Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-17 / 248. szám

2 Somogyi Néplap 1988. október 17., hétfő Társadalmi vitára bocsátják a választási törvény tervezetét A Hazafias Népfront és a kormány a napokban társa­dalmi vitára bocsátja az or­szággyűlési képviselők és tgflgcstagok választásáról szóló törvény módosításának tervezetét. A széles körű szakmai viták tapasztalatai­ra épülő jogszabálygyűjte­mény előkészítő munkálata, it, a megújuló választási törvény főbb vonásait fog­lalták össze a Hazafias Nép­front és a Minisztertanács munkatársai. A törvénymódosítás alap­vető céljai és irányai a kö­vetkezőkben foglalhatók össze : váljon világosabbá, hogy milyen program alap­ján, ki kit képvisel; a kép­viselői és a tanácstagi vá­lasztás politikai tartalma határozottabban különüljön el egymástól; a választások erősítsék a társadalmi nyil­vánosságot, a demokráciát, a helyi önkormányzatokat ; bővüljön a választásokat körülövező jogi garancia- rendszer. Az új Alkotmány elölt vagy után A törvény megújítására a politikai intézményrendszer átfogó reformfolyamatának részeként kerül sor. A poli­tikai rendszer működésének alapvető szabályait az Al­kotmány állapítja meg. Az alapelvek módosítására nincs szükség mert kiállták a gyakorlat próbáját. To­vábbra is általános, egyen­lő, közvetlen a választójog, a szavazás titkosan történik. A választási szervek az ál­lamigazgatástól függetlenül működnek, a választás alap­vető szabályait az Ország­gyűlés állapítja meg. A vá­lasztások technikai lebonyo­lításának rendje (választók névjegyzéke, jegyzőkönyvek stb.) változatlan. A választási törvény mó­dosításának társadalmi vitá­ra bocsátott tervezete dön­tően az Alkotmány jelenlegi keretei között is megoldható módosítási javaslatokat és döntési változatokat tartal­maz. Köztudomású, hogy folyik az Alkotmány felülvizsgála­ta. Megalakultak az előké­szítő bizottságok, amelyek foglalkoznak a társadalmi rend, az államszervezet, az állampolgári jogok alkotmá­nyos szabályozásának kidol­gozásával. Hasznos, és elő­segíti az Alkotmány felül­vizsgálatát is, ha a válasz­tásitörvény társadalmi Vitá­jában elhangzanak olyan állásfoglalások és javaslatok, amelyek az említett kérdé­seket is érintik. Ennek so­rán megfogalmazódhat : cél­szerű-e az Alkotmány felül­vizsgálatának befejezése előtt a választási törvényt lényegesen módosítani, vagy erre csak az új Alkotmány elfogadását követően kerül­jön sor. Közbenső megol­dásként az is elképzelhető, hogy azokat a változtatásra megérett kérdéseket, ame­lyekben kialakul a társadal­mi egyetértés, most szabá­lyozzuk. Ez akkor indokolt, ha a képviselői és tanácsta­gi választások időben elkü­lönülnek egymástól. Minden megoldás mellett és ellen szólhatnak érvek. Ezek az érvek a társadalmi vitában erősíthetik vagy gyengíthe­tik valamelyik változatot, és alapjául szolgálhatnak a döntésnek. A Iörvénytervezet nyitott A törvény tervezete min­den szempontból nyitott, nincsenek előzetesen eldön­tött kérdések. A Hazafias Népfront által szervezett társadalmi viták résztvevői tehát alkotó módon járul­hatnak hozzá a választási törvény megújításához. A nyitottságot jelzi, hogy a tervezet 24 rendelkezése ket­tős vagy hármas döntési változatot tartalmaz. Nyitott abban az értelemben is, hogy a társadalmi vita nem­csak az adott megoldások egyikét vagy másikát támo­gathatja, hanem új, a terve­zetben nem szereplő javas­latot is kialakíthat. Egy időben vagy külön A képviselői és a tanács­tagi megbízás tartalma kü­lönböző az országos és a helyi politizálás eltérő jelle­ge miatt. Ez azonban nem tükröződik eléggé a jogi szabályozásban. Esetenként a gyakorlatban is összemo­sódnak a feladatok és a sze­repfelfogás sem teljesen tisztázott : a képviselőket helyi problémák megoldásá­ra buzdítják a választók, és ennek alapján ítélik meg tevékenységüket. Ezt a ke­veredést a választókban erősíti az is, hogy az egy időben tartott választásokon sem az egyéni programok­ban, sem a választási eljá­rásban, az agitációban nem vált el egyértelműen az el­térő jelleg. Az időbeni el­különítés segítheti, hogy markánsabban jelenjenek meg az országos és a helyi politikai ügyek, az érdek- képviseleti különbözőségek. Döntő változás attól várha­tó, ha ez a forma megfelelő tartalommal telítődik: a képviselőknek és a tanácsta­goknak jól kirajzolódó, ön­álló arculatú választási programjaik lesznek. Ezt elősegítheti a választás sza­bályainak (például: jelölés folyamata) differenciálása is. A szétválasztás fontos politikai előnye, hogy a vá­lasztási ciklus (öt év) alatt a kormányzat két alkalom­mal teremt lehetőséget . a legszélesebb körű párbeszéd­re a választókkal. Kétségtelen, hogy a szét­választással szemben reális ellenérvek sorakoztathatok fel: a választási szervek tagjai munkaterhének növe­kedése, a költségek duplá­zódása, a választási eljárás szinte állandó folyamattá válása. Az érvekre és ellen­érvekre tekintettel a törvény szövege két változatot tar­talmaz, az egyik szerint időben elkülönülne a ta­nácstagi és a képviselői vá­lasztás, a másik szerint 1990-ben még azonos napon lennének. A jelölés kritikus pontjai Egyhangú a vélemény ab­ban, hogy az 1985. évi vá­lasztások egyik legizgalma­sabb szakasza a jelölés volt, s ennek során felszínre ke­rültek a jelölési rendszer ellentmondásai. A jelzett problémák a jelölés egész folyamatának megújítását igénylik. A jelölés folyama­ta a módosítás tervezete szerint három egymásra épülő szakaszból áll : a je­löltajánlás, a jelölést előké­szítő bizottságok munkája és a jelölőgyűlés. Jelöltajánlás A módosítás szerint a kép­viselőjelölt személyére írás­ban ajánlást tehetnek a vá­lasztókerületben működő, jogi személyiséggel rendel­kező politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervek, egyesületek, gazdálkodó szervezetek, intézmények dolgozóinak, illetőleg tagjai­nak közösségei és a lakóhe­lyi kollektívák. Lakóhelyi kollektívák alatt például a lákó- és utcabizottságok, a társasházi közösségek és la­kásszövetkezeték érthetők. Ebben az értelemben tehát az egyének jelöltajánlási jo­ga kollektív joggá integráló­dik, hiszen valódi képvise­leti tartalom csak közösségi akaraton alapulhat. A kollektív ajánlási jog a társadalmi vita egyik fő kérdése lesz. Azt kell tisz­tán látni, hogy a javasolt megoldás előrelépést jelent. Megszűnik az az ellentmon­dás, hogy a jelölőgyűlésen az ott helyben, először fel­vetődő személyre kelljen szavazni: jelölt legyen-e vagy sem. Jelölést előkészítő bizottság A jelöltajánlás új rendsze­rének kialakítása felveti új választási szerv, a jelölést előkészítő bizottság létreho­zását minden képviselői vá­lasztókerületben. A javaslat szerint a bizottság 31—51 tagú. Tagjait a Hazafias Népfront bizottsága választ­ja meg, a választókerület politikai, .társadalmi, érdek- képviseleti szervei, a lakó­helyi és a munkahelyi kol­lektívák által javasolt vá­lasztópolgárok közül. A bizottság tevékenységé­nek nyilvánosnak kell len­nie, mert csak a nyilvános­ság teremtheti meg azt a közbizalmat, amely elenged­hetetlen feladatai ellátásá­hoz. A bizottság működése: — ülése nyilvános, mely­nek idejét és időpontját közzé kell tenni; — munkájában tanácsko­zási joggal részt vehet a je­löltet ajánló kollektíva kép­viselője akkor is, ha nem tagja a bizottságnak; — ülésén bárkinek hozzá­szólási jogot adhat. A bizottság feladatai: — összegyűjti az ajánláso­kat; — konzultációkat folytat­hat az ajánló kollektívák képviselőivel annak érdeké­ben, hogy esetleg közösen támogatható programokban és személyekben állapodja­nak meg; — a javaslatokat támoga­tottságuk mértéke alapján rangsorolja, nyilvánosságra hozza, majd indoklásával együtt a jelölőgyűlés elé terjeszti. A bizottság nyilvános ér­dekegyeztető fórum, tevé­kenysége szigorúan kötött a törvényességhez. Minden ajánlással érdemben köte­les foglalkozni, kivéve, ha az ajánlott személy a törvé­nyes feltételéknek nem fe­lel meg (pl. nincs választó­joga). Az előkészítéskor felme­rült javaslatok alapján a módosítás alternatívákat tar­talmaz a következő kérdé­sekben is: — a képviselőnek aján­lott személy csak egy vagy több választókerületben fo­gadhat iel ajánlást; — a jelöltet ajánló kol­lektíva csak egy vagy több személyt javasolhat képvise­lőjelöltnek. Jelölőgyűlés Változatlan a jelölőgyűlés- nek a>z a joga, hogy kizáró­lagosan dönt arról, ki le­gyen jelölt. Az 1985. évi vá­lasztások tapasztalataira ala­pozva a módosítás, tervezete szerint a szavazás előtt az ajánlott személyek ismertet­hetik választási programju­kat. Az elgondolás szerint — a jelenlegi egyttarmad he­lyett — a jelölőgyűlésen résztvevők telének igenlő szavazata szükséges a je­löltté váláshoz. A .módosítás szerint a je­lölőgyűlésen szavazati joga kizárólag a választókerület lakosainak van. További kérdésként merül fel és a tervezetben alternatív javas­latként szerep.el: a képvise­lői választókerület lakosai minden jelölőgyűlésen vagy csak egy alkalommal élhet­nek a szavazati joggal. En­nek eldöntésénél kétféle, egymásnak ellentmondó le­hetőségét 'kell mérlegre ten­ni: ha a jelölőgyűlés részt­vevőd csak egy gyűlésen sza­vazhatnak, akkor kiküszö­böljük az „utaztatást”, ugyanakkor meggátoljuk, hogy az ajánló kollektíva minden választókerületi je- lölőgyűlésen támogathassa saját jelöltjét. A törvényi garanciák erő­sítése érdekében a javaslat szerint a jelölőgyűlésen — esküt tett — szavazatszám­láló bizottság működik. A törvény a jelöiőgyűlésre vo­natkozó további részletsza­bályok kialakítását (pl. a hozzászólások időtartamá­nak korlátozását, a szavazati jog igazolásának módját) de­mokratikusan a többségi elv betartásával a jelölőgyűlés résztvevőire bízza. E megol­dás azért látszik célszerű­nek, mert csak ott kell ki­egészítő részletszabályokat megállapítani és alkalmazni, ahol erre igény mutatkozik. A tanácstagok választásá­nál a jelölőgyűdést előkészí­tő bizottság feladatait a Ha­zafias Népfront helyi bizott­sága látja el. A tanácstagi jelölésnél a jelölőgyűlésen további személyekre is ja­vaslatot tehetnek a válasz­tópolgárok. Választási programok A választások népfront- jellegének egyik hagyomá­nyos megjelenési formája a ? választójogi törvénynek az a rendelkezése, mely sze­rint a jelöltnek írásban nyi­latkoznia kell a Hazafias Népfront programjának el­fogadásáról. Politikai intézményrend­szerünk reformja kapcsán nem zárhatók ki a választá­sokból azok az alkotmányo­san megalakult szervezetek, amelyek a politikai szerve­ződés eddigiektől eltérő út­ját járják. Módosításként a javaslat tartalmazza azt a döntési változatot is, hogy a megvá- laszthatóságnak az Alkot­mány, Iaz alkotmányos jog­szabályok elfogadása legyen a feltétele. A jelölési folyamat új megfogalmazásában erősebbé válik a kötődés az ajánló kollektívák és a jelöltek, il­letőleg a választók és a megválasztott képviselők kö­zött. Ez kifejeződik abban is, hogy az ajánló kollektí­va az lajánlott személy vá­lasztási programjához javas­latokat is tehet, amelynek elfogadásáról nyilatkozni kell. A jelölt a jelölőgyűlésen, majd azt követően a válasz­tást megelőző napiig ismer­tetheti választási program­iját. A választási agitádlónak törvényes kereteket kell szabni: részben a jelölttől elvárható tisztességes maga­tartás normáinak kialakítá­sával, részben a választási agitációra fordított pénz­eszközök felhasználásának nyilvánosságával. Az ajánló kollektíva és a megválasztott képviselő között a 'kapcsolat nem sza­kadhat meg. A javaslat ezt azzal ds kifejezésre juttatja, hogyha a vállalt programját a képviselő nem teljesíti, az ajánlókoliektíva is kezdemé­nyezheti visszahívását. Országos választási lista Az országos lista tovább­fejlesztése két megközelí­tésből indokolt: váljék egy­értelműbbé, hogy a listán induló jelölték milyen érde­keket, mely szervezeteket (képviselnek, továbbá minden jelentős, a politikai intéz­ményrendszerben meghatá­rozó jelentőségű országos szervezet kapjon helyet a listán. Ez szükségessé teszi az országos listán megvá­lasztható képviselők számá­nak növelését, a jelenlegi 35- ről mintegy 50-re. Ennek arányában csökkenne az egyéni képviselői választó­kerületek száma. A törvényben felsorolt szervezetek a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ál­tal megállapított számban közvetlen jelölési jogot kap­nak. IA tervezet szerint ilyen szervezet az MSZMP, a SZOT, a KISZ, a Gazdasági Kamara, a TOT, a SZÖ­VOSZ, az OKISZ és a Kl- OSZ. A jelölt személyéről az országos vezetőtestületek döntenek. A nemzetiségek szövetségei, az egyházak és más társadalmi mozgalmak képviselőit a HNF Országos Tanács jelölheti. Reális al­ternativa az országos lista jelenlegi szabályainak meg­tartása is. A tanácselnök választása Hosszabb ideje feloldásra vár az az ellentmondás, amely abból fakad, hogy a tanácselnök, mint tanácstag egy válpsztókerülethez, mint a tanács elnöke pedig a te­lepülés egészéhez kötődik. Feloldható az ellentmondás azzal, hogy például a tanács elnökét a testület nem csak a tanácstagok közül választ­hatja. A módosítás tervezete tar­talmazza, hogy a település választópolgárainak egésze válassza meg a helyi tanács elnökét. Ennek előnyei el­sősorban ott jelentkezhetnek, ahol a település mérete te­hetővé teszi, illetőleg bizto­síthatja, hogy a választók közvetlenül ismerhessék a tanácselnök-jelöltet. Ezért a javaslat két változatot tar­talmaz. Az egyik szerint vala­mennyi helyi tanácselnököt közvetlenül választaná a lakosság, a másik változat­ban a fővárosi kerület és a megyeszékhelyen működő városi, megyei városi tanács elnökének választása •— o lakosság nagy száma miatt — nem közvetlenül történ­ne. A tanácselnököt a közvet­len választáskor a Hazafias Népfront helyi bizottsága jelöli. A jelölésre javaslatot a település bármely lakosa tehet lés ezeket a Hazafias Népfront bizottságának nyil­vános ülésén kell megvitat­ni. Tanácselnöknek egy vagy több személy is jelöl­hető. A tanácsrendszer új elemei Az állami szervezeti rend­szerben a népképviseleti-ön- kormányzati jelleg új meg­fogalmazását tartalmazza a javaslat azzal, hogy o közsé­gi közös tanácsot a társköz­ségekben megválasztott elöl­járóságok alkotják. A társ­községekben a választópol­gárok elöljárósági tagot vá­lasztanak, aki egyben ta­nácstag is. E módosítási ja­vaslat jelenleg elvi jelentő­ségű és deklaratív jellegű. Teljes értékűvé az új ta­nácstörvény azzal teheti, ha kialakítja az alulról' építke­ző államszervezeti rendet: minden községnek lehessen saját, önálló tanácstestüle- te, amely maga dönthet — a szakigazgatás kivételével — a saját hatáskörében, il­letőleg a közös tanács útján ellátandó feladatokról. A módosítás vitát nyílt ar­ról is, hogy megváltozzon-e a fővárosi, megyei tanács­testületek összetétele. Ha a jelenlegi /szabályozástól el­térően a fővárosi, megyei tanács tagjait csak a helyi tanácstagok közül lehet vá­lasztani, akkor nyilvánvaló­an növekszik a helyi önkor-' mányzatok érdekképviseleti lehetősége és megváltozik a területi itanácstestület sze­repköre. A szavazás A szavazólapon hagyomá­nyosan a jelöltek nevei ábé­cé sorrendben szerepelnek. Annak érdekében, hogy minden választó előtt is­mertté váljon a jelölés so­rán elért támogatottság mér­téke, a szavazólap ennek megfelelő sorrendben tar­talmazza a jelöltek neveit. Ez érdemibb támpontot nyújthat a választáshoz, mint a semleges ábécé sor­rend. A szavazólap e két formája döntési változatként szerepel a javaslatban. A tervezetben a szavazás eredményére vonatkozóan alternatíva található: — Az egyik változat a pótválasztások számának csökkentése érdekében be­vezetné már az első fordu­lóban a relatív többség el­vét. Ez azt jelenti, hogy az lesz a megválasztott képvi­selő, tanácstag, aki a válasz­táson a legtöbb, de legalább az érvényes szavazatok egy­negyedét megkapta. — A másik változat fenn­tartaná iaz abszolút többség elvét, mely szerint a vá­lasztás első fordulójából az kerül iki győztesen, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét elnyerte. A szavazás ideje és a vá­lasztás eredményének megál­lapítása alatt o sajtó képvi­selői a jelenlegi szabályok­tól eltérően külön engedély nélkül — jelen lehetnek a szavazóhelyiség ben. A pótválasztás egyszerűsítése A kötelező kettős jelölés bevezetése tette élővé a pót- választás intézményét. A módosítás tervezete sze­rint a pótválasztáson az a két személy indul, aki a vá­lasztás napján a legtöbb szavazatot megkapta. Jelö­lőgyűlést csak akkor kell tartani, iha bármely okból nincs Ikét jelölt. Ha egy je­lölt van, akkor csak a hi­ányzó másik jelölt pótlásá­ról kell döntenie a jelölő- gyűlésnek. Bírósági jogvédelem Társadalmunk fejlődésé­nek jelenlegi szakaszában számos területen növekszik a bíráskodás jelentősége az alkotmányos garanciák ér­vényre juttatásában. A jog- államiság gondolati körében fogalmazódik meg a válasz­tásokkal kapcsolatos kifo­gások bírósági felülvizsgála­tának szükségessége. A bíró­sági felülvizsgálat széles körben lehetővé teszi, hogy jogszabálysértés esetén a vá­lasztás előkészítésével, le­bonyolításával, eredményé­nek megállapításával szem­ben jogorvoslattal lehessen élni, pl.: — a választói nyilvántar­tásba való felvétel vagy ab­ból való kihagyás miatt — a jelölt ajánlás eluta­sítása — a jelölőgyűlés tevé­kenysége és döntése — a szavazás törvényes feltéte­leinek hiánya — a választás eredmé­nyének megállapítása ellen. A választópolgár a jog­szabálysértőnek tartott in­tézkedés, döntés ellen elő­ször az érintett választási szervhez fordulhat (pl.: a jelölést előkészítő vagy sza- vaza tszedő bizottsághoz). Amennyiben kifogását el­utasítják az illetékes válasz­tási elnökséghez fordulhat panaszával. A választási el­nökség elutasító döntését le­het bíróság előtt megtámad­ni. A bíróság népi ülnökök közreműködésével, gyorsí­tott eljárás keretében dönt, határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság megalapozott ki­fogás esetén a törvénysértő intézkedést hatálytalanítja (pl. megsemmisíti a jelölő­gyűlés eredményét, a válasz­tási eredményt) és intézke­dik a törvényes rend helyre- állításáról. Egyéb kérdések A választási törvény mó­dosításának tervezete több, az előzőekhez képest kisebb jelentőségű kiegészítő, pon­tosító módosításra is javas­latot tesz. Így: különbséget tesz a választójoggal nem rendelkező és a választójog gyakorlásában akadályozot­tak között, növeli a válasz­tási szervek feladat- és ha­táskörét, a választási eljá­rás időtartamát, a választá­sokkal kapcsolatos hirdet­mények, közlemények nyil­vánosságát, pontosítja a- visszahívás szabályait. Társadalmi vita A választási törvény mó­dosításának társadalmi vitá­ját a Hazafias Népfront szervezi 1988. október utol­só hetétől. Minden állampol­gár részt vehet e fórumo­kon, valamennyi észrevételt, javaslatot írásba foglalnak, melynek összegzését a me­gyei népfr ontbi z o tbságo k, végső soron az országos ta­nács végez el és az összeg­zést a törvényalkotóhoz terjeszti.

Next

/
Thumbnails
Contents