Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-19 / 250. szám

1988. október 19., szerda Somogyi Néplap 3 Lengyel siaksserveieti küldöttség Somogybán ELŐTÉRBEN AZ ÉRDEKVÉDELEM Rövidváltás után ötnapos látogatásra érke­zett megyénkbe Somogy testvérmegyéjének, Ciecha- nównak kéttagú szakszerve­zeti delegációja. A barátként érkezett lengyel szakszerve­zeti aktivistákat, Andrzej Gwozdzikot, a Szakszerveze­tek Megyéi Szövetsége elnö­két és Andrzej Wojtczukot. a szövetség elnökségi tagját a Szakszervezetek Somogy Megyei Tanácsa székházá­ban dr. Exner Zoltán vezető titkár fogadta, s egyben át­tekintést adott a somogyi szervezet előtt álló felada­tokról. A küldöttség a prog­ram szerint megismerkedik a dél-balatoni üdültetés, a Balatonboglári Mezőgazda- sági Kombinát, a megyei kórház és a Kaposvári Ruha­gyár szakszervezeti bizott­ságainak feladataival. A tegnapi baráti találkozó előtt Andrzej Gwozdzikot, a ciechanówi szakszervezetek megyei szövetsége elnökét a lengyel szakszervezetek fel­adatairól kérdeztük: — Számos kérdés foglal­koztat bennünket — mond­ta a szakszervezeti vezető. — Legfőképpen, hogy ponto­san megállapítsuk a szak- szervezet helyét és szerepét a társadalomban. Erősíte­nünk kell az érdekvédelmi funkciót. Az árak és bérek kialakításába, alakulásába is bele akarunk szólni. Je­lenleg több fő kérdésre ke­ressük a legoptimálisabb vá­laszt. Ezek mindegyike konk­rét, így például a közellátás, az élelmezés. A megoldás­hoz — fejezte be válaszát a lengyel küldöttség vezetője — a magyar tapasztalatokat is figyelembe vesszük. A Kaposvári Cukorgyár­ban Ház László főmérnök­től megtudtuk: jól megy minden. — Ez a tény ebben a mű­szakban abból is lemérhető, hogy Pintér Józsefnek, a nyersgyári technológiai cso­portvezetőnek jó a hangu­lata. ö annyira a szívén vi­seli a teljesítményt, hogy ha valami nem jól megy, az az arcára van írva. A csoport- vezetőt — vagy ahogy cu­korgyári nyelven hívják, a főmanipulánst — a műszer­tábla előtt találtuk. — Ezen a táblán követhe­tő a répa útja a mosótól egészen addig, amíg sűrűié lesz belőle. Tulajdonképpen az a feladatom, hogy e fo­lyamatokat figyeljem, s ne legyen fennakadás. 1959-ben került ide a gyárba segédmunkásnak. — Tíz év múlva elvégez­tem egy tanfolyamot, s be­tanított munkás lett belő­lem. Mire 1973-ban elkezd­tem a szakmunkásképzőben tanulni, már mindent ismer­tem a gyárban. A tanulásra azonban szükség volt, mert előtte azt tudtam, hogy mit hova és mennyit, de azt nem, hogy miért. Enélkül pedig hiába minden, nem lehet jól dolgozni. Lassan harminc éve ebben a gyár­ban dolgozom, de még min­dig tanulok, mindegy hogy kitől, ha újat, jót mond, bárkit szívesen meghallga­tok. — A főmérnök azt mond­ta, ha olyan probléma van itt a nyersgyárban, amit nem tudnak kijavítani, csak önnek érdemes szólni. — Régebben, talán tíz éve, lehet, hogy így volt. Szeren­csére azonban jönnek fiata­lok, akik gyorsan akarnak tanulni, és figyelnek min­denre, amit az idősebbek csinálnak. Vannak is már olyan szakmunkásaink, akik mindazt meg tudják csinál­ni, amit én. — Van-e olyan kritikus pont ebben a folyamatban, amire fokozottan kell fi­gyelnie? — Nehéz lenne ilyen fon­tossági sorrendet felállítani, hiszen már a répa vágására is nagyon kell figyelni. An­nak a minősége meghatá­rozza a lényerést, ami az egész további munkát befo­lyásolja. Talán a legna­gyobb figyelmet a bepárlók átkötése igényli. Ha ott va­lami nem sikerül, az kihat mindenre visszafelé, de a cukoroldal munkáját isvisz- szafogja. Ezenkívül ott dől el az energiaforgalom, s bi­zony, egy hiba súlyos pénz- kieséseket okozhat. Ezért minden átkötésnél ott va­gyok, irányítom a munkát. Pintér Józsefen annyira látszik munkájának a sze- retete, hogy megpróbálom rávenni egy kis szentimen- talizálásra. — El tudná képzelni eny- nyi idő után, hogy máshol dolgozzon? A válasz azonban más, mint amit vártam: — Ha fiatalabb lennék, lehet, hogy belevágnék va­lami másba. Tudja, mi, ré­giek akkoriban azért jöt­tünk a cukorgyárba dolgoz­ni, mert máshol ennyi pénzt nem lehetett keresni, mint itt a kampány alatt. Most a szombat—vasárnapi mun­kánkért nem pénzt kapunk, hanem szabadnapot, de hát ezért a boltban nem tudunk vásárolni! Pedig megdolgo­zunk érte, tegnap este tíz­kor fejeztük be a munkát, ma reggel hatkor már újra itt volt mindenki. Nehéz megszokni ezeket a rövid­váltásokat. Nekünk száz napig csak a hosszúváltás a pihenő, amikor szombat dél­után kettőkor hazamegyünk, és csak vasárnap este tízre kell újból itt lenni. De nem érdemes panaszkodni; ennyi idős fejjel már nem tudnék valami mást jól megtanul­ni, rosszul meg nem akarok dolgozni. A beszélgetés alatt újból visszaérünk a műszertáblá­hoz; ott Kopári József szól a főmanipulánsnak : fogytán a mésztej. Pintér József el­köszön, s eltűnik a gyár gyomrában. Pár perc múlva a szintjelző megindul föl­felé ... Varga Ottó A KŐVETKEZŐ LÉPÉS A somi föld kincse „Iskolapadban"a középvezetők Évekkel ezelőtt a Közpon­ti Földtani Hivatal geológiai fúrást végzett az addig még nem kutatott Som térségé­ben, a földtani szelvények megismerése végett. 1500 méterre fúrtak le, de már 800 körül 60 fokos vizet ta­láltak. Ekkor a Magyar Ál­lami Földtani Intézet tanul­mányt készített a kút hasz­nosítására, s ezt eljuttatta a Siófoki Városi Tanácshoz. Közbejött a földrengés, amely tönkretette a nagy vízhozamú kutat. A balatoni úgynevezet háttértelepülé­sekkel kapcsolatos tervek készítője, a VÁTI — miután értesült létezéséről — szám­ba vette a melegvíz haszno­sításának lehetőségeit a programban. * A siófoki városkörnyéki bizottság legutóbbi ülésén ezzel a témával foglalkozott. — A tanácskozásra meg­hívtuk a geológia szakem­bereit, valamint azoknak a szerveknek, intézményeknek, cégeknek a képviselőit, ame­lyek később érdekeltek le­hetnek a melegvíz haszno­sításában — tájékoztatott bennünket Somogyi Gyula, a városkörnyéki bizottság el­nöke. — A téma roppant izgalmas, hiszen ha az el­képzelések megvalósulhat­nák, a Balaton egész keleti medencéjének idegenforgal­mi viszonyai megváltoznak (jó irányba), s a másfél— két hónapos szezont egész évre meg lehetne hosszab­bítani. Az értekezleten a földtani intézet főosztályvezetője, Tóth György, illetve Kárpá­ti György, a földtani hivatal főgeológusa a víz összetéte­lét, értékeit ismertette (föl- tehetőleg gyógyvízzé lehet majd nyilvánítani), majd Majer Antal, a VÁTI üdü­lőterületi főmérnöke a fej­lesztés koncepcióiról adott részletes tájékoztatót. A nem éppen szerencsésen sikerült balatoni fejlesztésekből okul­va ezúttal a teljes infra­struktúra kiépítése, általá­ban a minőségi turizmus feltételeinek megteremtése a cél. Tegyük hozzá: a távo­labbi cél. S mi az, ami már most is eredménynek mond­ható vagy feladat, tennivaló a tanácskozás határozatai alapján. — Az értekezleten a Ma­gyar Hitelbank úgynevezett szándéknyilatkozatot tett, s ezt várjuk a többi érdeklő­dő intézménytől is — mond­ta Somogyi Gyula. — A BIB, a Siófoki Városi Ta­nács és a többi érdekelt ta­nács megbízta a VÁTI-t, hogy a további szakmai egyeztetéseket végezze el. A töbibi között geofizikai méré­sekre van szükség avégett, hogy megfelelő biztonsággal létesíthessenek egy új kutat. Csak ezután lehet majd ide­genforgalmi hasznosításról beszélni. Ha ezeket a mé­réseket elvégzik, s a szán­déknyilatkozatok is megér­keznek, akkor alakítható egy részvénytársaság a fejlesz­tés megvalósítására. A tanácskozáson részt vett dr. Győri József, a megyei tanács elnökhelyettese is, aki egy komplett tervezetet kért á hasznosítás lehetősé­geiről, hogy a Kereskedelmi Minisztérium illetékeseivel kellő alapossággal tárgyal­hasson e témáról. Tegnap délelőtt nyitotta meg kapuját a vásárlók előtt a Budaflax Tabi Kemping­cikk Leányvállalat kaposvá­ri mintaboltja. A tabiak bő­víteni szeretnék szakbolthá­lózatukat, ennek az egyik állomása a Kaposváron most felavatott üzlet. Buda- kalászon és Tabon évek óta működik már hasonló; az ott szerzett tapasztalatokat is figyelembe véve alakítot­ták ki az új boltot. A vállalatnál több mint harminc éve varrnak sátra­kat és jelenleg csaknem kétszáz különböző típus ké szül. , Természetesen nem tudják az összesét összeállí­tani az új üzletben. Éppen ezért a sátrakat katalógus alapján kínálják a vevők­nek, de a megrendelést kö­vető egy-két héten belül át­vehető a kiválasztott sátor. A gyár munkatársai arra is vállalkoznak, hogy a vásár­lók igényei szerint akár egyedi megrendelés alapján VÁLTOZIK A SZEMLÉLET Egyre nagyobb feladatok hárulnak a középvezetőkre. Ezeket csak akkor tudják megoldani, ha korszerűek az ismereteik. Éppen ezért szer­vezett a Csepel Egyedi Gép­gyárának Kaposvári Nehéz­gépgyára tanfolyamot a kö­zépvezetőknek az MTESZ és az Országos Vezetőképző Központ közreműködésével. — Az volt a szándékunk ezzel, hogy az újra, a váltás­ra fölkészítsük a gyár kö­zépvezetőit — mondta Ak- kerman József igazgató. — Mindenhol, így nálunk is szemléletváltásra van szük­ség. Most mindenkinek mód­ja van fölelevenítenie a ve­zetési ismereteit és a „ho­gyan tovább”-bal is foglal­koznia. A már megtartott néhány foglalkozás az alap felidézésében segít, a továb­biakban pedig abban, hogy újat hozzunk a középvezetők gondolkodásába. Mert nem is elkészítik a sátrakat. Ugyanez vonatkozik a kü­lönféle ponyvákra is, hiszen a vállalat másik fő profilja a természetes és műanya­gokból (PVC-ből) készülő takarók hegesztése és var­rása. A ponyvák legnagyobb részét külön-külön megren­a tárgyi tudással van prob­léma, hanem a szemlélettel, így- alakítottuk ki a tema­tikát is. Nem kis dolog az, hogy a középvezetők kéthe­tente kiesnek egy napra, mégis vállaltuk a cél érde­kében. Megnéztem a képzés te­matikáját: nagyon érdeke­sek az előadások és a foglal­kozások. A hallgatók megis­merkedtek például a vezeté­si stílussal, a vezetési mód­szerekkel, a csoportos alko­tótechnikákkal, az értekez­letvezetéssel. Szó lesz a ve­zetői viselkedésről, az úgy­nevezett konfliktuskezelés­ről, megtanulják, mi a munkahelyi kiscsoport sze­repe a teljesítmény növelé­sében. Érdekes téma az is, miként válasszák ki a dol­gozókat, hogyan értékeljék a teljesítményüket és hogyan ösztönözzék őket. A foglal­kozások részben közösek, részben kiscsoportosak, s felhasználják a videót is. delés alapján gyártják majd le. A mintabolt pult­jain is megtalálhatjuk a gyár ságvári varrodájában készült Lee Cooper márká­jú farmereket is. Aki önmaga akarja meg­varrni saját sátrát vagy ép­pen a meglevő sátrat kelle­— Nagyon régen volt szer­vezett továbbképzés a veze­tőknek. egy-egy jutott el kö­zülük Budapestre, az Orszá­gos Vezetőképző Központba — magyarázta Varga János személyzeti és tanulmányi osztályvezető. — Az új hely­zetben viszont fontosnak tar­tottuk a középvezetők kép­zését, mindenekelőtt a szemléletük megváltozásai. A Technika Házában tartott előadások és foglalkozások nagyon hasznosak. Biró Jánosné személyzeti és tanulmányi előadó sze­rint az Országos Vezetőkép­ző Központ tematikája fi­gyelembe veszi a vállalat egyéni igényeit. Éppen ezért olyan a tanfolyam, hogy az alapképzéstől jut­nak el a magasabb szintre. — Tulajdonképpen új tí­pusú vezetőképzés ez, amely úgynevezett tréningmódszert alkalmaz — mondja Varga János —, egy-egy problémát ne megfoltoznia, az ezután könyedés megteheti, hiszen a szakboltban a különféle vásznak méterre is megvá­sárolhatók, sőt kisebb, folt­nak való darabokat is árul­nak. Már az első nap nagy keletje volt a farmeranyag- daraboknak is. megoldatnak a csoporttal, s utána elemzik. Bank József munkaügyi osztályvezető a tanfolyam egyik résztvevője: — Én örülök a vezetőkép­zésnek, hasznosnak tartom. Ismerem a tematikát, éppen ezért sokat várok tőle. S azt hiszem, hogy nemcsak a középvezetőknek, hanem ál­talában a vezetőknek mind­nek hasznos lenne ide eljár­ni. A gyakorlati példák, az esetjátékok le is kötik a hallgatókat... Én azt mon­dom, hogy ez már régen kel­lett volna! Nálunk most in­dult el egy fejlesztés, s amit hallunk, az éppen összefügg vele. — Arról van szó, hogy ke­rüljenek lejjebb a döntések — így Bíró Jánosné. — Meg a felelősség — tet­te hozzá Varga János. — Amikor a foglalkozásokon megbeszéljük az elveket, ak­kor azt is látjuk, hogy a vál­lalat ebbe az irányba moz­dul el a szervezet korszerű­sítésével, a döntési jogkörök helyretételével, mivel most rendkívül kevés idő jut a végrehajtásra a sok lépcső­fok miatt. — Van néhány téma, amit jó lett volna megtárgyalni, így kimaradt a vezetők idő­vel való gazdálkodása is — jegyezte meg a személyzeti és tanulmányi előadó. — Nagyon jól megszervez­ték a tanfolyamat — dicsér­te Bank József a vezetőkép­zést. — Mindig van jelen pszichológus, szociológus, s foglalkozunk munkalélek­tannal. összehasonlítjuk az esetjátékok következtetéseit más tanfolyamokéval. Az eredmény ugyanaz. Én ezt élvezem... — Sokan megállítanak az­zal: hallották, hogy szervez­tünk ilyen tanfolyamot a kö­zépvezetőknek — említette meg Varga János osztályve­zető. — S már mondják is, hogy náluk is elkelne egy ilyen. Lehet, hogy a Csepel elindít egy folyamatot, s máshol is lesz igény a veze­tőképzésre. Lajos Géza Sz. A. Sátrak és farmerok Kempingcikkboit nyílt Kaposváron

Next

/
Thumbnails
Contents