Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-17 / 248. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. ávfolyam, 248. szám Ara: 1,10 Ft 1988. október 17., hétfő Készség A nyárutón Babócsán iga­zán kellemes környezetben találkoztam régi ismerőseim­mel, somogyi fafaragókkal, akik -a helyi ásatások hely­színére tervezett épület fa­szerkezetét készítették díszí­tő ügyességgel. Írásomban, ’ amelyben beszámoltam mun­kájukról, említést tettem ar­ról is, hogy helyüket kere­sik a somogyi faragók, akik egyénenként a pásztorművé­szet folytatói, együttesen pedig közösségi célokat szol­gálva dolgoznak. Találkoztam velük Sző- csénypusztán, a faragótábor itt szerveződött először, majd a Marcalihoz közeli erdei Iákban, most legutóbb a történelmi nevezetességéről ismert Babócsán. A megyei fafaragótábor mint mozga­lom indult el, a Somogy Megyei Művelődési Központ támogatásával. Érzékelhető volt eddig is, főképp az idei nyáron, hogy keresi állandó helyét ez a tábor. A résztvevők bizonyí­tották, hogy szükség van a munkájukra. Közben a tag­ság megfogyatkozott. Örökre elment a somogyi fafaragók idős mestere, Tóth Mihály bácsi, akinek míves faragá­saival csak a humora kelhe­tett versenyre. A minap levelet kaptam a somogyvári művelődési ház­ból, személy szerint Balázs József népművelőtől, aki tel­kemre kötötte, hogy folytas­sam a somogyi fafaragótábor krónikáját. Cikkem olvasván másnap Kaposvárra utazott a lelkes népművelő, hogy a Somogy Megyei Művelődési Központ­ban tárgyaljon a tábor jö­vőjéről. Szerződéssel a zse­bében boldogan utazott haza — mint írta —, 1989-től e településen dolgozhatnak a faragók. Előreláthatólag öt évre szól a pecsétes szerző­dés a község és a faragók intézményi atyja, a megyei művelődési központ között. Igazában az ragadta meg figyelmemet Balázs József értesítésében, hogy nemcsak a faragók sanyarú helyzetét mérték föl, hanem valódi feladattal kívánják megbízni őket. Az első évben, jövőre egy szabadtéri szoborpark kialakítása kezdődik meg az ugyancsak nevezetes törté­nelmi helyen, Somogyváron, ott, ahol a bencés apátság alapítása jeles évfordulójá­nak megünneplésére készül a falu apraja-nagyja, velük együtt az egész megye, nem is beszélve a tudomány ha­zai és külföldi képviselőiről. Nem jött üres zsebbel kérni Kaposvárra a falu népművelője, volt benne sok fontos -már: a helyi támoga­tásról biztosíthatta a műve­lődési központot, a faragó­kat. Terveznek később autós­pihenőhöz szép és hasznos berendezéseket, amelyeket a faragók készíthetnek cl; ját­szóterüket is gazdagíthatják. Mindezt azért tartják fontos­nak, hogy a lakosok minél kellemesebb környezetben élhessenek, a vendégek jól érezzék magukat. Megtalálta a helyét a so­mogyi fafaragótábor? Igen, úgy tetszik; öt évre való munkával el is látták őket. Ez csupán a dolog egyik oldala. Példamutató készségét fejezte ki a köz­ség a somogyi fafaragók tá­mogatásával. Mecénás nélkül nemcsak ők nem, mások sem juthat­nak előbbre. A helyi mecé­nások dicsősége az ország dicsősége is. Gyarapodni segítenek ben­nünket. A mecénás pedig maga mellé képes állítani másokat is, akik támogatásukkal hoz­zájárulnak épülésünkhöz. Horányi Barna Hivatalos látogatásra tegnap hazánkba érkezett John C. Whitehead, az Amerikai Egye­sült Államok külügyminiszterének első helyettese. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete. A képen: Mark Palmer, John C. Whitehead és Kovács László a repülőtéren g Uj szövetkezeti törvényre lenne szükség Befejeződött a szövetkezeti jogászok siófoki tanácskozása A megváltozott társadal­mi, gazdasági körülmények között új szövetkezeti tör­vényre van szükség. Ezzel a következtetéssel ért véget a szövetkezeti jogászok IV. or­szágos értekezlete vasárnap Siótokon. A háromnapos esz­mecserén elhangzottak sze­rint nem egyeztethető össze a versenysemlegesség krité­riumaival, hogy a társasági törvény kedvezőbb feltétele­ket biztosít a gazdasági tár­saságoknak, mint amilyenek között ma a szövetkezetek tevékenykednek. A felelősségi rendszer megváltoztatását azért ítél­ték fontosnak, mert a szö­vetkezetekben ma munkajo­gi felelősség terheli a taga­kat. Ez igen méltányos, kor­látozott felelősség. Ennek mértékéhez társul a részese­dés, amely szintén behatá­rolt, és inkább az állami vál­lalatokéhoz szabott bérnek mondható. A munkajogi fe­lelősség helyett — többek vé­leménye szerint — tulajdo­nosi felelősséget kellene ér­vényesíteni az ehhez kapcso­lódó tulajdonosi szabadság­gal és részesedéssel. Több szekcióülésen felve­tődött, hogy az előnyösebb­nek látszó társasági forma vonzó lehet egyes szövetke­zetek számára. A váltásra le­hetőséget ad majd a most ké­szülő átalakulási törvény, amely szabályozza a tulajdo­ni, pénzügyi viszonyok megváltoztatásának lehető­ségeit az ilyen átalakulás so­rán. A kedvezőbb feltételek ellenére sem tartanak a nagy mértékű átáramlástól, mivel a szövetkezeteknek van olyan közösségformáló funkciója is, amellyel a rész­vénytársaság vagy a kft nem rendelkezik. Megdőlt az _a n ézet, hogy a szövetkezetek társadalmi szerepére csak addig van szükség, amíg a falvak nem eléggé fejlettek. Ma már éppen a fejlett or­szágok adják annak bizonyí­tékát, hogy mindig lesz lét- jogosultsága az olyan kö­zösségeknek, amelyek többet nyújtanak mint a kizárólag gazdálkodási szervezetek. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a szövet­kezetek nem követelik ma­guknak a más szervezetek­kel azonos feltételeket. Ez nemcsak a versenyhelyzet­ből, hanem az önfejlődésből is következik. Egymás után születnek az új szövetkezeti formák, az ipari szövetkeze­téken belüli ipari kisszövet­kezetek után július 1-je óta már megalakulhatnak a me­zőgazdasági kistermelők szö­vetkezetei, a kedvezőtlen adottságú vidékeken ismét visszanyerték létjogosultsá­gukat a szakszövetkezetek, szakcsoportok. A tanácskozáson elhang­zottak szerint egyre éleseb­ben fogalmazzák meg a szö­vetkezeti tagok, hogy hatá­rozottabb érdekképviseletre van szükség. Medgyessy Péter résit vett Gerlingenben a nyugatnémet—magyar újságíró-találkozón Hiteles pillanatkép a mai Magyarországról Hiteles pillanatkép be­mutatása a mai Magyaror­szág gazdasági és kulturális helyzetéről — így összegez­hető annak az egynapos nyu­gatnémet—magygr újságíró­kongresszusnak a célja, amely szombat délelőtt kez­dődött a Stuttgart melletti Gerlingenben. A találkozón többek között Medgyessy Péter magyar miniszterel­nök-helyettes, valamint Cse­res Tibor, a Magyar írók Szövetségének elnöke tart előadást. Gerlingen mintegy 40 000 lelket számláló város az NSZK-beli Baden-Württen­berg tartományban. Lakosai­nak jelentős része Magyar- országról elszármazott — ki­telepített, illetve kitelepült — német, akik közül igen so­kan mindmáig megőrizték a magyar nyelvet, a hagyomá­nyokat és az érzelmi kötő­dést a földrajzi értelemben vett óhazához. Az újságírók találkozójá­val párhuzamosan Medgyes­sy Péter külön megbeszélést is tart Lothar Späth-tel, a tartomány miniszterelnöké­vel. Ennek során a gazdasá­gi együttműködés elmélyíté­sével kapcsolatos kérdések­re helyezik a fő hangsúlyt. Szűrös Mátyás Zalában Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára kétnapos látogatást tett Zala megyében. Zala­egerszegen, a megyei pártbi­zottságon Karvalits Ferenc első titkár és Újvári Sándor, a megyei tanács elnöke tá­jékoztatta a vendéget az or­szágrész politikai és gazda­sági életéről, majd Szűrös Mátyás aktívaértekezleten vett részt. A megye vezető propagandistái, az oktatási igazgatóság tanárai, a .párt- bizottságok és a sajtó mun­katársai, valamint a TIT előadói csoportjának tagjai előtt a nemzetközi helyzet­ről szólt, majd válaszolt a feltett kérdésekre. A Köz­ponti Bizottság titkára meg­tekintette a városi hangver­seny- és kiállítóteremben a nemrég felavatott orgonát. Szűrös Mátyás szombaton részt vett és felszólalt a Za­la megyei pártbizottság Za­laegerszegen megtartott nyil­vános ülésén. Az egész na­pos tanácskozáson először a májusi országos pártértekez­let állásfoglalásának Zala megyei végrehajtásáról ké­szített, csaknem egy hónap­pal ezelőtt nyilvánosságra hozott és széleskörben vé­leményezett feladattervét vi­tatta meg és véglegesítette a testület, amely kiegészült a városi pártbizottságok által közvetlenül delegált 14 tag­gal. A dokumentum azokat a legsürgetőbb, legfonto­sabb teendőket tartalmaz­za, amelyeket a reformfolya­mat -meggyorsítása, a párt. megújulása és irányító mún- kája színvonalának emelése érdekében feltétlenül el kell végezni az országrészben a XIV. kongresszusig. A parlamenti küldöttség Sanghajban A Stadinger István, az Or­szággyűlés elnöke vezette magyar parlamenti küldött­ség, amely egyhetes hivatalos látogatáson tartózkodik Kí­nában, vasárnap délelőtt lá­togatást tett egy Peking kör­nyéki faluban. A magyar- küldöttség a nap folyamán találkozott Kao Sang-csüan- nal, a gazdasági" rendszer átszervezésével foglalkozó állami bizottság helyettes vezetőjével. PÖRÖGNEK AZ ORSÓK Hajnali öt óra ötven.kor van a váltás szombaton és vasárnap a délelőttös mű­szaknak a Kaposplast két műszál- és a mikroszepará- tor-üzemében. Folyamatos a munkarend, mert ki kell használni a nagy teljesít­ményű gépeket. — Olyan géprendszereket üzemeltetünk — mondja Szilvási József igazgató —, amelyeknek a távfűtése költséges ; egy-egy leállítás, tisztítás nagy gondot jelent, így viszont újabb dolgozó­kat tudunk foglalkoztatni, mert a szombati-vasárnapi folyamatos munka olyan, mint egy negyedik műszak. Január 1-jétől december 31-ig termelünk, kivéve amikor leállítjuk a gépeket tisztításra. Ha megfelelő az alapanyag-ellátás, a megren­delés. valóban ki tudjuk használni ezeket a nagy tel­jesítményű géprendszereket. — Ez a Kaposplast telje­sítményét is növeli. — Valóban így van; segít exportkötelezettségeink tel­jesítésében, és abban is, hogy meglegyen a tervezett nyereségünk. A folyamatos munka miatt van egy kü­lönleges naptárunk is; ez mutatja, kinek mikor kell szombaton, vasárnap dol­goznia, és mikor szabad. Hoffmann András műve­zető elégedett a szombati indulással, mert különösebb gond nem volt a műszál­üzemben. Ebben az üzem­ben pántszalag, huzal, a másikban pedig kefeipari műserte készül. Török Endréné megjegyzi, hogy bizony, nem könnyű ez a beosztás, nekik csak min­den negyedik szombatjuk- vasámapjuk szabad. Hoffmann András úgy osztja el a munkát, hogy az egyik nap könnyebb, a má­sik nap nehezebb munkát ad az asszonyoknak. Török- né ottjártunkkor „orsózott”. A propilénhuzalt húzó gép mellett dolgozott. Amikor arra terelődött a szó, megéri-e a folyamatos munkarendet vállalni, a művezető azzal kezdte: a törzsbér 30 százalékát kap­ják pótlékként, s éjszakára 70, délutánra 30 százalékos pótlék jár. A személyi jöve­delemadó azonban alaposan csökkenti a keresetet. Mond­ja is Törökné, hogy túlsá­gosan nem éri meg így be­járni. Átmegyünk a mikroszepa- rátor-üzembe. Fehér László csoportvezető éppen az alap­anyagot készíti elő, a gép mellett pedig Vida Gyuláné szedi le az akkumulátorba való közszigetelő lemezeket. — Ilyenkor is ugyanolyan a teljesítmény, mint hétköz­nap — mondja a csoportve­zető. — Mit csinálna, ha ma nem dolgozna? — Otthon lennék a csalá­dommal. A négyéves kislá­nyom mindig vár haza. Hát, bizony, keveset látom. Vida Gyuláné már tegnap megfőzött. Egy éve dolgozik így, s szerinte is jó lenne valamit változtatni az adó­rendszeren, hogy ne járja­nak rosszul. Ma nagy a sürgés-forgás a raktárnál is. Csontos Zol­tán térül-fordul a villás tar­goncával, helyére emeli a dobozokat. — öt vagon érkezett — mondja Hegedűs Nándor raktáros. — Nincs minden hétvégén így, máskor egy­két vagon ha befut. Most. csomagolóanyagot kaptunk, s a targoncás vállalta a hét­végi műszakot. A váltás egy óra ötven- kor érkezik. Lajos Géza Helyi idő szerint az esti órákban a magyar küldött­ség vidéki útra indult, amelynek során látogatást tesz az északkelet-kínai Sen- jangban és Kína legnagyobb városában, Sanghajban. Közös hadgyakorlat hazánkban A Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erői kiképzési tervének meg­felelően a Magyar Néphad­sereg alegységei, valamint a szovjet hadsereg kijelölt tör­zsei és csapatai részvételé­vel szombaton közös had­gyakorlat kezdődött hazánk­ban a Balatontól északra lé­vő katonai gyakorlótereken. A gyakorlatot Jurij Vodola- zov altábornagy, a hazánk­ban ideiglenesen állomáso­zó szovjet déli hadseregcso­port parancsnokának első helyettese vezeti. Magyar he­lyettese Annus Antal vezér­őrnagy, magasabbegység-pa- rancsnok.

Next

/
Thumbnails
Contents