Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-17 / 248. szám

1988. október 17., hétfő Somogyi Néplap 3 Kibővített ülést tartott a marcali városi pártbizottság AZ EREDMÉNYES MUNKÁT FOLYTATJÁK Széles körű véleménycsere tapasztalatait összegezte szombaton kibővített ülésén a marcali városi pártbizott­ság. Egy ideiglenes bizottság — a testület előző ülésén kapott megbízás alapján — kérte a pártbizottság tagjai­nak véleményét a megújulás lehetőségeiről, feltételeiről. Ennek tapasztalatait Here- dics Ferenc, a bizottság ve­zetője tárta a testület elé. Dr. Grübl László első titkár pedig egy másik összegezés tapasztalatait ismertette : párttagokat, alapszervezeti párttitkárokat kérdeztek meg ugyanerről a témáról és természetesen a tisztség- viselők munkájának megíté­léséről. A két jelentés — megál­lapításait tekintve — sok mindenben hasonlított egy­máshoz. A legfontosabban is: a pártbizottság tagjai az alapszervezeti titkárokkal csaknem azonos arányban vélekedtek úgy, hogy Mar­caliban nincs szükség párt- értekezletre. A választott testületek és a tisztségvise­lők alkalmasak a megválto­zott feladatok ellátására is. A szükségessé váló személy- cseréket pedig pártértekez­let nélkül is meg lehet ol­dani. A vita során az egyik hozzászóló ezt így fogal­mazta meg: „Nem ülésezni, értekezni kell, hanem dol­gozni.” A tanácskozás több mint harminc felszólalója között 22,-ként kapott szót Hornok Józsefné. Mondani­valóját részletesen indokol­va fejtette ki: a marcali vá­rosi pártbizottságnak nincs szégyenkeznivalója munká­jáért, tevékenységéért. Ha­sonló volt a bizottság véle­ménye is, bár a tapasztala­tok összegezésekor nem az eredményeket, hanem a ten­nivalókat részletezték. Be­számolójukban hangzott el: „a pártbizottság és a végre­hajtó bizottság megfelelő, előremutató döntéseket ho­zott, ezek egy részét azon­ban több ok miatt nem si­került végrehajtani. A párt- bizottság tagjainak egy ré­sze aktív volt, kisebb há­nyada kevés gondot fordí­tott véleményének nyilvání­tására ... Ha az előter­jesztéssel a pártbizottság tagsága egyetért, ne erőltes­sék a vezetők a felszólaláso­kat, hiszen nem az a lényeg, hogy egy témához hányán szóltak hozzá, hanem az, hogy mennyien vesznek részt a jó határozatok és döntések végrehajtásában.” Aktívnak tartották a vég­rehajtó bizottság tevékeny­ségét is, az utóbbi években megfiatalodott testület po­litikai és szakmai szempont­ból is erősödött. A bizottság véleménye szerint is meg­határozó a testület irányí­tásában az első titkár sze­repe, akinek azt javasolták, hogy a viták során tanúsít­son nagyobb türelmet más véleményének meghallgatá­sakor; volt, aki — elismerve munkájának eredményét — szóvá tette túlzottan ke­mény vezetői stílusát. A pártbizottság titkárától ugyanakkor több önálló vé­leményt várnak. Véleményt mondtak az apparátus mun­kájáról is. Elhangzott, hogy a pártapparátus túlterhelt, munkája az egyszerűsítést szolgáló intézkedés után több lett, emiatt a testület kiszolgálása kissé háttérbe szorult. A pártbizottsági tagokkal folytatott beszélgetés során a környezet állapota, fej­lesztése, gondjai is szóba kerültek. Például az, hogy romlik a közrend Marcali­ban; hogy a fürdő bejelen­tett építése elmarad, vagy későbbre halasztották azt; hogy a városközpont kiala­kítása lassúbb a tervezett­nél. Az indokait ezeknek a döntéseknek ismerik, de — így hangzott el egy felszó­lalásban — „kiállni amellett lehet, aminek a helyességé­ről meggyőződtünk”. A tapasztalatokat össze­gezve az ideiglenes bizottság jelentése következtetésként vonta le, hogy Marcaliban és környékén jobb a hangu­lat, mint az országban. Az itt élő emberek többet1 dol­goznak, mint politizálnak, a nehézségeket, a megélhetési gondokat azonban egyre na­gyobb mértékben vetik fel. A késő estig tartó tartal­mas vita résztvevőinek többsége azon a véleményen volt, hogy gondjaik jelentős része gazdasági eredetű, megoldani a gazdasági kö­rülmények megváltoztatásá­val lehetne. Ehhez viszont nemcsak helyes, jó határo­zatokra van szükség, hanem a végrehajtás következetes ellenőrzésére és számonké­résére is. „Politikai testüle- teinket, azok vezetőit a megkérdezettek döntő több­sége alkalmasnak és képes­nek tartja arra, hogy a megújulásban eredményeket érjenek el a város és kör­nyéke lakosságának javára” — hangzott el az ideiglenes bizottság beszámolójának utolsó mondataként. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára hozzá­szólásában — egyetértve a párttagokkal — azt fejtette ki, hogy a gazdaságban vég­bemenő reálfolyamatokat, még ha azok áldozatválla­lást követelnek is, tudomá­sul kell venni. A gazdasági folyamatok azonban ott zaj­lanak, ahol a párttlapszer- vezetek dolgoznak. Éppen ezért van nagy szükség ar­ra, hogy a pártbizottságtól és a pártapparátustól az alapszervezetek kapjanak az eddiginél még nagyobb ösztönzést az önálló cselek­vésre, állásfoglalásra. A vita résztvevői fontos­nak ítélték, hogy a jelenlegi eredményekre építve tovább javítsa munkamódszerét a testület. A vitát követően a végrehajtó bizottság nevé­ben dr. Grübl László első titkár ismét felajánlotta: a testület visszaadja megbíza­tását, ha ezzel segítheti a megújulást. A pártbizottság viszont úgy látta, hogy nem a vb-n, hanem a munka­módszeren kell változtatni, javítani azt, kifejezve véle­ményét, hogy a párttagság­gal együtt alkalmasnak tart­ja a következő időszak fel- adatainaik ellátására. A marcali pártbizottság helyzetértékelő, tartalmas vi­ta után döntött úgy, hogy niincs szükség pártértekez­letre a megújulás érdeké­ben. ' MIT VÁRHAT A MEZŐGAZDASÁG JÖVŐRE? Szigorúbb gazdálkodási feltételek Kaposváron, a Technika Házában a mezőgazdasági szabályozók várható válto­zásáról tájékozódtak a tsz- vezetők. Mindenki mielőbb tudni szeretné, milyen ha­tással lesznek az üzemére a változások, milyen üzemi magatartást tanúsítsanak az év hátralévő időszakában, hogyan készüljenek a követ­kező gazdasági évre. A tsz- vezetóket foglalkoztató kér­désekre — a Teszöv rendez­te tanácskozáson — dr. Ko- ji Ferenc, a MÉM osztályve­zetője felelt. Kitért az ár-, az adózási és keresetszabá­lyozási, valamint a támoga­tási rendszer várható válto­zásaira, az aszálykár rende­zés lehetőségeire. Az árrendszerváltozás kapcsán elmondta: több lesz a szabadáras termék, tovább szűkül a hatósági árforma. A vágósertés a tájékoztató áras körbe kerül át, mely­ről a centrumártól való el­térés 5 százalékos lehet. A tájékoztató árformáról az eddigi szélső értékek 5 szá-. zalékról 10 százalékra vál­toznak. A termelői támoga­tások köre csökken, egy ré­szük megszűnik, más részük beépül az árba. A műtrágya ára már 26 százalékkal emelkedett. Jö­vőre is várható áremelés a hazai és az import fehérje esetében. A mezőgazdaság­ban felhasznált ipari ter­mékek (takarmánykiegészí- tő, növényvédő szer, alkat­rész) áremelése is valószí­nű. Az adók közül a terme­lési adó (gépjármű, járulék) megszűnése várható. Marad a földadó és a nyereségadó. Ez utóbbi mértéke azonban még nem végleges. Csök­kennek a nyereségadó-ked­vezmények. Változás lesz a keresetszabályozásban, és megszűnik a nyereségtarta­lékolás lehetősége. A társa­dalombiztosítási járulék 45 százalékos mértékű feleme­lése nem eldöntött tény. Az előadást követő vitán a résztvevők elmondták ag­gályaikat az árakkal kap­csolatosan.’ Az agrárolló to­vábbi nyílásától tartanak. Utaltak arra, hogy a vagyo­ni felélés, a differenciáló­dás folytatódik. Az üzemek kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ezen a termékek feldolgozási szintjének nö­velésével, érdekközösségek létrehozásával lehet javíta­ni. KISZ-küldöttértekezlet Kaposváron és Siófokon Közelebb a megújulámhez Többet, jobban, máskép­pen akarnak tevékenykedni a KISZ megújításáért Ka­posvár és a városkörnyék fiataljai — így lehet össze­gezni a szombaton reggel 8- tól este fél 7-ig ülésező vá­rosi küldöttértekezlet mun­káját. A demokratikus lég­körű, a kisebbségi véleményt is meghallgató és megvitató tanácskozás ahhoz is hozzá­járult, hogy alulról építkez­ve szervezzék újjá a párt ifjúsági szervezetét. A küldöttgyűlést a városi KISZ-bizottság a tartalmi és szervezeti reformok je­gyében rendezte meg a KISZ Politikai Képzési Központjában. Jó alapot adott a tanácskozás, hogy a KISZ városi bizottságának vitaanyagát előzetesen meg­vitatták, s ennek az eszme­cserének a tapasztalata be­került az 1986 óta végzett munkát értékelő beszámoló­ba, a határozati javaslatba, s ezen alapult a szóbeli ki­egészítő is, amelyet dr. Ko­vács Lajos, a városi KISZ- bizottság első titkára tartott. A határozattervezet is, a szóbeli kiegészítés is azt ál­lította a középpontba, hogy javuljanak a fiatalok élet- és munkakörülményei, le­hessen lakásuk, s olcsób­ban, mint most, találjanak munkahelyet, ott pedig a tényleges teljesítményük szerint fizessék őket. Ma ugyanis a beosztás és az élet­kor határozza meg a kerese­tet. Különösen fontosnak ítélte az oktatás korszerűsí­tését, Somogybán ugyanis ötszáz középiskolás gye­reknek iskolapadja se lesz. Ma létkérdés az oktatás fej­lesztése, minősége, gyengén fölkészült korosztállyal ugyanis nem lehet a gazda­sági kibontakozást elindíta­ni vagy tovább folytatni. Szorgalmazta, hogy válasz­táskor minden döntéshozó testületbe — elsősorban a tanácsokba — kerüljenek be a fiatalok képviselői. A KISZ bátran szakít az eddigi szerveződési formák­kal, támogatva persze a hagyományosokat is, ahol azokat jóknak tartják. A KJISZ-bizottság tényleges politikai döntéseket akar hozni, ehhez azonban az üléseken ütközniük kell a különböző érdekeknek, aka­ratoknak. A többség akara­tát elfogadva lehetőséget teremtenek a kisebbségnek arra, hogy saját érdekét, akaratát érvényesítse. Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára egyetértett azzal, hogy a párt ifjúsági szervezetét akarják újjászervezni. Azt kérte: keressék ennek a leg­jobb megoldását. Mindent el­követnek, hogy korszerű, új szövetségesi viszony alakul­jon ki a KISZ-szel. A párt­nak ugyanis fontos, hogy in­nen kerüljön ki az utánpót­lása. A négy szekcióban élénk vita alakult ki a határozati javaslatról; ezt a szekcióve­zetők ismertették a délutáni plenáris ülésen. Ennek alap­ján pontosították a jövendő programban, mi az, amit a KISZ vállalhat, figyelembe véve azokat js, amiket Papp János tanácselnök és Miha- lics Veronika, a megyei KISZ-bizottság első titkára elmondott. A küldöttértekezlet a ha­tározattervezetet egy tartóz­kodással elfogadta, egyik pontjáról azonban külön szavazott, mert vita támadt a párthoz való viszony pon­tos megfogalmazásáról. Vé­gül is egyhangúlag úgy ha­tározott: a párt ifjúsági szer­vezetét akarják újjászervez­ni, s a mellérendeltségen alapuló együttműködést szorgalmazzák. A küldöttértekezlet meg­erősítette a KISZ-bizottságot és dr. Kovács Lajos első tit­kárt is a tisztségében. Tíz fiatal lesz ott küldöttként a megyei KlSZ-aktívaértekez- leten. A városi KlSZ-bizott- ság ifjúsági fórumot hív ösz- sze, a KISZ-értekezlet jegy­zőkönyvét pedig eljuttatja minden alapszervezetbe. „Tenaüak kell valamit, gyarmat*m Világosam, egyértelműen és kendőzetlenül fogalmaz­ták meg mondanivalójukat azok a siófoki fiatalok, akik a hétvégén tartott KISZ-ak- tívaértekezteten részt vettek, a vitában felszólaltak. A tanácskozáson jelen volt a városa pártbizottság, a me­gyei KISZ-bizottság, a váro­si tanács és a Hazafias Népfront képviselője is. Nagy Ilona Klára, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára vitaindító előadásában a többi között elmondta: a KISZ-szervezetek taglét­száma, tömegbefolyása csök­kent az utóbbi években, s az ifjúság egy része közömbö­sen elfordul a közélettől. Ennek egyik oka, hogy a KISZ nem elég vonzó a mai fiatalok számára. Munkánk során évek óta megfeled­keztünk az élményadásról — mondta —, a közösségi tevékenység belső igényéről, a mozgalomhoz való igazi kötődésről, az emberarcú- ságról. A felszólalóktól is távol állt az önáltatás ; kímé­letlenül feltárták a hiányos­ságokat, de szavaikból ér­ződött a mozgalom féltése, a ragaszkodás, a jobbító szándék. Csapó Jánosné a többi között arról beszélt, hogy a nagyon kívánatos demokratikus légkörnek, a véleménynyilvánításnak po­tenciális ellenfele a munka- nélküliség veszélye. Több vezető ugyanis ma sem gondolja komolyan a „glasz- noszty”-ot, csupán beszél róla. Ki garantálja, hogy egy-egy őszinte vélemény­nyilvánítás után nem az az állás válik hamarosan fe­leslegessé a cégnél, amelyi­ket a bírálni merészelő dol­gozó tölt be? Elgondolkod­tató megállapítás! A KISZ- vezetők kiválasztása sem volt sok helyütt megfelelő. Ne elsősorban a párttitkár döntse el, ki alkalmas egy vállalatnál KISZ-vezetőnek, hanem maguk a fiatalok. Az új ifjúsági szervezetekkel kapcsolatban Kovács Zita találóan kijelentette: az új szervezeteknek azért van előnyük (remélhetőleg ide­iglenesen) a KISZ-szel szemben, mert azokban még senki sem csalódott. A KISZ-nek meg kell nyernie a 14—18 év közöttieket, s ezért, miként Papp Ambrus mondta, „tennünk kell va­lamit, gyorsan, mert a szer­vezet szétesik”. Mi t, és hogyan ? — erről dr. Takács István szólt fi­gyelemre méltóan. Minde­nekelőtt a minőséget, a kö­vetelményeket hangsúlyoz­ta^ A felhígultsággal — akár a tömegszervezeti jelleg el­vesztése árán is — a minő­ségi kívánalmakat állítaná szembe. Inkább kevesebb KISZ-tag legyen, de a szer­vezet valóban a kommunista ifjúsági szervezet szerepét töltse be, mégpedig a haladó törekvések (a reform) szol­gálatában. Czene Attila felszólalását azzal kezdte, hogy félti az ifjúsági szövetséget az „öb­lös mondatoktól”, a hang- erősítő mikrofonoktól, mert a fölerősített hang miatt esetleg nem hallani a „hall­gatást”, azokét, akik akkor sem szóltak, amikor a szer­vezet elindult lefelé „a tár­sadalmi megbecsülés” lejtő­jén. — Az érdekek fölisme­rése, egyeztetése és közös képviselete lehet az első lé­pés a városi program kör­vonalazása felé — hangsú­lyozta, s a vitát az emlitett program első „nyers fogal­mazványának” nevezte. Tü­relem és bizalom: a ma po­litizálásának, szerinte ez a két legfontosabb fogalma. Szó esett természetesen a lakáskérdésről, az oktatás­ról, a nyelvtanulásról, az ér­dekképviseletről és vissza- visszatérően, sürgető erély- lyel a demokráciáról, a nyíltságról, az ezzel járó fe­lelősségről is. A résztvevők — talán mondanunk sem kell — a város tanintézetei­nek, munkahelyeinek KISZ- küldöttei voltak, akik kilenc társukat a megyei aktíva­értekezletre delegáltak. Vé­gül megjegyzem: az értekez­let hangulata, a gerincesség, a szókimondó vitastílus a tudósítót az alapító idejének bizalommal teli KlSZ-össze- jöveteleire emlékeztette. Dán gyártmányú ser­tésminősítő rendszert helyeztek üzembe a Ka­posvári Húskombinát sonkakonzerv-üzemében. Az új berendezéssel azt állapítják meg, hogy a levágott sertésnek hány százaléka csont és a zsír. (Az így kapott mi­nőségi eredmény alapján kapják meg a termelők az állat árát. A beren­dezés egy minősítőpisz­tolyból, elektronikus mérlegből és az ered­ményt azonnal jelző sor­nyomtató berendezésből áll. (Gyertyás László felvéte­lei.)

Next

/
Thumbnails
Contents