Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-13 / 245. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLÍV. évfolyam, 245. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 13., csütörtök Újrakezdési kölcsön minden megyében A kereskedelmi bizottság ülése Külgazdaság, turizmus Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága szerdán ülést tartott a Parlamentben. A testület — Nyers Rezső elnökletével — megvitatta a Kereskedelmi Minisztérium jelentését a külgazdasági kapcsolatok alakulásáról, a külkereskedelem idei teljesítményéről, valamint az Országos Idegenforgalmi Hivatal tájékoztatóját az idei idegenforgalmi eredményekről. Beck Tamás kereskedelmi miniszter elmondotta, hogy az első 9 hónap során a dollárelszámolású export 19 százalékkal bővült, a növekmény a múlt esztendő hasonló időszakához képest elérte az 578 millió dollárt. Ug3ranakkor a behozatal 0,4 százalékkal csökkent. A konvertibilis külkereskedelmi mérlegben 195 millió dolláros aktívum alakult ki, a múlt esztendőhöz képest az egyenleg 593 millió dollárral javult. Nyers Rezső összegezte a bizottság álláspontját. A testület elfogadta a minisztérium jelentését, azzal a megállapítással, miszerint a külkereskedelem idei teljesítményének javulásában elsősorban a világkereskedelem gyorsabb növekedése, a cserearányok számunkra kedvező alakulásii játszotta a fő szerepet. A struktúraváltás kívánt hatásai még nem jelentkeznek. A tőkés export növeléséhez a restriktiv gazdaságpolitika is hozzájárult, így a kivitel bővítését többek között a szocialista export visszafogása és a belAriel Sáron izraeli ipari és kereskedelmi miniszter szerdán nem hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. A miniszter és gazdasági szakértőkből álló kísérete megbeszéléseket folytat maső fogyasztás csökkentése is segítette. A következő napirendi pont keretében Czeglédi József. az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője az ágazat idei eredményeiről számolt be. A bevezetőt követően Vida Kocsárd (Somogy megyei képviselő) azt tudakolta, hogy a világútlevél bevezetésével hogyan bővült az egynapos bevásárló-turizmus. Javaslata szerint bővíteni kellene keresett elektronikai cikkekből a magyar üzletekben a. választékot, hogy az állampolgárok ne erre fordítsák valutájukat. Véleménye szerint azt is lehetővé kellene tenni, hogy az utazási számlával rendelkezők, itthon, a devizáért árusító üzletekben vásárolhassanak. Czeglédi József válaszában elmondotta, hogy bár a világútlevél bevezetése jelentősen megnövelte a kiadásokat, ez mégis indokolt lépés volt, mivel hozzájárult a lakosság közérzetének számottevő javításához. Az intézkedésnek külföldön is jó visszhangja volt. A vitában felszólalt még: Kiss Imre (Borsod-Abaúj- Zemplén megye), Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj- Zemplén megve), Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ főtitkár- helyettese, Boros László (Budapest), Polgárdi József (Pest megye). Fok Tibor (Komárom megye), Plecskó Ferenc (Somogy megye), Csipkó Sándor (Bács-Kiskun megye), Várhelyi József <Za- la megye), Németh István (Hajdú-Bihar megye). gyár gazdasági vezetőkkel, ipari, mezőgazdasági és pénzügyi szakemberekkel a magyar—izraeli gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. (MTI) December elsejétől valamennyi megyére kiterjesztik az újrakezdési kölcsönt, amelyet a munka nélkül maradók vehetnek igénybe — bizonyos feltételekkel — kisvállalkozások indításához, a már meglevő vállalkozásokba való bekapcsolódáshoz. Ezt a kamatmentes kölcsönt július elseje óta három, foglalkoztatási gondokkal leginkább küzdő megyében — Baranyában, Borsodban és Komáromban — folyósítják. Az eddigi tapasztalatokról, a kölcsön kiterjesztésének okairól, körülményeiről az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban tájékoztatták az MTI munkatársát. Elmondták, hogy eredetileg a jövő év elejére tervezték az újrakezdési kölcsön kiterjesztését az ország egészére, ám mivel eddig azt a számítottnál jóval kevesebben vették igénybe, a megmaradó pénzek lehetővé tették az intézkedés előbbre hozatalát. A megyei és a fővárosi munkaügyi szervekhez az év elején még olyan jelzések érkeztek a vállalatoktól, hogy felgyorsul a szerkezetváltás, s ezzel együtt a munkaerő átcsoportosítása. Ezt figyelembe véve különítették el az újrakezdési kölcsönhöz kapcsolódó állami hozzájárulás forrását. A tényleges munkahely-, munkaerő-átrendeződések azonban elmaradnak a várttól, így azután az eredetileg számított 800—1000 igénylő helyett a három megyében eddig csak mintegy 150-en jelezték kölcsönfelvételi szándékukat, s közülük is csak körülbelül 20—25-en jutottak el már odáig, hogy megkössék a hitelszerződésüket. Az újrakezdési kölcsön igénylésének, felhasználásának feltételei változatlanok. A maximum 300 ezer forintos, legfeljebb tíz éves lejáratú kamatmentes hitelt az veheti igénybe, akinek munkahelye átszervezés, felszámolás miatt szűnt meg. s mivel újraelhelyezkedése rövid időn belül nem valószínű, jogosult felmondási idejének meghosszabbítására, s azt követően az újraelhelyez- kedési támogatásra. A jogosultságról a tanácsok munkaügyi szakigazgatási szervei adnak igazolást, s ennek birtokában lehet kérni az újrakezdési kölcsönt az OTP-től. A kölcsönszerződés megkötéséhez egyéb iratokra is szükség van, például ha valaki kisiparosként kíván tovább dolgozni, akkor az iparengedélyre. A szükséges okmányokról a tanácsok munkaügyi szervei és a munkaerő szolgálati irodák tájékoztatják az érdeklődőket. A hitel kamatait — mező- gazdasági kölcsön esetében a 15 százalékot, egyéb vállalkozásoknál a 17 százalékot — a foglalkoztatási alapból az állam fizeti. Az újrakezdési kölcsönhöz az általános bankhitel feltételei mellett további kiegészítő kölcsön is igényelhető. A kamatmentes újrakezdési kölcsönből csak főfoglalkozásban végzett vállalkozás finanszírozható. Megalapozható belőle kisiparosi, kiskereskedői, valamint mezőgazdasági kistermelői tevékenység, s főállású tagként olyan társas vállalkozásokba való belépéshez is felhasználható, mint amilyenek a gazdasági munkaközösségek, a kis- és szakszövetkezetek, valamint a polgárjogi társaságok. Arról, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény jövő évi hatályba lépésével milyen más gazdálkodási formákhoz lesz még felhasználható az újrakezdési kölcsön, ezután döntenek. A tapasztalatok szerint az érintett három megyében az újrakezdési kölcsönt általában egyéni kisvállalkozások indításához kívánják igénybe venni, a kiskereskedések, a kisipar és a lakossági szolgáltatások területén. A mezőgazdasági vállalkozások közül leginkább az állattenyésztés és a fóliás növény- termesztés iránt van érdeklődés. Ariel Sáron Magyarországon Cukorrépa-betakarítási bemutató Egyetlen magyar réöxtyevővel Cukorrépa-betakarítási gépbemutatót rendezett tegnap a somogyjádi Alkotmány Tsz, a Kaposvári Cukorgyár, a KSZE agrárfejlesztő közös vállalattal és az agrártudományi egyesület somogyi megyei szervezetével közösen. A somogyjádi bemutatóra az ország összes cukorrépával foglalkozó szakemberek meghívást kapott. A szaikembereket a KSZE és a Kaposvári Cukorgyár munkatársai tájékoztatták a gépek műszaki jellemzőiről. Elmondták: a legfontosabb követelmények egyike, hogy a betakarítógép a vizes őszi talajon is képes legyen dolgozni, optimális magasságban végezze el a répa fejelését és minél kevesebbet hagyjon a földben. A bemutatott gépek mindegyike megfelelt ennek a követelménynek. A résztvevőknek mindegyik betakarítógép tetszett. Hogy választják ki ezek után a legmegfelelőbbet? — kérdeztem Markó Istvánt, a Kaposvári Cukorgyár főosztályvezetőjét. — A gyárunk körzetében az adapteres gépeket része- szítik előnyben a termelők az önjáró típusokkal szemben. Ezért vannak a bemutatón is ezek többségben. Azt, hogy melyik lesz a legkeresettebb, csak a kiadott információkérő lapok értékelése után tudjuk meg. Gyárunk segíti is a termelőket a kiválasztott gépek beszerzésében, a lízingek kialakításában. Megszervezzük az üzletkötéseket és a vásárlásnál fizetési könnyítésekkel is segítünk. A mi érdekünk is, hogy minél több és jobb minőségű répa kerüljön hozzánk feldolgozásra. A bemutató egyetlen magyar résztvevője a Kajposgép volt: AR—61-es rákodóját mutatta be réparakodó adapterrel felszerelve. Â tanácsok alkotmányos szabályozása Alkotmányba kell foglalni a helyi, területi önkormányzat politikai, jogi normáit, csakúgy, mint azok érvényesítésének garanciáit. így vélekedtek a tanácsok alkotmányos szabályozását előkészítő — a jelenlegi alkotmányt felülvizsgáló egyik — munkabizottság tagjai. Miként dr. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, a munkabizottság vezetője az MTI munkatársának elmondta : tudományos kutatók, gazdasági, tanácsi, pénzügyi szakemberek egyetértettek abban, hogy alkotmányos szabályozással kell megalapozni a tanácsok önkormányzatát. Ugyanakkor felvetették a kérdést: az önkormányzat alanya a települések lakos- sága-e, vagy pedig annak képviseleti szerve a tanács? Az alkotmányban érdemben taglalják-e a helyi népképviseleti testületek önkormányzatát, vagy csak egy mondatban rögzítsék — miként nyugat-európai országok alkotmányaiban —, s ezt részletesen az új tanácstörvényben fogalmazzák meg? A szakemberek többsége szerint az alaptörvényben részletezve kell rögzíteni a népképviselet önkormányzatának szabályozását, mert ez önmagában is szavatolja az önkormányzatiság, a tanácsok jogainak érvényesítését. Egyezett a bizottság tagjainak véleménye abban is, hogy az alkotmányban rendelkezni kell a tanácsi önállóság, főleg a gazdálkodási önállóság alkotmányos garanciáiról is. Megfogalmazták a többi között azt az elgondolást, hogy szükséges a tanácsi vagy a települési tulajdon kialakítása. Ez az önkormányzat megvalósításának egyik feltétele. A tanácsoknak meg kellene adni az önálló adóztatási jogot, pontosabban a lehetőséget arra, hogy a helyi közösségek maguk döntsék el — esetleg népszavazással —, vállalnak-e ilyen anyagi terhet a település fejlesztéséért vagy sem. A bizottság tagjai úgy ítélték meg, szükséges lenne alkotmányba foglalni a tanácsok és a területükön lévő gazdasági egységek kapcsolatainak fő irányait is. Ez kötelezné a tanácsi és a gazdasági szervezeteket, hogy kölcsönösen segítsék egymás tevékenységét, eredményesen működjenek együtt. Úgyszintén indokolt kifejezni, hogy a kétszintű, vagyis a megyei és a községi közigazgatás — amely a következő években országszerte megvalósul, a városok nem működnek közre a községek irányításában —, nem vezethet a város és a községek együttműködésének megszűnéséhez. A tanácsok funkciójának meghatározásakor hangsúlyozni kell: a város érezzen felelősséget a környezetében levő községek fejlődéséért. A szakemberek felvetették a kérdést, hogy indokolt-e a közigazgatás területi rendszerének módosítása. A vitában végül is úgy vélték, hogy nem indokolt a jelenlegi területi felosztás megváltoztatása, a megyei, a városi, a községi tanácsok funkcióit kell a megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyokhoz igazítani. Fontos, hogy az új alkotmánynak politikai, társadalmi tekintélye legyen. A jelenlegi magán viseli annak a történelmi időszaknak a gondolkodási célját, amelyben megalkották, viszonylag rövid, általános, deklará- ciós jellegű, kevés eligazítást ad. Gyengesége azonban nemcsak szabályozásaiban, hanem abban is rejlik, hogy nem él a magyar emberek tudatában, de még a jogalkalmazókéban, az állami alkalmazottakéban sem. Elengedhetetlen tehát, hogy az alaptörvény szelleme és betűje egyaránt sugallja: az alkotmány élő norma, amit mindenkinek tudomásul kell vennie. Társadalmunk alkotmányos garanciákat kíván arra, hogy a helyi népképviseleti testületekben szülessenek a döntések a városok, a községek legfontosabb ügyeiben. Az államigazgatási szervek feladata a népképviseleti testületek döntéseinek végrehajtása. A tanácsok alkotmányi szabályozása megalapozza az új tanácsi törvényt, amelyet most szintén előkészítenek. A helyi tanácsok ebben az időszakban felülvizsgálják a hatályos tanácstörvényt, és kifejtik véleményüket, milyen előírásokat tartalmazzon az új törvény. Ugyanakkor az Államigazgatási Szervezési Intézetben megfogalmazzák a törvény irányelveit. A társadalmi tapasztalat beépül majd a törvénytervezetbe. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a törvény jól működjék hatályba lépésének pillanatától. JUBILEUM FÉNYÁRBAN Ünnepelt tegnap a siófoki labdarúgás. Olyan ünnepet ült, amelynek elkövetkeztét néhány éve még sokan megkérdőjelezték. Századik NB I-es bajnoki labdarúgó-méi- kőzését játszotta a Bányász, méghozzá e jubileumhoz méltó körülmények között. Ez alkalomból adták át a pálya korszerű villanyvilágítását. Fél hatkor kis házi ünnepségre került sor. Szigeti János, a kivitelező vállalat igazgatója kissé meghatottan adta át az elektromos kapcsoló- szekrény kulcsát Illés Jánosnak, a Bányász ügyvezető elnökének — és kigyúltak a fények. 144 reflektor nappali világosságot varázsolt az üde gyepszőnyegre. Siófokon ismét sporttörténelmet írtak. A Bányász az első somogyi labdarúgó-csapat, amelyik immár saját otthonában is játszhat esti labdarúgó-mérkőzéseket. Az MTK VM személyében valóban az ünnephez méltó ellenfelet talált. Hogy miként telt el a 90 perc, erről szól tudósításunk a 7. oldalon.
