Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-13 / 245. szám
Somogyi Néplap 1988. október 13., csütörtök Tájékoztató a lakóhelyi fórumokon Vállalják az ütközést a népi ellenőrök! Egyre nagyobb a szerepe a népi ellenőrzésnek a stabilizációs és kibontakozási program megvalósulásának figyelemmel kísérésében és segítésében. Kaposvár város csaknem kétszáz népi ellenőre érzi ebben a felelősségét és a feladatát. Dr. Szigeti Istvánnal, a Kaposvár városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével arról beszélgettünk, milyen új módszereket alkalmaznak. — Azt hiszem, hogy a népi ellenőrzés 30 éves múltjából is merítve, nagyon fontos a szakszerűség, az ellenőrzés mértéktartása, a felelősségérzet növelése. Ennek persze párosulnia kell a konfliktusvállalás készségével is. Miként tudjuk a föltételeket, a garanciákat megteremteni mindehhez? Szintén a múlt ad rá példát: nagyobb nyilvánosságra van szükségünk. Úgy fogalmaztak a legutóbbi beszámoló értekezleten, hogy javaslatainknak ki kell állniuk a nyilvánosság próbáját. Az úgynevezett realizálás, a vizsgálat tapasztalatainak felhasználása fejezi ki tevékenységünk hatásfokát, azt, hogy mennyire tudjuk meggyőzően, bizonyító erejű tényekkel alátámasztani a megállapítást, a javaslatokat. Itt pedig a nyilvánosságnak nincs korlátja. Azt hiszem, hogy ma már nem elég, ha a levelünkre az első számú vezető válaszol. A demokratizálódás mostani folyamatában meg kell gondolnunk, hogy a vállalati tanács szintén mondjon véleményt az ellenőrzés, megállapításairól, sőt még a politikai szervek is beszéljenek róla, ha olyan súlyúak. Ha pedig a vizsgálat tapasztalatai nemcsak eg.v vállalatra, szövetkezetre érvényesek, akkor a városban, sőt a városkörzetben is ismertetnünk kell lakóhelyi fórumokon. Több száz emberrel találkoztunk például, amikor az állampolgárok közérzetét vizsgáltuk. Az emberek nagyon őszintén elmondták a véleményüket, s azt is — mint például a donneri körzetben —, hogy szeretnének többet tudni a NEB-ről, menjünk gyakrabban hozzájuk. — Mit tapasztaltak, hol lehet ésszerűbben gazdálkodni, takarékoskodni? — Amikor fölmértük a munkaerőhelyzetet, akkor megállapítottuk, hogy a vállalatoknál, a szövetkezetekben a központi bátorítások hatása még nem érezhető, a munkaerő mozgása szabadabb lehetne a jelenleginél. A belső és a külső ellenőrzésre még nagyobb szükség lesz. Szerintem a városi NEB-nek több ipari és közlekedési témát kell felvállalnia, mint eddig. — Már jövőre is nő az ilyen vizsgálatok száma? — Igen, a tervezéskor ez fontos követelmény. Hosszú évek óta kialakult az országos, a megyei és a saját tervezésű vizsgálatok aránya. Indokolt a helyi, a városi érdekekhez jobban kapcsolódó vizsgálatok számának növelése, hiszen Kaposvár megyeszékhely. A városi párt- bizottság kibontakozási programja — ebben az iparral kapcsolatos feladatok —, aztán a tanácsok módosított középtávú tervei meghatározzák a teendőinket. Nagyon fontosnak tartjuk a munkánk javítását. Ennek érdekében a vizsgálatok tapasztalatait szeretnénk gyakrabban a különféle párt-, tanácsi és egyéb testületek elé terjeszteni akár önállóan, akár valamihez kapcsolódóan. — Volt már ilyen? — A városi tanács-vb megismerte például a magánkereskedők tevékenységéről szerzett tapasztalatainkat, aztán a hároméves ifjúsági lakásépítési program megvalósulását elemző vizsgálatunkat, amelyet a KISZ- esekkel közösen csináltunk. Itt jegyzem meg, hogy a jövőben még szorosabbra fűzzük a kapcsolatunkat a szak- szervezetekkel, a népfrontbizottságokkal, a KISZ-szel. A tanácsi gyakorlatot jónak tartjuk, ezt folytatni kell. Az is szükséges, hogy a párttestületek ugyanígy foglalkozzanak ezzel. Megjegyzem, a városi pártbizottság gazdaságpolitikai munkabizottságának ülésén tájékoztatást adunk a munkaerő-irányítás, a lakásgazdálkodás tapasztalatairól. A NEB városi elnöke önkritikusan beszélt arról, hogy a népi ellenőrök régebben sokkal határozottabban szóvá tették a felelősséget, kevéssé rágták meg a mondatokat. Az utóbbi időben viszont mintha a kozmetikázás lenne jellemző. — Valóban úgy van, hogy ezt megértjük, azt megértjük, pedig a tények egyértelműen beszélnek — csóválja a fejét dr. Szigeti István. — Az ellenőrzésnek — bár nem hatóság vagyunk — mégsem szabad partneri viszonnyá válnia. S ezt nem úgy értem, hogy ahol eddig tegeződtem, ott most magá- zódjak. A megállapított tényeket fektessük le, adjuk közre a javaslatokat, a visz- szaéléseket pedig a súlya szerint tegyük szóvá vagy a bizottság ülésén, vagy az úgynevezett realizáláskor. Elvárható, hogy markánsan képviseljük az álláspontokat. Ez egyben hozzásegíthet bennünket ahhoz is, hogy megfeleljünk a most kialakult helyzet követelményeinek : ugyanis fölerősödött az ellenőrzés kritikája. Ez azért van, mert ismétlődnek a hibák: ugyanazokat állapítjuk meg egyes esetekben, mint tíz évvel ezelőtt. Hát ezért fontos, hogy a népi ellenőrök vállalják föl a konfliktusokat. Erre ösztönöz a városi pártbizottság munkastílusa, erre a tanács is, hiszen annak szintén érdeke, hogy segítsük a munkájukat. L. G. A Kaposvári Autójavító Vállalat 43 szakmunkástanulónak biztosítja a gyakorlati oktatás feltételeit. A diákok minden második hetet a munkahelyen töltenek. Legtöbben az autószerelő foglalkozást választják. Karosszérialakatos, fényező és gépjármű-villamossági szerelők is tanulnak itt. A végzősök termelő munkát végeznek. „Hőcsapda” az alumíniumgyárban A másodlagos energiaforrások felhasználásának komplex programját valósítják meg egy tadzsikisztáni alumíniumgyárban. Az olajkoksz égetésére szolgáló kemencéből korábban több ezer kalória hő távozott a levegőbe. A vállalat tervezői egv igen eredeti javaslatot tettek a ..hulladékkalóriák'’ hasznosítására. Speciális ..hőcsapdákat" kezdtek alkalmazni, amelyek a hőt a levegőből visszanyerik, és ismét a kazánba irányítják. Az ilv módon termelt gőz részben termelési szükségleteket elégít ki, másrészt pedig gyárépületek, lakóházak, s az üzem által támogatott városi szakmunkásképző intézet tanműhelyeinek és osztálytermeinek fűtésére szolgál. A másodlagos hőforrások hasznosítása következtében szükségtelenné vált új villamos erőmű létesítése, és jelentős mennyiségű pakura, szén és villamos energia megtakarítására nyílt lehetőség. Csökkentik a veszélyforrásokat Elvágta a gép a dolgozó kezét A fő ok a figyelmetlenség Minden üzemben más és más a fő baleseti veszélyforrás. Lengyel Jenő, a Kaposvári Ruhagyár munkavédelmi-tűzvédelmi vezetője szerint náluk, még a textilművekkel összehasonlítva is, eltérő a helyzet. — Minden ruhagyárban, nálunk is előfordulhat figyelmetlenségből eredő baleset, például a szabászati leigazító gépen. Ez körkéses, olyan, mint a fafűrészelő gép. Elég, ha megcsúszik a dolgozó keze az asztalon, s máris vágott sebet ejthet. Persze történhetne súlyosabb baleset is, akár csonkolá- sos, ilyen azonban nem volt... Ezeken a gépeken évente olyan két-három dolgozó szenved öt-hat nap alatt gyógyuló sérülést. A laborban van egy spanyol Investronika márkájú automatizált sablonkészítő gépsor. Most a szabászatba vásárolnak eg.v ugyanilyen márkájú automatizált szabászgépet, amelynek fokozott a védelme. Ez egyébként a veszélyforrások csökkentésének az egyik módja. 30 ZÚZÓDÁS A HÁROMÉVES KISFIÚN Kalapáccsal verte a gyermekeit Megszüntették az apa szülői jogát Horváth József 24 éves ta- ranyi segédmunkás és ^let- társa, Horváth Anna Ibolya együttéléséből 6 gyermek született. A legkisebbik hároméves, a legnagyobbik hat. Horváth nem tartozik a törvénytisztelők közé, rablás miatt korábban már elítélték. Agresszív személyiségű, nemtörődöm ember. Sem ő, sem élettársa nem fordított kellő gondot a gyermekek nevelésére. Az asz- szonynak pedig lett volna erre ideje, hiszen állandóan otthon volt — érthető okokból. Férje a családi pótlékokkal együtt havonta körülbelül 12 ezer forintot vitt (volna) haza, ám ennek java részét nem látta a család — a férfi sokat költött saját magára. A különös felfogású apa durván bánt a gyermekekkel. Amikor a munkából hazatért, a csöppségeknek már az ágy szélén kellett ülniük, néma csendben. Különösen a 3 éves kisfiúnak volt félnivalója; őt valamilyen okból, ki nem állhatta az apja. A „vasfegyelem”, a megfélemlítés mellett a közömbösség is jellemezte a családot. A gyerekek elhanyagoltak, gondozatlanok voltak. Tavaly, december 27-én felügyelet nélkül maradtak otthon a csöppségek. Egyikük beletörte a kulcsot a szoba zárjába — televíziót szerettek volna nézni, így azonban nem sikerült bemenniük. Amikor a szülők hazamentek, az apa nekiesett a hatéves fiúnak: kalapáccsal a körmére ütött, majd kétszer a földhöz csapta és a hátát egy evővillá- val bökdöste. A villával ötéves kislánya oldalát is szurkába. Két másik kisfiát — akik négyévesek — kézzel homlokon ütötte. A rettegve ülő hároméves fiúcskát hátulról fejbevágta a kalapácscsal, úgy, hogy a csöppség koponyatörést és agyzúzó- dást szenvedett. Orvoshoz nem vitték, mivel az apa félt, hogy fény derül tetteire. A gyermek szerencséjére a körzeti védőnő meglátogatta a családot. Tapasztalatait elmondta a körőrvosnak, s ő a gyerekeket azonnal kórházba utalta. Itt a kisfiú testén mintegy 30 zúzó- dást találtak, amelyek be voltak gyulladva. Horváth Anna Ibolya a rendőrségen először szépít- gette élettársa viselt dolgait, később azonban elmondta az igazat. Az erőszakos férfinak viszont nem szólalt meg a lelkiismerete: a rendőrségen, a bíróságon is tagadott. Azt állította, az asszony verte a gyerekeket és nem ő. A megyei bíróság a tanúvallomások és a gyerekek elbeszélései alapján elvetette a vádlott védekezését. Az állítólagos „asszonyi brutalitást” cáfolta a legnagyobb kisfiú is; elmondta, hogy otthon azóta van nyugalom, amióta az apja őrizetben van. Dr. Ujkéry Csaba büntetőtanácsa életveszélyt okozó testi sértés büntette és a kiskorúak veszélyeztetésének bűntette miatt ítélte az agresszív apát 7 évi börtönre, és 7 évre a közügyektől is eltiltotta. Élettársát a bíróság hamis tanúzás miatt is felelősségre vonta, továbbá a segítségnyújtás elmulasztása és a kiskorúak veszéiyez- tetése miatt. Ezért az asz- szonyra 1 évi börtönbüntetés vár, ha nem állja ki eredményesen a 2 év próbaidőt. A bíróság azért függesztette föl a másodrendű vádlott büntetését, mert az enyhítő körülmények sorában figyelembe vette, hogy amióta az apa őrizetben van, a gyerekek láthatóan gondozottab- bak. A bíróság az apa szülői felügyeleti jogát is megszüntette. Horváth mentalitására jellemző, hogy felmentésért föllébbezett. Az ügyész viszont — mindkét vádlottra vonatkozóan — súlyosbításért. K. Gy. A ruhagyárban nagy gondot fordítanak a balesetek megelőzésére, ennek ellenére egyik évben kevesebb van, a másikban pedig több. — Mindig változnak a jogszabályok — magyarázza a munkavédelmi vezető. — Januártól például valameny- nyi napot figyelembe kell venni, míg azelőtt a szombat és a vasárnap nem számított bele a keresőképtelenségbe. így előfordulhat, hogy az idei statisztikánk rosszabb lesz, mint a tavalyi volt. Előkerül egy statisztikát rontó érdekes példa. Tavaly az egyik dolgozó ebédelni indult a ruhagyárba az akkor még meglevő egyenru- haü/.letből. A könyvesbolt előtt elcsúszott, mert jeges volt a járda, és combnyaktörést szenvedett. Ez üzemi balesetnek számított, mert szervezett étkezésre ment. Egy évig volt táppénzen. Ilyenkor bárki megjegyezheti, milyen ez a statisztika, pedig a vállalatot semmilyen felelősség nem terheli. Más a helyzet, ha a dolgozó ugyanilyen okból a gyár udvarán esik el. Előkerülnek a jegyzőkönyvek és a statisztikák. Kiderül, hogy eddig 13 üzemi, 9 úti baleset fordult elő, s emiatt 195, illetve 399 nap esett ki. — Milyenek az üzemi balesetek ? — Előfordult a már említett szabászati leigazító gépen. Aztán az egyik dolgozó ráejtette a lábára a szövetcsomagot, a másik anyagot igazított a varrógép tűjénél, s véletlenül rálépett az indítópedálra: szúrt se- bçt ejtett az ujján. Előfordult olyan, hogy valaki, amint ment, belerúgott a kézikocsiba. — Üzemi úti balesetnek számít az, ami a dolgozót munkába menet, illetve munkából jövet éri. Eddig kilenc ilyen történt. — Ketten rosszul léptek, az egyiknek kifordult a bokája, a másik pedig a kezére esett, s eltörte,, Volt, aki az ajtót rácsukta a kezére a vonaton. — Az eddigi példák azt bizonyítják, hogy ifiigyelmet- lenség, gondatlanság szerepel az okok között, s nem a gyár hibája. — Ez valóban így van. — Felhívják a figyelmet a balesetvédelmi oktatásokon ezekre a veszélyekre? — Rendszeresen, sőt a közlekedéssel kapcsolatos tudnivalókról is beszélünk. Csak egyet emelnék ki, még azt is megemlítjük, milyen cipőben járjanak a dolgozók télen. Az más dolog, hogy lehet-e éppen olyat kapni. Más ruhagyárral ösz- szehasonlítva: nálunk min- dneképpen jobb a helyzet. Ez a telepen tevékenykedő munkavédelmi megbízottaknak és a szakszervezeti munkavédelmi ellenőröknek is köszönhető. Megkérdeztem Lengyel Jenőtől, előfordult-e halálos üzemi baleset. Nagy örömmel mondta, hogy olyan nem. Két dolgozó azonban meghalt munkába jövet közúti baleset miatt. Ez régebben történt. Szóba került, milyen nagy figyelmet fordítanak a megelőzésre. — Minden telephelyen szemléket tartunk negyedévenként, tehát nemcsak itt, a központi gyárban. Ezzel megszüntetjük azonkat a hibákat, amelyek előfordulhatnak amiatt, hogy rossz egy ajtó, fellazult a parketta, törött a cementlap ... Minden apróságra figyelni kell. Lajos Géza Most vásárolja meg A HÁZTARTÁSÁBÓL MÉG HIÁNYZÓ — AUTOMATA- ÉS HAGYOMÁNYOS MOSÓGÉPET, — FORRÓVÍZTÁROLÓT, — CENTRIFUGÁT A KAPOSVÁRI ÉS A SIÓFOKI FÉSZEK ÁRUHÁZBAN! 10 000 Ft összérték felett, 25 százalék befizetése után otthonába viheti a kiválasztott árut. 12 HAVI RÉSZLETFIZETÉSI KEDVEZMÉNY! Keresse a Hajdúsági Iparművek termékeit! CÍM: Kaposvár, Ipartelep, Dombóvári út, Siófok, Ipartelep, Szabadi út. (103625)
