadás tényét, így nem csoda, ha el­kallódott. A jövő nyáron még gyesen leszek. Felajánlok egy nap dohányszedést — ingyen. De vállalkozni nem fogok! Tisztelettel: Remete Jánosné somogytarnóca, Zöld Mező u. 4. Közlekedésbiztonsági ellenőrzés Világítási gondok Az októ­beri közle­kedésbiz­tonsági el­lenőrzések során Bar­cson és kör­nyékén tegnap volt az akció. Alkoholszondával lepték meg a gépkocsivezetőket, sőt a szállításvezetőket is. Va­lamennyi szonda negatív eredményt mutatott, nem ta­lálkoztak ittas járművezető­vel. Mivel reggel nagy köd kö­szöntött a városra, kirívó szabálytalanságnak számí­tott, hogy a járművek veze­tői nem tartják be a „lát­ni és látszani”-elvet. Látni akarnak, de látszani nem. Sokan még mindig nem is­merik eléggé az 1986 óta ér­vényben levő rendelkezése­ket és a tompított fényszóró helyett a helyzetjelzőt hasz­nálják menet közben is. Né- hányan pedig még az ebből fakadó balesetveszélyt sem veszik figyelembe. Az akció elsődleges célja a megelőzés, a figyelemfelhívás volt, de bizony akadnak a helyszíni bírságok mellett feljelenté­sek is. Feljelentették az in­tézkedő rendőrök a vezetői engedély nélkül motorozó fiatalembereket csakúgy, mint annak a gépjárműnek a vezetőjét, aki a Csurgó és Babócsa közti utat féklámpa, illetve izzókészlet nékül akarta megtenni. KÉTFORINTOS ÜGY Két forint a vadgesztenye kilója a felvásárlóban. Nem nagy összeg, ám több a semminél. Miért írom ezt? Azért, mert akik ma vitték például Kaposváron a Jó­zsef utcai átvevőhöz, azok csak annyit kaptak a pénz helyett, hogy „gesztenyeát­vétel nincs”. Mivel hiába csörgettük az említett átve­vőhely tulajdonosának tele­fonját, az Erdei Termék Vállalat üzemvezető-helyet­Lakástűz a központban HOL ÉJSZAKÁZIK A Lángol egy lakás Kaposvá­ron az Ady Endre utca 1. szám alatt az udvarban — szóltak be szerkesztőségünk­be tegnap délután. A hír va­lóban nem volt kacsa, a helyszínre csak egy ötven­fős embergyűrűn áttörve tudtunk odajutni. A tűzol­tók rögtönzött értékeléséből annyit tudtunk meg, Ihogy egy olajkályha műszaki meghi­básodása okozta a tüzet. A lángokat már eloltották, a tulajdonos főbérlő nem szen­vedett sérülést. A lakásnak — amely mindössze egy szobából állt — az ostromállapota lehan­goló volt, a falakon megrepe- dett a vakolat, a szőnyegek­be éppúgy belekapott a láng, mint a ruhákba. Báli Ottó, főbérlő kormos arccal, megpörkölt hajjal válaszol kérdéseinkre: — Az idén először gyűj­téséhez, Kulcsár Ferenchez fordultunk: •— Hétfő volt az utolsó nap a vadgesztenye átvéte­lére, így bár nem ismerem az ottani átvevőt, úgy vé­lem, az aszerint járt el, amilyen rendeletet kapott. — Mit csináljanak most azok, akik ezt nem tudva mégis gyű jöttek gesztenyét? — Mi még veszünk át gesztenyét korlátozott meny­FŐBÉRLŐ? tottam be az olajkályhát. Nem tudom, mi történt vele, nehezen gyulladt meg. Meg­próbáltam utántölteni, és hamarosan azt vettem ész­re, hogy ég a kályha környé­ke. Tudtam, hogy vízzel nem sokat érek el, így homokkal próbáltam oltani. — Megtagadta, hogy kór­házba menjen. Miért? — Nincs nekem semmi ba­jom! Ettől a kis égéstől nem ijedek meg ... Közben a tűzoltók meg­vizsgálták a kályhát, amely­nek még az adagolócsöve is három darabban került elő. Odabenn füst, korom, lehe­tetlen, tűz utáni állapot. — Hol fog éjszakázni? — kérdeztem Bóli Ottót. — Hát itt! — mutat a ki­égett lakásra kissé bizonyta­lanul. B. J. Somogyi Néplap XLIV. évfolyam, 251. szám 1988. október 20., csütörtök TUDÓSOK TANÁCSKOZÁSA KAPOSVÁRON Á regionális kutatásokról A Magyar Tudományos Aka­démia Pécsi Akadémiai Bi­zottsága eLnôkségénék tagjai tartottalk tegnap délután re­gionális tudománypolitikai tájékoztatót a megyéi tudós­klub tagjai részére Kapos­váron, a Tudomány Házá­ban. Az elsősorban a négy dél-dunántúli megyében fo­lyó tudományos kutatások összehangolását célzó ta­nácskozáson részt vett Tigyi József akadémikus, a Ma- gyar Tudományos Akadémia alelnöke, Flerkó Béla aka­démikus, a PAB elnöke és Czeglédi Béla főtitkár. Az elmúlt évek több pél­dát is adtak arra, amikor az egyes megyékben dolgozó tudósok nem ismerve egy­más eredményeit, hasonló témán dolgoztak, s arra is, hogy az egyes pályázatok nem mindig az adott térség­ben legfontosabb témák ku­tatóit és valóban tudomá­nyos értékű munkáit ösztö­nözték. A tegnapi tanácskozás a szellemi értékekkel való jobb gazdálkodás és a me­gyékben folyó főbb kutatási területek megismertetése mellett azt is szolgálta, hogy a somogyi tudósok érdemib­ben vegyék ki részüket a regionális kutatásokból. Kanyar József akadémi­kus, a megyei tudósklub el­nöke ilyen, a kutatók szá­mára számos lehetőséget kí­náló témaként említette az új igazgatási struktúrát, amelyet a megyei tanács kíván kialakítani. E meg­újulás számos eleme — mint mondta — csupán tu­dományos szintű feltáró­munkára alapozva lehet iga­zán eredményes. A tudománypolitikai ülés alkalmat adott a megyében folyó kutatási témák „lel­tárba vételére” is. Ennek kapcsán felmérik ugyanis a somogyi tudósok eddigi eredményeit, publikációit, s a jelenleg kutatott témákat. OKTÓBER 24-ÉN: Novopress rejtvény­sorsolás Az ország több mint negy­ven helységéből érkezett rejtvénymegfejtés a Pécsett megjelenő Novopress hirde­tőújság szerkesztőségébe. A legtöbbet Somogy bői küld­ték. A Novopress október 24-én (hétfőn) délután 5 óra­kor rendezi Pécsett a Kon­sum étteremben a nyilvános műsoros rejtvénysorsolást, amelyen több baranyai cég és a szerkesztőség értékes díjait is kisorsolják. A Novopress szerkesztő­sége bízik abban, hogy a somogyi rejtvényfejtők kö­zül jó néhányon ott lesznek a sorsoláson, a mecsekalji városban. A mátraalji szőlősgazdáknak emléket állítottak Gyöngyösön. Az Április 4. téren fölállított Kapások című szobor Kliegl Sándor szegedi ^szobrászművész Alkotása. Sár a főutakon nyiségben. Itt járt például nálunk ma a somogyszili úttörőcsapat, ugyancsak ez­zel a panasszal. Mit lehe­tett tenni, átvettünk tőlük 154 kilót. Mi sem tudunk nagyobb tételt fogadni, de aki nem tudja hova vinni a gesztenyét, behozhatja hozzánk. Eddig a kétforintos ügy. Ezúttal rugalmasan, nem bürokrataként viselkedett egy üzemvezető-helyettes. Pedig annyit is mondhatott volna : a rendelet az rende­let... A teherautó kereke meg­pörög az őszi földön. A gu­miminták közé beül a sár, s csák a földútról kiérve, az aszfalton potyog ki közüle. Hogy a rakomány cukorré­pa-e vagy tűzifa, kukorica vagy műtrágya, ne firtassuk. Ugyanígy cammognak elő a friss szántásról a traktorok, a vetőgépek, és a talajelő­készítők. Sorolni lehetne a honvédségtől a volánig, a téeszektől az állami gazda­ságokig azokat a sárhordó­kat, akik (amelyek) ősszel az utakra hordják a földet. Érdemes-e nyomozni a konkrét tettesek után? End- rédi János, a Közúti Igaz­gatóság főmérnöke szerint: — Az úttestre fölhordott földet annak a sofőrnek kel­lene letakarítania, aki föl­vitte. Adott esetben a mun­káltatónak, ha rendszeres sárföl vitelről van szó. Szin­te megoldhatatlan a helyzet, minden tavasszal és ősszel az útellenőrzések során fi­gyelmeztetjük a cégeket, hogy takarítsák le a fölhor­dott sarat. Van aki megte­szi, van aki arra kér ben­nünket, hogy mi takarít­sunk, ők szívesen megfize­tik a munkadíjat. Nem mú­lik el év, hogy a megyei ta­nács ne róna ki büntetést a sárrázókra. — Mit szól ehhez a Ka­posvári Cukorgyár, amely — legalábbis úgy gondoltuk — egyike a sárfölhordók- nak? Visenyei Róbert szállítási osztályvezető: — Valóban évről évre kritikus például a tátom- puszta—magyaratádi sza­kasz. A sarat azonban nem mi hordjuk föl, mert a ré­patelepre a tsz viszi oda a répát, onnan pedig a Vo­lán hozza be hozzánk. Az a véleményem, hogy a tet­teskeresésben elfeledkezünk olyan tényekről, hogy a be­kötőutak lebetonozására senkinek sincs pénze. Kény­szerű a helyzet; nem lehet a kerekeket „megmosdatni" mielőtt a betonra gurulná­nak. A megye sok-sok pont­ján gond ez, de az a ta­pasztalatom, hogy a szállí­tások közben is rendszere­sen és a szállítási szezon után is mindenki kötelessé­gének érzi, hogy letakarítsa az utakat. Az osztályvezető szerint a sárrázás ellen a legjobb or­vosság a száraz ősz, mert ha tartós esőzések lesznek, bizony, még inkább megtel­nek nyálkás, sáros földdel a somogyi utak. Tarka sorok AFORIZMÁK Az individualista vol­taképp eretnek. Csaik ak­kor menekül meg a máglyától, ha eléggé erős ahhoz, hogy eret­neksége segítségével új vallást alapítson. (J. Cocteau) A férfiak nők nélkül ostobává válnak, a nők pedig férfiak nélkül el­hervadnak. (A. Csehov) Az amerikai elnök cselekvőképes. Feltéve, ha tudja, hogy egyálta­lán mit akar. De sok­szor éppen ez a bökke­nő. (H. Kissinger) Érdekes volna megtud­ni, hogyan teremtődött meg az első két ember. De igen megnyugtató, hogy legalább azt tud­juk pontosan, miként teremtődött meg a har­madik. (p. sellers) A nagy siker gyakran csupán szerencsés félre­értés. (D. Milhaud) Szeretném tudni, hány nő kívánta már a po­kolba jó hírnevét! (N. Mailer) A valóban független nőnek nem kell a füg­getlenségét reklámoznia. Számára ez olyan ma­gától értetődő, akár a szívdobogás vagy a lé­legzés. (G. Masina) A nők több pénzt köl­tenek, mint amennyit a férjük keres, hogy az emberek azt higgyék: a férfi többet keres, mint amennyit a nő költ. (D. Kaye) Veszekedés — Ne veszekedjetek megint, adjatok kezet egymásnak — békíti két fiát az anya. A két fiú kezet fog. — Én azt kívánom ne­ked, amit te kívánsz nekem — mondja az egyik. — Hát már megint kezded? — feleli a má­sik felháborodottan. Üzenőfüzet Erzsiké bánatosan megy haza az iskolából. A tanító néni ezt írta be az üzenőfüzetébe: „Ked­ves anyuka, kérem a kislányt gyakrabban mosdatni, mert büdös!” Az anya visszaír: „Kedves tanító néni! Nem szagolni! Oktatni! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA Föszerkesztő-h. : dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-644. Telei: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-644. Postacím: Kaposvár, Pf. : 31. 7401 Felelős kiadó: Pordány H. László igazgató Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hirlapkézbe- sitő postahivatalnál, a hirlap- kézbesitőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel u. 10 a. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft. félévre 258 Ft. ISSN 0133—0608

Next

/
Thumbnails
Contents