Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-19 / 250. szám
2 Somogyi Néplap 1988. október 19., szerda Á JKSZ KB ULESE Kiútkeresés A JKSZ Központi Bizottságának az ország belpolitikai válságából kiutat kereső, hétfőn kezdődött kibővített ülése tegnap folytatta tanácskozásait. A Stipe Suvar beszámolója fölötti vitában 70-en kértek szót; véleményüket jórészt mérsékelt hangnemben fejtették ki. A légkör csak akkor forrósodott föl, amikor Milovan Popovics elvszerűtlen magatartással vádolta Stipe Su- vart, a KB elnökség elnökét A plénum visszautasította Popovics kijelentését. Branko Mikulics, a szövetségi kormány elnöke felszólalásában áttekintette az elmúlt évtized jugoszláv gazdaságpolitikáját, a téves vagy megvalósíthatatlan lépéseket, majd megállapította: az ország jövő sorsa az idén májusban meghirdetett új gazdasági reform következetes végrehajtásától függ. Veljko Kadijevics vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter felszólalásában kifejtette: reformok útján kell kivezetni az országot a válságból. A dolgozók joggal elégedetlenek ^jelenlegi helyzetűikkel, mert nem tudják maradéktalanul érvényesíteni a munkához és a becsületes megélhetéshez való jogukat — állapította meg Milan Ku- csan, a Szlovén Kommunisták Szövetségének elnöke. Jugoszlávia súlyos politikai és gazdasági válsággal küzd; egyre többen szakítják meg gazdasági együttműködésüket jugoszláv partnereikkel, a külföldi tőke másfelé fordul. A gazdag szocializmust mindaddig nem fogjuk elérni — mondta —, amíg erőnket nem állítjuk a mélyreható változások szolgálatába, nem összpontosítjuk a hatékonyabb, jobb munkára. Jakov Lazarovszki, a Makedón Kommunisták Szövetsége elnöke hangoztatta : politikánk talpkövét a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúságnak, a testvériség-egységnek kell képeznie. Szlobodan Milosevics, a Szerb Kommunisták Szövetségének elnöke minden téren gyöikeres változásokat sürgetett, és megállapította : a változásokat csak azok ellenzik, akik kiváltságaikat féltik. Elsőren- dő feladatként a koszovói válság megoldását jelölte meg. VÁLASZTÁSI KAMPÁNY Jichak Samir izraeli kormányfő választási beszédében azt fejtegette, hogy egy palesztin állam megalakítása „a harmadik világháború kirobbanásának veszélyét” idézné elő. A november elsejei választásokat előkészítő kampányban mondott beszédében Samir azzal vádolta fő riválisát, a munkapárti Simon Pereszt, hogy a közel- keleti nemzetközi konferencia összehívását támogató magatartásával ösztönzi a megszállt arab területek lakosainak fölkelését. Megbeszélések a Kremlben A Kreml Katalin-termé- ben tegnap megkezdődtek a hivatalos szovjetunióbeli látogatáson tartózkodó José Sarney brazil államfőnek és Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, az LTE elnökének tárgyalásai. A két politikus elégedettségét hangoztatta a baráti, meleg légkörben lezajlott eszmecsere után — mondta keddi * sajtótájékoztatóján Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő. — Este a Legfelsőbb Tanács Elnöksége díszvacsorát adott José Sarney és felesége tiszteletére. Sarneyt elkísérte a Szovjetunióba Roberto Costa de Abreu Sodre külügyminiszter, és szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzéval folytatott tárgyalást. Budapestről Szófiába utaxott John C. Whitehead Fejlődő gazdasági kapcsolataink Kedden Budapestről Szófiába utazott John C. Whitehead, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese, aki több kelet-európai országot érintő körutazása keretében tett látogatást hazánkban. Budapesti programjának második napján az amerikai vendéget fogadta Villányi Miklós pénzügyminiszter, s megbeszélést folytatott vele a magyar— amerikai pénzügyi kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeiről. — Grósz Károllyal egyetértettünk abban, hogy júliusi amerikai látogatása rendkívül sikeres volt, s kifejeztük kölcsönös törekvésünket a kapcsolatok további fejlesztésében rejlő lehetőségek kiaknázására — jelentette ki John Whitehead, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese kedden, a Ferihegyi repülőtéren elutazása előtt tartott sajtókonferenciáján. Az amerikai diplomata a magyar miniszterelnökkel- pártfőtitkárral és más vezetőkkel folytatott tárgyalásairól szólva elmondotta, hogy áttekintették a kelet—nyugati kapcsolatokban tapasztalható kedvező folyamatokat, így az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyának javulását. Ugyancsak elégedetten szóltak a regionális konfliktusok békés megoldása érdekében tett lépésekről. John Whitehead elismerését fejezte ki a Koreai Köztársasághoz és Izraelhez fűződő magyar kapcsolatok fejlesztésében elért eredmények és az ENSZ irak—iráni béke- fenntartó erőiben vállalt magyar részvétel kapcsán. A tárgyalásokon külön hangsúllyal szóltak annak fontosságáról, hogy mielőbb megkezdődjenek a megbeszélések az európai hagyományos haderők csökkentéséről, és ezek nyomán a kontinens erőegyensúlyát a lehető legalacsonyabb szinten teremtsék meg. A külügyminiszter-helyettes kifejtette: tájékoztatta magyar partnereit arról, hogy az Egyesült Államok érdekelt reformtörekvéseink sikerében és segíteni kívánja a piacorientált gazdaság és a demokratikusabb, pluralista társadalom megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket. — E támogatás konkrét formáiról is tárgyaltunk — tette hozzá. A két ország kapcsolatait érintve kiemelte: minden eddiginél szélesebb körű együttműködés alakult ki számos tudományágban, ösztöndíjasok képzésében és a kultúrában. Külön kitért a most megnyíló nemzetközi menedzserközpontra, hangsúlyozva: ez az intézmény kedvező lehetőséget teremt arra is, hogy túllépjenek a hagyományos kétoldalú kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokon. Mint mondotta, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes és Villányi Miklós pénzügyminiszter tájékoztatta őt a magyar gazdasági reform- program sajátosságairól, s ezzel összefüggésben kifejezte az Egyesült Államok érdekeltségét a kereskedelmi forgalom növelésében. Megjegyezte ugyanakkor, hagy a jelenleginél kiegyensúlyozottabb forgalomra törekednek, szeretnék tehát, ha Magyarország több amerikai árut vásárolna. John Whitehead szavaiból kitűnt: tárgyalópartnereinek figyelmét felhívta annak fontosságára, hogy ösztönözzék a magántőke beáramlását, amely úgy járulhat hozzá a magyar gazdasági technológiai korszerűsödéséhez, hogy nem jár újabb kölcsönfelvételekkel. Ezzel összefüggésben hangoztatta: nagy benyomást tett rá a budapesti tőzsdén tett látogatása. Kérdésekre válaszolva a külügyminiszter-helyettes kijelentette : bár tartózkodni kíván a magyar—román kapcsolatok kommentálásától, az a benyomása alakult ki, hogy a két ország viszonya jelenleg „nem olyan jó, mint amilyennek lennie kellene”. A mostani európai útja során Romániában tett látogatásakor — mint mondotta — szemtanúja volt falvak lerombolásának, s ezt az emberi jogok „tragikus megsértésének” minősítette. — A legfontosabb emberi jogok közé tartozik, hogy az emberek megválaszthassák lakhelyüket, joguk legyen ott élni, ahol apáik, nagyapáik éltek — fűzte hozzá. — Ezek az intézkedések a románokat éppúgy érintik, mint a magyar nemzetiségű román állampolgárokat. Sajnálattal láttuk a magyar nemzeGeorge Bush vezet Választási esélyek George Bush 55-38 arányban vezet Michael Duka- kisszal szemben, kereken 3 héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ez tűnik ki a The Wall Street Journal tegnap közzétett fölméréséből, amely egyúttal tükrözi: az amerikai szavazók többsége elégedetlen azzal, hogy e két jelölt között kell választania. A vezető gazdasági napilap és az NBC tv-hálózat együttes közvéleménykutatása megerősíti a többi fölmérést, amely szerint a republikánus jelölt előnye az elmúlt hetekben jelentősen megnőtt, s ha a helyzet nem változik, akkor Bush elsöprő győzelmet is arathat a november 8-i szavazáson. Dukakis és a demokratapárti tábor elismeri az ellenfél vezetését, de azzal érvel: a szavazást nem most rendezik, bár a közhangulatot befolyásoló ilyesfajta felmérések önmagukban is előnyt adnak a republikánusoknak. Dukakis csak az államok egy részében folytatja tovább kampányát. Jesse Jackson, a fekete tiszteletes, aki vetélytársa volt az elnökjelöltségért folyó versenyben, keddi tv-nyilatko- zatában kijelentette : bízik abban, hogy a demokratapártiaknak az ország szociális, oktatási, egészségügyi gondjainak megoldására tett konkrét javaslatai végül is hatnak a választókra. tiségűeket sértő román intézkedéseket, azt, hogy sokan Magyarországon keresnek menedéket. Éppen ma reggel petíciót kaptam a menekültek egy csoportjától; ebben sürgetik az Egyesült Államokat, hogy vállaljon szerepet a menekültprobléma megoldásában. Egy kérdésre válaszolva elmondotta: a magyar üzleti élet képviselőivel, köztük magánvállalkozókkal is találkozott, és véleményt cseréltek arról, hogy az amerikai üzletemberekkel közösen miként segíthetnék a gazdasági együttműködés továbbfejlesztését. E lehetőségek valóraváltása érdekében rendkívül fontosnak nevezte azt a már megindult folyamatot, amelynek révén Magyarországon a törvény- hozás megfelelő jogi kereteket teremt a külföldi tőke beáramlásának. Ahhoz, hogy a nyugat-európai, köztük az amerikai vállalatok új technológiát, magas szintű technikai tudást is hozó beruházásaik színhelyéül mind gyakrabban válasszák Magyarországot, szükség van arra is, hogy az állam tartózkodjék e vállalkozások túlszabályozásától, túlzottan szűk keretek között tartásától. Magyarország a jelek szerint ez ideig ellenállt a kísértésnek — mondotta. Egyik tudósító érdeklődésére kijelentette: látogatása során meggyőződött arról, hogy valamennyi magyar tárgyalópartnere — a legkülönbözőbb posztokon álló vezető személyiségek — a reformfolyamat elkötelezett hívei, annak továbbviteléért munkálkodnak. John Whitehead végül megerősítette : áz Egyesült Államok kormányának határozott törekvése lesz a jövőben is a kelet-európai országokkal mint független államokkal kialakított kapcsolatok erősítése, s bárkit választanak az Egyesült Államok új elnökévé, e folyamat nem szenved majd törést. MAGYAR—IRANI KAPCSOLATOK A Magyar Népköztársaság és az Iráni Iszlám Köztársaság kapcsolatai rendezettek, semmilyen vitás kérdés nem terheli őket. A két világháború között létesített diplomáciai kapcsolatok a második világégés idején megszakadtak, s 1951 óta váltak — az 1964-es évtől nagyköveti szinten — ismét folyamatossá. A két ország kapcsolataiban új fejezet kezdődött az 1979 februárjában lezajlott iráni iszlám forradalom után; a Magyar Népköztársaság az elsők között ismerte el a forradalmat követően megalakult teheráni kormányt, majd az 1979 áprilisában kikiáltott Iráni Iszlám Köztársaságot. A magasabb szintű diplomáciai érintkezés kezdete Várkonyi Péter külügyminiszter 1983 novemberi iráni tárgyalásaitól datálható, látogatását Velajati iráni külügyminiszter egy évvel később viszonozta. 1979 és 1985 között számos miniszteri és miniszterhelyettesi szintű tárgyaláson vitatták meg a gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, mezőgazdasági és egészségügyi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit. A kétoldalú kapcsolattartás eddig legfontosabb állomása Mir Hosszéin Mu- szavi iráni miniszterelnöknek — magas rangú küldöttség élén — 1986 októberében tett magyarországi látogatása volt; budapesti megbeszélései újabb lendületet adtak a kontaktusok további fejlesztésének. Az idén januárban Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár folytatott szívélyes és nyílt légkörű tárgyalásokat Teheránban. Parlamenti küldöttségek cseréjére is sor került: legutóbb Mohammad Szadeg Halhali hodzsato- leszlám, a Madzslisz (parlament) külügyi bizottságának elnöke vezetésével szeptemberben járt Budapesten az iráni törvényhozás küldöttsége, amely Korom Mihály, az Alkományjogi Tanács elnöke vezette magyar parlamenti küldöttség egy évvel korábbi iráni látogatását viszonozta. A harmadik világ államai közül Irán számít Magyar- ország legfontosabb kereskedelmi partnerének. A magyar export értéke tavaly megközelítette a 120 millió dollárt, de volt olyan esztendő — például 1982 —, amikor a két fél 250—250 millió dollár értékben vásárolt egymástól. Jóllehet Irán jelentős erőfeszítéseket tesz exportszerkezetének javítására, az ország vásárlóereje elsősorban olajbevételeitől függ, így ennek ingadozása kihat a magyar áruk iráni értékesítési lehetőségeire is. 1987-ben Magyar- ország 750 ezer tonna iráni kőolajat vett, s további olajimportról folytatódnak a tárgyalások. (A megállapodás az árkérdések rendezésétől függ.) 1984—1986 között a magyar export 12,5 százalékának megfelelő mértékben importáltunk olajtermékeken kívül egyéb cikkeket Iránból. A magyar kivitelben évekig 65—80 százalékot tett ki az alapanyagok és félkész termékek, de a nyolcvanas évek elejétől fokozott erőfeszítéseket teszünk gépek és berendezések, valamint komplett termelő létesítmények szállítására. A legnagyobb magyar exporttételek közé számít az Energiagazdálkodási Intézet és a Transelektro 40 millió dolláros szerződése; ennek alapján Heller—Forgó rendszerű hűtőberendezéseket szállítanak a Sáhid Radzsa-i hőerőműhöz. Az ügylet előzménye az az 50 millió dolláros korábbi szerződés, amelynek értelmében az is- fahani erőművet ugyanezzel a rendszerrel látták el. Megállapodás született egy 11 millió dollár értékű kerékpárgyár fölépítéséről is az iszlám köztársaságban: a Tungsram 4,3 millió dollár értékű izzólámpagyárat szállít Iránba. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat 4,5 millió dollár értékű baromfi- feldolgozó építésére és 6,5 millióért 16 hűtőház felszerelésére kötött szerződést iráni partnerekkel. Magyarország a kölcsönös előnyök alapján kész részt venni Irán háború utáni újjáépítésében. s — a szakemberek megítélése szerint — elsősorban az energiahálózat, a mezőgazdaság és az egészségügy fejlesztésében nyílhatnak erre reális lehetőségek. Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének küszöbön álló teheráni látogatása bizonyára hozzájárul a kétoldalú gazdasági kapcsolatok feltételeinek javításához is. A szovjet- átalakításról Nyilvánvalóan számos gazdasági és politikai természetű akadály tornyosul a peresztrojka útján, de a szovjet vezetés következetes irányvonala azt jelzi, hogy teljesen reális a kitűzött feladatok teljesítése. Ezt állapította meg Margaret Thatcher brit kormányfő, aki Londonban fogadta Konsz- tantyin Katusevet, a szovjet külgazdasági kapcsolatok miniszterét, aki a szovjet— brit vegyes bizottság ülésére utazott a brit fővárosba. Margaret Thatcher hangsúlyozta: hogy a brit vezetés élénk figyelemmel kíséri a szovjet átalakítás, a peresztrojka folyamatát, és azt az- egész nemzetközi közösség szempontjából rendkívül fontosnak tartja. A genfi iraki—iráni béketárgyalások sikeres felvételéről iráni külügyminiszter (balról a 2.) sajtókonferenciáján. nyilatkozik Ali Akbar Velajati (MTI — Telefoto)
