Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-13 / 245. szám
2 Somogyi Néplap 1988. október 13., csütörtök Új csehszlovák szövetségi kormány A chilei népszavazás hivatalos eredménye 55,2 százalék nem! SZOVJET—KÍNAI KAPCSOLATOK Az Idő parancsa Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök tegnap kinevezte az új szövetségi kormányt. A kabinet élére — a CSKP KB javaslatára, a lemondott Lubomir Strougal helyére — Ladislav Adamec volt cseh miniszterelnök került. Az új kormány húsztagú. A hét miniszterelnök-helyettes közül öt új, és figyelemre méltó, hogy két első miniszterelnök-helyettest neveztek ki Pavel Hrivnak, a szövetségi árhivatal volt elnöke, illetve Bohumil Urban, volt külkereskedelmi miniszter, majd cseh miniszterelnök-helyettes személyében. A csehszlovák kormányban hat új miniszter van. Jaromir Johanes eddigi külügyminiszter-helyettes váltotta fel Bohuslav Chnou- peket a külügyminiszteri tisztségben. A belügyminisztérium élén Frantisek Kind volt belügyminiszter-helyettes áll Vratislav Vajnar helyett. Jan Stejskal lett a pénzügyminiszter Jaromir Zak után, akit miniszteri rangban a szövetségi árhivatal irányításával bíztak meg. A csehszlovák szövetségi kormány tagjai: Ladislav Adamec miniszterelnök Pavel Hrivnak első miniszterelnök-helyettes, a tudományos-műszaki és beruházásfejlesztési bizottság elnöke Bohumil Urban első miniszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke Jaromir Obzina miniszterelnök-helyettes Karel Julis minisztereí- nök-helyettes, kohó-, gépipari és elektrotechnikai ipari miniszter ■ Frantisek Pitra miniszterelnök-helyettes, cseh miniszterelnök Ivan Knotek miniszterelnök-helyettes, szlovák miniszterelnök Mate} Lucan miniszterelnök-helyettes Jaromir Johanes külügyminiszter Milan Vaclavik nemzetvédelmi miniszter Frantisek Kind belügyminiszter Jan Stejskal pénzügyminiszter A világ új Az utóbbi időben megszaporodtak a hírek arról, hogy Hirohito japán császár egészségi állapota megrendült. A 87 éves uralkodó állami feladatait a távol-keleti ország kormánya Akihito trónörökösre ruházta át. Ki is ő tulajdoniképpen, és mit várnak uralkodásától Japánban? Nem lehetetlen, hogy formabontó császárként vonul majd be a történelembe Akihito japán trónörökös. Személyét nem veszi körül semmiféle titokzatosság, hiszen ő az első a császári dinasztiában, aki már nem isteniként, csupán egyszerű emberként kerül a krizantém-trónra. 54 évesen, vélhetően 124 elődje közül a legidősebbként foglalja majd el helyét a császári palotában Hirohito első fia, oldalán olyan feleséggel, akit — először a császárság történetében — maga választott, érzelmei alapján. Az is példa nélkül álló, hogy Micsiko asszony,, akinek 1959-ben kötött házasságuk óta a hercegnő megszólítás jár, nem nemesi származású, hanem egy dúsgazdag malomiparos lánya. Mindezek után talán az sem meglepő, hogy a trónörököspár nemcsak maga nevelte- fel három gyermekét, hanem még egy fedél alatt is lakott velük, szakítva a korábban kötelező udvari gyakorlattal, amely előírta, hogy a leendő trónörököst — aki mindig a császár legidősebb fia lehet csak — ne szülei, hanem a Ladislav Adamec Jan Sterba külkereskedelmi miniszter Miloslav Boda munkaügyi és szociálisügyi miniszter Antonin Krumnikl tüzelőanyagügyi és energiaügyi miniszter Jaromir Algayer mezőgazdasági és élelmezési miniszter Frantisek Podlena közlekedési és távközlési miniszter Jaromir Zak, a szövetségi árhivatal irányításával megbízott miniszter Frantisek Ondrich miniszter, a népi ellenőrzési bizottság elnöke Marian Calfa tárca nélküli miniszter. nevet tanul: beavatottak neveljék, készítsék fel az uralkodásra. A történészekre vár majd annak a megítélése, hogy Akihito sorsát milyen mértékig határozta meg maga Hirohito, századunk leghosz- szabb — 62 évig — uralkodó császára, továbbá, hogy milyen hatással volt a trónörökös életútjára a történelem, illetve modern korunk, amelynek a szele az 1400 éves .japán császárság intézményét is megsuhintotta. Akihito 11 éves volt, amikor császár-apja kénytelen volt bejelenteni a kapitulációt és azt, hogy lemond isteni származásáról. 12 éves korától hat éven át amerikai nevelőnő tanította nemcsak a nyelvre, hanem talán arra is, hogy megértse: miért volt tragikusan hibás Japán háború előtti militarista politikája. 13-ik életévében pedig a serdülő hercegnek meg kellett ismerkednie az amerikai diktátum jegyeit magán viselő új japán alkotmánnyal, amely a császárt megfosztotta attól a jogtól és lehetőségtől, hogy közvetlenül beleszóljon az ország politikájába és a kormányzásba. Az 1947 óta érvényben levő alkotmány viszont továbbra is a császár személyét tekinti a nép és az ország egysége jelképének. Akihito azonban ifjúságát nem jelképként, hanem a császári egyetem politikai és gazdasági fakultásának hallgatójaként töltötte. Alkotmányjogot magától a legfőbb ügyésztől tanult. EmelA chilei választási hatóságok újabb adatokat tettek közzé a múlt hét szerdáján tartott népszavazás eredményeiről. A szavazatok 88 százalékának átvizsgálása után megállapították: 55,2 százalék voksolt nemmel, vagyis az ellen, hogy Pinochet elnök további nyolc évig elnök maradjon, a diktátor maradására 42 százalék szavazott. A választási szolgálat vezetője szerint a végleges eredmények közzététele csak csütörtökre vagy péntekre várható. Szombaton ül össze az a választási döntőbíróság, amely átvizsgálja a jegyzőkönyveket és eldönti a pártok áltgl megkérdőjelezett tartalmú szavazatok hovatartozását. A névjegyzékbe vettek körében a korábbi szavazásokhoz képest a mostanin volt a legalcsonyabb — három százalék — a szavazástól távolmaradók száma. Igaz azonban az is, hogy közel 800 ezer személy, vagyis a szavazásra jogosultak 9 százaléka fel sem iratkozott a névjegyzékekbe. A választási hatóságok Chilében novembertől kezdik meg az 1989. december Akihito lett sűrűn hódolt kedvteléseinek: a tenisznek és a zenének. Ügyes csellistaként a császári házikoncertek aktív szereplője ma is. Feltehetően apja hatására Akihito érdeklődése is a halbiológia felé fordult. Számos értekezés szerzője. A trónörökös felnőtté válásának korszakát nem árnyékolja be Hirohito császár háború előtti ellentmondásos szerepe, és nem nyomasztotta a császárt körülvevő nimbusz sem. Sőt. Apja képviseletében már 20 évesen magasabb diplomáciai misz- sziót teljesíthetett: részt vehetett II. Erzsébet angol királynő koronázási ünnepségén. Az elmúlt évtizedekben 37 külföldi útja során 50 országot keresett fel a trónörökös. A politikába elvileg nincs és nem is lehet beleszólása, de mint felvilágosult uralkodó, feltehetően szakítani fog azzal a gyakorlattal, hogy kizárólag protokoll-szerepet játsszon. Hirohito császár uralkodói korszakának annak idején a fényes béke elnevezést adta. Uralkodásának első két évtizede azonban talán Japán történelmének a legsötétebb időszakát hozta el. A kormány különbizottsága jelenleg azon dolgozik, hogy javaslatot tegyen Akihito eljövendő császárságának az elnevezésére. A minden bizonnyal optimista hangzású név remélhetően nemcsak a császár, hanem Japán és a világ számára is sok jót hoz majd. Trom András (Tokió) 14^re kiírt parlamenti és elnökválasztások választói névjegyzékeinek összeállítását. Erre az 1980-ban elfogadtatott alkotmány jogosít fel, amely előírja: amennyiben népszavazás utasítja el a fegyveres erők elnökjelöltjét, a működő pártok részvételével választásokat kell tartani. Ezeken megválasztják a dél-amerikai ország leendő elnökét, valamint a törvényhozás 120 képviselőjét és 24 szenátorát is. Sevardnadze párizsi tárgyalásai Roland Dumas francia külügyi államminiszter a szovjet kollegája, Eduard Sevardnadze tiszteletére adott díszvacsorán kijelentette, hogy a Bécsben folyó Európai Biztonsági és Együttműködési Utóértekezletnek ki kell tűznie egy következő európai értekezletet humanitárius kérdésekről moszkvai színhellyel. Bécsben már közmegegyezés van kibontakozóban két másik utóértekezlet összehívásáról Párizsba és Koppenhágába — mindkettő az emberi jogok és a humanitárius-kulturális témák körében. A moszkvai értekezlet javaslatát egyes nyugati országok, köztük Franciaország eddig ellenezték. Dumas a díszvacsorán mondott beszédében jelezte a francia álláspont megváltozását. Válaszában Sevardnadze köszönetét mondott a francia támogatásért, de hozzátette, hogy ezen a kérdésen még dolgozni kell más partnerekkel is. A szovjet külügyminiszter szerdán befejezi háromnapos hivatalos látogatását Párizsban, amelynek során számos kérdésben közös megítélésre jutott a francia kormánnyal. Sikerült megállapodniuk Mitterrand elnök és Gorbacsov soronkövetkező kölcsönös látogatásainak időrendjében, egy kulturális kormányközi egyezmény kidolgozásában, közelálló véleményeket fejtettek ki a bécsi értekezletről és a kambodzsai probléma megoldásáról. Algírban szerdán reggel megszüntették a rendkívüli állapotot, és feloldották a kijárási tilalmat. Ezeket a biztonsági intézkedéseket a múlt hét csütörtökén vezették be az utcai zavargások megfékezésére. Azt úttorlaAz idő parancsának, a világszerte megnyilvánuló enyhülés logikus követelményének minősíti most megjelent cikkében a Liaovang című kínai politikai hetilap a kapcsolatok teljes normalizálását Kína és a Szovjetunió között. A cikk a kínai és a szovjet külügyminiszter kölcsönös látogatásáról szóló bejelentést kommentálja. Világszerte élénk visszhangot váltott ki az a bejelentés, hogy Csien Csi-csen kínai külügyminiszter Moszkvába látogat. A nagy visszhang magyarázata az, hogy sokan úgy vélik, a látogatás bevezetője a kínai— szovjet kapcsolatok normalizálásának és elvezethet Mihail Gorbacsov és Teng Hsziao-ping találkozójához. A külföldi és a kínai reagálásokból ítélve arra a következtetésre kell jutni, hogy a nagy többség üdvözli a kínai—szovjet normalizálást, de egyúttal látni kell, hogy jelentkeznek bizonyos kételyek és félreértések is. Azoknak, akik üdvözlik a fejleményt, jó és alapos okuk van erre. Kína és a Szovjetunió a két legnagyobb ország Európában és Ázsiában. Lakosságuk együttesen meghaladja az 1,3 milliárdot, vagyis a kínai és a szovjet lakosság képezi a föld egész lakosságának több mint egynegyedét. A két ország területe összesen 32 millió négyzetkilométer, a világ területének közel egynegyede. A normalizálás megvalósítása a két óriás között döntő fontosságú fejlemény a nemzetközi politikában meglevő bizonytalansági tényezők felszámolása és a világbéke fenntartása szempontjából. Az utóbbi években általános irányzattá vált az enyhülés a világpolitikában. Ilyen kedvező nemzetközi helyzetben nyilvánvaló a kapcsolatok rendezése két olyan nagy ország között, mint Kína és a Szovjetunió. Ez a két hatalmas ország ugyanis, ha közös erővel lép fel a világbéke és a fejlődés érdekében, jelentős mértékben előmozdíthatja az enyhülés ügyét. Vannak, akik emlékeztetnek rá, hogy Kínában és a Szovjetunióban azonos társadalmi rendszer van. A két ország közösen nyújtott segítséget Koreában és Vietnamban az amerikai imperializmus ellen vívott harchoz, azaz egyazon "fronton küzdött. Vajon a jelenlegi új nemzetközi helyzetben elképzelhető-e, hogy visszatér az ötvenes évek kapcsolatának a szelleme? Lehetszokat városszerte eltávolították, a katonaság az utcákról elvonult, a forgalomban nincs fennakadás. Az algériai főváros magaslati pontjait — többek között a biztonsági szolgálat központját és a Nemzetvédelmi Miséges-e, hogy a két kommunista nagyhatalom ismét összefog a fejlett nyugati országok ellen? A kételkedők ilyen kérdéseket vetnek fel. Nincs azonban okuk az aggodalomra a következők miatt: 1. A világhelyzet alapvetően más, mint az ötvenes években volt. Az atompolitika és a hegemonizmus felett eljárt az idő. Ezt tükrözi a szovjet—amerikai viszony javulása, amelynek alapja az a felismerés, hogy a konfrontáció nem kifizetődő, s hogy az antagonizmust a párbeszédnek kell felváltania. Ilyen helyzetben elképzelhetetlen, hogy Kína az egyik, vagy a másik oldalhoz csatlakozva űzzön nagyhatalmi játékot. Kínát, a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat „stratégiai háromszögként” emlegetik. Ha ilyen megközelítésből nézzük a helyzetet, akkor is rá kell mutatni, hogy Kína és az Egyesült Államok viszonya régóta rendezett, s folyamatos javulást mutat a szovjet —amerikai viszony. Logikus fejlemény tehát a kínai— szovjet kapcsolatok rendezése. 2. A történelmi tények azt tanúsítják, hogy egy adott ország külpolitikáját nem az ideológia, hanem saját érdekei határozzák meg. Ezt a tételt támasztja alá az is, hogy a kínai—szovjet kapcsolatok rendezésének útjában álló három akadály közül egyetlen egy sem ideológiai jellegű. Mint ahogy a kapcsolatok normalizálását sem a közös ideológia diktálja a két ország között. Tévednek tehát és óhatatlanul helytelen következtetésre jutnak azok, akik a kínai— szovjet közeledést az ideológia szemüvegén át vizsgálják. 3. Nem átmeneti, hanem tartós eleme a kínai állami politikának a függetlenség és a nyitás a külvilág felé. Ez azt jelenti, hogy Kína nem kíván szövetségi viszonyra lépni egyik nagyhatalommal sem. A békés egymás mellett élés elvei alapján kívánja ápolni kapcsolatait minden országgal, legyen bár nagy, vagy kicsi. Korszerűsítési terveinek valóra váltása érdekében Kína barátságra törekszik minden országgal és nem lép fel ellenségesen senkivel szemben. Az enyhülés korunk meghatározó tanújává vált. Ilyen körülmények között a kínai—szovjet kapcsolatok normalizálása egybevág a történelmi áramlattal és a népek akaratával. Az élelmiszereknél megfelelő a kínálat. A múlt heti árak egyes cikkeknél a felére csökkentek. misztériumát — viszont változatlanul páncélozott járművök vigyázzák. Az önálló palesztin állam megalakításáról kezdett megbeszéléseket október 12-én Jasszer Arafat, a Palesztin Felszaba- dítási Szervezet vezetője és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök Algírban feloldották a rendkívüli állapotot
